Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-27 / 149. szám

ARATÁS UTÁN: AZONNAL TARLÓ HÁNTÁS! Karagity Mátyás garai délszláv dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesíti gabonabeadását UÜ Mennénk déli. részén, köz­vetlenül a jugoszláv határ mellett fekszik egyik közsé­günk, Gara. A határ itt eny­hén, a szocializmust építő or­szágok déli, határvonalát is képezi. Mönőtte már — Jugo­szláviában — ag amerikai im­perialisták által lepénzelt, al­jas Tito-banda tartja rabiad­ban a jugoszláv dolyozôlcat. A tanácsházánál felállított lázár sé ni toronyból messze belátni junoszláv területre. Az egyik helyen 50—60 főnyi dolgozó paraszt éhesen és rorr njosüu, szuronyos csendőr fel­ügyelete mellett végzi a ka­pálást, a másik részen ebben a pillanatban ' sötétbarna füst- oszlop vágódik ki az alacsony nádasházak möaiil, — Tűz ■van odaát! — az ijedt kiáltás szinte önkéntelenül csúszott ki az egyik figyelő száján. De a, többiek >.megnyugtatták ilyesmi igen sűrűn előfordul dugóban. A Tito kegyetlen bandája felperzseli azoknak a becsületes jugoszláv dolgo­zóknak kicsiny kis házát, (kiket piár másként nem tud »cgfosztani. Délután 2 óra van- Gara község1 utcáin alig lehet látni néhány embert. Kint dolgoz­nak a határban. Serényen fo­lyik az ősziárpa aratása- üt­ött már, a rozsot is vágják. Néhány órával előbb i'utóeső permetezte végig a tájat, s a víz még imitt-amott csillog a kukorica zökl levelein. A széles nagy.iárási dűlőút közepetájáu egy fogat po- roszkál. A kocsin Karagity Mátyás párttag, 8 holdas dé - szláv dolgozó középparaszt ül. \ nyikorgó szekér alig hogy ‘lhagyta a szépen ápolt gyii- nöltósöskert sarkát! megáll, A gazda még le sein lép a ko­csijáról. szomszédja már messziről köszön Karagity- uak.. • Szóbaelegyeduek. Beszélnek erről is, arról is. Legtöbb szó az idői termés betakarításá­ról szól; az aratásról, csépiéi­ről és a begyűjtésről. Lassan elindulnak a sárguló búza- tá b.'a felé. —.Nekem itt két és fél hold búzám van — mondja Kara­gity elvtárs. e közben a gaz­da g termés felé mutat, aztán így folytatja. — A négy hold kukoricámat háromszor meg­kapáltam. mostmár várom, mikor kezdhetem az aratást­— Nem kell itt egy napot sem várni — ezó! közbe — mert hiszen az efféle kenyér- gabonát viaszérésben kell vágni. — Jó.’ jó tudom! — veszi át a szót ismét a fogatos. — Meg is kezdtem szerdán a búza ara­tását. 0 A két szomszéd még egy hosszú félóráig beszélget, az­tán elválnak. Karagity vége­zetül odaszól a szomszédnak — hát aztán ti is teljesítsétek a kenyérgabonabeadását még a cséplőgéptől! — Úgy lesz; ahogy mond­ja! — Aztán megemeli ka­lapját és elindul tovább a ha­tárba. Karagity feljön a kocsira. Mégegyszer visszanéz a ter­mésre, s utána elindul haza­felé. A fogat széles, szürke poriepeit von maga után-.. Még félóra sem telik el. a gaz­da máris bent van a faluban­Szemrevaló. csinos házban lakik a Karagity család. A la­kás belseje de a külseje i* azt árulja el. hogy becsületes, szorgos munka folyik a por­tán... És valóban úgy van. Karagity Mátyás, mint párt­tag kommunista példát mu­tat mindenben a többi dél­szláv és magyar dolgozó pa­rasztok előtt. Korán vetett, idejében fogott a növényápo­láshoz és a beadás terén is élenjár- Már egész évre telje­sítette a tojásból és a barom­fiból az állammal- szembeni kötelezettséget. !Ü Karagity Mátyás ilyen tá­jon minden esztendőben szá­madást csinál. S a számadás eredménye> hogy gabonával telt zsákjai ag elsők között in­dulnak el a garai földműves­szövetkezet. raktárába. A csinos háziasszony egy irkalapot, meg egy ceruzát vei t elő a?, aszta/ fiókjából. A csipkés térítővel díszített asz­talra teszi, az ura elé. Közben érdeklőd re kérdezi a férjét. — nP apjukom. milyen lesz a ter­mést ‘ — Körülbelül 8—10 mázsás át­lagtermésre számíthatunk. — Vagyis ez azt jelenti, hogy a két és fél hold területről 20— 22 mázsa búzát takarítunk be. Karagity ezidö alatt kezébe veszi a kurta ceruzát és iz­mos kezeivel formás számo­kat rajzol. — Első a beadás — mondja a házigazda feleségé­nek. — Ez hat mázsa, három múzsa kell a■jövőévi vetőmag­nak. Hét mázsa pedig a fej­adagnak. Utána í—500 kilo- Orumni feleslegünk marad,, amit a szabadpiacon értékesít­hetünk. ú-n mindjárt a csép­lőgéptől teljesítem az állam­mal szembeni kötelezettsége­met. Kekem, mint párttagnak ezen a téren is példát kelI mu­tatnom. Hirtelen közbeszól Karagity felesége. — Az időben teljesí­tett beadás biztosítja, hogy minden dolgozó olcsón és gyorsan hozzájuthasson a ke­nyérhez. Emlékszem rá, ta­valy a feketézők, a spekulán­sok miatt 8—10—15 forintért lehetett vásárolni finomlisz­tet. LüJ Aikonyodik. A nap már egészen a fák tetejéig ha­nyatlott- A folyosón már nem lehet olvasni, mert a zöld ta karóba borította a ház elejét. A gazda most felcsavarja a villanyt, előveszi az újságot, olvasgatja a minisztertanács határozatát a begyűjtésről. Egyszerre abbahagyja az ol­vasást és feleségéhez szól. — Hát valóban így vau. Mindé i szem gabona ötéves tervünk végrehajtását segíti elő. így tudunk válaszolni Tito ban­dájának provokációira, így tudunk csapást mérni a kéke ellenségeire. Mi délszlávok nemcsak azért ragaszkodunk ebhez a hazához, mert jóré- szünk már itt is született, síit az őseink is, hanem azért, mert ez a föld csakugyan .iga­zi hazánk, tápláló, gondviselő anyánk, és édes egytestvér rajta a magyar és a délszláv dolgozó. A szabad hazánkat védeni, erősíteni minden beT csille tes dolgozó parasztnak kötelessége- Ezért teljesítem én £7, állammal szembeni kö­telezettségem mindjárt a cséplőgéptől. Vaskúf versenyt- indított cséplés idején 10.000 munkaóra megtakarítására Vaskút szövetkezeti község tanácsülésén foglalkozott Ke­cel versenyfelhívásával. A ta- rtáesüiesori megjelentek a szö­vetkezeti község termelőcso- portj'ainak vezetői és a köz­ség élenjáró dolgozó paraszt­jai. akik elhatározták Kecel verse n y f e 1 h í v á s áho z való csatlakozásukat. A tanácsülésen megjelentek megfogadták, hogy az első- félév idő előtt teljesített, il­letve túlteljesített begyűjtési kötelezettségüket — sertésben 100 százalék, vágómarhában 110 százalék, baromfiban 103 százalék, tojásban 117 száza­lék és tejből 101 százalék — a második félévben még a mostani idő előtti teljesítés­nél is bamarbb fogják be­gyűjteni. A keceliek verseny­kihívásával kapcsolatosan a 15 százalékban közös szérűn elvégzendő cséplést pedig 100 százalékban közös szérűn vég zik el. Vaskút szövetkezeti közséf dolgozói vállalást tettek oséplési munka elvégzéséné 10-000 munkaóra megtakarító sara. A verseny abból indi ki. hogy a táblásán végzet cséplés megszünteti a feiejk ges gépállásokat, felszámolj! az időveszteségeket és üzem anyagmegtakarítást is ered meny ez A múltban 150 má zsa elcsép'éséfcez a gépekne 5— 5 házba is be kellett foi dulniok a cséplés elvégzésé hez. A vontatások a 20 do. gőzéből íré csoportokat i— óra* munkakiesésre kéuysze rttették. Ez húsz dóig nőni házanként. 20 órát. egy na alatt. 5 házat véve alapul. 10 munkaórát jelentett. A tábla cséplés mindezt kiküszöböl és .'I cséplés gyorsabb télié«) lésével a 10.000 munkáéi; megtakarítható. Begyűjtést szabotáló ív n Iákul Ítéltek el A kulákok az ellenség belső szekértolói. Szabotálásukkal népi demokráciánk mindenkire ér­vényes törvényesnek és rendel­kezéseinek kijátszásával igye­keznek kái tevést előidézni. Ro­mán Géza nemesnádudvari ku- lák is ezeknek a soraiba taro­zik. A begyűjtési igyekezett gátolni, hogy igy árthasson köz- ellátásunknak. Adós maradt 338 kg sertéssel és 56.26 kg baromfi­val. A bajai járásbíróság 5 hó­napi börtönre, 1500 forint pénz- büntetésre és a közügyektől való 3 évi eltiltásra ítélte. A kulákok uszályába került Illái Erzsébet csávolyi lakos. Hallgatón a kulákok szajkózásá­ra. Kiss Ferenccel levágatta 60 kilós malacát. A bajai járásbí­róság Ihai Erzsébetet és Kiss Ferencet 3—3 hónapi börtönre és 600—600 íorint pénzbünte'és- re ítélte. HELYES... — hogy a kecskeméti Győ­zelem tsZ-ben leU-esen támogat­ták a női tagok vezetőségének azt az indítványát, hogy a csép­lést saját erővel végezzék ©1 ér- Varga Istvánné. Tóth Józsefnél Iván Mária és Gál Teréz példa mutató munkával váltakoztak a csépiéihez. NEM HELYES... — hogy a tár-ián tanács elnöke azt a javaslatot adta be a járási tanácshoz, hogy a sürgős növény ápolási munkákra vajó tekintettel hagyják abba a szőlő­területek további művelését. FOLYIK AZ ARPAARATÁS a bajai Vörös Fény tsz-beu A bajai Vörös Fény termelő­szövetkezet árpavetései három tagban húzódnak. Két tagban 55 ho.don Algváftán, 20 holdon Sumárban. Szerdán reggel kezd. íék meg learatását, Aligvártán az egyik 20 holdas tagon a ba­jai gépájomás aratógépe, 55 hol­don pedig 25 kaszás és 25 ma­rok,szedő. A KÉT NÖVÉNYTERMESZTŐ BRIGÁD, a Szabad.- és Saiamon- brigádok tagjai másfél nap alatt végeztek a munkával, hogy folytathassák a kukorica és a gyapot növényapotási munkála­tait. A bajai gépállomás arató- gépe viszont szerda déltől csü­törtök délig állásra kényszerül*, a rosszul végzett javítási mun­ka miatt. így a gépállomás ál­tal vállalt 20 hold árpa időben Való learatása elhúzódott. A szövetkezeiben az aratás megkezdését értekezlet előz­te meg. Itt vilaüák meg részleteit az előre elkészített aratási tervnek. Az aratópárok összeállításán kí­vül itt szabták meg az egy-egy aratópárra, eső területet, hogy az egyéni felelősséget érvényre juttathassák. Két hold maratása jutott minden aratópárra AZ ARPAARATÁS munká­jának végzése közben azonban felvetődtek hibák, melyeket az üzemi pártszervezetnek és a sző. vetkezet vezetőségének mielőbb fel kell számolnia. Míg a Sza­badi-brigádban a munkacsapatok lendületes versenye fokozta az aratás menetét, a Sajamon-bri- gádban a versenyszellem nem jutott érvényre. Miben mutatkoznak meg ezek a hibák, melyek a két brigád között felmerültek. Melyek a munka más területein is érvény­re jutnak. Ami a munkafegye­lem megszilárdításában, a tag­ság asszonyainak és munkaké­pes hozzátartozóinak bevonásá­ban is feltárulnak. Abban, hogy míg a Szabadi-brigádban erőteljesen érvényre jut » felvilágosító és tudatosíló munka, a Salamon-brlgádban lazán folyik az egyéni meggyőzés ere­je. Például a Salamon-brlgádban az elmúlt hónapban az igazolat­lanul távolmaradók miatt 118 munkanap esett ki a termelés­ből. Ez az jdö bőségesen elég lett volna 59 hold kukorica m,-g- kapáiésára. A Salamon-brigád ezért adós még 50 hold kukorica másodszori megkapálásával. MÍG a szabadi-brigad. BAN a brígádtagokkaj való ál­landó foglalkozás, a békeharc jelentőségének ismertetése, a min. den szem gabonáért folyó küz­delem fontossága mozgósító erő­vel bírt, addig az ezjrányú munka a Salamon-brigádban nem tud erőre kapni. A Sza­badi-brigádban az aratásban, de a cséplésbea is o:t lesznek a ta­gok munkaképes hozzátartozói és asszonyai közül Halb! József felesége és leánya, Gabler Jó­zsef, Szabadi Lajos és mások, addig a Salamon-brlgádban nem sikerült egyetlen hozzátartozót sem beszervezni a betakarítás nagy munkájába. A Szabadi-brigád munka­szervezés© példa kell, hogy legyen a Salamon.brigád előtt. Míg Szabadi József br.gádve/ető például az aratás ebédszüneté­ben az aznapi Szjbad Nép „Előre a nagyobb '.érmésé : ' rovatát olvas.a fel és ismertette a tűzvédelem fontosságát, aőd'g a Salamon-brigád ebéd-zílu-ié ben ajig fo'yt beszélgetés. Pe­tiig elő lehetett volna, nozai pel. da,ként, hogy a Szabadi-brigád a versenyszellem lendületével mindig élén halad a munkálatok befejezésének, úgy hogy ideje marad még arra is, hogy segi:- séget tudjon nyújtani a szótő- brigádnak. EZEK AZOK A HIBÁK. melyek még gátolják a szövet­kezet eredményeinek további nö­vekedését. A Salmon-brigádban irányt kell venni a kótlaki tagok meggyőzésére, hogy helytelen úton járnak, ami­kor nern családtagjaikra bíz­zák egyéni tulajdonban maradt szőlőjüknek megmunkálása : A mgguk távolmaradásával nemcsak szövetkezetük további gazdagodását, de a maguk gya­rapodását is fékezik, Az olyan tagoktól ‘kell példát vcnni a sző. vetkezetben, mint például Kere­kes Imre, akinek eddig 209, Kiss József, akinek 173, Gabler Jó­zsef, akinek 131 munkaegysége van. Vagy Szili Péternétöl, aki­nek hét apró gyermeke van és munkaegysége mégis elérie már a 97-et, El kell mély íteni a munka- versenyt a tagság soraiban. Tudatosítani kejl az elért ered­ményeket. Az üzemi pártszer­vezetnek mozgósítani kell a so­ron lévő feladatok elvégzésére a népnevelőket. A kommunista tagok példamutatása, mint lendítő motor sorakoztassa fel maga mögé a pártonkívülieke: Nem fog elmaradni az ered­mény, melynek hasznát nép gazdaságunk, de a tagság i.- látni és érezni fogja. „Ingyen kellett túlóráznom mert a hitoktatás díja az esperes úré lett,, A letűnt úri világra méltán rá- iilettek Ady ítélő szava:: ott vagy bűnöző gonosztevőnek, vagy idiótának kellett lenni valakinek, hogy kitűnjék. A tisztes mun­káért elismerést nem adtak. Boldogult apám, mint nsvelö, 20 évi munkájával egy eldugott falu felemelkedésén dolgozott. Fáradozásait felettesei meg sem köszönték. Az egyházi iskoláknál egyéb­ként is csak az volt a kiváló naveiö akinek az osztályában a hittant legjobban fújták Még élénken em*éksze'n, amint „esperes-tanfelügye­lőnk" szakszerű órarendjei­met visszadobta azzal, hogy naponként állítsak be hit. tanórái. Végül is teljesítenem kellett a Parancsát. A munka azonban az enyém maradi. Ingyen kellett túlóráznom, mert a hitoktatás díja ..az esperes úré lett”. Tanítottam az ..Esterházyak birodalmában” szegény béres gyerekeiket is. Tantermül egy rozzant, nádfödeles, sötét vi- tyiló szolgált. A grófi istálló sokkal különb volt. Ma is tanyai iskolában tanítok. Viruló gabonatáblák között). Csakhogy most már nem szo­rulok grófi könyöradományra. Iskolámat a tcrmelöszö vetkezel ; csoport patronálja. A helyi ta­nács és az igazgatóm vetélked­ve Segítenek fejlesztésében, Nem nehezedik többé is­kolám és életem fölé a kle­rikális reakció sülét árnyéka. Az egykori elhanyagolt, tan y rí iskolából frissen meszelt, újon nan vakolt, kerítéssel, diszkapu­val e'.látott második oiihona 1er. a növendékeknek. Itt öröm tanujni és tanítani, mert egy szabad nép felszabadult, boldog gyermekeit neve:h6lém. Henrich Károly 'íuijtó Kunbaja. Tol'U-Lnya,

Next

/
Oldalképek
Tartalom