Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-24 / 120. szám

KATONA JÓZSEF: JERUZSÁLEM PUSZTULÁSA Közeledik a tanév vége A Kecskeméti Katona -József Gimnázium ifjúsága nagy tett­re határozta el magát, Szín­re hozza a legnagyobb magyar drámaíró, a Bánk báa költőjé­nek egyik méltattanuj e.fejejteit müvét: a „Jeruzsá'em pusz.u- lását”. Katonát a közvélemény csak mint a Bánk bán szerzőjét tartja számon. Ks vesen tudják, hogy a Bánk bán elölt löbb drá­mát is írt. Ezek közül a Bánk bán előtt irt drámák közül a legkiválóbb a „Jeruzsí'em pusz­tulása”, 1813—14-ben Irta, 22 éves ko. rában, közve.lenül a Bánk bán előtt. 1814-ben beadta a Pesten szereplő színtársulathoz előadás végett. 183.4. július 27-én a cen­zori engedélyt is megszerezte az A darab tárgya parancsot adott lelgyujtásara, így akart a kincsekhez jutni. A romok közöt hulják, néhány végsőkig elgyötört, alig ván- szorgó élő: ezzé vált Jeruzsálem. Titus, a győztes hadvezér mé­lyen meghatódik a pusztulás lát­tán. Utolsó szavaiban, melyek a kor drámáinak szokása szerint a darab eszmei tartalmának ösz- szefog.abjsát adják, így sónajt fej: „Oh hatalmas Be'.lona! ne adj nekem több ily győzelmeket! — Mit tehetek én arról, ha a büntető pestis a jókat a rósz- szakkal egyaránt visa? — Békességes Janus, te légy mindenkor szemeim elölt! Templomodnak bezárt ajtaja engesztelje meg a manescket, és ha indu.a osságom felcdé- kenységből meg akarná azt nyitni, akkor azon om.cdékok, vér és keserves könnyek ret­tentsenek engem attól vissza, melyeket hátrahagyott Jeru­zsálem puszulása!” Katona drámája mély köl- töiességgel és nagyszerű ember­ábrázoló müvészerel jejem i meg ezt az önmagában is megrázó történetet. Joggal fel­vetődik azonban a kérdés, volt-e ennek a régi történeknek idő­szerű mondanivalója Katona ko­ra számára, s fel kell Vetnünk azt a kérdést is, van-e időszerű mondanivalója a mi korunk számára. Waldapfel már említett tanul­mányában megállapítja, hogy a Jeruzsálem pusz'ulása egyik eszmei mondanivalója a békesze. retet. A napóleoni háborúk be­fejezése után írta Katona, ami­kor a kétév'izedes háborúkba, pusztításokba belefáradt Európa valóban a békére vágyott. A felvüágosodott gondolkodású Ka­tona nagyon jól tudta, hogy a háborúban a szegény nép, az egyszerű emberek szenvednek a világtörténet egyik igen neve­zetes eseménye: Jeruzsálem ostroma és elpusztítása i. sz, u. 70-ben. A zsidók. miután nem tudták tovább tűrni a rómaiak kegyetlen elnyomását, fellázadtak. A lázadás közvetlen oka Gess-us Florus Jeruzsálem! he ytartó kegyetlenkedése volt, A zsidók először szerencsésen harcoltak, löbb csatában legyőz­ték a rómaiakat, végül azonban a rómaiak nagyobb katonai ere­je kerekedett felül. Titus, a csá­szár fia vezette seregüket. Be­kerítették Jeruzsálemet, a bár a végső ostrom késett, a város sorsát már megpecsételte a mind jobban fokozódó éhínség. Ezen a ponton kezdődik Ka­tona drámája. Először a rómaiak táborába vezet cl bennünket. Megismerjük Titust, a jószivü, de ingatag, határozatlan főve­zért, s két bizalmasát, Florust, a volt jeruzsálemi helytartót, aki véres ostromot, véres bosszút akar s nem utolsó sorban a templom mesés kincseinek sza­bad elrablását, 6 Józsefet, a fo­goly zsidót, aki arra törekszik, hogy megmentse Jeruzsálemet a végpusztulástól, a zsidók felé hajlítsa Titus szívét. S meg­ismerjük Berenicét is, a zsidó királynőt, aki ki-lopózik as ostromlott városból, hogy megöl­je Titust. Egyszer már Alexan­driában találkozott veje, s bcle- ezeretet a legendásan szép fiatal, emberbe, de most csak városa sorsa, lebeg szeme előtt. A ter­vezett gyilkosság azonban nem sikerű, sőt amikor Józseftől megtucïja, hogy Titus is szereti ót, feltámad benne ismét a sze­relem, s elhatározza, hogy sze­relmével fogja meglágyítani Ti­tust. Sikerül is visszavonatnia Titusszal az ostromra kiadott parancsot. A második és negyedik felvo­nás az ostromlott Jeruzsálem képét adja. A nyomort, az éhín­séget még fokozza az egymással versengő vezérek, a tyranusok harca. Megrázó jelenetekben mutatja meg Katona az éhség, a szenvedés által felidézett két­ségbeesést. Egy asszony beleőrül fájdalmába, hogy nem tud kis­fiának enni adni, s őrületében azt öli és főzi meg. Két öreg, elszánva magát a halálra, azon Verseng, melyiküknek jut a sze­rencse, hogy előbb hal meg, mint a másik. A kétségbeejtő kép sivárságából csak egy-egy katona hősiessége, bátorsága emelkedik ki. Közben a római táborban to­vább bonyolódnak a város sor­sára végzetszerűen kiható ese­mények. Florusoak sikerül meg­zavarni Titus és Berenice vi­szonyát, s egy sikertelen békí­tési kísérlet után Titus a végső ostromot is elrendeli, azzal a Iákötéssel, hogy a templomnak ne essék bántódása. Az ötödik felvonás mégis a templom rom­jainál iátszódik. Florus titokban legtöbbet. Ezért ellenzi Bánk is Peturéit lázadását: attól fél, hogy a belháborű a jobbágyok életét tenné még elviselhetetle­nebbé. De ezt mutatja meg itt is az ostromlott Jeruzsálem éle­tét ábrázolva. Simon, János, Eleazár, a gőgös vezérek mit- *em tőrödnek a szenvedő nép panaszával, elkergetik, meg­öletik, aki élelemén könyörög'. Katona legnagyobb rokonszenv- Vel a szenvedőket ábrázolja, s a habozó Titus és a zsidók által árulónak tartott József békélietö szerepét is azzal teszi rokon­szenvessé, hogy a szenvedő nép megszánásával indokolja béke­barátságukat. Eszmei mondanivaló rejjik Titus alakjának ábrázolásában is.' Katona Titusa sokkal passzí­vabb, energiátlanabb, mint a történelemből ismert. Végtele­nül jó, szlntg az érzelgősségig szelíd, ha valami rosszat 'tesz, az csak látszólag az ő müve, valójában a gonosz Floru3é. Waldapfel rámutat arra, hogy Katona Titusban a korabeli el. Jenzéki nemesség kira yrő való elképzelését tes.esíti mtg. Ellen­zéki nemességünk nitegefe magát azzal, hogy Habsburg ki­rályunk valójában szelíd, jószí­vű ember, magyarellenes intéz­kedései csak gonosz tanácsadói, nak köszönhetők. Az ellenzéki, tehát a kor viszonyai között haladó nemesség illúzióinak ilyenfajta tükrözése melleit az elnyomó rómaiak ©llenj gyűlö­letben a magyar nemzet osztrák-gyűlölete, a szabadságu­kért harcoló zsidón egy-két szép, hősies cselekedetében a magyar szabadságharcos hagyó, mányok pá'osza is megcsendül. Természetesen hiba voina azt hinnünk, hogy mindez olyan árnyaltan és sokatmondóan je­lenik meg, mint majd a Bánk bánban. A szabadság és zsar­nokság összecsapásának ke- vésbbé konkretizált, nem a ko­rabeli magyar helyzetre alkal­mazott, de a korabeli magyar érzelmektől és indulatoktól is fűtőt: képé: kapjuk itt. Az eszmei tartalomnak ez a vázlatos elemzése is meggyőz arról, hogy a dráma « öadása nem időszerűtlen ma sem Háix>- rúról és békéről, szabadságró' és zsarnokságról sok tekinte ben ma is úgy vélekedünk, mint Ka­tona, s nem volna szép és igazságos, ba a mi tisztább és biztosabb látásunka-, vagy akár a maga Bánk bánban mutatott tisz.ánb és biztosabb játását kérnék raj*a számon. A Katona Józsefről elnevezett gimnázium ifjúságát a névadó iránií kegye et veze.te a vela való részle'es foglalkozáshoz. Nem vol{ haszon tálán fárado­zása: a Jeruzsá.em pusztulása első szinrehozatala is ezt fogja bizonyítani. Orosz László A kalocsai járas iskolái­ban a vizsgákra készülnék. A tamuiók nemi saorougásfaá várják a közelgő vizsgákat, hiszen náluk móir ismeretlen voit az u.i vizsgarendszer* Úttörőink felvilágosító mun­kával győzik meg pajtasai- kal. hogy nincsen ok aggo­dalomra. Euü»ő hazánkban jobb felkészültségű szakká- derekre van szükség és eh­hez több tudással rendelke­ző fiatalok kellenek. Az út­törők nem rettennek vissza a feladatoktól. Magatartá­sukkal még a leőDorúlátóbb osztálytársukat is meggyő­zik és példamutató szorgal­muk a gyengébb tanulókat is magával ragadja. A köze-gő vizsgák nevelő­inktől is fokozottabb munkát köveiéinek. Az ismétlésekre való alapos fe.készüiés. az idő ;ió felhasználása azonban mindé» bizonnyal meghoz­za a kívánt eredményt. A já­rási okta’-ási csoport azzal járul hozzá ehhez a inunka- hoz. hogy minden iskolát meglátogat és helyszínen ad­ja meg a szükséges irányí­tást. A tanév végének ala­pos. jó előkészítését segítjük az iskolaév megszervezésével is. A járási pártbizottsággal megbeszélve, járásunk terü­letén 1952. május 19-től 26-ig ..iskolahetet4’ rendezünk. Az iskolahét feladata, hogy fel­keltsük a szülők érdeklődé­sét az iskola iránt, tovább emeljük a tanulmányi szín­vonalat. megszüntessük az igazolatlan mulasztásokat és biztosítsuk a középiskolai be­iskolázást. iÁ hét programmián töb­bek között ankét szerepei, moiyen a járás vul. ősz* tály íöuökei beszélik meg a lég-fontosabb íe.aautókat, a tanulókkal való egyéni fog­lalkozás, a tanuim<niyi szín-' vonat emelése eruekebeu. A járás neveiói naponként két csa.adot iatógáinak meg ha­sonló céllal. Minden iskola-, ban szülői értekezleten tár­gyaljak meg a bekenarc kér­dését, a továbbtanulás, a tanulmányi eziuvoua, ügyét és a klerikális reakció elleni harcot, A középiskolák ne­velői meglátogatják az álta­lános iskolákat, hogy a to­vábbtanulásra jelentkezett tanulók xio morzsolódjanak le. A tanév végének ió elő­készítése érdekében isméUc- si mintavázlatokkal láttuk már el a járás összes iskoláit a pedagógus szak«zervezet nevelési bizottságával kar­öltve. Az igazgatók részére bemutató tanítást tartottunk s ezen megbeszéltük az is­métlő órákkal kapcsolatos kívánalmakat A vizsgákra való felkészülés, a korrepetá' ]ás helyes me»szervezése mellett járásunk nevelői eredményes munkát végez­nek a begyűjtés szorgalma­zása. úttörőink pedig a fém­gyűjtés terén. A közelgő országos peda- gógu6_ napra úgv készülünk fel méltóképpen, ba helyesen használjuk fel a még hátra­lévő időt és alaposan felké­szülünk a tanév befejezésére- Ezzel biztosíthatjuk, hogy közoktatásügyünk területén is döntő sikereket, érjünk el az ipar és mezőgazdaság eredményeihez hasonlóan. Köves Gyuki, járási ok­tatási csoportvezető. Kalocsa. A város értékes történelmi anyagával gazdagodik a Bajai Türr István Múzeum A Bajai Tűrt István Múzeum az elmúlt évek során múzeumbarátok lel­kes és önzetlen támogatásával és mun­kájával értékes történelmi anyaghoz iutoit. A mügijOjtök megértették, hogy közkinresé keli válnia mindannak a sok értéknek, mely eddig elvontan csak egyesek gyűjtési szenvedélyét vol­tak hivatva szolgálni. Az önzetlen és lelkes munka így gazdagította a bajai múzeumot. Vas- tagit György festőművészünk egy 1*73- ban készült alkotásával és egy Perl­mutter Izsák képpel. Kapocs h'dndor- tői a múzeumba került egy céhjelvény 1800-ből és egy Ibid ben használatban voit tányérmérleg, amelyet Krammer József a,öntett fel. A múzeum egyik üvegszekrényében nyert elhelyezést Rózsa Sándor egyik pisztolya, Berger Istvántól a halászcch tagjainak 1811. évből szármáztj névsora. A múzeumba kerültek a bajai mun­kásmozgalom Vezetőinek, Rock Kon­dornak és Tlhusi Antalnak emléktár­gyai és életrajzai, éppen ügy. mint egy kézzel faragott vízimalomszerkezet 1883-ból. Sok értékes jés gazdag anyag kerüli elő a bajai műgyűjtőktől a múzeum inyagának gazdagítására. A munka azonban ezzel még nem fejeződött be. colylk még a kutatás, hogy a Tű" István Múzeum termeinek gazdagsága a város dolgozóit megismertesse a műit haladó hagyományaival. iZ.4i.1M/ FDÍ2P Kult ú r cső portjai uh a: bemutatón országos Ismerd meg a magyar UI magja MAGYAR írok RÁKOSI MÁTYÁSRÓL. A Szépirodalmi Könyvkiadó új írói legsikerül, tebb alkotásait gyűjtőit« össZö ebben a jól szerkesztett antoló­giában. A mil minden sora né­pünk szeretett, bölcs vezéréről, Rákosi elvtársói beszél. MÓRICZ ZSIGMOND: EGY­SZER JÓLLAKNI. A Szépiro­dalmi Kiskönyv".ár sorozatában megjelent kötet a nagy magyar realista író legszebb elbeszélé­seit tartalmazza. Az „Eső leső társaság”, a ,.Barbárok”, az „EgysZsr jójiakni” című novel­lák mellett a nagy író életmű­vének legigazibb gyöngysze­men találjuk meg a kis gyűjte­ményben. MÓRICZ ZSIGMOND: GYA­LOGOLNI JO. Ez a kötet Mó. irodalmai ! r könyvek riez országjárása uláa szerzett élményei: foglalja magábau. — Megismerjük ezekből az írásokból, riportokból a Honhy- rendszer kíméletlen kizsákmá­nyolását, a nép elkeseredése!, nyomorát. Igazi korrajz minden egyes darabja ennek a kötetnek. ORVOS LAJOS: A FORRÓ FOLD KÜLDÖTTE Az Ifjúsági Könyvkiadó új regénye a béke- harc fegyvere. OLÁH LASZLO: TEKINTÉ­LYES EMBEREK. A Szépiro­dalmi Könyvkiadó Oláh László novelláinak mjgjclen etésével új szerző, frisshangú, jó.ollú fiatal író: mulatja az o vasóicözönség- nek. Ezek aa elbeszélés :k új novellairodalmunk határozott fejlődését jelenti. Az alábbiakban közöljük a „Tánc­művészet" című. jolyóirat kritikáját az áorilis 4-in Budapesten járt ho- mokmégyi és kalocsai úttörői kultúr- csoportról. A homokmégyi tánccsoport előadásában, a kisierenyci csoporttal elleniéiben, az egy kéz érezhető, a vezető elképzelésének megvalósítása s ugyanakkor nem elég erőteljes a kol­lektíva öntudatos munkája. Arckifeje- zésük sem tükrözi eléggé a felszabadult fiatalság érzéseit. Bemutatott táncuk magábavéve szép és értékes: egy jel­legzetes helyi lépésből annyi variációt tudnak teieinteni s oly sok mondani­valót közvetítenek, hogy sok csoport jóval több lépés-anyaggal sem tudja elérni ezt a fokot. Karikázó táncuk igen szép. a párosrészben pedig ügyes megoldás, ahogy egy-egy pár előrelép a többiek közül, hogy bemutassa egyéni tudását. Ily módon gazdag lépés-variá­ciókat láthatunk. <4 kompozíció mind­végig emelkedik, ugyanaz a variált lé­pés a befejezésnél sodró lendületet tud kifejezni. A kalocsai úttörő gyermekek tánccsoportja példamutató munkát végzett. lAüsor­számuk mintául szolgál úttörő tánc- csoportjaink számára arra nézve, ho­gyan kell az ilyen. k:tú gyermekek táncnez elését ellátni Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy olyan játékos táncokat adtok elő, amelyek életkoruknak, fizikai és szellemi fej­lettségi fokuknak valóban megfelelnek. Ezért tudtak természetesen mozogni- a táncban. így élhették ki gyermek'- játékos kedvüket, ezért hatottak min­denkire üdítően, értek el tomboló si­kert. Ugyanakkor megmutatták azi is, hegy a táncban technikailag is milyen messzire tudtak eljutni a játékos jelleg kifejezésére. A játékosság biztosítja az előadás frissességét, azt, hogy a gyermekek maguk is szemmelláthaioan élvezik a táncot és mindvégig meg­maradhatnak a gyermek szerepében, egy pillanatra sem válnak felnőtteket utánzó, koravén gyermekké (mint- ahogy sok esetben megtörténik áttörő- tánccsoport,jainknyl). A kalocsai úttörő- tánccsoport vezetőjéről. Pécsi Erzsébet tanítónőről elismeréssel emlékezünk meg. Büszke őrömmel olvastuk a fenti kritikát, mert tudjuk, hogy népi tánc- kultúránk ügye jó kezekben can Ho- mokmégyen és Kalocsán it Megyénk két népi tánscsopcrtiának sikere egyik bizonyítéka annak, hogy megindult t fejlődés útján megyénk népi tánckultú rája. Szeretnénk, ha a közölt két k>T 'ika nemcsak az érintett csoportok fej­lődéséi lendítené előre, hanem meg- mulatná a fejlődés útját megyénk minden népi (áncsoporfján Ut­« előadáshoz. Ebben az évber azonban nem került színre a darab, g bár az 1815-i csonka színiévad műsoráról nincsenek adataink, va.ószínünek látszik hogy nem adták elő akkor sem Azóta sem játszották soha sen Festen, sem vidéken. Nyomta­tásban’is csak ISSO-ban jelen: meg először. Hosszú ideig az irodalomtör­ténet sem foglalkozott a Jeru­zsálem pusztulásával, bár azl többen is megállapították, hog> ez a legjobb Katona Bánk bánig írt müvei közül. Alapos elem­zést, komoly mélta.ást csak 1029-ben írt róla Waldapfel Jó­zsef, a budapesti egyetem jelen­legi irodalomprofesszora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom