Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

Éljen a béke első magyar harcosa, a szocialista Magyarország első építője, Rákosi Mátyás elvtárs'. RÉGI MÁJUS trias Majakovszkij rA régi május 1. most felrémlik.. Titokban lopózlam a város pereméin. Nézek sandám van-e kozák, : vagy zsandárt Micisapkás munkás, kezében — tollak. Szembejön — jelszót súg, tovább ballag. 'A Szokolniki mögött, mint tolvaj horda. megbújtunk a réten egy bokorba. őrségre kiállt a legéberebb. A suttogó szónoklat gyorsan pereg. Ingünkből kihúztuk a vörös szövetet, mentünk és maréknyi zubbonyos követett. Lópaták alatt a bokor ropogott. — Börtönbe veletek! » Korbácsot! Kardlapot! — De a •' » -i*. .4 reményünket nem ölte a bánat; Mi tudtuk —» jön a nép, jönnek a gyárak. Mi tudtuk — ez a perc egységbe szorítja a vVda dolgozó koldusait ma. S tudta. mikor kard sújtott a zászlóvivőre. ‘ legbiztosabb vetés a kiöntött vére. ’Jönnek majd — , nevüket ■j ne is számláld össze. —U i • Lobog . I a lobogók millió vörössé! S jön századot, korszakot rohamozva vele a Szovjetunió végtelen ereje. ___ Békés István fordítása. A kecskeméti ünnepségek műsora 30-án este 7 órakor az ifjúság felvonulása. 1-én reggel 6 órakor zenés ébresztő. 8.45-kor gyülekező a Bethlen, és Kurucz-körúton. 9.15—11.80-ig felvonulás a Kákóczi.úton a dísztribün előtt. A felvonulás után gépkocsikkal kivonulás u Mükertbe. A Mükerthen: Egésznapos sport- és kultúrműsor, népünnepély. .a Este 7.30-kor a színházban a megye jegjobb kultúrcsoport. jakiak műsora, utána díjazás. Az Árpád-moziban este a ,,Tűzkeresztség” c, új magyar film bemutatója. A május 1-i megyei nagygyűlések előadói: KÖNYVEKRŐL LENIN MÜVEI 24-IK KÖ­TETE. Ez a kötet V. I. Leninnek azokat a müveit tartalmazza, me.yeket 1917. április 3-tól jú. nius 3-ig írt. A kötetben sze­repeinek a híres „áprilisi tézi­sek”, melyekben Lénia konkrét harci tervet dolgozott ki a párt és a pro.e'-áriátus számá­ra a burzsoá-demokratikus for- radalomből a szocialista for­radalomra vajó áttérésre, a SZTÁLIN MÜVEI 8.IK KÖTET. E kötetben szerepelnek „A jeninizmus kérdéseihez”, „A Szovjetunió gazdasági nelyzetéröj és a párt politikájá­ról” című munkái, a „Szociálde. mokrata e.hajlás pártunkban” cimü előadói beszéde és több más kül- és belpolitikai müve, * NAGY SÁNDOR: MEGBÉKÉ­LÉS. A nagytehetségü fiatal író elbeszélésé, az 1951 évi irodalmi Sziáiin-dijjal tüntették ki. A novella a társasgazdá.kodás út. jára lépő do.gozó parasztok éle. tét, harcait, vívódásait mutat­ja be. • SZMIRNOV: HARCBAN BU­DAPESTÉRT. A szerző részi­vett a Szovjet Hadseregnek Bu. dapest felszabadításáért ' vívott kemény harcában, leírja a második és harmadik ukrán front dicsőséges útját, a határ, tői Budapest fetszabadt fásáig és a Dunántúlnak a fasiszta hor­dáktól való megtisztításáig Valóságos hóskölteméaye ez a mü a szovjet katonák bátorságának, me.eg szívének, magas kultúrá­jának. • VASZILIJ GROSZMANN: SZTYEPAN KOLCSUGIN. Ezt a könyvet monumentális Szer­kezete, politikai és irodaimi mondanivalói, művészi kidoigo, zása alkalmassá teszik arra, hogy magyar fordításban is a iegjeientösebb kiadványok közé kerüljön. Tartalma lényegében egy munkásfiű útja és fejődése az ösztönös forradalmi érzés öl az osztályöntudatig, színhelye egy bányatelep és vasmü a szá. zadfordulő után az orosz-japán háború Idején. * LLOYD L. BROWN: A VAS­VAROS: A fiatal néger író re­gényében bemutatja a mai Ame­rika iegjeientösebb problémait : a kizsákmányolási, a társadalmi elnyomást, a négerkérdést és a fasizálódást. A regény szinn«- iye egy képzeletbeli amerikai város börtöne, ahol a koholt vádak alapján halálraítélt Lon­nie Jamis néger fiatalember várja a legfelsőbb bíróság dön­tését — fellebbezéséről Brown izgalmasan. írja le regényében azt a harcot, amelyet a kom. munisták irányítanak és ve­zetnek az igazságért. Kulturális hírek A kalocsai járási kultúrház megszervezése után a megyei tanács újabb járási kultúrház létesítését vette tervbe Bácsal­máson. A kultúrház épülete már készen áll, s- a felszerelés meg. érkezése után rövidesen meg­kezdi működését. Ennek a já­rási kultürháznak különös jelen, tősége az, hogy a bácsalmási járás délsziávlakta községei, nek kulturális irányítását szol­gálja. A szép eredményekre visszatekintő délszláv kultúr- csoportok munkája bizonyára újabb lendületet vesz a kultúr­ház megnyitása után. * A madarasi kul túrotthonban komoly, tervszerű munka folyik. Különösen nagy eredmények mutatkoznak a dolgozók moz. góshása terén. A közelmúltban tezárult Szabad Föld Téli Este előadásokon nem egyszer 4— 500 főnyi hallgatóság is részt- vett. Baja: Gombos Aladár. Bácsalmás: Cseh László. Kiskunhalas: Sarok Antal. Kiskőrös: Tóth Lajos. Kiskunfélegyháza: Endre Ist- ván. Kalocsa: Boros József. Dunavecse: Szabó István. Kunszcntmikjós: Vida József. EMLÉKEZZÜNK ! A felszabadulás előtti Kecs­kemét utcáit állandóan ezrével rótták a munkanélküliek. A színház melletti és a Takarék- pénzár előtti piacteret s végig a szennytől buziö Rákóczi-útat már hajnali három órakor nagy tömegben lepték el a nyomorgó dolgozók. Árulták munkaerejü­ket. Várták a fö.desurak hajceá. rak és remélték, hogy elhívja Őket hatvanfilléres napszámra. Várták a fénylő csizmás, döly- fös kulákokat, akik éves cselé­deikén kívül napszámosok verí­tékén is gyarapították vagyo­nukat. Ës várták a dohos barna liszttel, vagy az Ella-burgonyár val díjazott ínségmunkát. A piac elmúltával a rongyos; koldussorsra jutatott dolgozók letelepedtek az utca porába. Sokszor egész nap nem mertek hazamenni, mert otthon a nyo­mortól agyongyötört gyerekek vádló pillan lásolcat vetettek rájuk: „Miért nem hoztál ke­nyeret?” Amikor mér nem bír­ták tovább az éhségokozta fáj­dalmat és a gyerekek kétségbe­esett tekintetei, felvonultak a városháza elé munkát-kenyeret követelni. Ilyenkor azonban ke­nyér helyeit rendszerint csendőr, szuronnyal találták magukat szembe. Mint a kitaszított, kóborló kutyákat zavarták őket széjjel a rájuk uszított pribé­kek, s a közeli templomban öb­löshangú gazdag papok prédi­kálták: „Boldogok a sze­gények...” Azután minden kez­dődött elölről. Nyáron az éhes dolgozók úgy akartak megszabadulni a ke- nyértelenségtöl, hogy aratást, vagy cséplést vállábák a kulá- koknál. De nem mindannyian, mert sokan vottak és számuk­hoz képest a betakarításra váró gabona kevésnek bizonyult. így a munkanélküliség réme még a legnagyobb dologidőben is ezreket ragadott közülük tor­kon kegyetlen vasmarkával. Ha mégis akadtak közöttük „sze­rencsések”, akik hosszú kö­nyörgés, megaláz aiás u án el­nyerek’ a „kenyéradók” ke­gyeit, ezek is hamarosan feléb­redtek reményt keliö álmukból. A kizsákmányolok gondoskod­tak róla, hogy a szegényember kamrája csépjés után is üresen maradjon. Ilyen helyzetben, ilyen körül­mények között jutóitaK el Kecs­kemét dolgozói 1933 áprilisához és gondollak a közelgő május ti­re. De a nepnyúzóinak szóméban súlyos bűnnek számított ünne­pelni a munka ünnepén. Hiszen május elseje már akkor is a vi­lág dolgozóinak együvéíartozá- sát és hatalmas, legyőzhetetlen erejét jelképezte. A dolgozó nép erejétől rettegő elnyomók a csendőrök es detektívek százait mozgósították a május elsejére készülő dolgozók megfélem.íté- sére, A nemzetközi munkásság ünnepe azonban erősebbnek bi­zonyult a csendör=zuronyná!. '»-'ási súllyal nehezedett a dol­gozók vállára a vérszopók igája és a dolgozók tudták, hogy a kizsákmányoiók, földesurak, ku- lákok és reakciós papok nem elé­gedtek meg a magyar nép szinte egész Európában egyedül, áljó nyomorával. Hiába volt Magyarország a hárommillió koldus országa, hiába vándorol­tak egyik országrészről a má­sikba az éhező munkanélküliek, hiába pusztultak éhen tömegével a dolgozók gyermekei — mindez kevés volt az uraknak, ök még nagyobb nyomort, még kegyet­lenebb elnyomást Szántak a mun­kásoknak és dolgozó parasztok­nak. S mindezt Hitler oldalán, a vérre szomjazó fenevad segitsé. gével, egy új háborúval, a szov­jet nép kiirtásán keresztül re­mélték elérni. De a dolgozók figyelme is egyre jobban a Szovjetunió felé fordult s nap-nap után többen sorakoztak fel a fasizmus elleni harc igazi vezetői, a kommunis­ták meljé. Rákosi elvtársat, a legnagyobb magyar békeharcost, a börtön falai zárták el akkor a dolgozó néptől. Az ő tanítása, izzó hazaszeretete és törhetetlen harckészséga mégis ott élt a dolgozókban s fokozott küzde­lemre buzdította őket a tőkés- elnyomás élten. Munkások és dolgozó parasztok Kecskeméten is nagy számmal sereglettek a párt dicső zászlaja alá. így készültek a kecskeméti dolgozók május elsejének meg­ünneplésére 193S áprilisában. S egyik éjjel a kommunistákat, a dolgozók harcának vezetőit egy Körösi Gyula nevű besúgó áru­lása folytán csendőrök fogdos. ták össze. A csendörnyomozók kéjelegve üötték-verték az egymáshoz láncolt és Miklőste- lepre kísért embereket. Két hé­tig tartott a kegyetlen kínzás és utóbb már véres bőrcafatok csüngtek a megkínzottak hátá­ról. A fasiszta pribékek a párt megtagadására és meggyő­ződésük feladására próbálták rábírni n kommunistákat, s raj­tuk keresztül a dolgozókat akar- 1ák megfélemitent, céljuk­tól való visszafordulásra kény­szeríteni. Dé minden erőlködé­sük hiábavalónak bizonyult: a kínzás, a börtön és minden más eszköz' csak megedzette a kom­munistákat és még nagyobb lendületet adott a dolgozók fasizmus ellepi küzdelmének. Ma, amikor szabad hazánk­ban szabadon ünnepelhetjük má­jus elsejét, emlékezzünk vissza a régi május elsejékre. Es ez a •visszaemlékezés erősítse meg bennünk még jobban felszaba­dítónk, a hatalmas szovjet nép iránti szeretetek Tegyen még acélosabbá bennünket a bé­kéért folytatott harcban, az építő munkában. Kövessük még egységesebben, még szilárdabb bizalommal pártunkat és bölcs vezetőnket, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat. Busi Vince Néhány szó a dunavecsei mozi működéséről A dunavecsei mozi épülete központi fekvésű, s rendezett külső képe sokatígér a mozi­kedvelő közönségnek. Benn & moziteremben kényelmes székek, páholyok vannak, az előcsarnok is szén dekoráció, val ékesedik. A mozilátogató vált egy jegyet és remény­kedve várja a film kezdetéi. Amíg azonban helyét elfog­lalhatja, izgalmas kalando­kon esik keresztül. Az elő­adás megkezdése előtt 10—15 perccel a mohácsi csatatér képét mutatja az előcsarnok. A?, ajtók mellett valóságos közelharc tombol. Nem azért, mintha a közönség nem érte. né meg egymást és minden­ki mást akarna. Ellenkező­leg! Mindenki egyet akar. Szeretne bejutni a moziba, hogy a kényelmes székekben elhelyezkedve tanulhasson, szórakozhasson. Az ajtó rendes méretű. De csodálatosképen csak az egyik felét nyitják ki. ami azt je­lenti, hogy egy alig 80 centi­méteres résen kell beprése- ilődnie rövid idő alatt 4—500 embernek. Az egésznek az a nyitja, hogy az üzemnek bár 'látogatottság tekintetében nem tartozik a megye leg­utolsó mozijai közé egyetlen jegykezelője vám aki köteles­ségéhez híven szeretné min­denkinek a jegyét belçpéi előtt ellenőrizni. A közönség azonban égés? másként gondolkodik. Az c I érdeke azt kívánja, hogy mi nél gyorsabban bejusson i moziba, mert az egyetlen jegy­kezelő azt is jelenti, hogj nincsenek számozott ülőhe­lyek. A harciasabb moziláto gatók jó helyekre jutnak. A közönség szolidabb részt cgy-egy forró csata után eset leg 3 forintos jegyével. 1 fo­rintos helyre ülhet le, meri hiszen a jegyszedő azt mái nem tudja ellenőrizni, hogv a megváltott jegyével ki ho vá ül. Ezeknek az apróbb ne­hézségek leküzdésére két mód­szert ajánlhatunk. Az elsí és kevésbé költséges megol­dás az lenne, hogy a MOKÉI azen az eléggé forgalmas já. rási székhelyen egy második jegykezelői állást szervezne. De ha az sem lenne megvaló­sítható. a DISZ, vagy as MNDSZ rendelkezésre bo- csájt olyan áldozatkész tag­társakat, akik segítségére lesznek a jegykezelőnek és számozott helyeikre vezetik a mozilátogató közönséget. Ér­demes ezen a kérdésen egy kicsit gondolkodni. Thiess Jenő, Dunavec^e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom