Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

A kultúrotthon a mi második otthonunk!- MISKEI TAPASZTALATOK — A uúskei kultúrotthon, elír szobájában üveglapra festett felirat köszönti a belépíK: .Kultúrotthonban vagy! — ügyelj a tisztaságra!” Úgy* latszik, a kultúrotthon ban megforduló dolgozók megér­tették. hogy mire akarja fi* gyelmo/.tetni őket a fel ira Az előszoba, a 200 személye e.óadótereiu. a színpad ragyog a tisztaságiul, A faiak, a padló, olyun hi báüatiul tiszta. mintha, teg nap fejezték volna be a fos tűsét és a takarítását. Az elő adóteremben 20Ú au fémet el. A színpad fe.korahusú ki képzésévei. üde vörös függő nyével valóban §zéu látvány .nyújt. Meg arra is vo.t Sotid ja a kuiturotthouba járó fiú talságnuk, hogy a lányok • ■.zíuprd vörös drapériáinak ; »zé.ét szépen kihímezzék' i falakon még ott láthatók i podügógustiap dekorációi. — Nem akármilyen papírbetűi ezek. Hosszú üvegtábláké vannak festve ezek is. A fa lakon a környék népművé széti értékeiről mesélő beke retozett fényképek. Meynéztük az öltözőhelyi eéjiet is, meg azt a két új szó bat, me,yet most kaptuk moi, a lie-yi DISZ szervezettől. — Könyvtárat és irodát rendez nek be bonne. A kultúrotthoi igazgató a tervekről beszél arroi, hogy rövidesen befeje zik ay, olvasóterem és az iro da átalakításának muiikála' tait, meg arrói. hogy az ud varén betonozott tauchelyel építenek. A dűledezö fakerí test kőkerítésre cserélik fel Még egy korszerű tekepálya,' u«k is jut hely «z Udvaron. .A túnohelyet nemcsak erre a célra használják. Napellen- zőt szerelnek fölé ce nvúri na­pokon idehozzák ki a könyv­tár könyveit. Az olvasók kel­lemes. hüs árnyékban olvas­hatnak szabadidejükben. To­vábbi terveik Is vannak a mikkel kultúraktíváknak. — Amikor teljesen elkészül az olvasóterem és az irodahelyi­ség. meghívják a hoinokmé- gyi pitigá.óasszonyokul és megkérik őket. „írják” tele az előszoba fehér falait azokkal ti csodálatos virágokkal, in­dákkal, amiket a iiéui díszí­tőművészet. hosszú évszázados hagyományaiból alakítottak ti kuioesakürnyéki falvak né­pi művészei. Akkorra össze­gyűjtik a község, meg a kör­nyék népművészeti értékelt: hímzéseket, tányérokat, fa. ragváuyokat. ki tudná, mi mindent- Az előcsarnokban helyezik el egyrészét, ami pe­dig nem fér oda, azt ay, iro­dában állítják közszemlére. A kalocsai járási kultúrház már meg is ígérte támogatá­sát a népművészeti értékek összegyűjtésében. Mindezt, ami már megva­lósult és mindazt, amit a szép tervekben elénk tárt ' Tcyzes Miklós, a ktiltúrotlhon igaz­gatója. nem külső segítséggel valósítják meg. hanem a község dolgozóinak kollektív munkájával. Ami szép és .ió csak akad. be- leértvo a kőművesmunkát, a festést, minden egyebet, a falu népének, elsősorban a DlHZ-fiatalokunk a segítsé­gével hozták létre és valósít­ják meg. A saját erőből létrehozott kultúrotthon már magnban- véve dicséretre méltó ered­ménye Miskének. Szeretik is « falu dolgozói. Nincs olyan Szabad Föld Vasárnap, vagy más előadás, -amikor nem töl­tenék meg a kultúrotthon he­lyiségét zsúfolásig. Aki oda belép, úgy érzi, hogy a saját otthonába lén. Arra is kíváncsiak voltunk, hogv milyen clot folyik ebben az aratási munkákkal kapcso­latos mozgást fejezi ki. Népi demokráciánk állama hatalmas kultúrái is eredmé* nyekkel büszkélkedhetik és a szocialista kultúra szovjet példái, a még ragyogóbb .jö­vendő képét idézik a miskei no g zók e e. Ennek a hatalmas társadalomátalakító munká­nak, melyet nagy pártunk irányít, egy kis része a mis- kei kultúrotthon munkája- I)e a cseppben az egész tenger nagyszerű távlatai visszatük­röződnek. Jazyg-szarmata temetkezési helyre bukkantak a Katymári légiagyár agyagbányájában Eredményre rezeitek a megindult régészeti ásatások Nagyszabású ásatásokat folytat Katymúron a Múzeu­mok Ó3 Műemlékek Országos Központja, a bajai Tült -Lst- váu Múzeum számára. Az ed­digi ásatások máris bebizo­nyították, hogy egy 1800 év előtti jazvg-szarmata temet­kezési helyre bukkautak. Katymúron az ottani tégla­gyár agyagbányájában dol­gozó munkások már hosszabb idő óta észleiik, hogv a kibá­nyászott agyag között emberi csontvázrészek .és ősrégi, előttük ismeretlen cserépda­rabok kerülnek felszínre. A községben hamar híre terjedt a leleteknek. Kőhegyi Mihály, a bajai 111- Béla gimnázium VII. osztályos növendéke a szülői házban ha,lőtt a lele­tekről és miután eddig is nagy érdeklődéssé1! foglalko­zott régészeti kérdésekkel, maga is a helyszínre ment, meggyőződni a községben ke­ringő hírekről. Az ő jelentése terelte a fi* gyeimet a kafymári agyag- bányára, ahol most megin­dult Zalotay Eleméi-, a hód­mezővásárhelyi múzeum ré­gészének vezetésével az ása­tás. A megindult kutatás rövid időn belül eredményre is ve­zetett. Az ásatás nyomán elő­került cserépdurabokból Za- lotuy Elemér megállapította, hogy az agyagbánya terme­tén egy 1800 év előtti juzyg- szarmatu temetkezési helynek kell lennie. A jazyg-szarma* ta törzs a hunok e.őtt. a nép­vándorlás során került ha­zánkba. Mint lovas törzs ke* létről vándorolt a síkságra s az Alföldön telepedett le- Egy hetes kutató munka után egy teljes jazyg női sír kérik t napfényre. A nagy gonddal és ezukszerűséggel kitemetett csontvázon 1009 gyöngyszemet találtak, — A gyöngyszemek . a csontváz nyakam medencéjén. Csuk­lóin és közel 600 darab (belőlük a bókákon Volt clhejyezve. A gyöngyök elhelyezése való­színűsítik azt a feltevést, hogy azok részint ruhaszegé­lyek díszei, másrészt a karon és lábon elhelyezett ékláneok voltak. A csontváz nvakvona* lán egy egészen ritka alakú fibulát is találtak, a mai brosstű ősét. Az ásatások más eredmény* re is vezettek. Mátyás kora­beli magyar sírokra is buk­kantak az agyUgbányában. A feltárt sírokból ólompitykók, ezüst hajtű. valamint egy pártadarab került elő- A régészeti kutatás tovább fohik. A jelek szerint továb­bi jazyg sírok kerülnek majd feltárásra. Ugyanis az ásatá­sok nyomán egy jellegzetes jazyg temetkezési szokást fi* gyeitek meg. a sírokat körül­vevő árkokat. Az előkerült árkok pedig arra engednek következtetni,' hogy a katy- mari agyas-bányában még nem egy kortörténeti emlék vár feltúr-ásra.-.1 Mauthausen Jugoszláviában ez. a hőség is kegyetlenül gyötri a rabokat. 18 Tito pót;* kolábjai a vizet is elvonjak a szomjazúktól. Hat deciliternél több vizet nem ihat a rekkenő hőségben robotoló golaszigeti fogoly­Nagyritkán f-ő szánt végig a sziget kopár földjén. Ilyen­kor a kövek közt megreked az esöv íz. megáll a kőzet mé­lyedéseiben s a fogoly napo­kig ebből oltja szom.iát. De. a köveken megálló, bűz0», szennyes víz, mintha csak Rutikovies receotköny véből való volna: ez is a lassú halált osztja, a fertőzőbetegségeket. S aki igy is megmarad, azt az éheztetés tereli a Gola szí; getén leggyakoribb h.alálthozó bajba: a végelgyengülésbe. Az asszonyokat, lányokat nem viszik a Tito palotáira szánt márvány kitermelésére Sziklás köveket hordáinak velük, fel a hegynek —-, _« azután ugyanazzal a kővel új­ra vissza. Máskór a mellükre, hátukra* aggatnak egyegy vödröt s ebbe rakják a kö­veket- így terelik őket az izzó napsütésben a hegytetőig, s újra vissza. Hajnaltól alko­nyaiig. De a legkisebb „kihágás” j9 elég ahhoz. hö2V éjszaka is dolgoztalak őket — étlen- üzomjan. Gola-sziget pribékjei ilyenkor egyegy jó tréfát is megengednek maguknak. Az éhező, agyonsanyargatott fo-- goly elé étellel teli csajkiit tolnak. Néhány pillanattal ké­sőbb a pribék röhögése jelzi t sikerült kirúgni az ételt a fo­goly kezéből N em egv ilyen 7. jól be­vált” tréfát csinálnak a kőszigeten. Ha új logo y érkezik — s ez éppoly min­dennapos. mint a foglyok baJ tála, — a porkolábok megra­gadják. odacipelik az előre el­készített, tengervízzel töltöttt edénvhoz és fejjel lefelé tart­va, belógutják a vízbe. így kezdődik valamennyiük élete Gola szigetén. S a foly­tatás is egyforma vajameny* nyinél •. Erre a kőszigetre a kommu­nistákat hurcoltutja Tito. — Négy ezer ötszáz „civil” férfi és öüO nő a tábor lakója- Csu­pa olyan ember, aki lámpás­ként világította meg eladott1 hazája felszabadulásának út­ját. Ezt a 'lámpást akarják' kioltani Tiftóék Gola szigetén. Szolgákhoz híven másolják Titóék egykori gazdáik pél­dáját, Mauthansenbeu Ernst Kirsebiehler SS Sturmführer, cipeltette az asszonyokkal, lá-j nyokkal Ilii lépcső magasság-1 ra a mázsás köveket — Goim szigetén ßaukovies .'.emb" j rei”. A sokezerszeres gyilkost Sturmfühjrert 17 évi fegyhúz*' ra ítóltók. Később amnesztiát kapott ég ma a FÖST-gyár- ban dolgozik a* amerikaiak­nak. Titónak is azok biztosí­tanak ma iné« büntetiense-' get a nép haragjától, akik a hitlerista gyilkosokat pártfo góljuk­p\e akkor se sikerült, mőst ü' se sikerül a háláltál»»* rolóban kioltani a felszabadu­lást áhító népek vezérlő lám­pásait. Fjrancia, lengyel, cseh­szlovák, magyar kommunista hazafiak 'sínylődtek éveken_ár a haláltájborokban, s ba a náci fenevadak sokat cl is pusztí­tottak közülük -- nem hul­lott a földre egy pillanatra Be i szabadságharc zászlaja. Gola szigetén Rém sikerül kiütni a nép vezetőinek kezéből a ju­goszláv népet győ/hlemre ve­zető lobogót!- a szép kis kultúrotthonban t Csak úgy, futtából sorolta e : a kultúrotthon igazgatója i- következőket: ! Kezűjük a művészeti munkán ! . A színjátszó szakkör tagjai a, s emuit hónapokban kisebl egyfelyonásos jelenetek mev lett két komoly előadást ké sZített elő. Bemutatták M6- . rics ZsiytnOnd; Kari. bíróját . (négyszer kellett e.őadni) és . Gárdonyi Géza: „Bor” című . há romfelvonáeos darabjának . új. átdolgozott változatát. A ‘ színjátszó szakkör tervei sze- . rint • legközelebb — majd a j. nyári munkák után Gogoly halhatatlan i remekművét I aRevizorit tanulják be i utána a színpadra átdolgozol . ,,Ludas Matyi’ -va. kerül sor : A7i a terv, hogy valamelyik i pesti főiskolás növendéket- kérik meg a támogatásra 4 . Uevlzor előadása előtt. Tegzei ■ elvtárs ilyen természetű kap­csolatokat is kiépített a szín . művészeti főisko.a rendezői . tanszakon tanuló növendékei- . ve!. Emellett belső nevelő"- munka sem marad el a ezfii- . játszó szakkör foglakozásain. Kitűnően működő irodalmi szakkörben foglalatoskodik a kultúrott­hon körülbelül Í0 irodalom iránt érdeklődő aktívája. Van­nak közöttük «porto.tk. DISZ tagok, fiúk. leányok vegye­sen, egypár fejlettebb úttörő, meg idősebbek is. Az. irodal­mi szakkör tagjai kapcsolat­ban vannak az Irodalomtörté­neti Társaság megyei szervei­vel. A. tőlük kapott előadási anyagok közül hármat dol­goztak fel a szakköri tagok nyilvános előadás formájá­ban. Az első Arány Jón A „Toldi -járói szólt. Az, ismer­tető előadást a műből vett részletekkel, szavalatokkal tarkították. Olyan nagy sike­re volt, liogv meg kel.ett is­mételni. — A második elő* adás Hunyadi hadvezér! és állam férfiúi tevékenységé­ről beszélt, vermekkel, műsor­ral kiegészítve. A harmadik előadás tárgya Petőfi volt. Az előadás előkészítését az úttörőcsapatra bízták. Úttö­rőink mielőtt bármihez hoz­záfogtak volna, kirándulást szerveztek Kiskőrösre, Petőfi városába, Beke Sándor isko­laigazgató vezetésével. Ami­kor visszatértek telve élmé­nyekkel, lelkesedésekkel, olyan előadást csináltak, amit még ma is emleget a község. Pár szó esett még a Szabad Coki Téli Estékről, meg a Szabad Föld Vasárnapokról. A kultúrotthonigazgató meg jegyezte, hogy náluk ugyan, szinte hagyománnyá vált már a kísérőin íisor ilyen al­kalmakkor. de régen elmúlt az az idő. amikor műsorral kellett „becsalogatni” a kul- túrotthouba egy-egy komo-, lyabb előadásra a falu dolgo-. zóit. » Őszinte örömmel hallottuk. í hogv a kultúrotthonban folyó í tevékenység ] nem elszigetelt „külön kérdési hanem szoros összefüggésben • van a falu egyéb óletrnegnyíl- \ vánulásáival. így történt meg az. hogy a szakköri tagok, köztük a sportolók, saját ere­jükből MIÍK-pályát _ hoztuk létre, no meg egy szép röp­labdapályát. Azért van az, hogv a kultúragitációs bri­gád rend szeres en dogozik, üdvözli az élenjárókat, a falu legjobb dolgozóit, kicnekli a lemaradóitokat. Az aratás. Cséplés idején nem .esz o.ynu hét, amikor ne látogatnák meg munkahelyeiken az ara- tóbrigádokat, a cséplőgépe­ket. Legfőképpen a DISZ-ro tá­maszkodik a népművelési ügyvezető. Horváth János Dl Sió-titkár sok segítséget «d a kultúrotthonnak. Ö volt az c»yik legszorgalmasabb mun­káé a tatarozás idején is. Ve* ie .együtt a község minden DlSZ-fiatalja ott volt. Még esak pár szót a továb­bi tervekről. Mezőgazdasági szakkör létesítésével foglal­koznak. Vadászati szakkört tg akarnak létrehozni. No és hogy el ne felejtsük, a népi hagyományok gyii.i é.o köz­ben egy régi régi táncra buk­kantak rá. Az öregek kaszás- táncnak hívják. Csodálatos­képpen nem férfiak, hanem kizárólag asszonyok járják és Könyvekről — röviden Radnóti Miklós: Válogatott versek. A Szépirodalmi Kiskönyvtár sorozatában jelennek meg Radnóti legszebb versei, melyek a fasizmus kegyetlenségei, üldöztetései és Igazságtalanságai miatt érzett felháborodását fejezi ki a nagy. költő. * Molnár Miklósi Katona József. Ai könyv Katona József életével, munkás­ságával, elsősorban nagy müvével, a „Bánk bán”-nal ismertet meg. Érdekes elemzésben tárja elénk a nagy müvet kiemelve annak : hatalmas értékeit. i A Tito-banda rémuralma I ^ uak néhány éve a.ait (többezer jugoszláv hazafii pgyilkolt meg és mintegy 251 |ezret vetett börtönbe, gyűjtő ^táborba. Gumi botokkal, VU' slauyozógépekkéil, kjnzóeszko- «zökkel. állatketrechez hseonlö tguggplókkal” felszerelt hör ftönökbeu sínylődnek, pusztul" Snak a hazájukat féltőn, for- ífóri szerető hazafiak. Nincsen lolyan nap. hogy Hankovicsék börtöneinek, inteniálótáborai- jnak temetői úi.sírra! ne gya­tra pocin áriak. Kheztetós. ka- |ayarg-atás, halál az osztályra- i-sziik a foglyoknak az Adriai- iteng'er elhagyatott kis «zige* jtcin tévő interúálótáborokbau icsakúgy. mint a szrémszka- íuiitrovicai börtön „bunkereí- Iben”. 1 KrlfsZiget közelében, a kis [Go;a szigetén is interuálótá- ^iiOrt létesítettek Titóék. Ez a [tábor — egv n sok közül. —• Mégis: ha van az emhertelen- -.•égTiek, szörnyűségnek fel mi [foka — akkor az a golaszl- [getj táborban található. 1 Tito pribékjei, a parancshoz hívért, olyan területet kutat* ;tak fel íz iuíornálótábor szá­mára. amelyen talpalatnyi hely jinctí, ahol a fáradó szem, az elgyötört test megpihenne. .Gola szigete — puszta koszi, get. Hasztalan kutatsz egyet* lm fü.zál. egyetlen, zöálelő fa után i« S hogy olt, ahol nem sarjadhat, nem élhet nö­vény — ne élhessen az se, ukI hazáját szereti, arról ezernyi ..gondoskodás” történik. _ Áz élők pusztítására a nyári hó­napok — -amikor a koszigeten a hőmér-éklet eléri uz ŐU lö­ket — cüfönö-en alkalmasuk. A férfifogtyokat már- vánvkő kitermelésére hajtják. Fáradságos, verejté- kezletd. nagyon nehéz munka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom