Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-13 / 110. szám

* ve( küzdött a siksrért, a pár! és a kormány által kitűző;t fei;.dat megvalósításáért a mi műszaki értelmiségünk, amelyet ugyanaz a hazafias lelkesedés és nemes aikotásvágy fűtött, mim a mun­kásokat! Az építkezésen a régi tapasztalt, kipróbált, szak­képzett munkásgárda mellett kitűnő, lendületes munkát vég­zett a mi nagyszerű új fiatalsá­gunk is! — Az új nagyolvasztó sikeres felépítését rövid idő alatt lehe­tővé tette az említetlek mel­— Mindezek a fettételek, elvtársak, elengedhetetlenek vol­tak ahhoz, hogy eljussunk oda, azokhoz az eredményekhez, amelyekhez eddig eljutottunk s amely eredmények sorába tar­tozik az új nagyolvasztó fel­építése és üzembehelyezése Is. De volt még egy döntő feltétel, amely nélkül ma is elma­radott, szoigasorban sínylődő ország volnánk: ez a mi nagy, forradalmi pártunk a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás pártja! — Ez a párt, a mi pártunk, a szervezte, vezette, lelkesítette munkásosztályunkat, népünket az országépítő munkára s az — Elvtársak! Mialatt az im­perialista gonosztevők Tito-féle láncos kutyái!? mindent elkö­vetnek, hogy megkíséreljék bű­nös kezeikkel 1 áagralobban ta ni egy új világháború tüzet, addig a szabadságszeretö népek és a dolgozók, élükön a hatal­mas Szovjetunióval méreteiben eddig soha nem'látott harcot szerveztek és szerveznek a béke megvédéséért, az imperialis­ta háborús gonosztevők megfé­kezéséért. Mi büszkék va­gyunk arra, hogy egyek va­gyunk azokkal, akik a béke, a demokrácia, a szabadság ügyéért küzdenek, s minden tőlünk tel­hetőt cl fogunk követni, hogy a továbbiakban még jobb mun­kával, elsősorban népgazdasá­gunk fejlesztése, ötéves tervünk sikeres megvalósítása útján nö­veljük hozzájárulásunkat a béke közös ügyének megszilárdításá­hoz. Az új nagyolvasztó az első, amelyet hazánk felszabadítása óta építettünk. De elvtár3ak, ezt a nagyolvasztót újak és újak fogják követni. Itt is, ezen a helyen, Sztálomvárosban is, másutt is. fogunk mi még a legközelebbi években nem egy nagyolvasztót, acél- és henger­művet avatni Mert pártunk, Rákosi elvtárs megmondotta, hogy ötéves tervünk végére országunknak a vas és az acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá kell válnia! lett az, hogy népi demokráciá­ban élünk, hogy tervszerű gazdálkodást folytatunk, hogy hála népi demokratikus rend­szerünknek, a mai Magyar- ország nem elmaradott me­zőgazdasági ország többé, hanem ipari ország; hogy ipa­runk képes volt megbirkózni azokkal az igen komoly felada­tokkal, amit ennek a nagy mű­nek a megvalósítása jelentett s amivel a régi magyar ipar képtelen lelt volna megbir­kózni! ellenséggel szembeni harc­ra! — Ez a párt, a mi pártunk adott világos célt munkánknak és harcunknak s egyben elöljárt a munkában is, a harcban is! — Ez a Párt, a mi pártunk, a magyar nép élcsapata, vezette a harcot az új nagyolvasztó si­keres felépítéséért és üzembehe­lyezéséért is! .-— Ez a párt, a mi pártunk, formál és formáit ezen az épít­kezésen is hősöket az egyszerű, szerény mindennapi emberek­ből! — Ez a párt, a mi nagy pártunk, a békés építömunka, a nemzett felemelkedés pártja! Nem kétséges, hogy ez így lesz! Mert pártunk, Rákosi elvtárs olyan feladatokat tűznek elénk, amelyeknek megvalósítása nem könnyű ugyan, de amelyek a megvalósításra megérettek, s amelyek megvalósításához a szükséges eszközökkel rendel­kezünk. Nem kétséges, mert pártunk nemcsak a feladatokat jelöli meg helyesen, hanem min­den segítséget is megad ahhoz, hogy ezeket megvalósítsuk! — Engedjék meg, eivtársak, hogy akkor, amikor az új nagy- olvasztót üzembehelyezzük, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa, a MagyaT Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és személyesen Rákosi Mátyás elv­társ nevében és megbízásából melegen üdvözöljem a kohó va­lamennyi építőjét, azokat, akik itt dolgoztak Diósgyőrben és azokat, akik dolgoztak az ország legkülönbözőbb részein, azárt, hogy ezt a nagyszerű müvet nyolc és féj hónap alatt fel­építhessük. — Éljenek az új nagyolvasztó építői, szerelői és üzemi dolgo­zói! — Éijen a mi nagyszerű mun­kásosztályunk ! — Éljen győzelmeink szerve­zője, a Magyar Dolgozók Pártja, s ennek Központi Vezetősége! —- Éljen pártunk és népünk böjcs vezére, a mi szeretett Rákosi elvtársunk! — Éljen nemzeti függetlensé­günk és felemelkedésünk záloga, a megbonthatatlan magyar-szov­jet barátság, melynek szim­bóluma az új nagyolvasztó! — Éljen nagy tanítómesterünk, a magyar nép igaz baráíja, a béketábor lángeszű vezére, Sztálin elvtárs! Iiossa István kohó- és gépipari miniszter átveszi as Iíj nagykohót A kohóépítők nevében Galya József, a Diósgyőri Kohászati Üzemek állványozó ácsbrigádjá­nak vezetője adta át az új kohót Kossa István kohó. és gépipari miniszternek. Beszédé­ben felhívta a diósgyőri kohá­szokat, hogy a kohó építőinek példáját követve, egyre több nyersvas termelésével segítsék a Szocializmus mielőbbi felépí­téséi hazánkban. Beszéde vé­gén átnyújtotta Gerö Ernő elv­társnak azt az öngyújtót, ameiy- lyel a nagykohót április 4-én szálkásra begyújtották. Ezután Kossá István kohó-és gépipari miniszter átvette az új nagykohót, majd kiosztotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetése­ket a diósgyőri nagykohő építése és üzembehelyezése terén kiváló munkát végzett dolgozóknak. Miközben folyt az avatási ün­nepség, az óriásko'nó olvasztár­brigádja csapoláshoz készülő­dött. Aiig kezdődött meg-az ün­nepség, Liptai István kohómes- ter irányításával helyükön van­nak az olvasztárok, a gázkeze­lők, a vízügyeletesek, valameny- nyien gondosan végzik feladatu­kat. Az őrláskohő egyenletesen,, előírás szerint működik. 11 óra felé a műszerek azt mutatták, hogy a vas beolvadt, csapolásra kész. Nem sokkal később Elaxai Mihály sztahanovista föolvasz- tár kézifúróval két méter mé­lyen a csapolónyílásba ' fúrt. A főolvasztár a Szovjetunióban, Dnyepropetrovszkba.c látta és tanulta ezt a csapói Isi módot. Az izzó vastömeg lassan indult, lassan folyt a kohótestböl a száz milliméter átmérőjű nyílá­son, majd a csapolónyijáson ke­resztül később szikrázva ömlött a csapolóüstbe. A háromnegyed óráig tartó csapplás vége felé már az ünneplő tömeg is a kohó köré gyűlt és megtekintették ötéves tervünk nagyszerű léte­sítményét, amelyből szombat délután 14, az éjszakai műszak­ban 30 tonnát csapoltak, a va­sárnap délelőtti csapolás ered­ménye már 40 tonna nyers vas! Döntő feltétel: a párt As első nagyolvasztót követi majd a többi Az „igazi44 fémhulladék A solti iskolában hatalmas lelkesedéssel készültek az úttörő- csapat tagjai a vas- és hul­ladékgyűjtésre. Az első napon a tízpercekben kis csoportok képződtek az udvar egy-cgy sar­kában. A brigádok beszélték meg a leendőket, dolgozták ki a terveket. Az igazgatónőt is kdcsalta a hirtelen nyárra fordult idő, meg a lázas készülődés az udvarra. Amikor a pinceajtó előtt sé­tált el, egy kis úttörő pajtás, Sümegi János állott meg előtte és azt mondta: ,,Igazgató néni! Az úttörők nevében lefoglalom a VaSajtót.” Kezével a pince fém. mel burkolt ajtajára mutatott. Szemében a sikerült felfedezés lelkesedése csillogott. Az igazgatónő, Farkas Magda elvtársnő, — akaratlanul is követie pillantásával az irányt, ameiyre az úttörő apró ujja mu­tatott. Azután elmosolyodott és szépen, világosan megmagya­rázta a kipirult arcú, buzgó kis­pajtásnak. hogy nem olyan fém­anyagokról van itt szó, a fém­gyűjtés során, amelyek be van­nak építve ' épületekbe. Az úttörőknek az a feladata, hogy, az udvarokon, padláson szerte­szét heverő ócskavasat és hui- ladékanyagokat gyűjtsék össze. Jól néznénk ki, ha a hulladék­gyűjtés ürügye alatt a község­ben leszerelnénk — például — az összes kilincseket. Sümegi János pajtás egy ki­csit lehorgasztotta a fejét, az­után kijelentette, hogy ha A kiskunfélegyházi városi ta­nács dolgzói versenyre hívják ki a hulladékgyűjtő hónap sikeres befejezése érdekében a kisku11- ha'asi városi tanács dolgozóit az alábbi pontok szerint: 1. A tanács dolgozói példával járnak elől a hulladékgyűjtés terén. 2. A lakosságot úgy aktivi. záljult, hogy egyetlen lakás sem marad ki a fémgyűjtésből és padlástól pincéig minden hul>adé- kot felkutatnak és -átadnak. S. Minden hivatalban hn|- ladékfeleiöst állítunk be, akinek nem erről van »zó, az más. Le­gyen nyugodt az igazga’ó néni, találnak ők ,.igazi” ócskavasat is. A „Sümegi-brigád” újból összedugta a fejét, azután eltö­kélt szándékkal, férfias léptek­kel elindult munkára. A Sümegi-brigád állta a sza­vát, két nap alatt 15 mázsa „igazi” vashulladékot gyűjtött össze. Holnapra biztosan meg­duplázza az eredményét. kötelessége a hulladékot rend­szeresen összegyűjteni és át­adni, 4. A verseny június 1-ig tart és annak értékelésére a megyei tanács, valamint a Mellékter­mék és Hulladékgyűjtő Vállalat, Kecskemét, kereskedelmi osz­tályát kérjük fel. A verseny elfogadását várjuk, esetleges újabb pontok kiegészí­tésével. Kovács István üzemi párt- titkár, Gyenes Ferenc vb. elnökh., Seres József vb- titkár. Fémgyűjtésben versenyre hívjuk Kiskunhalas városi tanács dolgosóit A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL A cimljanszkájai vízierőmű szíve Nemsokára elsőt dobban a cimljanszkájai vízierőmű szíve. Kipróbálják az első vízturbinát, a kommunizmus nagy építkezésének első mű* köclő turbináját. Mennyi ígér rét rejlik ezekben a szavak~ ban. Nemrégiben mé'J aka­dálytalanul hömpöly gette délre hullámait a Don. hol­nap már a cimljanszkájai tengeren folyik át és turbi­nákat hajt. A harkovi víztá­roló helyén nemrégiben még pusztaság vö t. Most üzem- belépett a szivattyútelep és a Don vize megindult a Volga felé... Nemsokára gőzhajók járnak majd ezen a nagy vízlúton, amelyről az orosz nép hosszéi nemzedékeken át álmodott. És eljön a nap> amikor a lapok hírül adják majd a sztálingrádi villamos vízierő- mü első turbinájának üzem- behelyezését. Befejeződik majd a nagy építkezés a Dnyepr. és az Amur-Dar ja mellett is. Sztálin, elvtárs negyedszá­zaddal ezelőtt, amikor elláto­gatott a volhovi villamos ví­zierőmű építkezéséhez, ezt mondta: .’Ez már valóban a szocia­lizmus építkezése!“ Ma pedig, amikor rohamo­san emelkedik a aiaantikus elektromosgépek termelése. amikor befejezéshez közele­dik a nagy csatornák, gátak és villamos vízierőművek építkezése, ad egész szovjet nép egy emberként így kiált fel; — Ez már falóban a kom­munizmus építkezése ! Szeretett üzem — szeretett gyár! A szeretet érzése, amely •i munkásokat eltölti gyáruk iránt — mondotta Sztálin elvtárs — egész iparunknak hatalmas motorja Szeretett üzem. szeretett gyár! Milyen sokat jelente­nek ezek a szavak a szovjet dolgozók számára. A szovjet munkás számára ugyanolyan kedves és szere­tett a munkahelye, mint az otthona. Szabadságát töltve, lázasan kutat minden kis hír után, ami üzeméről szól. A termelőeszközök szocialista tulajdona a Szovjetunióban a munkást vállalatának gaz" dájává tette és ezzel a mun­kához való új viszony alap' ját vetette meg. Megszámlál- hatatlanok a szovjet emberek munkahőstet'ei. napról.nap' ra növekszik az újítók, ész. szerűsítők és sztahanovisták hatalmas hadserege. A munkásnak kötelessége ismerni a fogyasztó vélemé­nyét munkájáról, hiszen ha ilyen kérdések foglalkoztaL ják, ez már annyit 'jelent; hogy a gyár közel került szr véhez, hogy gazdájának érzi magát. A moszkvai Csiszoló- gépgyár párt- iés komszomol- ezervezetének kezdeményező' sere tervező mérnökök veze­tésével ifjúmunkáscsoportok látogatták meg azokat a vál­lalatokat, amelyek az általuk gyártott gépeket használják. Így többek között felkeresték a „Kalibr’-gyárat. meghall­gatták a "épek minőségéről elhangzott vólfeményeket. Az ífia.k egy másik csoportja megtekintette a ljuberecki mezőgazdasági gépgyártó üzemet. A látogatás eredmé. nyéként az új tervezésű esi* szológépek jelentősen hozzá' segítették a ljuberecki gyár munkásait ,a termelés növelé­séhez. A moszkvai Csiszológép­gyár párt- és komszomolszer' vezetének helyes kezdemé' nyezése a gyár iránti szera- tetre és fokozott felelősségér­zetre nevelte áz ifjúmunká­sokat. Öntözőrendszerek a Volga—Don-csaíorna közeiében A Doni-főcsatornában, a hatalmas öntözőhálózat ütő­erében hömpölyög a víz. A Don elindult, hogy termé­kennyé változtassa a szomja­zó sztyeppékét. A mezőgaz­daság történelmének új feje­zete kezdődött meg ezen a hatalmas területen, amelynek népe a muAtban kemény, ke­serves harcot vívott a termé­szet erői ellen. Most, a csodálatos öntöző- rendszer megépítése, kétmil­lió hektár föld vízellátását oldja met/, Í50.000 hektár föl­dön pedig fokozatosan áttér­hetnek az öntözéses gazdál­kodásra. Az öntözési rend­szer első szakaszát, az első százezer hektárt Rosztovte- ,'ületén adják át a haszná­latnak. Ez a terület két rész­ből áll: a Rosztov város kö­rük rész 35.000 hektárnyi, a lejjebb fekvő> úgynevezett al­só-doni rész pedig 65-000 hek­tárnyi területet ölel fel. A víz az életet jelenti a sztyeppe számára. A küzdel- mes, verejtékes munkát eredményes, korszerű gaz­dálkodás váltra fel. Az öntő. zéses gazdálkodás eredmé­nyeképpen hektáronként 10 —50 mázsára emelkedik majd a búza terméshozama. 1952. év tavaszán ai mezei munkát már az öntözéses gazdálkodás követelményei szerint vé­gezték el a Rosztov területi kolhozparasztok. Gyümölcsö­söket és szőlőket telepítenek, a gyapot vetésterületét a múlttal szemben tizenegysze- vesére emelték, megindult a rizstermesztés is, kibővítik a burgonya, és zöldségfélék ve­tésterületét. Rizst eddig is termesztettek, ' de gyenge eredménnyel. Most 4000 hek­tárra növelik a rizs vetéste­rületét s az agronómusok 45 mázsás termést várnak. Sok érdekes új feladat is felme­rült az öntözés megvalósítá­sával. A múltban ezeken a földeken tű’nyomó részt szá­razságtűrő bú&afajtókat ter­mesztettek. Most áttértek » vízkedvelő fajtákra. A kolhozokban, amelyek most megvalósítják °z öntö­zéses gazdálkodást, idejében felkészültek hogy az átmenet minden zökkenő nélkül tör­ténjék meg. Tanfolyamokat rendeztek, amelyeken az ön­tözés agrotechnikáját ismer­tették s a muH esztendőben öntözéses fajta kísérleti táb­lákat létesítettek, hogy gya. korlatban is megismerkedje­nek az új feladatokkal, az öntözőcsatornák, sávok és elve^etöbarázdák techniká■ Minisztertanácsi rendelet as egyetemi és főiskolai hallgatók munka- viszonyának szabályozásáról A minisztertanács rendele­tet hozott az egyetemi és fő­iskolai hallgatók munkavi­szonyba lépésének szabályo­zásáról. A rendelet előírja, hogy az egyetem, vagy főis­kola vezetőjének engedélyé­vel állandó jellegű, y agy, idő" szakos munkára egyetemi vagy főiskolai hallgatót lehet alkalmazni, ha a munkaidő a tanulmányi időbeosztáshoz igazodik és a heti 18 órát nem haladja meg. Az engedélyt a munkáltató vállalat vagy hi' vatal kérheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom