Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

A KULTÚRA A SZOCIALIZMUS-ÉPÍTÉSÉNEK HARCI FEGYVERE A vaskúti pártszervezet kulturális irányító munkája Politikai és gazdasági téren elért hatalmas eredményeink nyomán falvainkban a termelő­szövetkezeti csoportok, az állami gazdaságok, gépállomások mel­leit egyre szaporodnak a kultu­rális intézmények. A falu népe számára megnyílt a szocialista kultúra kapuja. Nyilvánvaló te­hát. hogy ez az új helyzet fo­kozottabban kívánja meg falusi pártszervezeteink vezetőitől, hogy bele is szóljanak a falu szo­cialista kultúrájának kialakítá­sába, élére álljanak ennek a kul­turális fejlődésnek. Vizsgáljuk meg Vaskút köz­ség példáján keresztül, hogy mit is jelent a falusi pártszer­vezet irányító munkája a kultúrforradalom feladatának tükrében. Foglalkoznunk kell az is­kolák kérdésével, a kultúrott­hon tevékenységével, a könyv­tár, a mozi problémáival és sereg olyan jelenséggel, amely hivatva van arra, hogy új, vi­rágzó kulturált falusi életet hoz- jon létre. Foglalkozzunk először az iskola kérdésével. Ezen a területen a pártszervezet jelentős eredményekre tekinthet vissza. Rendszeresen, havon­ként többször is beszámol az iskola igazgatója a pártvezetés­nek az iskola munkájáról, a so- ronJévő feladatokról. £v elején sok baj volt a le­morzsolódással. A tanács nem támogatta kellőképpen az isko­lát a lemorzsolódás elleni harc­ban. A pártszervezet vezetői ko. rán felismerték ezt a veszé­lyes helyzetet. Felhívták a tanács figyelmét, hogy a temorzso.ódás megszüntetése céljából fokozott mértékben szerezzen érvényt kormány­zatunk rendeletéinek. Amennyiben a türelmes felvilá­gosító munkának nincsenek ered­ményei, a törvény szigorával járjon el azokkal szemben, akik munkába fogják gyermekeiket, ahelyett, hogy iskolába kü.de- nék őket, elnézik, hogy gyakran indokolatlanul hiányozaak. A párt szavának meg is lett az eredménye. Március hónapban az eddigi havi 24—26 igazolat­lan mulasztással szemben lé­nyegesen csökkent a mulasztá­sok száma. A tanulmányi színvonal emelése terén jó eredményt hozott a Párt tanácsára be. vezetett versenymozgalom. A vaskúfi iskola növendékei osztályonként versenyeznek egy­mással tanulmányi fegyelem és magatartás szempontjából. A vörös és nemzetiszínü ván­dorzászlóért nagy harc folyik. A vándorzászló tulajdonosa a legfegyelmezettebb és legjobban tanuló osztály kiváltságokat Is élvez amellett, hogy az iskolá­ban is köztiszteletnek örvend. Ha a moziban jó filmet adnak, elsősorban a vándorzászló tu­lajdonosai vehetnek részt az elő. adáson. Délután, a szabadidőben a legjobb osztályok tagjai ve­hetik igénybe elsősorban a röp­labdapályát, stb. Döntő mértékben része van aa eredményekben a fa,u kommunistáinak, akik meg­értették, hogy felelősek gyermekeik fejlődéséért és figyelemmel kell kísérniök iskolai munkájukat. Nem egy osztályban a legjobb tanulók éppen a falu kom­munistáinak gyermekei. Bács­kai Márta, a vaskúti álapszerv titkárának kislánya a jeles tanulók között van. V. Szabó elvtárs (a Dózsa tszcs elnökhe­lyettesének) lánya az osztály rajparancsnoka, a legképzettebb, leglelkesebb pajtások egyike, aki félévi 4.6 általános ered­ményét állandóan javítja. A pártszervezet fltkára mindezek­ről az eredményekről tud. Szem­mel kiséri a fejlődést. Az év elején a növendékek nem használták fel kellőképpen az otthoni tanulás idejét. Az SZMK javaslatára ma már ott van minden iskolába járó gye­rek otthonában a kifüggesz.ett napi munkarend. Ebből minden szülő láthatja, mennyit kell ta­nulnia gyermekének naponta, hogy jól felkészülve menjen az iskolába. A párttitkár elvtárs örömmel újságolta, hogy az eredmény máris meglátszik a gyermekek tanulmányi ered­ményének emelkedésén. A vaskúti pártszervezet ve­zetősége tudja azt, hogy szo­cializmusunk felépítéséhez sok jólképzett szakemberre van szükség. Az iskola 41 nyol­cadikosából 25 tanul tovább, a jövő tanévtől kezdve. Az iskola ügyeivel, tehát, mint a ku.tűrforradalom fontos munkaterü*etévei ered­ményesen foglalkozik a párt- szervezet vezetősége. Az eddig felsoroltakon kívül nem hagyhatják figyelmen kí­vül azt sem, hogy a segítés ak- kor lesz valóban eredményes, ha nap mint nap feltárja a dolgo­zók előtt azt a hatalmas lehető­séget, melyet népi demokráciánk nyújt a tanulnivágyó fiatalság­nak. A kultúra a dolgozó népé. A pártszervezet, a falu kom­munistáinak feladata az, hogy a dolgozókat megta­nítsák arra, hogy éljenek is jogaikkal. A falu kizsákmányolól nem né­zik jó szemmel, hogy a vaskúti iskolában a szocializmus építé­sére kész, a párthoz és a dol­gozó néphez hü fiatalságot nevel népi demokráciánk. Gyerme­keik jövője, új életünk megkö­veteli minden dolgozótól, hogy még éberebb figyelemmel segítse az iskola munkáját, s kövesse pártunk politikáját. A kultúrforradalom győzel­mes végrehajtása azonban nemcsak új, párthunkhoz hü fia­tal káderek százezreit jelenti, hanem azt is, hogy falvainkban széles távlatok nyílnak a haladó szocialista kultúra megismcré. sére. Alkotmányunk biztosíté­kot nyújt arra, hogy a falu dolgozói, hasonlóan a városiak, hoz a legnívósabb szórakozás­hoz jussanak hozzá, tevékenyen fejlesszék népi kultúránkat, megismerkedjenek a hatalmas Szovjetunió, a testvéri népi demokráciák kulturális ered­ményeivel. A vaskúti kultúrotthon, me­lyet több mint 40 ezer forin­tos beruházással hozott létre államunk, egyik fontos bázi­sa a falu kulturális emelke­désének, a békéért folyó harcnak. A pártszervezet kezdeményező Bére jött létre ez az intézmény, mely annak támogatása mellett ma már tervszerűen dolgozik. A vaskúti dolgozókból álló színjátszó szakkör járássaerte egyedülálló eredményeket ért el Fejlődésének útját az mutatja hogy a közelmúltban egymás­után hatszor adták elő a szín­játszócsoport tagjai Farkas Fe­renc Kossuth-díjas zeneszerző gyönyörű operettjét, a Csínom Palkót. A múlt évben a Mág­nás Miska, a János vitéz és a Palotaszálló egyre emelkedő ní­vójú előadásain keresztül ju­tott el a színjátszó Szakkör a Csínom Palkó betanulásához. A műsorpolitika kérdéseiben a legközvetlenebbül szó­lott be;e a pártszervezet, így jött létre ez a példamutató, egészséges sorrend. Emel­lett azanhan enyfeivonásos darabok, kisebb jelenetek, csas2tuskák betanuläsat is tervbe kell venni, mert kü­lönösen a kulturális tömeg- agitáció, a nyári munkák alátámasztása szempontjá. ból már most gondolni kell a brigádműsorok előkészíté­sére. A. pártszervezetnek irányítania kell ezt az előkészületet és a ta­nácson keresztül gondoskodnia kell arról is, hogy a művészeti szakkörökben a próbákon kívül rendszeres nevelőmunka is foly­jék. Pártunknak az a célkitű­zése hogy olyan kultúraktívák kezére bízza kul túrforr adal. munk ügyét, akik tisztában van­nak a szocialista kultúra alapve­tő tételeivel és ismerik politi­kai és gazdasági feladatainkat is. A falu kulturális központjá­vá úgy válhat csak a kultúr­otthon, ha a művészeti szakkö­rök mellett megalakítják a me­zőgazdasági, irodalmi, termé­szettudományi stb. szakkört is. A falu legképzettebb előadói pe­dig rendszeresen tárgyalják meg feladataikat az előadói szakkör keretén belül. A A film ma már a szo­cializmus építésének fontos fegyverévé vált. Tudja ezt jól a vaskúti pánvezetőség is, mert politikai nevelő- munkájába szervesen beépí­tette a szocialista filmkultú­ra nyújtotta lehetőségeket. Legutóbb például körülbelül 80 párt. és tömegszervezeti vezető­ségi tag nézte meg a „Párttag­sági könyv” című filmet. A pari politikai oktatómunkáját rend­szeresen összekapcsolja koilak. tív mozi látogatással és az így elért eredményeket együttes ér­tékelés során mélyíti e|. Bevált módszer az is, hogy a termelés, ben élenjáró dolgozókat ingye­nes mozijeggyel jutalmazza a tanács. A vaskúti dolgozók egyre többször veszik kezükbe a könyvet. A népkönyvtár olvasóinak a száma hónapról-hónapra egészséges eme.kedést mu­tat. A párttitkár elvtárs maga is rendszeres olvasója a népkönyvtárnak. Megértette a vaskúti pártszer­vezet a népkönyvtár jelentősé­gét, mely a járás legjobb könyvtára megtisz.etö címet viseli és Tihanyi elvtárs, a könyvtáros, jó munkájáért, a közelmúltban részesült 200 fo­rintos jutalomban. Mindezek az eredmények arra engednek következtem!, hogy Vaskút község — a párt irá­nyításával — eredményesen har­col a szocialista kultúrfor­radalom győzelméért. Az eredmények mellett azonban nem húnyhatunk szemet a hiá­nyosságok élőt; sem. A Szabad Föld Téli Estéken a látogatók alacsony száma és a most meg­induló Szabad Föld Vasárnapok szervezése körüli nehézségek ar­ra engednek következtetni, hogy erre a munka, erUletre nem for­dítónak kellő gondot. Ezeken a tömegelőadásokon ismerkedik meg dolgozó parasztságunk az új agrotechnikai módszerekkel, kap útmutatásokat a fejlettebb gazdálkodásra. A nehézségek könnyen leküzdhetők, hiszen maga a párttitkár elvtárs Szá­molt be arról, hogy mióta" a kultúra kérdésével behatóan foglalkozik, megnövekedett azoknak a pártonklvüli töme­geknek a száma, akik helyes­léssel fogadják a pártszervezet Iránymutatását, munkáját. Vas­kút dolgozói — a pártszervezet, a falu kommunistáinak vezeté­sével — eredményesen élnek a Szovjetunió hős katonái által kéjükbe adott szabadsággal, , Franciaország nem eladó! A francia ifjúság békét akar Franciaország ma újabb meg­szállás alatt szenved. Utjain ma ismét idegen katonák menetel­nek, a mezőkön, a városok és falvak uicáin ott virítanak a táb­lák: „Az amerikai ka1onaiság számára fenntarjva”, „Tilos a belépés!-” Szerte az országban egyre újabb épületekre tűzik ki a sávos, csillagos lobogót. Az amerikai imperializmus befész. kelie magát a városokba, repülő­tereket épít a szántóföldek he­lyén. Hatalmas csokorra valót le­hetne összegyűjteni az amerikai megszállócsapatok garázdálko­dásaiból. Botrányos verekedése, két rendeznek a mulatóhelye­ken részeg gépkocsivezetők — akik minden törvényen fcIUláUó. nak képzelik magúkat — em­bereket gázolnak halálra, csalá­dokat űznek ki házaikból, egy­szóval a „győztes” megszállók közönséges bandilák módjára viselkednek. Az amerikai csapatok termé­szetesen azért vannak Francia- országban, fegyverraktáraik azért nőnek ki gombamódra a szántóföldeken, mivel az ameri­kai imperialisták egy harmadik világháborút készítenek elő, egy agresszív háborút a Szov. jel unió és a népi demokráciák ellen. Ök így gondolkoznak, de a francia nép, a " francia ifjúság egész másként, A nagy váro­sokban és a kis falvakban, a házak falai", az utak mentén egyre gyakrabban jelenik meg a felírás: „Yankee go home!” — Jenkik menjetek haza? Fran­ciaország népe és ifjúsága soha­sem fog hadat viselni a Szov­jetunió és népi demokráciák ellen. Ezekben az akciókban nagy, lelkesedéssel vesz részit az ifjú­ság, amely ezer módon juttatja« kifejezésre a megszállók iránti gyűlöletét. Gúnyos jelszavakat festenek az utcákon álló ameri­kai autókra, mint ez Pauba1* történt. Itt percek alatt hatal­mas tömeg gyűlt össze az ijy- módon „feldíszített” amerikai tehergépkocsi körül. Az ameri­kai katonák hiába szitkozódtak, végülis jobbnak vélték odább. állni. A fiatal lányok általában vonakodnak a megszállókkal táncolni. Az egyik francia lány így magyarázta meg ezt az őt felkérő amerikai katonának: „Nem akarom, hogy nekem ia lenyírják a hajam.” (A felsza­badulás után ugyanis így bün­tették meg azokat a lányokat, akik „szimpatizáltak” a náci megszállókkal.) „Eljön az ideje, hogy vaja­mennyi hazafi összefogjon, a béke é* a nemzeti függetlenség érdekében” — mondotta Jacques Duclos elvtárs, a Francia Kom­munista Párt titkára. S ez a mozgalom mind szélesebb mé. reteket ölt. A Francia Köziársa- sági Ifjúsági Szövetséggel éa a Francia Lányszövetséggel az élen az ifjúság izzó lelkesedés­sel vesz részt ebben a mozgalom­ban. Munkáját a® ifjúság ha­zafias egységbizottságaiban, az akcióbizottságokban fejd kl. A francla ifjúságnak ez a hazafia5 egysége egyre szélesebb lömé. gekre terjed ki, egyre fokozódik a harc a nyomor és az amerikai megszállók, a háborút előkészítő politika ellen, Franciaország ifjúsága békét akar és minden erejét lalbavetve, meg is fogja nyerni a béke csatáját! Az amerikai-jugoszláv légihíd Tito-iigynökök az osztrák hegyek között Az osztrák haladó sajtó be­számol azokról a készülődések­ről, amelyek Ausztriának a nyugati támadó katonai blokkba való bekapcsolásával vannak kapcsolatban. Az amerikaiak Ausztriának különleges szerepet szántak támadó terveikben. Az ismert „Alpenfestung-tervnek” az a legfőbb jelentősége, hogy a nyugatnémet hadibázisokat összekö.i Olaszországgal és az amerikaiak délkeleteurópai csat­lósaival: Titóékkal és a görög monarchofasisztäkkai. E tekin­tetben pontosan azt az útat követik, amit még Hitler épí­tett ki. A Wahrheit című osztrák lap ezeknek az előkészületeknek új részleteire hívja fel a figyel­met. Az eddig ismertté vált ka­tonai összekótővonalak kiépí­tése mellett közvetlen légi kap­csolatot teremtenek az ameri­kaiak nyugatnémet főhadiszál­lása és Beígrád között. A Wahr, heit megírja, hogy Gráe mel­lett, Thaierhofban új katonai repülőtér épül a titőisták ré­szére. A belgrádi kormány kép. viselője, Andjekovics, akit a repülőtér munkálatainak „el­lenőrzésére” küldtek ki, kijelen­tette, hogy a közvetlen Belgrád Zágráb—Grac—Frankfurt légi­járatnak „nem kereskedelmi je­lentősége” van. A repülőtérre olyan titóista tiszteket osztottak be, akiket Nyugat-Németország- ban képeztek ki az amerikaiak. Egyébként, mint az osztrák lap jelenti, Nyugat-Németország- ban amerikai irányítás mellett volt német náci tisztek rendsze­res kiképzésben részesítik azo­kat a „megbízható” jugoszláv tiszteket, akiket fasiszta múlt­juk alapján, Tltóék különleges bizalmas feladatok .elvégzésére alkalmasnak találtak. A kikép­zés ameriki és kanadai táborok; ban folyik. A Wahrheit megálla­pítja, hogy egy ameriai-jugo- sziáv légihíd megszervezéséről van sző, amely az amerikaiak nyugatnémet katonai bázisa éd Belgrád közötti kapcsolatot közvetlenül és minden ellenőr­zés kikapcsolásával tudja fenn­tartani, Ennek a „légihídnak” legfontosabb pillére a gráci légi támaszpont, amelyet kivonnak az osztrák hatóságok ellenőrzése alól és a jugoszlávok rendelke­zésére bocsátanak. Ezzel kap­csolatban egÿre erőteljesebb for­mákat ölt a titóista ügynökök beözönlése Stájerországba. Egy, re-másra érkeznek a jugoszláv „delegációk” Grác és a környe­ző kisebb városokba Amerikai parancsra az osztrák kormány, és Tito-fasiszták kapcsolatai ki­épülnek. így például az osztrák, kormány vállalta, hogy saját költségére elvégezteti a Dráva szabályozási munkálatait a ju­goszláv erőrriüvek jobb kihasz­nálhatósága érdekében. A kor­mány helyi szervei nem is esi-*, nálnak titkot abból, hogy ez ai rendelkezés amerikai parancsra^ történi. Az osztrák nép aggodalom­mal figyeli a kormány és a Tito. fasiszták egyre élénkülő kapcsolatát. Nem felejtették még el, hogy az oiso világháború utáni időben is a fasizálódás Ti­rolból és Stájerből indul' el, ak, kor Mussolini fasisz'álnak az osztrák reakció legkülönbözőbb elemeivel kötött barátsága alap­ján. Az osztrákok gyűlölettel nézik a stájér hegyek között felbukkanó Tito.fasisz'áka;, mert tudják, hogy ezek az amerikai háborús politika legelszán' abb éa legelvetemültebb Ügynökei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom