Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-04 / 103. szám
Szovjet tapasztalatok segítségével 4—5 helyett 14*6 literes íejési átlagot értek el a garai állami gazdaságban Egy rövid jelentés beszámol arról, hogy a garai állami gazdaság tehenészete 81 ezer liter helyett 106 ezer liter tejet adó t he. Nézzük meg e rövid hír mögött milyen munkamódszerekkel érte el a gazdaság ezt a kiváló eredményét. A garai állami gazdaságban korán felismerték azt, hogy a munkafegyelem megszilárdítása nélkül nem tudnak sikert elérni, így tehát az első lépés az volt, hogy pontos beosztást készítettek az etetésről és a fejesről. Az ögSzel még pontatlanul etettek és akkor fejtek, ha ez a fejögulyásnak eszébe ju.ott. Ma már percnyi pontossággal történnek e fontos munkamozza natok. A dolgozók maguk zárják ki soraikból azokat, akik megbontják a rendet. A következő lépés a helyes takarmányozás bevezetése volt. Eddig a takarmány összetétele nem volt megfelelő. Nem tartották szemelött azt, hogy a tehén tulajdonképpen egy tejgyár, amelynek zavartalan működéséhez naponta meg kell adni a takarmányon keresztül a szükséges keményítömennyi- séget. A takarmány összetételének megjavítására a vezetőség Igen gyakran összeül a dolgozókkal és közösen tárgyalják meg a tennivalókat. A fejőgulyások igen gyakran hasznos tapasztalatokkal egészítenék ki a vezetőség kezdeményezéseit. Az egyik fejögulyás javaslatára a ;akarmányt 48 órával az etetés előtt készítik elő. Füliesztik, ami által növekszik a takarmáuy tápértéke. Sereg János és Pákái Márton a siló-, pelyva-, répasze- let-takarmány összeállí.ásánál nyújtott nçm egy értékes tapasztalatot. így 131 liter helyett 168 Jitert fejnek. Horváth Józsefnek sikerült 97 literes előirányzatát 125 literre felemelni. Horváth József ée Sereg János a moslékolássai is kísérleteznek. Az egyik szecskává', a másik szecska nélkül moslékol. Eddig mindkét mód bevált. Aranyos Mihály Is nagy gondot fordít a (tisztaságra, pontosságra és a takarmány jó összetételére. 110 literről 168-ra emelte teheneinek tejhozamát. A garai tehenészet a szovjet módszerek alkalma, zásával ugrásszerűen emelte a tejmennyiséget. Szakmai vonalon Márkus Károly agronómus ismertette ezeket az új szovjet eljárásokat. Purák PéteT segédállatorvos állategészségügyi vonalon magyarázta meg az új eljárásokat, így a fejőgulyások már alkalmazzák a tögymasszási és bevezették a napi háromszori, fe- jést. Áttértek továbbá a jó ta- karmányösszetétellel az egyedi t akarmány oz ásra. A magasabb tejhozamot elősegítette az állatokkal való helyes bánásmód is. Csend van az istállókban. Megszűnt minden gorombaság és így az állatok nyugodtak. Tilos az állatok ütlegelése, azok kínzása. De nemcsak megjavították a takarmányozást, hanem annak előkészítését Is. Ezzel elérték azt, hogy a legtöbb tehénnek emelkedett a tejhozama. A 4—5 literes tejhozamot felemelték kétszeresére, háromszorosára. Van már 18 tehén. amely 20 literen felül ad tejet. A napokban bevezették az egyik istállóban a géppel való fejést. A tej. a tehén tőgyétől egyenesen a kannákba kerül. Egyszerre 10 tehenet tudnak géppel fejni. Ennek a fejésl ideje 10 perc. Azelőtt egy-egy tehén fejőséhez negyedóra kellett. Ezekkel a módszerekkel sikerült a garai állami gazdaság tehenészetének fejési álagát négy-öt literről 14.6 literre emelni. Míg tavaly az istállóátlag 1.5 liter volt, ez ma már 10.8 liter. A garai állami gazdaság dolgozói így példát mutatnak abban, hogyan kell helyesen megszervezni a tehenészetet, hogy az jövedelmező legyen és a dolgozó parasztságnak példát mutasson. Miért nem javítják a cséplőgépekéi a bácsalmási gépállomáson Aki a bácsalmási gipáilo" más udvarába bemegy, először azt gondolná^ hogy ta* Ián megyénk 30 gépállomása közül az elsők között van a cséplőgépek kijavítása szempontjából. Ugyanis az udvaron majdnem minden cséplőgép ki van sorakoztatva. Azonban, ha közelebbről vizsgáljuk a gépeket, azt látjuk, bogy a 33 cséplőgép kő. zül mindössze 5 van kijavítva. illetve 7 javítás alatt. A javításnál csak két szak. ember dolgozik. Molnár Ferenc és Verbászi László. Tég lás János, mint körzeti szerelő, ő is a cséplőgép javításán dolgozik, azonban neki a munkaköre csak a sima csapágyak öntésére korláto. zódik. így tehát lényegében a cséplőgépek javításánál két szakember van. > A javítást nemcsak a szakemberek és a segédmunkások hiánya akadályozza* hanem az is, hogy a szétszedett gépekhez nem kaptak eddig csapágyat. Jelenleg 12 cséplőgép van szétszedve- amelyből 7 gépet azért nem tudnak to* vábbjavítani- mert csapágyra várnak. Egy cséplőgép javítását az év elején elkezdték. Annak egyik alkatrészét: a csapágyat felküldték; Buda. pestre a Csapágy javító Vállalathoz- de még a mai napig sem küldték vi-ssza. A gépállomás vezetősége már többszörösen járt személyesen is a javító vállalatnál, sőt leveleket is írt. azonban még most is azt a választ kapták, hogy nincs kész. majd körül, belül május közepére megkapják. Ha egy cséplőgépnek a csapágy javítására ennyit kell várni, akkor vájjon mi lesz a többi 20 cséplőgép alkatrészének kijavításával? Elég szomorú, hogy a gépállomások megyei alközpontija ezt a kérdést a mai napig 'is csak _ távolról szemlélt, i 1A javítási munkálatokat nagyban akadályozza az, hogy a gépállomás egyik körzeti szerelője, Mester Mátyás úgy nyilatkozik: majd ki fogjuk még javítani, rendben lesz itt minden, mire a csép* tés kezdődik- De vájjon, leheti-« erre számítani, amikor á- > >* - v ■ ' ' .1' ezideig csak 5 cséplőgépet ja. vítottak ki- Hiszen a hátralévő egy hónap igen szűk lesz arra, hogy 28 cséplőgépet tegyenek üzemképessé. A gépállomás vezetői: Szi~ kora Jenő igazgató- Tarczati Zoltán politikai vezető, Rózsa Ferenc íögépész arra sem számítanak, hogy a cséplő^ gépek kijavítása nem elég ahhoz, hogy megkezdjék a cséplést. Szükséges még az is, hogy a munkálatokhoz szükséges eszközöket is rendbehozzák. A mai napig mind. össze 13 fecskendő van kijavítva. Az elevátorok- a tö- rekhordók, a mázsák- a rosták és az egyéb szükséges eszközök javítása még egy. általán nem történt meg. Nem beszélve arról, hogy a tűzrendészet szempontjából védőeszközöket sem szerezték be. A főgépész, Rózsa Ferenc elvtárs erről úgy beszél, hogy az nem nagy valami, nem sokból áll beszerezni, illetve kijavítani. Az eddigi tények mindenesetre azt igazolják, hogy Mészáros Károly anyag- feieíő'S nem valami gyorsmozgású ember, hiszen a csa. págy kijavítása is az ő kezén került a javító központba. Ha a ponyvákat, a tűzi csapókat, a fecskendőket, a mérlegekhez való súlyokat is ilyen nehezen fogják biztosítani, akkor még decemberre sem lesz a cséplésből semmi. Emellett, hogy a cséplőgépek javítása egészen vontatottan halad a gépállomáson, igen nagy felelőtlenség mu. tatkozik. Ugyanis, ha valaki a gépállomás hátsó felében szétnéz, azt tapasztalja, mintha ott emberek talán évek óta nem jártak volna. Azok a gévi eszközök, amelyeket az idén nem használtak még- vagy amit használtaik is, úgy áll ott az udvar hátulján, mintha senki sem volna. A tárcsákra máskép talán rá sem lehetne Ismerni, ha nem volna föl éje írva, hogy ..tárcsák*’. /A gaz és a rozsda már egészen belepte, alig látszik ki. De szomorúbb a helyzete a magtakarónak. Ahogy be. húzatták a földekről még körülbelül két-három héttel ko. i'ábban, úgy sárosán, leápo* latlanul hever a földön. Néha. néha az eső mos le róla bizonyos mennyiségű rászáradt földet. Ha véletlenül valaki nem ismerné a magkeverőt, bizony ebből nem tudná kivenni, hogy ez micsoda. Ilyen felelőtlenül, gondatlanul van öeszehányva n cséplőgépek különböző alkatrésze. Ki. sebb kupacokban lehet talál* ui súlyokat, mérlegeket, rostákat, tengelyeket, törekhor- dókat. fecskendőaikatrésze- kat, deszkadarabokat. tört faaikatrészeket és még ki tudná elmondani, hogy miket. Mester Mátvás erre azt mondja: .-Nem nagy valami. Kicsi a helyünk.“ De vájjon, kérdezzük, ha így felforgatva van minden a gépállomás te. rületén, vájjon lehet-e mondani azt, hogy szűk a hely. A gépállomás területén majdnem minden anyag úgy néz ki, mintha ott valami vásár történt volna. Semmi sincs a helyén! Ilyen „rend’1 mellett jellemző, hogy az üzemanyagtároló üresen áll, a kerítésen kívül pedig a hordók megtöltve petróleummal és egyéb üzemanyaggal szanaszét van. nak az udvaron. Itt meg kérdezhetjük, hogy miért van az elkerített rész a gépállomás területén» ha a hordókat nem a tárolóban, hanem gyúlékony helyen tartják. A gépállomás vezetősége haladéktalanul számolja fel ezeket a súlyos hibákat. Tart. ea első feladatának, azt, hogy a cséplőgépek javítása időben, vagyis egy hónapon belül meglegyen. Arról is gondoskodjanak, hogy a tűzvédő- szereket is biztosítsák. Ez nemcsak a gépállomás dolgozóinak a feladata. Elsőrendű kötelessége a gépállomások megyei központjának, bogy a cséplőgépekhez szükséges al. katrészeket beszerezzék. Hiszen azért van a megyei központ, hogy a fölmerült kérdé. «eket megoldják- A gépállomás vezetői, de különösen a megyei központ gazdasági felelőse, nagyobb gondot kell, hogy fordítson a gének javí. fására, mert elsősorban őket terheli g felelősség, hogy * ja, vitás időben megtörtén ik-e, vagy sem. Megyénk begyűjtési helyzeté Az állami terménvbegyüj- tés 1952. I. félévi teljesítményeit vizsgálva, megállapítható. hogy ezen a téren eredményeink messze emaradtak az ipari munkásság eredményei mögött. Hol van a hiba, mi az oka annak, hogy megyénk a begyűjtésben ennyire elma. radt Az elmaradás döntő oka az, hogy tanácsaink egy része nem tartja elsődleges feladatának a begyűjtési tervek teljesítését, ehelyet — akarva vagy akaratlanul — az ellenséget szolgálja megalkuvó magatartáséval, illetőleg meghátrál a nehézségek elől. Tanácsainknak egy másik része megelégszik jó- akaratú igyekezettel és nem törekedik arra. hogy a rendelkezésekre álló törvényes eszközökkel szilárdítsa meg a beadási fegyelmet. Mind a két esetben a tervek teljesí. tése forog veszélyben. Tanácsainknak oéldát kell venniök Rém. Jánoshalma, Dávod községektől, akik a hízottsertés- és vágómarhabeadási tervüket jóval száz százalék felett teljesítették- de a tej, tojás, barimfi begyűjtésében is szép eredményeket értek el. Példát kell venniök az élenjáró községektől, ha nem akarnak a szégyenletesen lemaradt kun- adaosi, tabdi, pirtói eredményekhez hasonló gyenge munkát végezni. Tanácsaink nem foglalkoznak kellően a dolgozó parasztság által kezdeményezett begyűjtési verseny ki- szélesítésével. népszerűsítésével. Nem ismerték fel a verseny mozgósító erejét, nem értékelték eléggé a versenymozgalmat, nem irányították a közhangulatot olyan irányba, hogy a beadási kötelezettség elmulasztása szé. gyen, szabotálása pedig egyenlő a hazaárulással. A gyenge eredmények másik oka, hogy tanácsi szerveink nem támaszkodtak eléggé a párt segítségére. Az élenjáró községekben a jó eredményeket ,a párt segítségével érték el, ezt bizonyítja a kunszentmiklósi, kiskőrösi és kecskeméti járások, vagy Kecskemét város helyzete, ahol a sertésbegyüjtés 1. félévi tervét — bár még itt is van elég hiányosság — viszonylag jó eredményekkel közelítették meg. Viszont Baja város, a bajai, bácsalmási» kalocsai járások hí- zottsertésibegyüjtési eredményei azt igazo-l.iák, hogy ezeken a helyeken pártszervezeteink nem fogadták meg Rákosi elvtárs begyűjtésre vonatkozó tanácsait, és ezért van az, hogy pl. Baja városa féléves sertósbegyüjtési tervét 24 százalékra, a a bajai járás pedig mindössze 48 százalékra teljesítette. de a soronkövetkező járásoknak sincs okuk megelégedésre es főleg nincs okuk elbizakodottságra. Begyűjtő Vállalataink és felvásárló szerveink munkája sem üti meg a kívánt mértéket. Ezen a vonalon is a hiányosságok egész sorai mutatkoznak meg. A begyűjtő vállalatok részéről a rendszertelen kapkodás és sok esetben elcsüggedós a jellemző, holott éppen a gyenge eredmények következtében kellene fokozottabb határozottsággal és tervszerű munkával törni az eredmények felé. A felvásárló szervek vonalán ismételten felüti a fejét az üzleti szellem, amikor nem az országos érdekeket tartják szem előtt, hanem az egyéni hasznot. Nem gondoskodnak a beadásra szánt termények gyors átvételéről, az átvétel pontosságáról, a termények azonnali kifizetéséről. Nem a begyűjtési készséget segítik elő, hanem inkább a helyenként megmutatkozó nehézségekkel takarják saját felületességüket. Ezért vau az, hogy a beadott tej árát csak megkésve fizetik ki a termelőknek, vagy a beadott, tojást nem adják át egyes helyeken a begyűjtő vállalatnak, hanem azt spekulációs célokra tartogatják. Az eredménytelenségek okait keresve elég sűrűn bukkanunk az ellenség jelenlétére és ugyanakkor nem látjuk; az osztályharcnak azt a fokát, amely nélkül nem tud. juk az ellenség káros tevékenységét megfékezni. Ku* lák. spekuláns, kupeo elemek igyekeznek minden lehető módon akadályozni begyűjtési terveink elérését. Ezek. kel a törekvésekkel szemben nem lépünk fel kérlelhetetlen szigorral, nem ragasztjuk le a dühödt szájat, amely a beadási kötelezettség ellen lázit, nem verjük bilincsbe a kezet, amely szabotálással fenyegeti népi demokráciánkat. Amikor a begyűjtési munkánkat mérlegeljük és a megmutatkozó eredményekről és hiányosságokról beszélünk, feltétlen fel kell vetni a felelősség kérdését. Az 1951. évi 10. sz. és az 1952. évi 2. számú törvényerejű rendelet világosan kimondja, hogy a begyűjtési terv maradéktalan végrehajtásáért a megyei, járási, városi és községi tanács elnöke felelős. Ebből eredően most már végérvényesen szakítani keil az eddig oly sok helyen és gyasran megnyilvánuló felelőtlen magatartással és ígérgetésekkel. Nem ígérni, hanem teljesíteni kelJL a begyűjtési feladatokat — mindenkinek a maga posztján. Nem beszólni, értekezni kell a begyűjtésről, hanem cselekedni, a beszédet hagyjuk a számokra. Tennivalónk tehát az, bogy feltétlenül szerezzünk érvényt a törvények és rendeletek betartásának és betartatásának. Kötelességünk a jólteljesítő dolgozó parasztokat dicsérni, népszerűsíteni. Buzdítan, a lemaradókat a jó példa köv«- fésére. Ugyanakkor a köta lezettség felemelésével, kár. térítéssel és a kártérítési ősz. szegek behajtásával kell suj tani _ azokat, aJkik hanyag- ságbóL nemtörődömségből vagy éppen az ellenség befolyása révén nem tesznek eleget hazafias kötelességüknek. Nem könnyű feladat, de annál szebb. Végrehajtása be. osület, dicsőség, hősiesség dolga, eredménye pedig a békés, biztonságos, boldog jövő. Ennek eléréséhez az kell, hogy tanácsaink felelősségük tel ies tudatában számolják fel az opportunizmus, az olcsó népszerűség, a gyávaság és tehetetlenség nyavalyáját. Az kell, hogy pártszervezeteinkre támaszikodva bátran, győzniakarással lássanak a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítéséhez. Az állami begyűjtés elsősorban fe gyelem kérdése és ezt kell alátámasztani a begyűjtési verseny mozgósító erejével. A tanács irányítson, vezessen, oktasson, nevelie saját apparátusát, szorítsa a begyűjtő vállalatokat és felvásárló szerveket feladataik maradéktalan és pontos elvégzésére és keményen ellenőrizze' a kötelességek teljesítését. A dolgozó parasztság tudja meg, hogy a beadási kötelezettség, önhibából történő elmulasztása szégyen, amely 5 évig terjedhető börtönbüntetéssel járhat. A jólteljesí- tpkre pedig 4 millió forint és szabadpiaci értékesítés jutalma vár. A begyűjtési tervek teljesítése békét, biztonságot, jólétet jelept. Selmeczl József a begyűjtési miniszter megyei mégha talmazotta.
