Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-15 / 112. szám
ELMÉLETI TANÁCSADÓ /V iiiarxizsmis-lcuSiiizimis tanítása a háború és héke kérctéséről Középfokú oofitikai iskoláinkon most tanulmányozzák a háború és béke kérdését. Muukánk homlokterében all a békéért ío.vó harc. « háborút, gyújtogatok leleplezése és szándékaik meglnújítása. A kommun isták csak ajkkor, 'udják ezt a . harcot eredményesen vezetni, ha i«' merik a marxizmus-leniniz- ruus tanítását a háború és béke kérdéséről. A jelenlegi nemzetközi helyzetben u béke és a hala- dús erői fáradhatalmn. szí* vóa harcot folytatnak az inr periallsták háborús törekvései ellen és ebben a harcban a világ népeinek miad szélesebb rétegei vesznek részt. Ma már a világ valamennyi dolgozójának legfontosabb kérdése: a béke kérdése, mert a háború nemcsak egykét országot érint, hanem az egész világot. Ezenfelül látjuk. hogy az imperialisták mind barbárabb eszközöket alkalmaznak az emberiség pusztítására. Hogy következetesen tud. junk küzdeni a háború ki. robbantása ellen. ismerni ke'! annak okait, forrását és jellegét. lA marsúzmus-leninizmus íibbál indult ki: minden kibékíthetetlen társadalmi elleniét, gazdasági alapja az a tény, hogy a termelőeszközök magántulajdonban vannak; hogy az egyik ember kizsákmányolja a másikat. Ennek alapján tehát a háború társadalmi jelenség, amely egy meghatározott történelmi korszakra a magántulajdon, az embernek ember által vajó kizsákmányolásán alaputó osztáiytársadalomra jellemző, A magántulajdon ellenséges osztályokra egymással el. íenségeskedő államokra, nemzetekre tagolia a társadalmat. A termelőeszközök és a termelési viszonyok közötti ellentmondások kiélesedése azt eredményezi, bogy a társadalomban lévő valamennyi ellentmondás a legvégső ha'árig kiéleződik és válságokban, osztálvharcok- ban. forradalmakban fejeződik ki- A kizsákmányoló osztályok ezeket az ellentmondá. sokat háborúval próbálják levezetni. — összeütközésre uszítanak az államok, a népek. a nemzetek között. A háborús összeesküvések főszervezői tehát az elavult viszonyok hordozói: a kizsákmányoló osztályok. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a háborúknak és az azokat szülő okoknak a megsemmisítéséhez a társadalom gyökeres meg. változtatása szükséges. A népek közötti tartós béke biztosítéka: az ember ember által való kizsákmányolásának és egy nemzet, más nemzetek fölötti uralkodásának megszülj le lése. A háború elválaszthatatlanul kapcsolódik a kizsákmányoló politikai rendszerhez. A háború társadalmi jellegét az határozza meg. hogy milyen politikának ,a folytatása az a háború, melyik ősz' tgly és milyen célból visel háborút. A háború jellegét nem az határozza meg; hogy ki kezdte azt, vagy hogy me. lyik ország területén folyik, hanem az állam politikája. 'A SzK(b)P történetében Sztálin eivtárs rámutatott, hogy a marxizmus-leuiniz' runs két fajtH háborút kü. Ipnböztet meg, — igazsága* s-at és, igazságtalant. Az igazságos nem hódító; hanem felszabadító háborúi melynek célja vagy a nép védelme külső támadás és !e- igázási kísérlet ellen, vagy a nép felszabadítása a kapita* lista rabság alól vagy pedig a gyarmatok és függő országok felszabadítása az imperialisták elnyomása alól. Az igazságtalan rablóba* ború célja idegen országok, idegen népek meghódítása és leigázása. Ahhoz, hogy megértsük a háború Jellegét, világosan meg kell határozni annak poli,ikai céljait, meg kell határozni, mejyik osziály érdekelt az ado,t háborúban és melyik osztály irányítja azt. A leninizmus azt tanítja, hogy a gazdasági és politikai fejlődés egyenlőtlensége a kapitalizmus feltétlen törvénye. Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka már nem elégszik meg egy.egy ország meghódításával, kirablásával, hanem az egész világot átfogó, gyarmatosító politikát folytat. Az imperializmu-nak a piacszerzés, a gyarmatosítás létkérdése. Ezért n már fölosztott világot fegyveres erőszak útján időszakonként új. ból felosszák. A világ újrafelosztásának első kísérlete az 1914—18-a* imperialista világháború volt, amelyet az imperialista hatalmak már jó előre előkészítettek. Ez a háború az imperialisták két rabló csoportja, az Anglia vezette Antant és a némettömb or szágai — közti háború volt 3 gyarmatok birtoklásáért, más országok leigázásáért és g világuralom megszerzéséért. Ezenkívül az egyre job- ban fejlődő munkásmozgalmat akarták elfojtani az imperialisták. Ezt a politikát folytatták a főbb imperialista államok kormányai, ural* kodé osztályai és éppen ez a politika vezetett a háború, hoz. Az első világháború igazságtalan, rablóháború volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme mindörökre vége'vetett a kapitalizmus ..stabilitásának“, A kapitalizmus megszűnt a világgazdaságnak egyedüli és mindent átfogó rendszere lenni. A második világháborút, mint az elsőt is, az imperializmus okozta. Az első világ, háború u>án az imperialisták nem hagytak fel azzal a szándékukkal, hogy erőszakos úton újból felosszák a világot. Ebben az időszakban különösen éles jelleget ö'tötf a kapitalizmus gazdasági és politikai fejlődésének ogyen- lőJepsége. Ennek következtében Németország újból a legerősebb imperialista államok közé került. Az imperialista agresszorok tovább folytatták 'rablópolitikájukat és ú,i vi ágháború felé sodoraik a világot. „Ilymódon — mondja Sztálin elvtárs 1946. február 9-én taríott beszédében — a kapitalista gazdasági világrend első válságának eredményeként kirobbant az első világháború, a második válság következtében a második világháború. ...Ez azonban természetesen nem azt jelend, hogy a második világháború az elsőnek pontos mása. Ellenkezőleg, a második világháború, jellegénél fogva lényegesen különbözik az elsőtől. Teliintettel kell lenni arra, bogy a fő fasiszta államok -r- ísémeloivzág, japán és Olaszország — mielőtt a szövetséges országokra törtek volna, saját országukban a polgári demokratikus szabadságjogok utolsó maradványait is megsemmisítették, kegyetlen terrorisztikus rendszert vezetlek be, lábbal tiporták a kis országok szuverenitásának és szabad fejlődésének elvét, az idegen területek meghódításának szándékát állították politikájuk tengelyébe és nagy hangon kijelenté,téli, hogy meghódítják a világot és az egész világon megvalósítják a fasiszta rendszert. Közben Csehszlovákia és Közép.Kina megka- parlníásávai a tengelyhatalmak bebizonyították, hogy készek is valóra váltani a szubadságszereiö népek leigázására irányuló fenyegetéseiket. Ennek következtében a második, a tengelyhatalmak e|ien folyó világháború kezdettől fogva fasisztaellenes, felszabadító háború jellegét öl.ötte, amelynek egyik feladata a demokratikus szabadság helyreállítása volt. A Szovjetunió háborúba lépése a tengetyhat almák ellen csak m.gerősí.hette — és meg Is erősítette — a második világháború fa- sisztaclienes és felszabadító jel legét.’' A. háború jellege hatással van magára a b tuorú viselésének módjára és az ered" menyekre, mert a háború jeiiega és céljai határozzak meg a népeknek a háborúhoz való viszonyát. Mikor a nép igazságos háborút folytat és a háború céljai megegyeznek a nép alapvető érdekeivel, akkor a nép tömegek természetesen támogatják a háborút é* ön. feláldozóau vesznek ró^zt abban. Jellemző példa erre az USA és csatlósai, koreai intervenciójának kudarca. A másfél éve hősiesen harcoló koreci néphadsereg, a bős kínai önkéntesek segítségével vereséget mért a szabadságára és függet ensegére 'örő amerikai imperializmusra. A koreai háború ismét bebizonyította, hogy az a nép. amely szabadságáért és függetlenségéért, tehát igaz ügyért harcol, — legyőzhetetlen. Ezzel szemben az intervenciós csapatok katonáinak, akik egyre jobban felismerik a háború igazságtalan vollát. egyre jobban romlik a harci szel. lemük, nem akarnak harcolni. Az igazságos ügy ellen még a baktériumfegyversem használ. A Szovjetunió fasizmus feletti győzelme és a kínai nép nemzeti felszabadító forradalmának hatása soha nem tapasztalt lendületet adott a gyarmati népek nemzeti szabadságharcának. Napjainkban a gyarma'i világ számos népe folytat igazságos, felszabadító háborút az imperialisták ellen nem kis eredménnyel. Egyre fejlődik és szé'esedik Vietnám és Indonézia, Burma és Malájföld felszabadító háborúja; Indiában és Ceylon szigetén növekszik a forradalmi válság; az afrikai gyarmatokon érik a nezoU szabadságmozgalom. Ma már az imperialisták nem képesek maguk között eldöntepi az emberiség sorsát, mert a háború és béke kérdésében döntő tényező a Szovjetunió vezette békekt- bnr ereje. Ezt bizonyítja Sztálin elvtárs elmúlt hónapban adott válasza az amerikai lapszerkesztő kérdéseire. Sztálin elviár« arra a kérdésre hogy közelebb van-e most a harmadik világháboKoifiiifiieiitár nélkül A New York Hera|d Tribune vasárnapi melléklete „szenzációs'’ tudósítást közöl egy amerikai , .csodáiéról”. Az amerikai folyóirat cikke elmondja, hogy valahol Richmond,ól három mérföldnyire él egy amerikai „csodaló”, amelyet „I.ady Wondcr’-nek neveznek. Ez a ló ,,gondolatol vasó, meg tudja mondani a jövőt, így példán! az elnökválasztások eredményét, az űj frgneia kormányok megalakulását és a régiek bukását, sőt külön erre a célra szerkesz. tett írógépen még írni is lúd.” A hitetjenkedök és kétke- •* dők meggyőzésére az amerikai folyóirat tekintélyekre hivatkozik. „A E®dy Wonder csodálatos képességeinek híre eljutott még a Capitoliumba is — úja a lap — és arra késztetett több tekintélye« közéleti személyiséget, hogy lemondjon a* eddig divatos wash, ingtoni tenyérjósokról és a ló szolgálatait vegye igénybe, így például egy szenátor, aki nagy szerepet játszik az amerikai külpolitikai tevrek kidolgozásában, állítólag a „Lady Wonder”.rel tanácskozik, mielőtt valamilyen javaslattal előállna”. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK MOSZKVA Május 12-én ért véget a Szovjetunió egyházainak^ c« vallásQs közösségeinek háromnapos értekezlete Az er. 'ekezlet részvevői Nikoláj metropolita előadását vitatták meg a Szovjetunió egyházainak feladatairól a béke- harcban. Az értekezlet fel hí' vassal fordult a világ egy- húzóihoz és vallásos közösségeihez:, valamint a Béke Vi- hígtanácshoz és levelet intézett Sztálin elvtárshoz. A felhívás felszólítja minden or. «zúg egyházi fórfiait és híveit. hogy támogassák a Béke Világ tanácsnak a háborús propagandát és agressziót «1 ítélő javaslatait. „A hívőknek világszerte követehiiök ke’l az atom-, a vegyi., a baktériumfegyver és az emberek tömeges pusztísására a'kalmas mindeji más fegyver eltiltását, a nagy és kis államok általános, egyidejű é« ellenőrzött leszerelésével együtt“, — hangzik a felhívás. Követelnie kői! minden hívőnek a nagyhatalmak kormányaitól, hogy kös-e. nek békeegyezniéuyt. A felhívás a továbbiakban a. kapitalista országok ikeress’ tény, muzulmán. budhista es zsidó va’lású papjaihoz és híveihez fordul; ’.Egyesüljetek a békeharcban országotok népével és állítsátok kor. Hiányotokat annak szükségessége elé. hegy tegyen le az új világháború kirobbantására irányuló végzetes politikáról!“ Az értekezleten a külföldi egyházak képviselői is felszólaltak. PÁRIZS a il y a. u ru pa i menyben óriási felháborodást keltett Fechteler tenger, nagynak, az amerikai haditengerészeti vezérkar főnökének a Le Monde-ban közzétett je entése Fechteler ebben a jelentésben teljesen határozott tételt állít fel arról. hogy az új világháború linóig megkezdődik. A jelentés hozzáfűzi, hogy az ..európai hadsereg'* nem le*z képe« tar, tani Nyugat-Éurépát, amely néhány nau a'att elyé.,z az imperialisták számára. A? USA — Foehieler szerint — ezután a földközitpiigeri és északafrikai légi támaszpontokról nagyarányú légiháborút folytat majd Európa ellen. A KiUsznOja Zvjezda hangsúlyozza, hogy Fechte, ler jelentése az agresszív atlanti tömb táborán belül egyR Ö Olaszország mindinkább a küszöbönálló községi választások légkörében él De Gasperi, hogy pártját megmentse a vereségtől, tovább . kö* ze’edett a szélsőjobboldalhoz. Ennek egyik megnyilvánulása volt potenzai választási beszéde, amelyben azt mondotta. hogy ..a fasizmusnak voltak konstruktív és jó oldalai”. Ezeket a kijelentéseit nyomon követték a kereszténydemokrata párt, főtitkárának a szélsőjobboldallal való szorosabb együttműködés érdekében folytatott tárre kerekebben dúló niai'-iko* dásokró! tanúskodik és le- leplezi az amerikaiak európai és fcjldküzitenVeri háborús tervei*. Fechteler meg- állítatta a Wall Street igazi szándékait. S ze r le f o s ű ot t a k Jz USA. európai „békés1 kiír detéöéről és „védelmi tőrei- véseiről'1 s^óló állítások. A eikk a továbbiakban meg- állapítja .bogy ..Undo Sam> miközben a közeli évekre új háborút tervez, nem bízik teljesen emrúpai szövetsége* seiben és tekintetét Afrika; valamint a Földkiözi-tenger térségére veti". Fechteier je* leütése a nyilatkozatok és cáfolatok egész áradatát idézte e'.ő- A I^e Monde szerkesztősége azoubap határozottá n kijelentette, hogy az okmánya valódi. M A gyalá.iai. De Gasperi fasisz- iabarát megnyilvánulásait pártjának egy része is visz* szautasjíja. Az amerikaiak beavatkozására jellemző a Paese-nek az a jelentései amely szerint Spel1man new. yorki bíboros a választások idejére 625 ..zarándokkal1’ Rómába érkezik A Paesa gúnyosan felteszi a kérdést» hogy vájjon a római kérész* tényderpokrat^i polgármester, nem szándékozik-e választó" si igazolványokat kiállítani a bíborosnak és 625 „zarándokának“. Bukarestben aláírták a magyar—román ár ucsereforgalmi és fizetési megállapodást A Magyar Népköztársaság és 110-én Bukarestben árucserefor- a Román. Népköztársaság kor- galmi és fizetési megállapodást mánydelegácíói 1952. május hó'írtak alá az 1952-es évre. rú, mint két, vagy három évvel ezelőtt, azt felelte: — >,Nem. nincs közelebb-” Ez a yá'asz a békét védelmező emberek győzelmét hirdeti. Nem azt jelenti, hogy semmisem változott az utolsó három év. ben. Éppen ellenkezőleg. Ez a válasz aláhúzza azt a hatab más változást, amely a háborús tábor és a feéketábor erői között végbement; ösz- szagezi a békeyédelmí moz-. galomnak. a történelem e legnagyobb mozgalmának — óriási eredményeit Sztálin elvtárs válasza a világ valamennyi becsületes dolgozójának szivében még jobban fokozza a meggyőződést. hogy a béke védelme érdekében tett erőfeszítései sikerrel járnak, ezért fokozzák a harcot a béke fenntartásáért és megszilárdításáért. .
