Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

BÁCSMSKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG : AZ MÖP BÁCSKISKUI\ME<k1EI PÁRTBIZOTT§ÁgÁIVak. lapja VII. évfolyam, 127. szám 4ra 50 fillér 1952. június 1, vasárnap A BÉKE HARCOSAINAK SEREGSZEMLÉJE jSJzer'e az országban a békemozgalom leg* jobb, legáldozatkészebb, leg" fáradhatatlanabb harcosai ülnek ma össze megyénk bé­keharcosaihoz hasonlóan ta­nácskozásra, hogy megvi­tassák a béke erősítésének ügyét. A békeszerető embe­rek százmilliói saját népük hatalmas 'cinegeinek legége­tőbb kérdését látják a béke ügyében. Bár a nemzetközi helyzet azt mutatja, hogy a háborús agresszorok egyre diihödtebb erővol folytatják já borús készülődéseiket, a béketábor ereje, hatalma or szágról-országra a világ minden részén egyre erősö­dik. Egyre határozottabb.’ fél- reérthetetlenebb módon ad­ják tudtára a békét akaró dolgozó milliók az imperia­lista loigázókuak. hogy ha­talmuk nagy és döntő sza­vuk van az amerikai imperia­listák által óhajtott új há­ború megakadályozásában. Az imperialistáknak tudo­másul kell venniük, hogy ha szelet vetettek, vihart arai­nak. Most is, a francia kor­mány újabb aljas provoká" , dójának hírére: — Jacques Dudos elvtársnak, a kiváló francia toékehareosuak a tör­vénytelen letar'óztatása után — a nemzetközi proletárszo- lidaritás hatalmas szava kelt szárnyra a világ minden ré­széből és figyelmeztetően ki­altja oda a provokátoroknak, hogy háborús politikájuk a népek szilárd ellenállásába ütközik. Sztálin elvtárs még 1934* ben azt mondotta: ,,Ha az első világháború tapasztala­tai ellenére a burzsoá poli­tikusok mégis kapva-kapnak a háború után. mint a vízbe- fúló a szalmaszál után.’ ez azt jelen'i, hogy végkép meg­zavarodtak. zsákutcába ju­tottak és készek fejjel men­ni a falnak-” Nagyon jól tud­juk, hogy akkor, a náci ika- laudorpolitikusokat nem té­rítette észhez a sztálini fi­gyelmeztetés. Szét is zúzták fejüket a Szovjetunió szikla­falán. Vájjon; • ma több sikerre számíthatnak-e a támadók? A válaszunk határozott; nem! t.Ma már a Szovjet­unió nem magányos hegy fokként magasodik ki az őt mindennüneu körülvevő ka pitalista ingo vány ból. hanem mintegy hatalmas hegyiáu- eolat legnagyobb; legmaga­sabb vonulata emelkedik a magasba” — iqondotta egy alkalommal Révai elvtárs. Nemcsak egyszerűen a béke­tábor számbeli növekedéséi jelenti ez a meghatározás. Amellett, hogy Európa és Ázsia egész sor országa ~ közöttük a hatalmas Kína — lépett a Szovjet Hadsereg har­cai nyomán a szabadság út­jára, a Szovjetunió maga is diadalmasan meSerősödöt. A szovjet nép soha nem látott méretű alkotómunkában for­rott egybe. Ennek nyomán napról-uapra hatalmasabb arányokban kibontakozó ter" mésze'átalakító sztálini ter­vek gigantikus alkotásai el­képzelhetetlen módon meg­erősítették a világ békét aka­ró dolgozóinak szeretető! és tiszteletét a nagy Szovjet­unió és a bölcs Sztálin iránt Sztálin elvtárs szavai csen­genek a világ békeszerető dolgozóinak fülébe. Az ő nagyszerű megállapításai teszik termékennyé a mi me­gyei béketalálkozónkat ics, m ikor azt. mondotta a szovjet népek gigászi terveiről és hatalma s alkotómunkájáról, hogy ez a munka fogja el­dönteni az emberiség sors«1. Jegyűit mondjuk a me­gyei béketalálkozó hai- eosaival Sztálin elvtárs sza­vait: ;,Nem akarunk sem a gyenge népeik ellen kalapács, senr az érti« népek számára üllő lenni. Minket nem lehet sem hamis zászlóval megté­veszteni,- sem üvöltésekkel megtéveszteni.” Ezek az el­vek vezérlik országunk béke­politikáját. Ezek a gondolatok lelkesí­tik majd újabb nagy tettek­re a megyei béketalálkozó becsületes, dolgos; hazáját szerető harcosait. Sem az im­perialista sajtó habzó szájú rágalmai, sem a mindenre kész rabló-politikusok szem­forgató megállapításai és al­jas tervei, sem a Vatikán bá­ránybőrbe bújt farkasainak keresztvetése, háborúra áhí­tozó bíbornokaijnaik hajbóko­lásai imperialista gazdáik előtt; nem ingathatnak meg bennünket szilárd helytállá­sunkban. A Szovjetunió vezetésével több mint 800 millió lakost számláló területen állnak szemben a népek a. világ-min­den részén a háborút jelen­tő imperializmussal. Ezt a hatalmast, tábort erősíti a tőkés országok dolgozóinak megújuló küzdelme; a gyar­mati népek felszabadító moz­galmai. A mi táborunkat erősíti mindenki a, vi­lágon, aki az építésre, az élet­re, gyermekeink és a magunk szebb jövőjére sz°vaz min­dennapi munkájában, va'Jy fegyverrel'a kezében védi. ha­záját, függetlenségét. Kelbe több és diadalmasabb bizo­nyíték amellett, hogy a béke­tábor nemcsak igazságért harcol, hanem hatalmas ere­je is van ahhoz, hogy érvény1 szerezzen igazának? Ne higvjük azonban, hogy & béketábor erejének gyara­podásával csökken a hábo­rús veszély. Nem ezt nem mondhatjuk. Káros és alap­vetően hibás nézet volna azt hinnünk, hogy az amerikai imperialisták, látván saját egyre súlyosodé helyzetüket nem merészkednek újabb és újabb "alja« cselekedetre, há­ború kirobbantását célzó provokációra. A nemzetközi politika tényei azt- mutatják, hogy a háborús gyújtogatok kétségbeesett provokációk­ban keresik a kiutat az im­perializmus egyre válságo­sabb helyzetbe kerülő bonyo" dalinaibóJw .mutatja a Koreában és Rimában beve­tett aljas emberpusztító bak­tériumfegyver alkalmazása, Ezt mutatja a kommunista vezetők világszerte megis­métlődő üldözése, Jacques Duclos elvtárs letartóztatá­sa. Ezt bizonyítja a keret- szerződés közelmúltban tör­tént aláírása és sok más fél­reérthetetlen tény. jyjegyénk minden béke­harcosa tudja, hogy ki készül háborúra és ki a bé­kére. Nálunk nem hangzanak el egyetemi katedrákról elő­adások az atom" és baktéri­umháború '„olcsóságáról”. Nálunk — éppúgy, mint a Szovjetunióban — a tudo­mányt nem a gyilkolás szil- gálatára, hanem az ember boldogulásának, a természet erői felletti uralmának szol­gálatába állítottuk. Nem mi tartunk gyüjtőtáborokban amerikai katonákat, hanem az amerikaiak tartják tábo­rokban Horthy és Szála«i gyiilevész hadainak marad­ványait. Semmiféle vádasko­dás. semmiféle hazug rága­lom nem tud port hin'eni a világ tisztánlátó. becsületes dolgozóinak szemébe. Tud­ják mindannyian, hogy Ame­rikában és a többi imperia­lista országban az ipar a mo­nopolisták, a hadiszállítók kezében van. akik válságtól, profitjaik csökkenésétől tar­tanak és akik az egyetlen ki­vezető útnak a háborút tekin­tik. A?, amerikai rnonopol'ő- ke jelszava az, hogy inkább háború, mint gazdasági vál­ság. A most folyó megyei béke- találkozó legyen új tanuüág- tétel megyénk do’gozóinak békeakarata mellett. Legyen izzó tiltakozás az ■amerikai imperialista hábo­rús provokátorok minden ed­diginél aljasabb gaztettei ellen. Legyen ezt a béketalálkozó bizonyságtétel a béke. az élet melle t. Mi szeretjük a békét, mert szeretjük az életet, de békeszeretetünk nem gyáva­ság és nem tétlen sóvárgása az életnek. Szeretjük az éle ■et, de a szabad és független életet. A béke után nem pusz- táü sóvárgunk, hanem meg is védjük azt és helyt is állunk érte. Ha valaha igaz volt a köl tő szava, akkor ma kétszere­sen igaz. hogy a dolgozó ma­gyar nép számára nem volt hely a nagy világban szülő- földjén kívül. Szülőföldünk a felszabadulás nagy pilla­nata óta igazi hazánkká lett. Mostohaanyából édesanyává. Mi is elmondhatjuk Petőfi­vel, hogy — ..seliounai bitang- ember” az; aki nem kész m i n du y á j u n k édesa ny j át. édes hazáját, munkában, harcban, életrc-halálra meg­védeni. ^arcunkban nem va­gyunk egyedül. Elő­ször fordul elő a magyar történelemben, hogy az im­perialista világhódítókkal szemben egy hatalmas front erejére; a nemzetközi haladás táborának segítségére és a világ legerősebb nagyhatal­mának. a Szovjetuniónak a szövetségére támaszkodha­tunk. Az imperialisták a kardjukat csörtetik. L’jabb és újabb provokációkat kö­vetnek el. mert félnek a mi egyre csodálatosabb mére­teikben kibontakozó béka- mozgalmunktól, amelynek döntő fejezetei diadalmas seregszemléje ez a mai béke­találkozó is. Ne feledjék el egy pilla­natra sem megyénk béke harcosai, hogy a magyar békemozgafom aikkor hasz­nálja fel igazán a rendelke­zésére álló korlátlan erőfor rácokat, ha világos vá­laszt ad arra a kérdésre — Mit kell tennem a béka megvédése érdekében? A válasz így hangzik: erő­sítsd hazádat! Az ország erejének a nő velése az egyetlen figyelmez­tetés,; melyet a Tito-bandr ták, — vele együtt az ameri­kai imperialisták is — meg­értenek. Kétszeres felelős­séggel kell kimondanunk tet­teinkkel a választ. azért, mert megyénk szomszédos az imperialisták e legvadabb és legaljasabb kiszolgálója nak határaival. Ezért vau szükség dé i határaink líépé" nek összefogására; délszláv és magyar békeharcosok szi­lárd, megbonthatatlan cse­lekvő készségére. Megyénk békeharcosai a megyei béketalálkozó lelkes részvevői hazamenve magya­rázzák meg fa’vaink, váro­saink minden becsületes dol­gozójának, hogy úgy járul­hat hozzá az ország erejének leghathatósabb növeléséhez, hogy a legpontosabban telje­síti egyéni kötelességeit. Terveink teljesítése és túltel­jesítése. a versenymozgalom fejlesztése, a terménybeadás pontos végrehajtása, a szi­gorú takarékosság; az áldo­zatkészség és a helytSllás; az élet, a munka minden terüle­tén — ezejckel erősítjük való­ban országunkat. Ezekkel erősítjük valóban a hatalmas lfébetábor harca', ezekkel biztosítjuk, gyermekeink jö­vőjét is. Legyen a mi megyei béke-1 találkozónk a béke ügyének nagy tanácskozó napja, a szilárd fogadalom napja: ugyanakkor jövőjét építő népünk vidám ünnepe is. Jegyen a béketalálkozó újabb nagy győzelmek forrása. Kövesse eredménye­sebb munka az üzemekben. Gazdag aratás a határban. Kultúránk, tudományunk to­vábbi felemelkedése. Ötéves tervünk dönlő évének győ­zelme: hazánk még gazda­gabb virágzása. Hirdesse a mi béketalálko- zónk, hogy mi is megnöveke­dett erővel, a győzelembe ve'ett rendíthetetlen hittel állunk helyt a Szovjetunió vezette béketábor magyar arevonalán. Fejezze ki a mostani béketalálkozó hi­tünket, igaz ügyünk győzel­mében, mert tanítónk és nagy vezérünk az a férfiú- aki megmutatta, hogy neuv csak a béke védelmezéséhez ért, hanem az ellenség meg- semmisítéséhez is. akihez, mint. hadvezérhez képest a MacArtliurok, Ridgwayk és Eisenhowerek éppúgy eltör­pülnek, min' ahogy tehetség­telennek bizonyultak Hitler hadigépezetének parancsno kai. A magyar békefront azért erős cs szilárd, mert a hatal­mas és legyőzhetetlen nem­zetközi békefrontra támasz­kodik, melynek vezetése olyan zseniális ember ke­zében van; mint a nagy Sztálin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom