Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-25 / 121. szám

Jánoshalma ismét az élenjáró községek közé került a begyűjtésben i Hogyan dolgoztak a községben az eredmény eléréséért Jánoshalma a begyűjtés ne­gyedévi értékelése során az ország legjobb 10 községe közé került Most a fé év; előirány­zat tű'teljesítésével ismét az élenjáró községek közön íoglal helyet. A vágómarhabeadási ter­vet 110.4 százalékra, a hízott­éért éselöirányza.oi 126.2 szá­zalékra, a tojáskivetés; a terü­let után 102 száza ókra, a tej- előírást 101 százalékra teljesí­tették Milyen módszerekkel és ho­gyan ériek el Jánoshalmán a viszonylag jó eredményt? Erre a kérdésre a községi ta­nácstitkár, Kaimár Sándor elv- társ ezt válaszolta: — Ha va­laki azt gondolná, hogy itt mi valami különleges módszereke alkalmazunk a begyűjtés sike­réért, akkor az téved. Nem ke'-i egyéb, min: a pár: és a kor­mány határozatainak következe­tes betar.ása. Erezzék a tanács vezetői, hogy az álami fegye­lem betartásáért elsősorban ők a felelősek. Es valóban a községben nem is alkalmaznak különleges mód­szereket, hanem a kormányren­deletek alapján dolgoznak. Az eredmények forrása a párt és a tanács szoros és jó együttműködéséből fakad. A jánoshalmi pártszervezet, személyszerlnt Kovács János elvtárs, az egységes községi párívezetöség titkára rendsze­resen tar: ellenőrzés: a tanács­nál. Megnézi a begyűjtési cso­port munkáját. Tájékozódást nyer arró;: hogyan folyik a nyil­vántartás. Nem-e van valami bila a vételi jegyek könyvelésé­nél. A párltitkár sűrűn beszá­moltatja a tanácselnököt, Nagy M. István elv;árs-at a begyűjtés­ről, a növényápolásról és min­den munkáról. Emellett az egyes munkaterület értékeéss után tájékozódás: nyer arról, hogy melyik részen, milyen ered­mények születtek. Természetes így a pártszervezet konkrét segítséget, irányítást tud adni, hiszen ismeri jól az eredménye két és a hiányorságokat. így történt ez a begyűjtési munkálatoknál is. Ebben a köz­ségben csak úgy, min: a többi helyen, kezdetben, vontatottan haladt ’a begyűjtés. A dolgozó parasztokat szem­léltető agitáclóvaj is serken­tenék a beadásra. Az élenjárókat, mint Peö Tibor 11 holdas, Lakatos Antal 14 hol­das, Kelje István 7 ho das, Édes János 14 holdas, Csizmadia Pé­ter 8 holdas, ötvös Is ván 12 holdas, Horvá*h János 14 hol­das Zámbó Imre 11 holdas, Dág János 14 holdas, Barna Imre 13 holdas és Juhász Jó­zsef 8 ho.das dolgozó paraszto­kat széles körb'n népszerűsítet­ték. Versenytáb.án, feliratokon és egyéb nyilvánosság előtt igen sokszor szerepelt a nevük. Természetesen az élenjárók mellett az elmaradottakat is nyilvánosságra hozzák. Igen sokszor előfordult az, hogyané­kor az elmaradottakat megbí­rálták, nyomban :e jentették az állammal szembeni Kötelezettsé­güket. Pataki Sándor 6 holdas. Szántó Mihály 8 holdas. Kovács András 12 holdas, Ágoston Sán­dor 6 «holdas dolgozó parasz; előbb a szégyentáb áa, a hátui- kullogók között, később ptdig a beadás túlteljesítésével az élen­járók közé került. A párttag- gyűlésen állandóan napirenden van a begyűjtés. Ennek során Jánoshalmán csaknem kivétel nélkül eleget tett minden kom- munis-a az állammal szembeni kötelezet.ségének. Azokat a párttagokat, akiket három hét­tel korábban a hátulkullogók között bírá tak meg mint pél­dául Iván Józsefet, Farkas Ele­ket, Konkoly Istvánt, Dooos Lendülettel végzik d növényápolás munkálatait tsoroltunkban, a garai Vörös Csillagban. A gyapot egy elésé­ben, mellyel május 12-re már készen ^altunk, a legkimagaslóbb eredményi Kubatov János aél szláv tagunk érte et US százalékos teljesítésével Május 10-re végeztünk 65 licldan a négyzetesen elveteti bukorica mcgka- pálásával is. De nagy szorgalommal ment a munka a. siloburgonya. a bab és egyéb növényiéleségeink ápolásá­ban is. Dujmcv Miklós délszlivokbúl álló munkacsapatának tagjai mind 100 százalékon jelül végezték a mun­kát. Burgonyánk első kapálását beje­Pált, most a. példamutatók közé kerültek. A begyüj‘ési eredmény eléré­sét nagyban elősegítette, hogy azokkal szemben, akik nem teljesítették a beadási, a|kaimaz,ák a törvény szigorát. Különösen nagy súlyt fektettek arra, hogy a kulákok ne befo­lyásolhassák a. kis- és a közép- Parjsztokat. Ennek érdekében az elmaradóknak felemelték a beadási előirányzatukat. A ta­nácsnál nem elégedtek .neg az­zal, hogy a kujákok számára a 10—15 százalékos felemelés kiírták, hanem azt a törvény szigorával behajtották. Zámbó István 26 holdas kuláknak, Brecjka János 27-.holdas kulák­nak, Kecskés András 47, Komá­romi Márton 37, Rádvánszki Ist­ván 36 holdas kuiákoknak amel­lett, hogy a fe emelést eszközé- ték, még bírságot is vetettek ki, mert spekulálni kezdtek. Jánoshalmán a dolgozó pa­rasztok és különösön azok, akik példásan teljesítették a beadási köteieze.tségüket, helyesnek tartják, hogy a tanács az e.ma­radókkal szemben éré yesen lép fel. Az:, hogy a dolgozó parasz- ok helyeslik: a tanács követke­zetesen harcol az állami fegye­lem betartásáért, igazolja az, hogy az u'óbbi he-ekben a kis- gyú.éseken az élenjárók páros­versenyt szerveztek egymás kö­zött. Azok pedig, akik már eddig is versenyben vo.tak, fel­újították az egymás között; nemes küzdőimet. jezve, mos' kezdünk hozzá a napra­forgó második kapálásához. • Megkezdtük a here kaszálását. Siba- lin Antal, Babily Gergely. Bundzsák Fái és Oszlrogonitz József, akik egy csoportban dolgoztak. 119 százalékra fokozták teljesítéseiket. Kertészetünk ben az eső áztatta <olajt kihasználva, több mint 70.OW palántát helyez­tünk el. A munka két napig tartott. Balogh Mihály kertészeti munkacsn- patvezető és csapatának tagjai: Tóth Vincéne, Simity Márlonné. Aladics Andrásné, de a többiek is derekas munkát végeztek. AisáíALOS Jó/. SC F levelező Tagjaink lendülettel végzik a növényápolás munkálatait Első feladatnak tartották, hogy a taggyűléseken, párt­napokon, gazdagyűiéseken és kísgyüléseken ismertes­sék a begyűjtési rendeletet. Több alkalommal megvitatták azt, hogy a begyűjtési köte­lezettség progresszívan van megállapítva, több földterület után több, kevesebb után csök­ken a beadás mennyisége. A be­gyűjtési rendelet ismerbetéséné különösen kihangsúlyozták azt az egyik leglényegesebb pontot, amely arról szól, hogy „A mezőgazdasági termékek lorgalmát és szállítását Sza­baddá tevő rendelkezések a gabonafélékre vonatkozólag 1952. június 30-ig, a kapás- növényekre és borra vonat­kozólag 1952. szeptember l.ig maradnak érvényben és az 1952. évi begyűjtés előrehaladásától függően fognak újból életbe lépni,” A népnevelők széles körben ismertették, hogy a beadás tel­jesítése kötelessége minden dol­gozó parasztok. Megmagyaráz­ták azt, hogy a beadott termók- és terménymennyiség nem csu­pán a városba megy, sőt majdnem kivétő nélkül mind a községben — így Jánoshalmán is — maga a parasztság is vá­sárolja a hü ött baromfit, zsírt, bt) it, vajat és egyéb terméke­ket. Miért nem tudjuk be^e A minisztertanács április 24-i határozata -kimondja, a term-noszoveikezetea sajai erejüisool tegyenek meg nun- den intézkedést, hogy meg­felelő mér-és. ben ie.ileszi.eiu cuu.iák auata lomány utcát, be­adási köteiezettséseik telje' fűtésére'. Mi. itt Báján, a Micsurin termelőszövetkezet­ben követni akarjuk a mi­nisztertanács hatarozatat. ue külső körülmények ebben akadályoznak bennünket. Mi ugyanis egyéves mun­kánk tapasztalataiból győ­ződtünk meg arró-, hogy bel­terjes nagyüzemi gazdálko­dás megfelelő állatállomány nélkül nem valósítha'ó meg. Ezért még 1951'ben tervbe vettük egy 52 férőbe, yes fiaztató építését. Hozzá is fogtunk megépítéséhez. _ de még ma- 1952 május 15"én sem tudtuk befejezni. Pedig a fiaz!atóra nagy szükségünk volua. 84 darab fajtiszta berkshir süldőnket egy nyi­tott, kocsiszínben vgvunk kénytelenek összezstíf n va tartani Az idő viszontagsá gai veszteségeket okoznak nekünk az állatállománban, holott s-övétkezetünk min­den reménysége ez az ál'at- áUomány és alapja . beadási kötelezettségünk teljesítésé­nek­Az ok. ami miatt az épít' kezest nem tudjuk befejezni ezni fiaztatónk építését az. bogy szükségünk volna 53 darab 8-30 méter bosszú gerendára. Az igénylésre kaptunk 3 drb 5.5, 4 drb 5 és ő drb 4.5 méteres gerendát- amiket nem tudunk felhasz­nálni. Hiába futkosunk min­denfelé. nem tudjuk kicserél­tetni. nem tudjuk a szüksé­ges mennyiséget megkapni. Január óta kérésünkkel a városi és járási tanácshoz, a megyei tanácshoz fordultunk már. megkerestük az Erdő­gazdaságot is, az egyik he­ly a ígéretet, a másik helyen elutasítást kantunk. De az ígéretből sem lelt va óság. Most a Népújsághoz fordu­lunk panaszunkkal. Talán sorainkat most, ha elolvas­sák. meg is ha'Igatják. Talán akad valahol a megyében 53 darab 8.39 méteres gerenda a mi részünkre Kovács József- a ba.iai Micsurin tsz elnöke 003000000000000000000 Drágszél községben egy I. típusú csoport van. amely már április 20-án iè befejezte a vetést. Az egyéni dotgnzr parasztság; április 2f-Ôn A növény- ápolási munka már folyamaiban van. Itt példát mutat: Bagó Gergely, Rideg Gergely, Vida Ferenc és Gc.ri István BOROS FbRBNC vb elnök Mit várnak dolgozóink a Kecskeméti Kenyérgyártól Sok panasz hangzott el Kecskeméten és megyénk több helyén a kenyér minősége ellen- Jogosan kifogá' solták a dolgozók- hogy a ,-tuinehéz’*, keletien. sületleu kenyérben fadarabokat, szöget és egyéb ..'apróságot’' ta­láltak. A panasznak a Népújság hasábjain is bangó1 ad­tunk. A hibák kiküszöbölése érdekében határozta el szer­kesztőségünk. hogy megbeszélésre hívja össze a kenyér­gyár vezetőit, legjobb dolgozóit; a me..vei tanács képvi­selőjét; az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat áruda- vezetőjé1 és az üzemek élenjáró dolgozóit, bogy ott bí­rálatukkal felvessék a hiányosságokat. Bírálatban nem is volt. hiány. A továbbiakban az a feladat, hagy a kényét' gyár dolgozói hasznosítsák m .nká.iukban az elvtársi se­gítséget és javítsák meg a kenyér minőségét. * KUTI BÉLA Kecskemet, Kiskereskedelmi Yáhuait ki’ ,Kidőlte volt az első hozzá' kzotó. A kenyérgyár dot fje­iét nah munkájúban kétatap- tic.ő hiányossá!) van. A rossz minőséül munka és a szülve iás hiányossága. Az utóobi időben Kecskemét dolgozói inkább bucit vásárolnak. mim a rossz, keletien• szer tonnás kenyeret. Fe.vetődik a kérdés, hogy miért v°n ez Így- Mi okozza a kenyérben a lisziátalansáaokctf. ügy tatjuk, hogy ez a feLUe1 es munkának az eredménye. A szállításnál a kenyér igen törődik. A külső perifériák' r°, — így Szelei- és Su'us- fauba — csak délben érke' zik meg a kenyér. A kid só n^rifériálc fehérúruel'látás­hun nem kielégítően része­sülnek. A 22, %9-es árudában a bucit és a sütemény eláru­sít ásóit azért nem tudtuk be- vezetni, mert a kenyérgyár nem szállította ki a megren­delést. BOZSÓ ISTVÁN NÉ (a kecske mái ár adu). Led főbb .(teje, hogy megbeszéljük a kenyér megjavításának ten­nivalóit. Hat hónapja ismé­teljük, hogy rossz a kenyér. Ha a kihordónak szolok, hogy ezt a kenyeret nem idhaiom el a dolgozóknak, vállát vonja és nem akarja kicserélni. A vevőink . a ma­gánkereskedelemnél . vásá­rolják a kenyereb mert ott jobb minőségűt kamjfck:. Ja­vas éjük, hogy az autókat nolcozzák be, miáltal a ke­nyér nem fon törődni. BITÓ ISTVANNÉ (Kecs: keméti Bamevál). — Mit üzemi dolgozók elvárjuk. ho9y a kenyérgyár dolgozói is jómiriőséaü kenyér, ké­szítésével segítsék elő ter­vünk sikeres végrehajtásá­ért vívott, harcunkat. Küszö­böljék ki fegyelmezett mun­kával, hogy az előállított ke­nyérben madzag, drót, bogár és egyéb tisztátülansáa ne '.egyen. BET NE HÁZI elv társ. a Kecskeméti Kenyérgyár vál­lalatvezetője vámszolt a „vá­dakra“. Hivatkozik a kemen­cék regi voltára, mely aka­dó yozza a kenyér minőségét. A szállítóeszközök száma a vállalaton beiül kevés és nin­csenek biztosítva a raktáro­zás egészségügyi előfeltételei sem. A kenyérgyár vezető­sége nem kan kelő segítsé­get a megyei tanács ipari osztályától. Az üzemben levő ellenség is gátol ia a becsületes dol­gozók jó munkáját. A gya­korlat azt mutatja, hogy a régi szakmunkások nemigen igyekeznek átadni munka­módszerüket az átképzösök- nek. Ahhoz, hnay ió kenye­ret Lídiának sütni, feltétle­nül szükséges az, hon y 0 nia- 'o»í doWoyóí ne a legalsóbb s’in árnyalatú lisztet szállít­sa g a kenmérnyámak. A kenyér törődésénél pe­dig mca kell mondani, hogy a kereskedelmi szervek is 5 anya nul végzik munkáin- k°i. Kény eh" étkednek és -gymásra rakták a ke»"eret ás sok esetben n szállítóval "karjuk elrakatni a kenye­ret. NAGY ERNŐ. a Kecske. ittéL Kenyérgyár üb. elnöke elmondj0. honn az üzem dől gozói közül sokun csak * mennyiségre törekednek és fignelnien kivitt hagyják a minőségi követelményt. Solt Oondot okoz mén a vállalat­nak a rossz villanuszolgáit tás is. Helyes lenne, ha « vil­lanytelep időben bejelentené, hogy mikor kíván áramszü­netet csinálni. Megtörtént. hogy hibájukból majdnem löbbmázsa kenyér tésztája ment tönkre. BART A JANOSNÉ kiskő­rösi dolgozó elmondja, hogy a kenyérben található még kovászcsomó. A szálli tásnál a gyár vezetősége nem fordít kellő gondol a tiszta­ságra. A megvásárolt ke­nyérnek sok esetben földes a teteje. GAJAI FERENC, a Ka­locsai Kenyérgyár dolgozója a munkafegyelem lazaságá­ban látja a hibát, melyhez városul a vállalatvezetés gyengesége. A hibák kikü­szöbölésének egyik módját abb°n látja, hogy a kenyér­gyárak közölt rendszeresíte­ni kellene, a tapasztalatcseréi, kJ ay látja, hogy a kenyér- onár pártszervezetének és élenjáró dolgozóinak foko­zott Politik0i munkát kell vé­gezni. VÖRÖS JÁNOS, Délbács- meayei Népbolt. Baja. A kölcsönös segítés megjavít- hí a dolgozók kenyérellátását és megkönnyíti a kereske­delem dolgozóinak és a ke­nyérgyár do'aozóinak mun­káját. Az áruda dolgozói megcsinálják azt• hogy éj- sz°ka bemennek a kenyér­gyárba és elhozzák n kenye­ret, hogy másnap a dobo­zoknak friss kenyeret tudja.' nah biztosítani. Megemlíti azonban, hogy Baján a kér nyérgnár doldozóindk javí­tani kell a minőségi munkán. Nem szabad dohos lisAbői nekik kenyeret készíteni. TINOS KALMAN, a Baj°i Kenyérgyárból Elismeri a hibákat és ígéretet tesz a kenyér további megjavítá­sára. Megemlíti, hogy a do­hos lisztet a aarai malom dologzói küllték. Még többen résztvettek a vitában, a többiek hozzászó­lásának is az volt. a lényege: javuljon meg a kenyér mi­nősége. * Hasznos volt ez az értekez­let. mert felszínre hozta a hibákat és utat jelölt meg a?ok kijavításához. Ugyan- akkor megteremtette az elő­feltételét annak, hogy a ke­nyérgyár és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, kö­zött az egymás iránti segí­tés szelleme kialakuljon. A hiányosság az volt. hogy a kenyérgyár részéről inkább a nehézségekkel igyekezték a hibákat takarni. A kiske­reskedelmi vállalat dolgozói pedig nem beszéltek arról. hogy hogyan kívánnak segí' te .i a kenyérgyár dolgozói uak munkáján és hogyan harcolnak a kénvelmeskedő al ka Ima zot ta k megre ndsza­bályozá fával a ’ szállttá? gyors lebonyolításáért Ez az értekezlet egvbeu megszabta a tanácsok feladatát. így kir lönösen .a megyei tapá<--H élelmiszeripar} és ipari ősz tályának a tennivalóit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom