Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-29 / 151. szám
Alkotmányunk ünnepén nagy dokumentációs kiállítás mutatja be a Kecskeméti Múzeumban a város szocialista fejlődését Hetenként átlag 2500 dolgozó nézi meg a múzeum új képzőművészeti kiállítását Az árulók leleplezése Könyvek a békeharc szolgálatában Jugoszláviai történet hnkodik megtéríteni a szokó- s os takarítási költs épeket. A takarításért járó 20 forintért már nem egyszer járt az iskolában. de ígéretnél egyebet nem kapott. Az is előfordult, hogy a DISZ egy búi alkalmával nem akarta beengedni az ellenőrzést vé9ző kultúrotthon igazgatót, annak ellenére, hogy joga van megvizsgálni hogyan bánik a bálrendező szerv « kultúrotthon drága felszerelési tárgyaival, A kultúr otthonok, szabályzata. tilt ja a kultúrotthon területén történő ital-mérést. Ez azonban rendszeres szokása, szinte már tradíciója « solti iömegszervezeteknek. a háló- ' kát rendező intézményeknek hogy szeszesitalokat mérnek a kultúrotthonban■ Ilyenkor aztán akadnak olyanok, akiknek megárt a bor. Az ittas ember vedig általában nem nagyon törődik azzal, hoOy a kultúra hajlékában hogyan viselkedik. TIMIVEL A KULTÜROTT- lf* HON VEZETŐJE csak fél kézzel tudja intézni a kultúra ügyét, már hónapok óta nincs munkatervszerű kulturális tevékenység Solton. — Még nem gondolt senki sem ' arra, hogy kultúra gitáció s brigádot hozzon létre a nyári, idényre. Szakköri életnek hí-, re sincs. Alkalmi kultúrcso- portok élik kérész életüket a, községben, minden irányítás i nélkül. Tarthatatlan és megenged-1 hetetlen az a nemtörődömség,1 mellyel a község végrehajtó- bizottsága akadályozza az ' egészéges kultúráiét kialakulását Solton. Igen egészségié- ' len az az állapot, hogy felelőt- \ len elemek bántatlunul, fele- \ lősségrevonás nélkül rongál- ' iák a solti dolgozó nép nagy \ kincsét, a gyönyörű kultúr- < otthont. Ilyen körülmények l között komolyabb fellendülés : nem várható. Nem végezhet- i nek jó népnevelő munkát a{ közsédben sem anélkül, hogy ! ne használnák fel a kultúr- < otthon-adta hatalmas lehető-1 iégeket. ne állítanák csata-• wrbo a kultúra fegyvereit a j község előtt átló legfontosabb t politikai és gazdasági feladó- • lök végrehaj tásáro, Sür arisen aonrloskodni kell '' A kecskeméti és környékbeli dolgozók egyre fokozódó kultúrigényét úgy szolgálja a kecskeméti múzeum, kogy kétrháromhóua Donként időszaki kiállításokat rendez a rendes állandó (régészeti és néprajzi kiállítás) mellett. — Legutóbb a megyei képzőművészeti körök és tanfolyamok kiállítását bárom bét a.att több mint nyolc és félezer dolgozo tekiutette meg. A Rákosi elvtars születésnapjára rendezett 10 napos kiállításon bölcs vezetőnk példamutató életéből közei 8000 látogató merített erőt. Ez a 10 napos kiállítás mutatta meg legjobban dolgozóink érdeklődését: átlag minden kiállítási napon 800 dolgozó mto- gatta a kiáditast. A múzeum következő időszaki kiállításán a kecskeméti müvésztelep mestereinek művei mellett a ma élő helybeli festőművészek alkotásaiban gyönyörködhetnek a látogatók. Ezzel egyidőben tartotta nyitva a múzeum a moszkvai Tretyakov-képtár uagyszerű képanyagának bemutató kiállítását is. Ez utóbbi az orosz nemzeti festészet legnemesebb darabjait mutatta be, azokat, melyekből a mai szovjet festőművészek olyan sokat merítettek. Ezt a kettős kéukiállítást két hónap alatt közel 21000 dolgozó nézte meg. Feltűnő dolgozóinknak á képzőművészet iránti nagy érdeklődése. Egyre jobb. kiváló műveket szeretnének látni. Ezért a Múzeumi Központ segítségével most a világhírű Balló Ede-gyüjte- mény 44 mesteri alkotását mutatja be a múzeum. A gyűjteményben szereplő Van Eye’k. Rubens. Franz Hals, Ruysdaeb Holbein, Tizián, Tintoretto, Greco. Velazquez, Goya alkotások és különösen ii 12 darab Rembrant-kép állandóan nagy nézőközönségei vonz. Június 8-a óta 7820 dolgozó tekintette meg- Előrelátható, hogy július 27-ig a kiállítás zártáig ezeknek a száma megkétszereződik. A kiállítás után augusztus 20-áu, aikotmányunk és líákosi elvtárs emlékezetes kecskeméti beszédének negyedik évfordulója tiszteletére újra nagyszabású kiállítást rendez a múzeum. A kiállítás, amely a városi tanács kezdeményezésére ée támogatásával születik meg. Kecskemét szocialista fejlődését mutatja , be részben a felszabadulás, részben Rákosi elv társ beszéde óta. A kecskeméti üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek mutatják itt be legkiválóbb alkotásaikat, termelvé- nyeiket, fejlődésüknek felfelé ívelő vonalát képekben, fotókban, grafikonokban, térképeken és eredeti kiállítási tárgyakon. A kiállítás dokumentálni fogja, bogy a felszabadult magyar nép ereje a Szovjetunió hatalmas példája nyomán pártunk vezetésével. hogyan fejleszti hazáját, hogyan építi az új Kecskemétet. A kiábítás szervezése és a nagy célkitűzésekhez mért aránya új, még nagyobb leiadatokat ró a rendezőségre. Ezt a munkát a kecskeméti vállalatok és szövetkezetek vezetői, dolgozói különféle ötletekkel segítik előbbre. Ez a nagyszabású dokumentációs kiállítás valóban a kecskeméti dolgozók, a városi tanács és a múzeum kollektív munkájává szélesedik, bogy bemutassa népünk nagy alkotóerejét. Négy év telt el azóta, hogy a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája emlékezetes határozatát meghozta a jugoszláv kommunista párt helyzetéről, Az azóta eltelt időben napról napra fényesebben bizonyosodott be, hogy a határozat nagyszerű marxista-leninista előrelátással ismerte fel azt a helyzetet, melybe a Tito- féle fasiszta banda Jugoszlávia dolgozóit sodorta. A Jugoszláv Kommunista Párt hónapok alatt történő felszámolása, a fasiszta terror egyre féktelenebb tombolába, az állam, a nép szemérmetlen, lelkiismeretlen kiszolgáltatása az imperialista agresszív tömb kénye kedvének — ezek a jellemző tények azt bizonyítják, hogy Jugoszláviában a nyugati imperialista államok bű csatlósukra találtak, amely minden kívánságukat* gátlás nélkül teljesít . Ezeket a tényeket ma már azok a körök sem ragadják, akik egy-két évvel ezelőtt még Tito ,,ellenzéki kommunista” magatartására hivatkoztak. A nyugati lapok ma már leplezetlenül bevallják, hogy Jugoszlávia a nyugati világ „e.ő- őrse” és teljes mértékben alárendelte országát a nyugati tömb katonai céljainak. Azóta nyilt ténnyé vált Tito katonai e&yüttműködése az Atlanti Szövetség országaival, nyilt provokációk sorozatát követte el a népi demokráciák eilen — közöttük a mi határainkon is — és átengedte országát az amefikai hadfelvo-i mii ás céljaira. Megyénk dolgozói az elmúlt' évek folyamán megtanulták- hogy déli határunkon olyan mindenre elszánt orgyilkosok leselkeduek. akik gyűlölködve nézik a mi szabadságunkat,; függetlenségünket, hatalmas eredményeinket. — Megyénk dolgozói azonban még szorosabbra vonták soraikat a határ mentén lakó délszláv lakossággal, vállvetve és kettő', zött erővel munkálkodnak azon, hogy mindennapos harcaikban kézzelfoghatóan dokumentálják elszántságukat szocializmust építő lendületüket és izzó gyűlöletüket a Tito-fasizmuS iránt. Egy pillanatra sem feledkeznek meg róla, hogy Tito bandájának legnagyobb áldozata; maga a nyomorba és szenvedésekbe sodort jugoszláv nép. Megyénk délszláv és magyar dolgozói testvéri szolidaritással viseltetnek a jugoszláv nemzet fiai iránt, akik bátran folytatják forradalmi harcukat a titóista hatalom birtolók ellen. Szívük együit dobban azoknak a hős hazafiaknak a szivével, akik Jugoszláviában az egyre dü- hödtebb terror ellenére emelik magasra a nép szabadságáért vívott harc zászlaját. ,,Ez a Lard — mondotta Rákosi eivtárs pártunk II. kongresszusán — előbb vagy utóbb, de biztosan Tito éa bandája megsemmisítésével végződik.” Eqy gazdátlan kultúrotthon A SOLTI KULTÛROTT- HON a község legforgalmasabb helyén áll. Államunk több tízezer forintot beruházással építette át ét bocsátotta. Solt közséd dolgosóinak rendelkezésére. Solton meg van tehát a lehetősége a dolgozóknak arra. hogy a kultúra kincseit megismerjék, Ezekkel a lehetőségekkel azonban a solti dolgozók nem élhetnek. A kultúr otthonnak — körülbelül három ' hónap óta — csak névlegesen áll az é'én vezető. A községi, tanács végrehajtóbizottsága a felmerül t nehézségek ebenere sem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel, ellenben, hogy a ve- %elöhiányt pótolja, medbízta o kultúrotthon igazgatói teendők végzésével a begyűjtési csoport vezetőjét, Tamási istvánt. Ez az intézkedés teljes 'mértékben azt bizonyítja, hogy sem a tanács, sem pedig n helyi pártbizottság nincs tisztában a kultúrotthon jelentőségével. Formális papi- rosízü intézkedésével nem lendítette előre ezt a régóta vajúdó ügyet. Egy baj helyett kettőt is okozott, hiszen nyilvánvaló, hogy a begyűjtési csoport vezetője, ha jót akarja végezni a kultúrotthon idazgatói teendőket, az menthetetlenül a. begyűjtés rovására megy, ha pedig a begyűjtéssel foglalkozik, gazdátlanul marad a kultúrotthon. rfENYEK BIZONYÍTM JAK, hogy igen nagy szükség van megfelelő felkészültséggel rendelkező, erélyes kultúrotthon igazgatóra, Értesüléseink szerint, az utóbbi időben kizárólag hálák rendezésére használják fel a szépen felszerelt, sorti kultúrotthont. Ilyenkor a bálrendezők hanyagságából és a bálázók nemtörődömsége folytán rendszeres kártételek vannak• Tamási elvtárs elmondotta, hogy egy-egy báb vagy táncos összejövetel után 8—10 ezek rongálódik meg. Gyakori eset. íiot.'v i bálrendező szerieknek eszébe sem jut. hogy hiia karit tassúk a mulatság téléit a termeket. Amikor a kultúrotthonban látogatást tettünk, éppen a helybeli iskolám panasiko- dati r takarítónő, utnc.lu vo‘ Kar( karba öűvo sétáltak, pilonként összehajollak, súg- ?tak-búgtak. Mint egy szerel- uuöspár olyanok voltak. De Mi- ílán és Olga szemében nem a ^szerelmesek gyöngéd pillantása (csillogod tekintetükben a bátorság igaz ténye égett. ‘ Mjián megszorította Olga kar. fiát, l — őrjárat — suttogta. , öt UDB-legécy bakancsa ko- ípogott a jugoszláv kisváros körvezetőn. Négynek közülük gépipisztoly lógott a nyakában, a (parancsnok, egy apg pelyhedző íálú hadnagyOcska állandóan nyi- itoít pisztolytáskáján tartotta a (kezét. 1 — Ide az igazolványokkal: j Milán hidegvérrel nyújtotta át. -Remek papír vop, Dusán a sejt ,,,igajzolvány-szakeuabere” — két hétig dolgozóit rajta. A piroskö. ’tésü könyvecske igazolta, hogy gazdája a Kardetjről elnevezett edénygyárban dolgozik, „bizalmas beosztásban”. Az edénygyárban uloljára 1948-ban csináltak fazekat... Azóta csak olyan edények készülnek, amelyeknek kipróbálásakor messzire hallatszik a fegyverropogás az „edénygyár” melletti lőtéren. A hadnagy tisztelettel nézegette az Igazolványt. Tisztelgett, s az őrjárat léptei messze ko. pogtak az éjszakában. A „szerelmesek” továbbsétá'.- *ak az G SIS (amerikai tájékoztató szolgálat) helyisége felé. A villa ablakai sötétek voltak, csak a legfelső eme te ten viLáSíloti messzire a felírás: .Amerikai olvasóterem”. Miián és Olga jól ismerte az amerikai Uul.úracme „Templomát”. Sokszor üldögéltek ott, nagyszerű hely voll az illegális találkozó számára. Ide ritkán jutottak c! az UDB razziái, nem akarták zavarni az amerikai kultúra „hódolóit”. S amellett az olvasóterem rendszerint üres js volt. A könyvtárosnő — pápaszemes, szikár vénkisasszony — rendszerint munka nélkül üldögélt. Csak néha kértek 1öle valami olvasnivalót, jobbára képeslapot. Akik nem tudtak angolul, azok a képek nézegetéséből is ízelítői kaptak az „amerikai életforma” szépségeiből. Banditákat;, filmcsillagokat ábrázoltak ezek a képek, s katonákat, akik vidáman, jókedvűen indulnak harcra a koreai fronton. TerSze, ezek a fényképek a lap műtermében készültek, de ez már nem sokat rontott hitelességükön. Olyan mindegy, hogy a lyukas fazékon cgy vagy két lyuk van, mindenképpen k'fo'yiü belőle a víz. Hirtelen kerékpáros fiú száguldott végig az utcán, hó»a alatt újságköSeggel. Meneiköz- ben kérdezte: „Nem vesznek egy tegnapétól ti Borból ?” A megbeszélt jel... Minden rendben van tehát, az őrszemek a helyükön vannak. Mi'án átdobta magát a villa kerítésén. Olga künn őrködött. A közeli harang moS( jelezte az éjfélt. 1 gv tetszet^ mintha az óramutatóra valaki mázsás súlyt aggatott volna. Milán à földszinti könyvtárterem ablakán a gyujt-ógránátot gyakorlott mozdulattal hajította be — nem ez volt az e|so' akció, amelyben ré“ft ve(t. a gyujtógránát egy könyvrakásra esett, amely rögtön lángolni kezdett. S aztán amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott a, kerítésért át. — Minden rendbe11? — kérdezte Olgát. — Nem |áttam senkit! Futásnak ei-e-f..-k. Elnyelt« őket a sötét, csillagtaian éj-za. ka. A láng gyorsan terjedt, mintha magának is öröme telt volna abban. hogy felfalhatja az amerikai kultúra gyöngyszemeit. A falánk láng Truman fényképét egyetlen harapással kapta be. A nagy hőségben kialudt a neon felirat is. Az UDB-ttsztek őrjöngtek. Az amerikai olvasóterem üszkös maradványai között hiába kutattak Vizslaként nyomok után, csak egy amerikai eredetű gyuj!ógránátot találtak, amelyet a városi laktanya raktárából vihetett el valaki. Petkov őrnagy, a városi UDB vezetője üvöltött beosztottjaival: — Azt derítsék ki, ki tette?! Ki tette?! ...A város főterén pedig, ki- használva a sötétségei s azt, hogy az UDB embereit a lüzc.set kö.ette le, fürge fiatat kezek mázolták a kerítésre: „Éljelek a hős ifjú hazafiak! Ti ofi^siszták, ég a talpatok alatt a föld!” megfelelő vezetőről a kultúrotthon részére, biztosítani kell, hogy a községi tanács végrehajtóbizottsága napirendre tűzze a solti doldozúk egelö kulturális problémáit és megoldást találjon ebben a régen vajúdó ügyben. Azokat pedig, akik felelősek ezekért a súlyos mulasztásokért, felelősségre kell vonni, meg kell értetni velük, hogy szocialista kultúr fórra dal műnk ügye nem másodrendű kérdés, ennek megoldása nélkül csak fél ■munkát végeznek és nem tudják kellőképpen szolgálni « szocializmus építésének az ügyét. A Szikra Könyvkiadó Melnyikov: Harc az egységes, független, demokratikus, békeszerető Németországért című könyvet adta ki. A Szépirodalmi Könyvkiadónál „Erőnk a béke" címmel versgyűjtemény jelent meg élő költők verseiből. Az Uj Magyar Könyvkiadó Tvihanov békeverseiből adott ki egy kötetnyit „Zászló" címmel. Megjelent egy novellagyüjtemény is „Amerikai cirkusz" címmel. A Müveit Nép Könyvkiadó Boldizsár Iván: „A toll fegyverével" című cikkgyűjteményt jelentette meg. Számos békeharcos könyv jelenik meg június h$nao folyamán, amelyek közül új kiadásban készül el Spanov: „Gyújtogatok" című hatalmas regénye, Orlov: „A világ népeinek harca a békéért”, amely ismerteti a tőkésországok helyzetéi, az ott élő dolgozók harcát, és összefoglalja a világ békemozgalmának eredményeit, kiemelve a Szovjetunió következetes békepolitiká- ját. Malisko: „Túl a kék tengeren" című versgyűjteménye imperiálistaelle- nes verseket, helytállásra, kemény harcra buzdító békeverseket közöl. Cour- tade Pierre: „Jimmy” című regénye egy amerikai kistisztviselő életét tárja az olvasó elé, ahogy felismerve a háborúra uszító politika káros voltát, aláírja a békeívét és odaáll a békéért küzdők milliós táborába.
