Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-08 / 106. szám

Bér- és termelési felelősök értekezlete Kecskeméten Az elmúlt napokban tartot­ták meg a szakszervezetek me­gyei székhazában a termelés, bérfele lös és bizalmiak érte­kezletét. A beszámolót Gombos elvtárs, a SZOT megyei titkára tartotta. Beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyedévben fejlődés mutatkozik a szakszervezetek termelést irányitó tömegmunká. jában, A Kalocsai Építkezésnél Horváth János segédmunkás, bi­zalmi a hónap elején megbeszélt brigádjával a tervet és ennek alapján teszik meg vállalásukat. Ez az eset azonban nem általá­nosan jellemző a bizalmiak munkájára, ami abból követke­zik, hogy üzenni bizottságaink még nem látják, hogy a szak- szervezeti mozgalom a termelés­sel kapcsolatban csak akkor lehet jó, ha rendszeresen foglal- koznak a bizalmiakkal és nemcsak azt mondják nekik, hogy szervezzék a versenyt, hanem azt is megmondják, hogy hogyan szervezzék. A szakszervezeteknek munká­jában fejlődés van a műszakiak­kal való foglalkozásnál is. A 22/3. Építőipari Vállalatnál H. Kovács főművezető minden hó elején megtartja a kistermelési értekezletet, ahol a dolgozók újabb vállalást tesznek. Ez a munka továbbá akkor lesz ered­ményes, ha a szakszervezetek mindennapi munkájuknak tekin­tik a műszakiakkal való foglal­kozást. A többtermelés érdekében erő­díteni kell a kapcsolatot a mű­vezetők és a bizalmiak között, úgy mint a Kecskeméti Gép gyárban, ahol Csel a Fenenc sztahanovista gépformázó, bi­zalmi, Náda.sdi művezetővel megbeszéli az új termelési mód­szert és annak bevezetését. Mi­vel a verseny első gazdája a szakszervezet, ezért felelős, en­nek tudatában kel! harcolnia az adott szó jelentőségének meg­magyarázásáért, a vállalások maradéktalan végrehajtásáért. Az ellenőrzéseken keresztül a Versenynyilvánosság jó meg­szervezésével, a verseny kam- pányszerüségének felszámolásá­val kelj a szakszervezeteknek május 1 után szervezni a ver­senyt a második negyedévi terv sikeres végrehajtása érdekében. A hozzászólások kiegészítet­ték a beszámolót. Zöldi Rózsa (Bajai Gyapjúszövetgyár) el­mondja, hogy az üzemi bizott­ság kampányszerűen vitte a versenyszervezést a május l-i versenyszakaszban. Hiányosan foglalkozott a művezetőkkel, ami a terv laza teljesítésében nyilvánult meg. Vincze elvtársnő (KLskunha- .asj Barnevál) .gyakorlati mód­szert adott a szakszervezet ver- senyszervezö munkájához. Oláh Mihály elvtárs a 64/1. Építő­ipari Vállalat, a tervfelbomtás hiányosságairól, műszaki szer­vezetlenségről, valamint a szakszervezeti funkcionáriusok havonkénti cserélgetéséről be­szélt, ami a vállalatnál igen gyakori. így a funkcionáriusok nem tudják kellően megismerni a munkaterületüket és az elv- társakat. Gál elvtárs (SZOT Országos Központ) elvi és gyakorlati út­mutatást adott a műszaki ve­zetőség, bizalmiak, sztahano­visták nevelésére és a verseny- szervezés tömegmunkájának el­végzésére. Fő feladatként je­lölte meg a tömegekkel való kapcsolat erősítését, mely elő­feltétele a jó szakszervezeti munkának. Kassa elvtárs (me­gyei pártbizottság részéröl) hangsúlyozta a politikai munka döntő jelentőségét, a kommunis­ták példamutatását a munka .területén, majd az értekezlet egyik eredményességének jelölte meg a bírálat, önblrálat fegyve­rének helyes alkalmazását. Gombos elvtárs válaszában hangsúlyozta a mechanikus vál­lalások megszüntetését, a szak­mai és politikai tudás’ fokozoi- tab elsajátítását, a tömegkap­csolat, bizalmiak, kultúrbrigá- dok, termelést és tömegeket szolgáló munkájának megja­vítását. Felhívta a jelenlévők figyelmét az elbizakodottságra, mely a fejlődés gátlója és az el­lenségnek enged teret a tervért vívott harcban Az elbizakodott­ságra nincs ok a normafeiülvizs- gálatnál sem, mert ez magában hordja, annak a veszélyét, hogy funkcionáriusaink a terv lema­radást ezzel próbálják megma­gyarázni ahelyett, hogy az el­lenség támadását felmérve indí­tanák meg a harcot a második negyedévi terv maradéktalan végrehajtásáért. A Kecskeméti Gépgyár öntödéjében az éjszakai műszak jobb eredményt ért el a nappalinál Keményebb felelősségrevonást ax igazolatlan mulasztókkal szemben A Kecskeméti Gépgyár dolgo­zói az „élüzem” cím elnyerése előtt kemény küzdelmet folytat­tak a termelőeszközök jobb, észszerűbb kihasználásáért. Az üzem dolgozói az elmúlt ne­gyedévben — tervért vívott har­cuk során — sok értékes mód­szerrel, tapasztalattal gazdagod­tak. A vállalat vezetősége magáévá tette Gerö elvtárs a gazdasági vezetők értekezletén elmondott szavait: a vezetés színvonalának eme. lése megköveteli, hogy új és régi gazdasági és műszaki vezető kádereink, kom­munista. és pártonkivüli ká­dereink, felső-, közép- és alsókádereink egyaránt, to­vább gyarapítsák tudásukat, szorgajmasan tanuljanak, lépést tartsanak a technika és tudomány fejlődésével és ezt munkájukban alkalmaz­zák.” Az üzem műszaki vezetősége ezeket a szavakat átültette gya­korlatba. Megjavította a dolgo­zókkal való kapcsolatot, a dol­gozók által felvetett javasla'o- kat a leggyorsabban végrehaj­totta és biztosította a műszaki, technológiai előfeltételeket afcer mcléktnység emeléséhez. Bizo­nyítja ezt a termelés emelke­dése, mely egyben a helyes párt- és szakszervezeti vezetés színvonalának emelkedését is mutatja. Az éjszakai termelés az öntö­dében április 20 iól 20-ig 47.61 százalék volt. Ha részleteiben Vizsgáljuk a ie öntést, a napi terv teljesítéséről meg kelj álla­pítani, liogy az éjszakai műszak viszonylag többet termelt, mint a nappali. Április 25-én éjszaka az öntö­de termelése 44.55 százalék volt. 2s-ási éjszaka ez 49.33 százalék­ra emelkedett. Április 30-án pe­dig 49.70 százalékot ének el az éjszakai műszak dolgozói. Ezzel e'zemb'.n a nappali termelés 25-én 53.95 százalék, 28-án 50.77 százalék, 30-án 50.30 százalékra esett vissza. Ebben a harcban az éjszakai műszakban dolgozó kommunis­ták, párlonkívüli dolgozók lendületes munkájukkal újabb nagyszerű eredményt értek el. Jó munkaszervezéssel harcolnak azért; hogy többet termeljenek, mint a nappali műszak. A pártszervezet az elmúlt év hiányosságaiból tanulva foko­zottabb segítséget ad az éjsza­kai pártesoportok munkájához. Határozottabban megköveteli a példamutatást a kommunisták­tól és az éjszakai ellenőrzések során gyakorlati segítséget ad a munka elvégzéshez. A kommunisták érezve felelős­ségüket egyre nagyobb lendület­tel harcolnak a második negyed­évi terv sikeres végrehajtásáért. Kétségtelen, hogy ezek az eredmények a párt-, v». lamint a szakszervezeti bi­zalmiak, a kommunisták fel- világosító munkájának ered. menyeképpen jöttek létre. Egy hiányosság azonban fennáll, amely a terv teljesítését még akadályozza: a fegyelem, lazasá­ga. Naponként még elég sok az igazolatlan mulasztó. Április 25-én Szabó László II. úgy gondolta, hogy öneki nem kötelessége az ,,élüzem” címért harcolni, Igazolatlanul távol­maradt az üzemből. Csatlako­zott hozzá ezen a napon Varga Ferenc II. 28-án éjszaka Cson­tos Pál, Paczei Béla, Papp András, akik igazolatlan mu­lasztásukkal hátráltatták a ,erv teljesítését, a becsületes dolgo­tok elért eredményeit. Az „élüzem” megtisztelő cím elnyerése fokozott feladatot jelent a pártszervezet kommunistái és az üzem becsületes dolgozói szá­mára. Ennek maradéktalanul csak úgy tudnak eleget ‘enni, ha a legkisebb fegyelmezetlenséget sem tűrik meg soraik között. A kommunisták feladata az, hogy röpgyüléseken vonják felelős- ségre dolgozó társaik előtt a lógósokat, akik számoljanak be arról, hogy miért gátolják a terv teljesítését, szocialista társadalmunk felépítését. A kommunisták, bizalmiak, élenjáró dolgozók tudassák társaikkal, hogy aki igazo­latlanul csak egy napot is mulaszt, az elveszti a válla­lat által biztosított előleg ki­utalást másrészről kedvez­mény elvonásban is részesül és dolgozó társainak megve­tése sujlja. A kommunistáknak a becsületes dolgozókkal karöltve ki kell a‘a- kítani azit a köz«ze llemet, mely­ben a lógás, igazolatlan mulasz­tás szégyen és gyalázat Az éjszakai műszak termelé­kenységének további biztosítása érdekében a pártszervezet veze­tősége számoltassa be a pártcso- port vezetőket és javaslataik alapján a politikai munka to­vábbi fokozásával biztosítsa a kommunistákon keresztül a ter­melés egyenletességének emelke­dését. Kísérje figyelemmel az éjszaka dolgozó kommunisták felvilágosító munkáját, példamu­tatását és adjon gyakorlati se­gítséget is. Erre kötelezd a kom­munistákat, az üzem becsületes dolgozóit az az ígéret, melyet az „élüZem” csillag és a zászló átvételekor tettek: hogy kemé­nyen harcolnak tervük akadá­lyozói, a fegyelembontók ellen és megtartják a büszke „él­üzem” címet. Megjelent Az „Anyag és Adatszolgálta­tás” legújabb száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Sztálin elvtárs válasza ameri­kai lapszerkesztők kérdéseire. — I. Szobko: Május Elseje. — D. Melnyikov: Mi is az a „ke­retszerződés” ? — A Román Nép- köztársaság szocialista iparoso­dása,. — G. Jevsztafjev: Lenin és Sztálin a szocialista munkaver- senyröl és a kommunista munka­fegyelemre vaió nevelésről — Fokozzuk a kommunisták akti­vitását és fejlesszük kezdemé­nyező szellemüket. r r r KEPHIRADONK Szovjet segítség az albán mezőgazdaságnak A Szovjetunió testvéri szeretettel segíti a felszabadult, szó. cializmust építő népeket. Szovjet traktorok zúgnak az ajbán szántóföldeken is. Az albán mezőgazdaság a szovjet gépek és mezőgazdasági módszerek segítségével haialmas lépésekben halad előre a korszerű szocialista gazdálkodás felé. Terjed a „Termelj ma többet, mint tegnap“­mozgalom Loy Árpád szlahanovista fronimester Kossu|h-dijat kapott » „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalom megindításáért. Á mozgalom egyre újabb dolgozó tömegeket ragad magával a bányászatban és a lermelés egyéb terültein. Képünkön; Elekes Ferenc (bányászegyenruhábl,n) a dorogi VIII-as akna munka- érdemrendes sztahanovista bányásza meglátogatta Alberttc'epen Loy Árpádot. Tapasztalatcseréjük alapján rádlófeíhívássai fordultak a dorogi bányászokhoz: terjesszék el a dorogi bánya, vidéken is a „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalmat. Negyvenmillió facsemete Az Ujszegedi Alla«ii Facsemetekert a munka gépesítésével elérte hogy évente negyvenmillió facsemete felnevelésével segítheti erdősítési tervünket. Sipos István, az üzemegység ve­zetője olyan fenyőmagvetögépet szerkesztett, amely negyven em­ber munkáját végzi és teljesen egyenletesen osztja el a magot. Képünk a frissen kihajtott fenyőfacsemeték hosszú sorait ábrá­zolja, amint sorközi kultlvátorozóval munkálják meg, A képen előtérben Sipos István. Népnevelőink ni unkáját seg íti elő a NÉPNEVELŐ­fűzet olvasása

Next

/
Oldalképek
Tartalom