Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Hogyan kell helyrehozni a fagykárokat. — Gyorslista a szombaH és vasárnapi húzás- rák — Lelkiatya, vagy katona­tiszt?. AZ MDP BACSKISKU1VMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGAIVAK LAPJA VII. évfolyam, 122- szám Ara SO fillér 1952. május 27, kedd A szovjet kormány válaszjegyzéke az Egyesült AUamok, Anglia és Franci a ország • kormányához az össznémet választások, a német egység és a német békeszerződés kérdésében Ez év május 13-án a Szovjet­unió kü.ügyminisztere megkapta az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország azonos tartalmú jegyzékét a nemei béke- szerződésről, válaszul a szovjet kormány április 9-i jegyzékére. Május 24-én a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma eljuttatta az Egyesült Államok, Nagy-Brüan. nia és Franciaország nagykövet­ségéhez a szovjet kormány vá­laszjegyzékeit. Az Egyesült Államok május 13-i jegyzéke — amely megfelel az angol és a francia jegyzéknek is —, leszögezi a tárgyalási készséget, de csak arra az eset­re, ha a négy nagyhatalom elő­zetesen megállapodásra jut „a tárgyalások kereteit és a meg­tárgyalandó problémákat ille­tően”. Majd újólag kifejti az Egyesült Államok kormányának már ismert álláspontját, amely szembeszegül a szovjet kor­mány jegyzékében megállapított feltételtel, hogy tudnillik Né­metország nem csatlakozhat olyan hatalmi csoportosukhoz, amely bármely békeszeretö állam ellen irányú'. A továbbiak­ban a jegyzék kitér arra, hogy a német békeszerződést csak ab­ban aZ esetben lehet kidolgozni, ,,ha megalakult az össznémet kormány, amelyet Szabad vá­lasztások eredményeként alakí­tottak meg és amelynek lehető­sége van teljes szabadsággal résztvenni a szerződés megvita­tásában”. Majd a már ismert ér. veléssel a szabad választások kérdését taglalja és visszatér ar­ra a javaslatra, hogy a válasz­tások feltételeinek megállapítá­sát bízzák az Egyesült Nemze­tek bizottságára. A szovjet kormány korábbi jegyzékének arra a javaslatára, hogy a vá­lasztásokkal kapcsolatos vizsgá­lat végrehajtását bízzák a négy megszálló hatalom á'tal alakí­tandó bizottságra, a jegyzék ki­fejti, hogy az Egyesült Államok kormánya ezzel a megoldássá szemben előnyben részesíti az Egyesül* Nemzetek bizottságát de ,,kész tanulmányozni bármely lehetőséget annak kiderítésére hogy megvannak-e a feltételek egész Németország területén valóban szabad vá asz’ások meg. i(irtására”. Az Egyesült Álla­mok kormányának jegyzéke ez­után javaslatot lesz az úgyneve­zett elfogulatlan bizottság fel­állítására és működésére vo­natkozóan. A jegyzék végül a következőket tartalmazza: „Amint ennek az elfogulatlan bizottságnak jelentése elkészül, az Egyesült Királyság, az Egyesült AUamok, Franciaország és a Szovjetunió kormányának képviselő találkozzanak, hogy megvizsgálják a jelentést abból a célból, hogy megegyezzenek: a) A szabad választások legha­marabb történő megtartásában egész Németországban beleérive a megfelelő feltételek megte­remtését ott, ahol ez szükséges és b) a biztosítékokról, ame­lyeket a négy hatalomnak keil adnia arra vonatkozólag, hogy az ezeknek a szabad válasz­tásoknak eredményeképpen meg. alakított össznémet kormány rendelkezni fog a szükséges cse­lekvési szabadsággal, a béke­szerződés életbelépése eiőtti idő­szakban”, A szovjet kormány az Egyesül- Államok kormányának jegyzéké­re adott válaszában a következő­ket állapítja meg: 1. \ nemet kérdés megoldásának halaszthatatlanságáról és e kérdésnek a nyugati hatalmak által jegyzékváltás&al való halogatásáról A szovjet kormány ez év már­cius 10-i jegyzékében javasolta az Egyesült AUamok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kormá­nyának, hogy közösen vitassák meg a német békeszerződés megkönnyítse és meggyorsítsa a kormány megalakításának kér­dését. A szovjet kormány, hogy megkönyníis- és meggyorsítsa a német békeszerződés előkészí­tését, előterjesztette szerződés­tervezetét, egyúttal kifejezte, hogy kész megvizsgálni más lehetséges javaslatokat is ebben a kérdésben. A szovjet kormány szükségesnek tartotta és tartja ennek a kérdésnek haladéktalan, megoldását, mert szem e'ött tartja az európai béke mtgerősí- tésének érdekeit és annak szükségességét, hogy teljesíteni kell a német nép jogos nemzeti Í övetéléséit. Mivel az Egyesült llamok kormányának március 2-5-i válüZiegyzékéb&n az össz­német kormány megalakításá­val kapcsolatban javasolták a németországi általános válasz­tások megtartása feltételeinek kivizsgálását, a szovjet kormány április 9-i jegyzékében elfogadta ezt a javaslatot, ragaszkodott azonban ahhoz, hogy az emlí­tett vizsgálatot ne az Egyesült Nemzetek Szerveztének bizott­sága végezze — amelynek ha­táskörébe nem tartoznak a Né­metországra vonatkozó békés rendezés kérdései — hanem a Németországban megszál!ási funkciókat teljesítő négy hatalom elfogulatlan bizottsága. A szovjet kormány egyúttal má­sodszor is javasolta az Egyesült AUamok kormányának, valamin: Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányának, hogy ne ha­lasszák tovább a német béke­szerződés, valamint Németor­szág egysége és az össznémet kormány megalakítása kérdésé­nek megvizsgálását. Noha a Szovjet kormány elfogadta az Egyesült Államok kormányának azt a javaslatát, hogy vizsgál­ják meg, megvannak-e Német­országban a szabad, általános választások megtartásának fel­tételei; noha a szovjet kormány­nak aZ a javaslata, hogy a négy hatalom közötti megegyezés alapján nevezzenek ki bizottsá­got ilyen vizsgálat megtartásá­ra, biztosítja az emUtett bizott­ság tárgyilagosságát és elfogu­latlanságát — a néme. béke­szerződés és Németország egye­sítése kérdésének megoldását, amint az Egyesült AUamok kor­mányának május 13-i jegyzéke tanúsítja, ismét elhalasztják bi­zonytalan időre. Az említett jegyzékből lát­ható, hogy a-z Egyesült Aha. mok kormánya elutasítja, hogy a- négy Latalom végre minden huzavona nélkül hoz­záfogjon ezeknek a kérdé­seknek a megvitatásáoz. Az Egyesült AUamok kormánya ehelyett május 13-i jegyzékében egész sor új, előzetes feltételt tűzött ki, amelyeket* március 25-i jegyzékében nem tűzött ki és amelyekről most javasolja a megállapodást jegyzékváltás folytatása útján, még mielőtt a közvetlen tárgyalásokat meg­kezdenék. így az Egyesült Álla­mok kormánya május U3-i jegy­zékében javasolja, hogy a köz. vetlen tárgyalások megkezdése előtt állapodjanak meg „a tár­gyalások keretét és a megtár­gyalandó alapvető problémákat illetően” és hogy folytassák a jegyzék vált ást a németországi általános választások feltételeit vizsgáló bizottság összetételérö, és funkcióiról. Mindezek a tények arról tanúskolnak, hogy az Egyesült Államok kor­mánya továbbra Is halasztja a német békeszerződés meg­kötését, valamint Németor­szág egyesítése és az össz­német kormány megalakí­tása kérdésének megoldá­sa*. Csak ezzel lehet magyarázni azt a körülményt, hogy az Egyesült AUamok kormánya május 13-i jegyzékében ismét több kérdést vetett fel az anélkül is több hó­napja húzódó jegyzékváltás foly. tatása érdekében, ahelyett,hogy a négy hatalom hozzáfogna a közvetlen tárgyalásokhoz és meg­kezdené a német békeszerződés és az összes ezzel kapcsolatos kérdések közös megvizsgálását. Ebben a helyzetben mind Né­metországban, mind Németor­szágon kívül szükségszerűen megerősödik az a vélemény, hogy az Egyesült AUamok kormá­nya a valóságban non tö­rekszik arra, hogy a béke. szerződést megkössék és vé- getvcSsenek Néme,orSzág megosztásának. A békeszer­ződés megkötése és Német­ország egyesítése nélkül a/onban nem lehet helyre­állítani a független és 1cljes jogú német államot, amely a/, egész német nép igazl akaratát fejezi ki. 2. A nyugati hatalmuknak Nyugat-Németorsz:'ggal kötött külön egyezményeiről és azokról a kísérletekről, amelyekkel ki akarnak térni a német békeszerződés megkötése elől A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja, külön felhívni a figyelme! arra, hogy az Egyesült Államok kormánya, Nagy-Bri tannÍ 3 és Franciaország kormá­nyával együtt, a folytatódó jegy. zékvá. fással egyidejűleg külön 'árgyalásokat fo yjat Nyugat- Németország bonni kormányá­val az úgynevezett k;re;szerző­dés megkötéséről. A valóságban ez a keretszerződés külön szer­ződés, amelyet hamisan nevez­nek keretszerződésnek a nép félrevezetése érdekében. Ilymó- don durván megsértik a potsdami egyezményt, amely a négy hatalomra — az Egyesült Államokra, Nagy-llritanniá- ra Franciaországra és a Szovjetunióra — bízta a né. met békeszerződés előkészí­tését. Bár a bonni kormánnyal foly­ta'ott tárgyalások titkosak és bár a külön egyezmény teljes szövegét mindeddig nem tették közzé, a sajtóban megjelenő adatokból már ismeretessé vált e külön szerződés uralma. Ezekből az adatokból látható, hogy ■át Egyesült Államok, Nagy- Britumtia és Franciaország kormánya állat előkészíteti, említett Külön szerző­dés Nyugatnémetországg»!, egyáltalán nem tűzi ki célul az önállóság és függetlenség megadását Nyugat-Német- országnak. A megszállási statútum formá­lis ej törlésével egyidejűleg ez a szerződés fenntartja a tényleges katonai megszállás rendszerét és Nyugat-Német országot függő és alárendelt helyzetben tartja az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányával szemben, Az Egyesült Államok, Nagy* Britannia és Franciaország kor. mánya ugyanakkor a Nyugat-Német országgal va'ó külön szerződés megkó- té-ével törvényesíti a né­met hadsereg helyreállítá­sát hitlerista tábornokok ve­zetése atatt és következés, koppén utat nyit az agresa- szív nyugatnémet miiitariz- mtiE újjászületésének. A valóságban ez a szerződés az Egyesült AUamok, Nagy-Bri- •annia és Franciaország nyílt katonai szövetsége Nyugat-Ná- metország kormányával. E 3z:r- zödés segítségével a bonni kor­mány a német népet belesodorja az új háború előkészületeibe Az Egyesült AUamok, Nagy- Britannia és Franciaország kor­mánya emellett be akarja kapcsolni Nyugat-Németorszá­got az általuk „európai védelmi közösség” elnevezés alatt létesí­tett áilamcsoportosulásba, amely, nek tagjai Franciaország, Nyu- gat-Németország, Olaszország, Be gium, Hollandia és Luxem­burg. Ennek az ál „európai kö­zösségnek” az atlanti tömb al­kotórészévé kell válnia és meg kell alakítania az úgynevezett „európai hadsereget”, amelyben benne kell lenniök a Nyugat-Né- metorezágban most újjászerve­zés alatt álló német fegyveres erőknek. Teljesen világos, hogy az „európai közösség” és az ^európai hadsereg” meg­alakításának nemcsak az a célja, hogy Nyugal-Némot- ország remilitarizálását tör­vényesítsék — ezt már tény. legesen meg is teszik — hanem az is, hogy Nyugat- Németországot bekapcsolják az agresszív atlanti tömbbe. Közismert, hogy az Egyesült Államok kormánya épp a leg­utóbbi időben arra törekszik; hogy minden eszközzel meg. gyorsítsa mind az említett kü­lön szerződés megkötését Nyu ■ ga;-Németországgal, mind Nyu­gat-Németország felvételét az „európai közösségbe”. Ezzel nemcsak véglegesen el akarja szakítani, de szembe is akarja állítani Németország egyik ré szét Németország másik részé­vel. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kormányának nem Németország egyesítés;; nem a német békeszerződés az érdeke, hanem az, hogy új, kü­lön egyezményekkel az eddiginél még erősebben a hatalmak észak- at'anti tömbjéhez kapocsolja {íyugat.Németországot; és az új­jáalakítás alatt álló nyugatnémet hadseregei, ami összcegyezhe- tetien a békés európai fejlődés távlataival. Mindez azt bizonyít­ja, hogy jelenleg egyezkedés folyik Nyugat-Németország revan- siszta uralkodó körei és a hatalmak északaUanti cso- por iulása között. E meg­egyezés alapja csak az lehet, hogy támogatják az Európá­ban új háború kirobbanfásál előkészítő Adenauer bonni kormányának revansiszta tö. rekvéscit. Csak a német revansiszták agresszív céljait szolgálhatja a most újjáalakítás alatt álló nyu­gatnémet hadsereg, éién fasiszta, hitlerista tábornokokkal. Ennek a nyugatnémet hadseregnek a bekapcsolása az úgynevezeti „európai hadseregbe” és követ­kezésképpen az atlanti tömb hadseregébe: még jobban ki­emeli az egész atlanti csoporto­sulás agresszív jellegét. A szovjet kormány ismét javasolja az Egyesült Alla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom