Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-24 / 120. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG Hogyan harcolnak a béketa­lálkozó tiszteletére a Kecskeméti Épületlakatosipari Vál|a;at dol­gozói. — Miért maradt el Ka, josmIzse a bogyüjiésbcn. — Az Első' Békekölcsön csütörtöki hú­zásának nyerőszámai. AZ 9IDP BÁCSKISKUNMEGYEI PART BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 120. szám 4ra 50 fii!ót 1952. május 24, szombat Fokozzuk a növényápolásnál a munka ütemét, mert csak úgy tudjuk versenytársunkat Pest megyét elérni A megyei tanács legutóbbi végrehajtóbizottsági ütésén ér­tékelték a Pest megyével folyó párosverseny eredményét. Az értékelés szerint Pest megye cukorrépaegye- lésnél 4 százalékkal, a cu­korrépa eiső kapálásánál 9, kukorica első kapálásánál 13, a burgonya első töl .üge­tésénél 2 és a napraforgó első kapálásánál 8 százaik­kal van előbbre, mint megyénk, Ezek a Számok azt mutatják/ hogy megyénk tiolgozó parasztsága elmaradt a "övényápolási munkában. Ennek oka, hogy járásaink nem készültek fel alaposan a vetések befeje­zése után a növényápo!ási munkák gyors végrehajtá­sára. Nem használ! ák ki az előző szá. raz időjárást arra, hogy leg­alább az egyszeri kapálást elvé­gezzék.-A ve.ésben élenjáró já­rások, mint a kalocsai és a du- navecsel járás, a növényápolási munkákban szintén nagyon le­maradtak. A kalocsai járás me­gyei viszonylatban az ötödik, a dunaveesei járás pedig a kilen­cedik helyre szorult. Jobb munkát végzett a kecs­keméti és kunszentmiklősi já­rás. Azonban ezekben a járások, ban is még erős elmaradja mu­tatkozik a cukorrépaegyelés és a burgonyától.üget és terén. Jól végezte a munkát Kecskemét város és a kiskunfélegyházi já­rás, A növényápolás terén legrosszabbul dolgozó já­rások a kiskőrösi és a bács­almási. Itt a '.emarad á® fiiak a a szervezési és moz­gósítási munkák hiányossá­gából adódik. Ez a két járás a tavaszi veté­sekben is mindvégig az utolsók közölt etilt.. Az elmaradás másik oka, liog-y ezekben a járásokban a mezőgazdasági állandó bi­zottságokat nem mozgósí­tották kellően feladataik elvégzésére. A járási mezőgazdasági állandó bizottságok rendszeresen ülésez­tek ugyan, de nem adtak fel­adatokat a községi állandó bi­zottságoknak. A növéuyápo'áíi munkák végzését a termelőszö­vetkezeteknél az a körülmény is gátolja, hogy gépállomásaink nem osztot­ták bo mindig észszerűen a rendelkezésre álló növény­ápoló gépeket. A kulíivá orok pótlására 30 so­ros vetőgépeke: '.ehe e: r volna átalakítani mintegy 30—10 ka­pálógéppé. GéPá-lomásaink ebből csak hármat Jséaziteil-ek el, Így gépállomásaink több helyen csak kevés segítséget tudnak a növényápolás terén. Ilyen pél­dául a kalocsai is, de ez nem is törekedett arra, hogy növény- ápoi ógépei számát különböző Újításokkal növelje. Hasonló a helyzet a kiskunfélegyházi gép­állomáson i*. Termelőszövetkezeteinknél ' a növényápolási munkák gyorsabb ü'emét gáto ja az, hogy még mindig nem szervezték meg ki­elégítően a brigádokat és mun­kacsapatokat. Megyénk terülő tén termelőcsoportjainknál 528 különböző brigád működik. Ebből növénytermelési 317, ái- .a:tenyésztési 151, építési pedig 28. A brigádokon ,bej,ül 934 munkacsapat működik, A munkaszervezetek kiala­kítása terén a legjobb ered­ményt a Uiskunhaiasi járás­ban értek cl. 20 csoportúi! jegyzőkönyvileg: adták át a gazdasági fe sz,ve­téssel a födíeTületet a brigádve aetöknek. Versenyszerzödést va­lamennyi csoport kötött egy­mássá;. Hét csoportnál a föld­területet egyénekre is kiosztot­ták. A kiskőrösi járásban 28 ön­álló és Hl. típusú tszcs van. De csak lő csoportnál van szilárd munkaszervezet. 10 napos mun­katerv és a földterü.etek egyé­nekre való kiosztása eddig csak 5 csoportnál történt meg, A legtöbb gépá.lomás a mun­kaszervezetek kialakításához ke­vés Segítséget nyújtott a ter- melöesoportoknak. Különösen a kiskunfélegyházi és iajosmizséi gépállomásoknál tapasztaltuk ezt. A növényápo'.ási munkák te­rén legjobb munkát a kiskőrösi gépáljomás végezte, amely több mint 600 holdra kötött növény­ápolási szerződést a termeiöcso- portokkal. Eddig ebből 517 hol­dat teljesíteti Emiéi a gépállomásnál si­kerrel alkalmazták az újí­tásokat. Például lókapa összekapcsolá­sát, amelyekkel nagyban tudták pótolni a kulüvátorokat. De nem így történt ez a boro- tai gépállomáson, ahol 4 kulti- vátor áU rendelkezésre és mégis csak 250 holdra kötött növény- ápolási szerződést. A gépállomás növényápolást alig végzett, arra hivatkozik, hogy mivel görbék a vetések so-ai, nem tudja si­kálná zni a gépi művelés*. A növényápolási munkák vég­zését az is gátolja, hogy ler- melöcsoportjainknáí a rossz munkaszervezés kö­vetkeztében most kezd ki­bon, akoznj a munkaerő­hiány. Ezt csak úgy tudjuk leküzdeni, ha minél több család,agot állítunk be a mun Kába, A munkában való részvétel meg- könnyí.ése érdekében különö­sem a kisgyermekes anyák ré­szére 76 napköziotthon áll szer­vezés alatt, melyből már kettő megkezdte működésé*. Az esőzések nyomán min­denütt fokozottabb ütemben kell elvégezni a növényápolási mun­kákat. A dolgozó parasztjaink, termelőszövetkezeteink fokoz­zák munkalendü.etüket, mart csak így tudjuk versenytársun­kat, Pest megyét elérni, illetve mege.özni. Az imperialista ügynökök és turisták óriási kedvezményeket kapnak TitoJugostláviájában mig a nép nyomorban tengődik A Za Szocijalisztiesku Jir gosziaviju. a .jugoszláv íor- rada.mi emigránsok Moszk­vában megjelenő lapja írja: Több mmc Két éve ozön.o* nek már Jugoszláviába a kü* Innböző kuüoidi imperialista ügynökök. A Titó-banda nép- ellenes. bűnös politikájúnak köszönhetik ezek az urak, hogy ők előzsö hetnek azok­ban a jugoszláv üdülőkben, amelyekben a jugoszláv dől* gozóknak kelleno pihenniük. À mult évben a kapitalista országokból nyo-cvauezer tiszt, bankár, gyáros, keres­kedő és különböző imperia­lista ügynök érkezett. Az idén nem kevesebb, mint három- százezer külföldi vendéget várnak. Míg a jugoszláv dolgozók* nak .még fekete kenyér is alig jut és óriási a hús-, tej-, tűikor*, burgonya* és más élelmiszerhiány, addig a lrii- fökli ..turisták’4 olyan ellá-t fást kapnak, amelyekről a nép legfeljebb csak álmodhat. A jugoszláv dolgozók még a iegigenytetenebb üdülésre sem gondolhatnak. Ha egy dolgozó mégis be tudna jutni vaiame.yik üdülőbe, napi 600 díuárt fizethetne az ellátás* ért. holott a külföldi vendé* gok csak 200 dinárt fizetnek. A jugoszláv dolgozók azon­ban még az üdülőig sem jut­hatnak el. mert a vasúti vi* te'díjakat négyszáz százalék­kal. az autóbuszokét hatszáz- nyoleszáz százalékkal emelték fel Titóék. A külföldi vendé­gek természetesen utazási kedvezményben is részesül* nek. így lakájkodnak Titóék az imperialisták előtt. akkor, amikor a jugoszláv dolgozók­nak még kenyerük sincs, a kórházi ágyak távolról :sem elegendők és a tüdővész. meg a. többi fertőzőbetegségek ez­rével ragadják áldozataikat a dolgozók soraiból Fogyasztók és kereskedelmi dolgozók találkozása A decemberi párt- és kor­mány ha carozat új szakaszát nyitotta meg a szocialista Kereskedelem fejlődésének. A jegyrenoszer, a szervezet* ellátás mé*v nyomott ha S.vott a kereskedelemben is A kereskedelmi anparátus Kiutaló, elosztó és jegyi-a­ga sztó tevékenységet foly­tatott csaknem két éven ke­resztül, ami elvonta >az igazi kereskedő mi munkától. Eb­ből kifolyólag sok olyan hiányosság származik, me­lyeknek kiküszöbölése sür­gős . feladatként áll a taná­csok' és a kereskedelmi vál­lalatok előtt. A. legnagyobb hiányosság, meiyet, az áru kötött forgal­ma. a szervezett ellátás ered­ményezett az. hogy az el­adók és vásárlók kancsolata mcc/lazult. A kereskedelmi dolgozók munkájában még miudiS ér­vényesülnek azok az eivek- amelyeket a jegyrendszer honosított meg. Ezek: az uh* variatiau. sok esetben go­romba magatartás a vevők­kel szemben. Még sok bolt­ban várakoztatják feleslege­sen a vásárló dolgozókat a kényelmes bolti eladók. Gyak­ran előfordul, hogy az áru­cikkek elfogynak, nem gon­doskodnak uíáunótlásról, emi­att kényteenek a dolgozók más boltokat felkeresni, hogy szükségleteiket besze­rezzék. Különösen káros ez a mulasztás otb ahol a leg­közelebbi bolt, több kilomé­terre van és arra kényszerí­tik a vevőt, hogy hosszú utat, tegyeu meg az árucik­kért. ezzel elvonják a munká­tól is. Még sok esetben fordul elő kivételezés. A szükségletet nem fedező cikkeket jóisme­rősöknek adják oda, miáltal egyes eladók rontják a szo­cialista kereskedelem jó hír­nevét, a do’gozók bizalmát károsan befolyásolják. Az áru minőséin átvételét is gyakran elmulasztják, így minőségileg kifogásolható áru kerül a bo’tba. A fo­gyasztásra alkalmatlan ke­nyér, silányminőségű, hibás iparcikk, forralás közben összemenő tej, silányminősé­gű zöldség, stb mindezeknek a hiányosságnak az eredmé­nyei. Ellátási zavarokat okoz egy-<s helyeken az áru rossz terítése. Egyik községben bő­ven kapható, a másikban hi­ányzik Továbbá az egyes idénycikkek szezonális jellegét nem veszik figyelembe és sok esetben szezon után kap­ható csak. így volt a kályha­cső. a metszőolló, téli kötött ruházati cikkek, a befőtte« üvegek, stb. esetében is. A kereskedelem nem tudott kel­lően visszahatni az iparra, a termelést és leszállítást nem tudja még elérni a kellő idő­ben. A kereskedelem hiányossá­gainak kiküszöbölése szívós! következetes munkát igényel, a kereskedelem dolgozóitól, Minden hibát, mulasztást el’ sősorban a vásárló dolgozók éreznek meg. Tapasztalataik alapján elsősorban a vevők; tudják megmondani, hoü dolgoznak jól, hol dolgoznak rosszul a kereskedelmi szer’ vek. A dolgozó tömegek építői bírálata, a hibák feltárására, a kijavítás módszerére tett; javaslatok alapján lehet csak eredményes munkát kifejte­ni. Az élenjáró szovjet ke« reskedelem példájára a me« gyei kereskedelem ezért reu« dez május 25"én, vasárnap aukétot Kecskeméten a Ka­tona József színházban. A vasárnapi kereskedelmi) ankét a vásárlóközönség hí« rálatai és javaslatai alapján fontos határkövet kell, hogy; jelentsen a kereskedelem dolgozóinak a munkájuk te­rén. Az áru szabad forgalma, a bő áruellátás szükségsze­rűéit követeli meg a fogyasz­tók és eladók szocialista szel« lemű szoros kapcsolatát. Szálai Káról]) Az amerikaiak a puszani táborban is tömegével gyilkolják a hadifoglyokat Az amerikai imperialisták, miután a világ 'udomást szerzett a kocsedószlgeti. vérengzésekről, azt szeretnék elhitetni, hogy csak a Kocsedó-sz^e én őrzött koreai és kínai hadifoglyok nem részesülnek .emberséges bánásmódban. A kocse dószi­geti vérengzések azonban nem egyedülállóak. Az ame­rikaiak május 20 án a puszani hadifogolytáborban mészárol­ták le a koreai és kínai hadifog­lyokat. Hivatalos amerikai je- entések szerint is 86 koreai ég kínai hadifoglyot gyilkoltak meg, illetve sebesítettek meg. A hadifogoly ábor köze.é- ben lakó parasztok május 20-án hallották, hogy a hadifoglyok az őrség .támadása előtt énekeí- ’ek .és ezt kiáltották: „Éljen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság”, „Éljen Kim ír Szén!” A hadifoglyok. elleni terrortámadás két és fél óra hosszat tartott Boatner tábor­nok, a kocsedószigeti tábor pa­rancsnoka, a Vöröskereszt hír­hedt, úgynevezett nemzetközi bizottságának tagjaival tárgyalt, hogy fehérre mossák az előre tervezett újabb mészárlásokat. Az amerikai agresszorok az újabb gyilkosságok ürügyének megteremtése céljából híreszte­léseket terjesztenek arról, hogy a. koreai és kínai hadifoglyok „tömeges kitörésekre” készül­nek. Clark azzal fenyegetőző;:, hogy az ilyen „tömeges kitöré­sek” elkerülhetetlenül újabb erőszakot és vérontást vonnának maguk u*án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom