Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-09 / 107. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG Ne hanyagoljuk el a kultúr- agitációt. — A tanács hanyag munkája és megalkuvó állás­pontja gátolja a begyűjtést Budac községben. — A Kecs­keméti Évületlakatosipari Vállalat, megtakarítása AZ MOI» BÁCSKISKUNMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA VII. évfolyam, 107. szám 4ró HO fillér 1952. május 9, péntek A német kérdés helyes megoldása erősíti a békét A német kérdés egyike azoknak a megoldatlan pro­blémáknak, melyek a leg­szembetűnőbben mutatják a nemzetközi együttműködés megszakításának káros kö­vetkezményeik Németország a nép akarata ellenére ketté van szakítva. A német béke- szerződés ügye még mindig húzódik. Pedig tény az> hogy a német kérdés igazságos megoldása nélkül nem lehet béke Európában. Hangsú­lyozni kel!, hogy csupán a német kérdés helyes megol­dása erősítheti a békét, min­den más próbálkozás veszé­lyes következményekkel jár­hat a béke és biztonság ügye szempontjából. Olyan meg­oldásra van szükség, amely megfelel a történelmi fejlő­dés menetének’ lehetetlenné teszi a német agresszió fel­támadását és egyúttal bizto­sítja a néme1 népnek a bé­kés, demokratikus fejlődés lehetőségét. A német kérdés nem most merült fel első ízben Európa és Amerika népei előtt. A történelem tanulságai azt mutatják, hogy bármely pro­blémának az érintett nép ér­dekeibe ütköző megoldása tragikus következményekkel jár. Gondoljunk a Versailles! békeszerződésre, amelynek következtében újjászületett a német militarizmus. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió és a nyugati ha­talmak egymástól eltérő ál­láspontot foglalnak el a né­met kérdésben. A Szovjet­unió a potsdami egyezmény határozatainak megfelelően nemzetközi együttműködé­sen alapuló megoldást köve­tel. A nyugati hatalmak ép­pen az ellenkező álláspontot foglalják el. elvetik az együttműködés elvét, holott azt a potsdami egyezmény világosan kimondja. A nyu­gati hatalmak agressziós po­litikájának eredményekép­pen született meg Németor" ország három zónája. A nyu­gat-német bábállam Német­ország kettészakítása. A lon­doni értekezlet világosan ki­rajzolta a nyugati hatalmak politikai törekvéseit. Az im­perialistáik úgynevezett »ke­retszerződést”, vagyis kü­lönbekét akarnak kötni Nyu" gat-Németországgal. Be akarják vonni az úgyneve­zett ,,európai védelmi közös­ségbe”, úgy hogy ezúton szo­ros kapcsolatba kerüljön az Atlanti Szövetséggel. Nyu- gat-Németországot sürgő­sen felfegyverzik azzal a céllal, hogy a nyugat-német hadsereg: az ,,európai hadse­reg“ az Atlanti Szövetség fő­erejévé váljék. Világosan áll mindenki előtt, hogy a ke­retszerződés továbbmélyíti a szakadékot Németország két része között, egyúttal bi­zonytalan időre eltolja a tényleges német békeszerző­dés megkötését. Ezen túlme­nően azzal azi eredménnyel jár, hogy a nyugati hatal­mak fegyveres erői lényegé­ben továbbfolytatják Nyu" gat-Németország megszállá­sát. A szerződés jogot bizto­sít a nyugati hatalmaknak arra, hogy 50 évig csapato­kat tarthassanak Nyugat- Németországban. Megegyezik-e ez a megol­dás a német nép érdekeivel- Betenyugszik-fe a német nép ebbe a helyzetbe? A válasz határozott: nem! Nem felel meg ez a mego.dás más euró­pai népek érdekeinek sem. Hasonlóképpen nem. érde­ke az európai népeknek, de magának a német népnek sem — Nyugat-Németország újrafelfegyverzése s a nyu­gatnémet állam bevonása az Atlanti Szövetségbe. A német nép drágán fize­tett Hitler uralmáért s Európa népei sem örülnének a német veszély feltámadá­sának. A nyugateurópai or­szágok közvéleménye bizony nem ok nélkül tiltakozott oly élesen az »európai védelmi közösség*’ megteremtésére és a nyugatnémet revanshadse- reg feltámasztására irányuló tervek ellen. A ,,New States­man and Nation” című an­gol hetilap „A népek a po­litikusok ellen’* című cikké­ben helyesen értékelte ezeket a terveiket, megállapítva, hogy az »európai védelmi közösséget“ csupán kifejezet­ten a népek akarata ellenére ieh&t rákényszeríteni Nyu- gat-Európára. ..Amikor Mr. Acheson Franciaország és Németország közeledéséről, s a köztük fennálló ellenté­tek elsimításáról beszélt, — folytatja a lap — eszébe jut­hatott volna: ezek az orszá­gok ezideig csupán abban egyeztek meg. hogy ellenzik az ő (Acheson) terveit.” A „New Statesman and Nati­on*’ emellett hangsúlyozza, hogy az angol közvélemény ugyancsak nemtetszésset fo­gadja ezeket a terveket. Mindebből azt az egyetlen következtetést lehet csak le­vonni, hogy a nyugati hatal­mak politikai célkitűzései nem alkalmasak a német kérdés • helyes, igazságos megoldására. A nyugati ha­talmak politikája az agresz- szór ösztökélésére irányul. Ez pedig veszedelmes út! Most pedig vizsgáljuk meg A járások közötti begyűjtési versenyben a félegyházi járás tartja as elsőséget, a második helyre Baja város küzdötte fel magát A kecskéméit járás változatlanul az utolsó A megyei tanács begyűjtési osztálya elkészítette megyénk begyűjtéséről a legújabb kimu­tatást, amelynek számai arról Számolnak be, hogy tanácsaink az elmúlt héten még mindig nem döntő kérdésnek tekintet­ték a begyűjtést. Tanácselnö­keink nem látják azt, hogy a begyűjtés központi kérdés, nem szívlel ék meg Bákosi e.vtárs fi- gyeime2te.ő szavait, hogy falun a jó munka fokmérője a jó be- gyüj.és. Ha összehasonlítjuk az elmúlt hetek kimutatásait, ak­kor megállapíthatjuk^ hogy a harcos, felvllágosí.o munka hiá­nyában megyénk elmaradása nap-nap után növekszik. Taná­csaink a növényápolás nagy munkája mepe.t legdöntőbb f'ej- adainak tekintsék a begyűjtési tervek maradéktalan tejesíté­sét. A tanácselnökök vegyék ke­zükbe a begyűjtést, ne adják azt a;berietbé. A községi pártszer­vezetek pedig nyújtsanak segít­séget a tanácsnak, a kommunis­ták • és tanácstagok mulassanak piádat. A feiejősség érzete nem érvényesül például a kun- adacsi tanácseinökhelyetteSnél, Ujszászi elvtársná!, aki tehenét nem vezette fe| a meddőségi fe. lülvizsgáia ra. Erre nyolc gazda, akinek már ott volt a tehene^ azokat visszavezették azzal a megjegyzéssel, hogyha a tanács- elnökhelyettesnek nem fontos a bemutat ás, akkor nekik sem. Tanácselnökeink a beadást nesn teljesítőkkel szemben alkalmaz­zák a felclősségrevonást. Megyénk begyüjlési állása május 3-án a következő: Az 1952. e;sö félévi hízottser- tés, vágómarha-, baromfi-, to­jás. és tejbegyüjtési tervek együttes teljesítésének figye­lembevételével a rangsor a kö­vetkező: a német kérdés megoldásá­nak szovjet programmját, A szovjet kormány jegyzé­ke Németországnak egysé­ges, békeszerető, demokra­tikus állam keretében tör'énő egyesítést, s az egy összné­piét kormány megalakítását tűzi Iki központi feladatul. Ezen az alapon véget lehet vetni Németország területi széttagoltságának. A német kérdés békés meg­oldásának szovjet programra- ja tervbe veszi továbbá Né­metország nemzeti szuveré- nitásának visszaállítását, a megszálló csapatoknak a bé­keszerződés megkötésétől szá­mított egy éven betűi történő kivonását és az idegen kato­nai támaszpontok- megszün­tetését. Néme'-ország saját fegyveres erőket tarthatna határai biztonságának védel' 1. féiegyházi járás 2. Baja város 3. Kecskemet város 4. bácsalmási járás 5. bajai járás 6. kalocsai járás 7. dunavecsei járás 8. kiskőrösi járás 9. kunszentmiklósi járás 10. halasi járás 11. kecskeméti járás A hízottseríés rangsora a félévi tervhez viszonyítva (tszcs- terv nélkül): 1. Kecskemét város 2. kunszentmiklósi járás 3. kiskőrösi járás 4. kecskeméti járás 5. halasi járás ■ 6. félegyházi járás 7. dunavecsei járás ' 8. kalocsai járás 9. bácsalmási járás 10. bajai járás 11. Baja város tűére, a német nép megkapná az összes demokratikus jogo­kat, s megszűnnének mind­azok a korlátozások, amelyek gátolják az ország békés gazdaságának fejlődésé* és külkereskedelmi kapcsolatai­nak kiépítését. A német kérdés megoldá­sának szovjet programra ja lehetővé teszi Németország egységes, békeszerető, demo­kratikus állam keretében tör­ténő egyesítésé*, a német bé­keszerződés megkötését, s u*ána valamennyi megszálló csapat kivonását, legvégül pedig biztosítja a demokra­tizált német állam egyenjo­gúságát. Ez a a programra ugyanakkor kizárja a német agresszió feltámadásénak le­hetőségét, s ezáel elhárít minden akadályt Németor­szág más országokkal való A baromfibegyüjíés ered­ménye 1952. január 1-tól május 3-ig (tszcs.vei együtt): I. kiskunfélegyházi járás 2 Baja város 3. kalocsai járás 4. bácsalmási járás 5. Kecskemét város 6. bajai járás 7. kiskunhalasi járás 8. kunszentmiklósi járás 9. kiskőrösi járás 10. dunavecsei járás 11. kecskeméti járás Tojásbegyüjtés rangsora; 1. féiegyházi járás 2. bácsalmási járás 3. bajai járás 4. kalocsai járás 5. Kecskemét város 6. dunavecsei járás 7. Baja város 8. kunszentmiklósi járás 9. halasi járás 10. kiskőrösi járás II. kecskeméti járás együttműködésének útjábót. A szovjet javaslatok módot nyújtanak a nemzetközi együttműködés helyreállítá­sára. s az európai és általá­ban a nemzetközi feszültség megszüntetésére. Ha ezen az alapon történne a német békeszerződés meg­kötése és a német egység helyreállítása, ez erősítené az európai békét és megfelel­ne a német nép nemzeti ér­dekeinek. Az egyes országok közvé­leménye — Németországot is beleértve — rokonszenvvel fogadta a szovjet javaslato­kat, ami megmutatja, hogy a szovjet tervezet komoly alapul szolgálhat a német kérdésnek a béke és bizton­ság érdekeit szolgáló igazsá­gos döntés céljából történő megvitatásához. A fémbegyüjtési hónap hírei A megye földművesszövetkezetei nagy lendüietteP fogtak neki a hulladékbegyüjtésnek Az eddig beérkezett ered­mények azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti dolgozók és az egyéni dolgozó parasztok nagy jelentőséget tulajdonítanak a hulladékbegyüjtési terv mara- dékatian végrehajtsanak. A ladánybenei földmüvesszö- vetkezet egy nap alatt 10 q ne­mesfémet gyűjtött be. Kimagasló eredményt ért el Bódog Imre dolgozó paraszt, aki 1 q ólmot, Szerászky József 1 q 1 kg vörös­rezet, Inczedí *Béía 180 kg ólmot és Kiss István 30 kg rezet vitt be a földmüvesszövetkezet hul­ladékfelvásárló telepére. A kunszentmiklósi földmü- vesszövetkezetnél Holczer Zs'g- mond hulladékfelvásárló jó szer. vezö munkája nyomán már eddig 300 q vasat gyűjtöttek be az 500 q-ás előirányzattal szemben. Ugyancsak jó munkát végez­tek Tasson, ahol a járási szö­vetség instruktora, Turnai Kál­mán jó szervező munkája nyo­mán a rejtett tartalékok feltá­rásával vas begyűjtési tervüketi teljesítették Eddig felvásároltak 300 q vasat. Jó munkát végez­tek a szanki földmű vesszővé! ke, ze* dolgozói is. A szövetkezet felvásárlója. Fekete János 60 q vasat gyűjtött be. Az úttörők Igen komolyan kiveszik részüket a begyűjtést munkálatokból. Fekete Gizella és Rigó Sándor úttörők 30 kg vasat és 10 kg papirt gyűjtöttek össze. Délegy Mátyás 13 kg sárgare­zet vitt be a szövetkezet gyűjtő­helyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom