Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-04 / 80. szám
így voIf az urak országában... LáfhataHan börtön A tómnál hátak szokatlanul * tél (’s utcák me ftett sora- hoznaknapi/, levegős pázsitok húzódnak az utcák közepén. A kôzépiïctek is távol vannak egymástól. A falu le ff kiemelkedőbb épülete mégis a Vöröstéglás napi/ templom. Ennek a templomnak az árnyéket nem is olyan nagyon régen az eaész községre ráborult. A sötét*éab?n élő emberek saját nyomorúságuk, kétségbeesett börtönében nézegettek a szebb jövendő felé. Somogyi Mihá'y egy- kori cselédember mutatta be nekünk sorra a. láthatatlan bötrön porkolábjait nem is olyan régen. Hogy melyik vált kegyetlenebb és kíméletlenebb az egykori cselédek feje fölött, nehéz lenne eldönteni. Kezdjük a sort méltóságos báró Podmaniczky Attila urasággal Alig- ismertek a környékben olyan undorítóan csúnya enibért, mint, ő. Elein te tíir dapestcu lakott második fe Jeségéuél. A család azonban úgy döntött, hogy jó lesz tűk adui a vön, mert túlságosan sokat költ. Különösen a nő- két szerette. Amikor hazake JÜlt a birtokra, anyjával köl* tűzött össze. A t'icsti kapit.v lista família felháborodása költekező és ledér életmódja miatt, úgy látszik, item na* gyoti izgatta, azonban az is bizonyos, hogy j „feli költ er» kölosi eszméket*’ mamájától sem tanulhatott. Podina- niczkv Eudréné bárónő testi és lelki jóbarátjával, gyóntatóatyjával. dr. Winkler Oszkár plébános úrral élte a tóm* pai kastélyban boldog és be* kés családi életét. Egyáltalán nem zavarta a méltóságos bárónőt az a körülmény, hogy ez a kb. 110 kilós lelki* atya emellett gyakran Veti a szemét más nőkre is. Min* deuki tudott róla a faluban is, meg a birtokon is, hogy Winkler főtiszteléndő úf csak úgy tudta megmenteni egyik barátnőjének a „jóhí* rét’*, hogy gyermekük még* születése előtt, hozzáadta a saját öccséhez. Attól kezdve a papiakban hárman laktak, a plébános úr öccse féleségével cs. a mindenfe-kész lelki- atya. Persze ezek a kiváló emberek nem sokat töprengtek afölött, hogv vájjon a túlvilágon mi lesz, mert elég sokszor verte fel a kastély termeit a mulatozásoknak és dáridóknak a részeg lármája Külföldi diplomaták, francia és angol közéleti ..kitűnőségek*’, Horthy miniszterei gyakran keresték fél » békés vidéki kúriát, különösen a vadástévad ideién. Ilyenkor közel sem mehettek a kastélyhoz az uradalom cselédei, ámbár azok nem nagyon óhajtották látni rautartöik ,,fényes ábrázatát“. A mulatozások titán & báró úrnak gyakran kedve kerekedett szórakozó társat keresni magának. Előszeretettel üldözte cseledéinek sZobbarcú fiatal lányait, amelyik cselédje nem volt hajlandó a lányának a tisztességét a báró úr zsákmányául dobni, azt napok alatt kirúgták az uradalomból. Somogyi Mihálv elvtárS maga is így jutott a munkanélküliség keserű sorsára. A mulatozásokhoz természetesen komoly növedelmro volt szükség. A cselédség verejtékén hizlalt dámák sok pénzbe kerültek n báró úrnak. Ezért időnként megszállta a „jótékonyság’’ szelleme és bérbeadta birtokának egy egy kisebb részletét. A föld után sóvárgó tournai szegénységnek azonban nem ju tott ebből a földből. A falu kulákjai ugyanis a 200—300 holdas Oszrogonácz Gábor. Vörös Elek, Faltnna Mihály meg a többiek vették bérbe a nagyrészt értéktelen homoksivatagból álló bárói földeket. De mivel az egyik ragadozó a másikat is meg szokta marni, a báró úr általában magasabb bérösszeget kért holdanként, mint amennyit évenként egyáltalán jövedelmezett. Azt mondják a tompaiak> hogy ezen az értéktelen homokon 5—6 mázsa gabonánál \több nem termeti, a bérösz- szeg meg általában 8—10 mázsára rúgott. Az első pillanatban azt gondolta az ember, 'hogy o kuldkok megbolonduljak. Pedig hatalmas tévedés. M kuldkoknak is mea az ura. sápoknak Is érdekük volt az, \hogy a tompái, földnélküliek Pe jussanak földhöz, mert jesak igy volt biztosítható az Uradalom meg a kulák gazdaságok munkaerő szükséglete. ‘ Hármas rablóbanda í Méltó társa volt a Winkler (PodmatücZkyné hármas rablóbandának a plébános úr öccse 19, aki a plébánia gazdasági ügyelt irányította. Kiváló érzékkel azonnal a falu kulákjai felé orientálódott és ott szerzett magának bázisokat. Azt mesélik, hogy az egyik borbélyüzletben egy alkalommal az első világhá_ ború után Hideg Ferenc hazatért katona elkeseredésében a papok gazemberségeiről beszélt. Az „öccS” megszervezte a falubeli jómódú gazdalegényeket és velük verette meg a békéllenkedő szegényembert. À történelem logi. kája rácáfolt erre a gazságra, mert Hideg Ferenc, aki most az állami gazdaság helyettes vezetője, azóta a dicsőséges Vörös Hadsereg harcai nyomán a kezébe ragadott szabadság fegyve. révei egy életre megbosszulta a gazságot. He a rabtartók gazságait megbosszulta maga a nép. Az egykori uradalom cselédei ma már a Szabad Föld termelő, szövetkezeti csoportban építik az új paraszti jövendőt. Egyszef és mindenkorra kiűzték e«nek a sötét bandának még az árnyékát 1». A park, a kastély a gazságok néma tanúi, ma a nép birto. kában vannak. Miről beszélnek a megsárgult pecsétes pergamentek I A Kecskeméti Levéltár [meg* ár g ült iratai között ku- uattám, érdekés jegyzék akadt lo, kezembe. Az ódon papírlapok 1804. évből kelteződtek. Az oldalakon nevek sorakoznak. Patáj városa (a mai Du- napütaj) földesurainak nevei. Méltóságot: báró Nagy Ferenc urasáá’ Tekintetes Karnis uraság, Tekintetes Egaerer uraság, Méltóságos Skörlécz uraság, IdrSyi tanácsos. Tekintetes Cseh László ura- sdg. Tekintetes Csik uraság. Tekintetes Mersövszkyné asszonyság. Nagyságos Nedeczky Anna asszonyság. Tekintetes Tahit uraság. A nevek mellett ilyen: 469 tojás, 649 fej káposzta, 15 icce méz, 80 font viza, fokhagyma, faggyú, csirke, lúd, vaj ás így tovább. Ez a szép lista a fenti nagyságos és tekintetes uraságok egy havi földesúri járandóságát képezte, melyét Patai városa „szeretető és tisztelete“ jeléül volt köté!esThaic> a múlt árnyai, a kiingyen az urak és a*szonysá gok rendelkezésére bocsüjia- ni. Ezenfelül természetesen sommás pénzösszegeket is Pataj mezőváros lakossága földönfutói, nincstelenjei bizonyára igy gondolták az uraságok, kizárólaa azért élnek, hogy számukra megtermelhessék ezeket a zsíros födi javakat, hogy aAán egyébként mi történik velük az nem nagyon érdekelte őket. Amikor egyszermás- szor késett a fizetség, ájtatos felszólító levelekét küldözget tek a városi tanácsnak. A levél elején általában isten bőséges áldásait kérték Pataj derék polgáraira, ma jd rátörtek a „lényegre", fizessen a város. A patának azóta tudják, hogy milyen isieu áldása volt a fejük felett ennek tarka, de idálatos kompániának a rablóuralma. De azéri most, felszabadulásunk ün népén nem árt, ha megidézzük a. múltnak ezeket a kísérteiéit. Keményebben fogjuk a kezünkben a fegyvert a szerszámot, hn visszaidézzük a sötét< felhőkkel borított múltat, az elnyomás, a kizsákmányolás gazságait. Szegény fog madarat, de gazdag eszi meg 1782-ben meghalt Vida Már. ton betyár. A pataji tanács jegyzőkönyveiben megörökítette az ismeretlen jegyző ennek a sze génylegénynck a halálát. Sze. gényes kis holmija Pataj vá. rosára maradt. A város miután eladta a „hagyatékot” és kifizette belője a temetés költségeit, a papot, a lepedő árát, a koporsónak való deszka meg a szegek költségét és akkor "fellépett az örökös. Ez az ,,örÖ. kös” nem volt más, mint a köz. ség földesura, mert minden jövedelem, még a magbaszakadt zsellérek, betyárok, szegényemberek rongya is egy örökösre szállt, aki gúzsbakötötte az egész életüket, megkívánta a feleségüket, a leányaikat. Még a szegényember madarát ’ is a gazdag ette meg. A parajt uraság három tallér és két kraj. cárt örökölt Vida Márton be. tyárlól és a tallérokkal együtt a fejére szállott az urak gazsága miatt a társadalom perifériáira jutott minden szegényember átka is. Aranycirádás báli meghívók 1952. április 4_én emlékez, ziink vissza az úri-Magyaror- szág esztelen tombolására, amikor 1919.ben kiütötték a fegyvert a magyar munkás ke. zéböl. Az Uj Nemzedék 1919, december 7. száma „bálos idők-* című vezércikkéből idézünk: „Aranycirádás báli meghívók repülnek Szerte-szét a posta nem éppen gyors szárnyán. A leányvágyakban fészket rakott megint az életöröm, az ifjúság.” Ezekkel a játszi kö"y. nyedségü szavakkal kezdi mon. danivalólt a vezércikk írója, valószínűleg Mitofai István felelősszerkesztő úr, de hamarosan el- komorodik a hangja, 8őt a féle. lem torzítja el mondatait. Féle. lem attól, hogy a magyar munkásosztály egyszer még kezébe veszi a fegyvert és végigküzd! azt a harcot, amelyet a fehér terror hóhérlegényet vérbe- fojtottak. „A külvárosi utcák lelke nem érti meg ezt a moti. vumot — mondja a cikkíró hal. ia'lan szellemi felsőbbséggei — mely a táncteremben muzsikálja az intelligenciát, a nemzeti hadsereg tisztikarát, hiszen a szociális ellentétek lükre vetíti eléjük a beállításokat. Igen. Ez az óvatos zsurnaliszta szociális ellentétnek minősíti azt a véres valóságot, amit úgy hívnak, hogy osztályharc. Kérlelheietlen zsákmányOlólc ezerféle hiéna- fajfája eilen. Harc a termelés frontján, azért, hogy vissza no lérjen a múlt, amelyet Nagy Fcreiicék, Mindszéntyk, Grősz érsekek és Kajkok akartak visSzakivánni a mi hol. dog szocialista életünkben. Úri banditók láncoló idegzete De kutassunk csak tovább a régi újságokban. 1919. decem. bér 19-én igy ír az egyik psStl lap: leszállították a ÜSzIfejada- got. „A pesti Lánchíd vámbiztosi szobájában Bajsza Péter 50 éves embert a széken ülve holtan találták. Mellén lőtt seb tá. tongott. Ma reggel nagy feltűnést keltett az Utcán az ébredő magyarok új kiáltványa, amelyben a legen$rgikusabban foglaltak állást a rendbontók ellen. A kiáltványt a vezetőség 50 tagja írta alá. köztük Héjjas Iván, Pröhle 'Viimos doktor országgyűlési képviselő ég Her- kély Tibor dr Ma délelőtt 11 órakor (1920 október lO.én) folyt le a Rákosi.féle vívóteremben a Bjniczky Ödön és Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselők között támadt Ismeretes afférból kifolyólag a kardpárbaj. Beniczky Ödön segédei, Falla/Vieini György őrgróf és Sigray Antal gróf, párbajorvos Adáiri dók of von. A felek a párbaj Után kibékültek.” Szép egyveleg. A sorok mögött a hatalomba vísszafészke- lödö úri banditák táncoló Idegzete és a hisziériáig felfokozolt gyűlölet tüze izzik. Közben a vérző magyar nép számára készül a még féktelenebb kiZsákmártyoiás, a fehér terror rabbilincse és börtöne. • Április 4. A szovjet katona halálos csapást mér a da. rázsfa.jra, amely évszázadok óta halálosan csipkedte a magyaldolgozó életét. A dicső vörös katona széttépte a magyar rabság ketrecének vaspálcáit s kivezette a magyar dolgozókat a. szabadság, függetlenség széles útjára. A felszabadult tlép mát nem emel fövegef megsárgilít pecsétes pergamentek elől-!, nem hajlik meg kegyelettel az előtt, akinek elődei századokról századokra sebesült vállára rakták urasági széküket. A magyar nép ledobta elcsigázott gerincéről a kizsákmányolók Igáját. Felszabadulva, a Szovjetunió segítségével építi boldogabb jövőjét, a szocializmust, Illllllllllllllllllllllllll!llllllllllll!llll!l!l!lllll!llllll!lllllllllllll|lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllll1lllllllllll!ll!l!lllllllll!!lll!lilllil) Sztálin elvtárs a kilencedik csapással szétzúzta a magyar kizsákmányolók hadát is CsoúósaDifrW‘Vs2ai és Budapest felszabatiitwak r1"' --ic«ww»«*Â-* • A Szovjet Hadsereg győzelmei Magyarországon a Nagy Honvédő Háború legkiemelkedőbb fegyvertényei közé tartoznak. Az á csapás, amelyet a Szovjet Hadsereg a Duna és Tisza mentén mért az ellenségre, ahhoz a tíz megsemmisítő csapáshoz tartozik, mellyel a Szovjet Hadsereg az ellenséget megsemmisítette. Sztálin élvtárs 1944. november 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulóján tartott beszédében a kö. vetkezőket mondta: „Ez év októberében kezdődött haderőink kilencedik csapása Magyarország térségében, a Duna-Tisza között, azzal a céllal, hogy Magyarországot kiugrasszuk a háborúból és Németország ellen fordítsuk.” A Szovjet Hadsereg fényesen teljesítette a kilencedik megsemmisítő csapás feladatát : az addig elért sikert kiaknázva a német és magyar haderőkkel vívott elkeseredett harcokban elfoglalta Budapestet és 1945, Ap*I. Ils 4-ére megtisztította Magyarország egész területét az CJ'.bőségtől. Katonai térképünk a kilencedik csapásnak azt a mo;: zsinatát mutatja be, amikor a Szovjet Hadsereg felmorzsolja a Duna.Tisza közti ellenállást és erőit Budapest fej*2abad!t:isjirt összpontosította.
