Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-11 / 109. szám

A BUGACI „GYARMAT" TÓRTENETE Gyermekek boldog élete a szabad országokban Bugac a szégyenteljes Horthyidőkben az egyik, külföldieknek mutogatott ».idegenforgalmi különleges­ség” volt. Az idosereglett szemüveges angol „hölgyek ", nyegle amerikai ficsurok gyönyöríködhettek a gulyák, ménesek legelésző állataiban, a csikósok, gulyások ostor- durrogtat ásóban. A csárdá­ban muzsikált, a cigány és a jó homoki bortól elkábult idegenek részegen botla­doztak az idegenforgalom vezérei által irányított „ősi. paraszti" látványosságok között. Ez volt Bugac egyik arca. Bugac másik igazi ar­cát” persze nem mutogatták •Hort-hy-ék ilyen ., ősmagyar büszkeséggel“’. A gazdag angol turisták azért látogat­ták meg ezt a ..müázsiai pusztát”, hogy kikapcsolódja­nak. Elfeledjék a brit gyar­otl feketélle minden kese a napszámos sors szomorú sötétsége. A rabszolgatarlók gőgjével és kíméletlen érzé­ketlenségével saitolta ki a bugaci napszámos nén verej­tékéből a jó módot, a városi házak és a hajnalid tartó or- f/iák költségeit. iA zsellérek, napszámosok elgyötört népe bárhogyan próbált is meg­szabadulni a gyarmatosítók rabigájából. nem sikerült. 1926—27 táján ezért próbált a bugaci szegényparasztság legalább egy-egy parcellát szerezni a homoksivatag szé­lén kiparcellázott _ OMB-s földekről. A kulákság és a hangadó úri birtokosok fennszóval hirdették a Hor- tby-féle szociálpolitika ál­szent igéit: földet adunk ti földnélkülieknek. így jutott földhöz Horváth Béla. a bu­gaci pártszervezet mostani elnöke. így vásárolt egy kis nadrágszijparcellát Papp Illés pár sovány malackájá­nak árából. így próbált gyö­keret verni Forczek József is az urak kegyéből juttatott homokon. Azután jöttéik az aszályos esztendők és a megváltási ár részletei egyre súlyosabb te­herként nehezedtek Bugac szegényeinek vállára. Ha egy érát késett a befizetés, már pör elé állította őket a vá­ros. Horváth Béla Papp Illés, Forczek József és a többiek talpa alól kihúzta a földet az úri huncutság. Ráadásul a felduzzadt per­iköltség majdnem háromszo­rosára rúgott a vételárnak. A boldogulás útja bezárult a bugaci szegénység előtt. Az a7, egypár szerencsésebb, ki­nek udvarán nem perdült meg a dob. kilátástalan nyo­morúság és embertelen mun­ka áradatában fuldokolva próbált magának életet biz­tosítsál. Ez fi földbirtok-po­litika újból az urak karjai­ba dobta a bugaci szegény- parasztokat. A község hangadói az úri birtokos; dr. Kiss Ist­ván, Ring László és Csitári Antal mellett a falu kizsák­mányolok a kulákok voltak. Az urak. akiknek a háza Kis­kunfélegyházán, vagy Kecs­keméten állott, lenézték eze­ket a kulúk-parasztokat is. jiem azért, mert a kizsákmá- pyolót látták bennük, hanem püveletlenségük, primitív életmódjuk miatt. Dr. Kiss István országgyűlési képvi­selő, pénzügyi titkos tanácsos jár és társai szabták meg a papszámot: »No, mennyit pdunk a jövő héten a Va- oknak -f “’ — kérdezték egymástól borozgatás köz­ijén. A válaszra éberen fülel­lek a kulákok is. sőt ha le­ihet. még jobban igyekeztek {[«srófolni az emberi munka inatok páriáinak éhségmarta ábrázatát, munkában meg­romlott barna hátgerincét. Csak a gyarmatok verejtéké­ből kisajtolt csengő aranyak mámorát keresték ilt is, mint bárhol n világon. Ha belete­kintettek volna Bugac igazi* gondoktól barázdált, nap­szítta arcába, ugyanannak a gyűlöletnek a zsarátnokát láthatták volna meg a buga­ci szegényemberek szemé­ben, mint India, Marokkó, Egyiptom gyarmati népei­nek arcán. Kecskemét tornyainak büszke lakói, az uribirtokos és kulák vezetőréteg gyar­matainak: Bugáénak és a tanyáknak köszönhette a csillogó paraszti bőséget. A kecskeméti, a bugaci homo­kon kivirágzót* gyümölcsös, kertek, sző'őbirtokok gőgös urai mellett t a paraszti nyomorúság rűsége, árát. Tőlük tanulták az uzso­rái ás legagyafurtabb mód­jait. Dr. Kiss István egyik legpompásabb módszere az volt, hogy volt egy előmun- kása, akit titokban jobban is megfizetett. Ennek az em­bernek az volt n feladatai hogy a többi napszámosok előtt dolgozzék és egyre _ fo­kozódó munkalendületével magaután húzza a többieket is. P>y csak egy embernek kellett magasabb bért fizet­ni. a többi az olcsóbb nap­számért is ugyanazt a mim- kateljesítményt adta. Persze a kulákok nemcsak az uraktól tanultak, a saját fantáziájuk is jól működött. Az egyik 90 holdas Szabó Sándor a kizsákmányolás kulák módszereit azzal is megtoldotta; hogy egyszerűen és közönségesen lopott a napszámosaitól. Amikor a napszámosok va­lamilyen okból kinthagyták a szerszámaikat, egyszerűen összeszedte őket, majd pedig letagadta a lopást. Hegedűs Imrénének is így lopta el a szerszámait, Csikós József­nek hasonlóképpen. Az is megtörtént, hogy a kulák saját szerszámait js ellopta éves cselédjeitől, az­után pedig megfizettette velük az árát. Egyszer megtörtént, hogy az egyik kisparasztot, aki bort vásárolt nála, behívta ma­gához és azalatt ellopta a lópokrócot a kocsijáról. Ez a Szabó Sándor egyébként Francia Kissék és Héjjasék ébredő magyarjai közé tarto­zott és igencsak közreműkö­dött az orgoványi vérengzé­sekben is. De nézzük csak a többit. Id. Keserű András cseléd­jei majdnem mindig pör út­ján vették meg a gazdáju­kon — ha tudták — a kom- menciót. A napszámokat is igyekezett mindig megkáro- rosítani. Ha nörre került a sor. általában dr--Puskás Jó­zsef félegyházi kulákügyvéd' hez fordultak, aki aztán a törvények tekervényei kö­zött a kuláknak szolgáltatott „igazságot“’. így bánt a bu­gaci szegénységgel^ Rehák István is. Cseri László is, Szentkirályi József is, meg Kis« Sándor is: a többi ku­lák. A felszabadulás után igyidcig még nagy hangjuk volt ezeknek az embereknek. Amilyen mértékben éleser dőlt az osztálvharc. olyan mértékben változtak a mód­szereik. Dr. Kiss István, ez az úri gazember, a „törvény” fegyvereivel próbál harcol­ni. Egy éve 14 kérvényt adott be adutörlé^ iránt, per­sze nem nagy sikerrel. Járat­ja a Magyar Közlönyt és a Belügyi Közieuyt és min­denféle ködös magyará­zatokkal igyekszik a maga oldalara billenteni mérleget, menteni a bugaci kisembe­rek munkáján szerzett va- gyónt Csitári Antal a muH uyárou megveszlegetto a cséplési ellenőrt. Kazal ala dugta el a gabonát. A mun­kások ébersége rántotta le róla a leplet. Azóta a jói megérdemelt b ö r t.ö n cell ában töprenghet gazembersége fe­lett. Szabó Sándor bort rej­tegetett és gabonát vermelte! ..jobb időkro“. Rajtavesztett, mert « szeretőié feljelentette. Akkorra az elvermeit, gabo­na teljesen élvezhetetlenné vált, megdohosodott- A falu kizsákmányolói, az úribirto- kosok, a kulákok nem vál­toztak meg. Cseri László, Szentkirályi József, Kiss Sándor a be­adást szabotálja ma is. Ez a bárom gazember maid- uem bárom és félezer tojás­sal tartozik az államnak. Emellett multévi baromfibe­adási hátraléka is van a ter- ménybátralékokon felül. A bugaci gyarmatbiroda­lom felett azóta már a szocializmus építésének új napja érleli a termést. A kulákok és urak cselédjeiből a ma' guk gazdáivá váltak a mo­nostori. nagybugaci határ dolgozói. Csitári Antalék. Szabó Sáudorék belvett ma a nép választott képviselői irányítják a falu egyre fej­lődő és szépülő .életét. A nagyváros közelségében is legsötétebb gyarmati elnyo­másban szenvedő parasztság sokat kapott, a mi szocializ­must építő terveinktől. Uj orvosi rendelő és orvoslakás szolgálja a dolgozók egész­ségvédelmét. A íbehorpadt pusztai kutak helyett két új mélyfuratú kút szolgáltatja az üdítő vizet. A korszerűsí­tett egészségház dolgozói az új életet építő bugaci dol­gozó nép egészségéért har­colnak. Hétkilométeres, új út köti össze a községet Kis­kunfélegyházával. Amikor kintjártunk, az új keskeny- mozi építkezéseiről tárgyalt a tanács. A felfelé ívelő, bol­dog jövő mérföldkövei jelzik a jövő terveit. Eben az év­ben még előreláthatólag az ötéves terv ajándékaként ki- gyul a villanyfény Bugacon. Rövidesen felépül az új kul­túrotthon és az új tanács­háza,' szülőotthont kap az urak egykori gyarmata. A bugaci nép által birtokba vett földön a „Béke” és „Jó­zsef Attila’1 tszcs'k egyre ön­tudatosodó parasztjai dol­goznak. A szén jövő friss szellője mosolygó gyermek­szájak dalát kap.ia szárnyra, viszi az épülő 35 új kislakás felé. Megzörgeti a kulákok; az egykori urak ablakait is,1 akik szobáik mélyéről egyre elszántabb dühvei nézik ezt az új, tisztalevegő.iú Buga- cot, amely az urak gyarma­tából a dolgozó nép boldog életének hazája lett. Országos Pedagógus Nap A minisztertanács határozata értelmé­ben az első Országos Pedagógus Napot Június 8-án tartják hazánk városaiban és községeiben. Ezt megelőzően június 7-én Budapesten ünnepélyes keretek kö­zött kapja meg 70 kiváló pedagógus a kormány kitüntetését. Ugyanezen a na­pon lesz a megyeszékhelyeken a peda­gógusok ünneplése, a kiváló munkát végzettek megjutalmazása. Különös je­lentőséget ad az országos pedagógus napokra való előkészületeknek az, hogy a dolgozó milliók hazánkban május hó folyamán készülnek fel a június 1-i béketalálkozóra és a nemzetközi gyermeknap ünnepére. A Bécsi Gyermekvédelmi Értekezlet tanácskozásai során éle­sen rajzolódott ki az a különbség:, ame^y a ka-pita.;izmus bőr- tönországaiban élő gyermekek szomorú sorsa és a szabad orszá­gok gyermekei boldog élete között van. A szocializmust épíiő országok gyermekei boldog: családi otthonokban, napfényes bölcsődékben nőnek, fejlődnek, gyarapodnak. Képünk a bu­karesti II. számú bölcsőde egyik szobáját ábrázolja. Előre a tanév sikeres befejezéséért Pedagógusainknak a közelgő vizs­gák .előtt hatalmas feladatokat kell megoldani a lanév hátralévő részében. Alig pár hét választ el bennünket et­től a döntő eseménytől, amikor me­gyénk. ezernyi ezer gyermeke, pedagó­gusaink százai tesznek tanúságot ar­ról, hogyan vették ki részüket a szo­cializmus építésének, a béke megvédé­sének iájuk eső feladataiból. A tanév sikeres befejezése érdeké­ben igen fontos a pontos iskolábajá- rás kérdése különösen most, amikor szívesen hivatkoznak a szülők arra, hogy a tavasz) növéiiyápolási munkák miatt nem járhat a gyermekük rend­szeresen iskolába Ez a kérdés most különösen évvégén nagyjelentőségű, amikor minden percet ki kell hasz­nálni az eddig tanultak átismétlésére, a közelgő vizsgák jó előkészítésére. Döntő módszerként kerül előtérbe, fidott esetekben a Szülői Munkaközös­ség és a nevélő családlátogató mun­kája, a szülői értekezletek megtartása, a szívós felvilágosító munka. A kérdés másik oldala Ez az egyik oldala a kérdésnek. A másik oldala a tervszerűség. Ha a pedagógusok lendülete most, az év­vége előtt lanyhul, az ismétlések ala­pos és tervszerű megszervezése nem megy: nem kíséri kellő eredmény az egészévi munkájukat. Természetesen nincs nehéz dolga annak a nevelőnek, aki egesz éven át rendszeresen és lelkiismeretesen vezette az óravázlato­kat. Elsősorban azért, mert a vázla­tok áttekintése után felidézheti, mind­azokat a nehézséget, vagy gyenge pon­tokat az anyagban, amelyek újabb, részletesebb tárgyalásra szorulnak, hogy a növendékek előtt minden kér­dés, az egészévi anyag egységes egész­ként állhasson. Nem a tankönyvek szolgai ismétléséről van itt szó, hanem arról, hogy az ismétlések idején a nö­vendékek előtt világossá tegyék peda­gógusaink a tantárgyak közötti ösz- szefüggéseket, az egyes anyagrészen belüli csoportokat, egységeket. Az is­métlések, az éwégi munka alkalmat ad erra, hogy nevelőik megtanítsák növen­dékeiket dialckjikusan gondolkodni és emellett ellenoj-izzék azt, hogy a nö­vendékek a legpontosabb tudással ke­rüljenek ki az iskolából. A tanulószo­bai foglalkozások, a korrepetálás jól megfontolt felhasználása sokat segíthet az évvégén a gyenge tanulmányi ered­ménnyel rendelkezőkön. A jó tanulók­nak és közepeseknek pedig megadhatja Bzt a lehetőséget, hogy ai anyagot, az egész évben tanultakat, legmélyebb összefüggéseiben szemlélhessék. A szülői ellenőrzés A szülőkről bevezetőben már beszél­tünk. S most végezetül rréB egy fon­tos feladatát kell megemlítenünk a szülőknek. A fokozott iramban haladó gazdasági munkák ne al«adályozzanak meg egyetlen szülőt sem abban, hogy ellenőrizze gyermekének évvégi tanulá­sát. Ha a növendékek látják azt, hogy szüleik nap mint nap számon kérik tőlük, mit tanultak, még nagyobb lendülettel készülnek az évvégére. S végül pedagógusaink ne tévesszék szem elől egy pillanatra sem, hogy minden tanulót és nevelőt a tanulás­ban, a tanításban elért eredmények dicsérnek, vagy bírálnak. Iskoláinkban a vizsgákon dől el, ki érdemes a párt, a kormány különleges megbecsü­lésére: a kitüntetésre. Pedagógusaink­nak kell elsősorban azon lenniük, hogy leküzdjék a nehézségeket, elhallgattassák a reakció hangját, s a vizsgákon jó eredményeket biztosítsa­nak. KOVÁCS IMRE, MDP III. hónapos iskola hallgatója. KULTURÁLIS HÍREK A szanld általános iskola igazgató­sága versenyre hívta ki a járása ösz- szes iskoláit. Versenyfelhívása azt a célt szolgálja, hogy a járás első ne­gyedévi beadási kötelezettségének telje­sítését, az adófizetés fellendítését segítse elő. Az iskola nevelői május első és utolsó hetében dolgozatot írat­tak a növendékekkel arról, hogy hogyan teljesítették szüleik állampolgári kö­telezettségeiket az adófizetés és a be­adás terén. A verseny értékelésénél azt vesszük fi­gyelembe, hogy a dolgozatírás és az ezzel egybekötött nevelőmunka milyen eredményeket hozott a versenyben álló iskolák székhelyein a beadás és adófi­zetés területén. * „Kertészet és szőlészet” címen új mezőgazdasági szaklap jelent meg. A lap részletesen foglalkozik a címben érintett mezőgazdasági szakterület problémáival és segítségére van a ter­melőszövetkezeteknek, egyéni gazdálko­dóknak abban, hogy munkájukat a leg­korszerűbb agrotechnikai eljárások al­kalmazásával helyesen végezzék. Truman mosolyától — az atombombáig Az amerikai „segé!jprogramm'1 kibontakozásának lüfa,.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom