Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-27 / 98. szám

Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! 9 A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat népnevelői harcoljanak május 1 méltó megünnepléséért Alis: néhány nap választ ©1 bennünket má.ius 1-től. A Kecskeméti Éuületlakatos- ipari Vállalat dola-ozói azt akarják-hogy az czévi május 1 ünnep© még lelkesebb le­gyen. mint az eddigiek- vala. mint új munkagyőzelme-kben legyen gazdag. A világ munkásosztályának ünnepéről az üzemben gyak­ran beszélgetnek a népneve­lők a dolgozókkal. Agitációjukban összekapcsol­ják az ünnep jelen-őségét, a gyár fejlődésével a megvál­tozott, szabad, független élet. tel és összehasonlíiják a lni boldog élelünket, a kapi­talista országok dolgozóiak életévei. Rózsa József kommunista művezető tekintete gyakran megpihen az április 4-i vpr- senyszakaszban elért ver­senyzászlókon. Népnevelő munkájában elmondja a >,kis mesternél” eltöltött, idejét. Sunikoris a mester kényeked- vére kellett szolgálni. Kala* polni kellett, azért, hogy ad jon munkát. Ma azonban — fűzi tovább a szót — miénk a gyár, saját gazdái vagyunk országunknak. Én 1948-ban még csak csoportvezető vol­tam. A jó munkám eredmé­nyeképpen bízott meg a párt a művezetői teendők ellátásá­val. így fejlődött az életem. Rózsa eívtárs nemcsak népne. velőmunkát végez hanem har­col a több és jobb termelés­ért. A munka jó megszerve­zésével, helyes elosztásával segíti elő az új. nagyszerű munkasikereket má.ius 1 tis/„ leletére. Ennek bizonyítéka az, hogy a nemrég felszaba­dult átképző sok már 170—180 atlngszázaiékot értek el és ezeknek az eredményeknek to­vábbi növelésével készülnek a világ munkásosztályának üu- neoére A munkásoeztá'y nemzetközi szolidaritására is hivatkoz­nak a népnevelők. Ebben a munkájukban ismerte,ik a Szovjetunió, a béketábor hatalmas erejét, A nemrég megtartott röp. gyűléseken a dolgozók tilta­koztak Beloiannisz elvtárs meggyilkolása miatt és fel­emelték szavukat az amerikai fenevadak koreai agressziója ellen. Felestől elvtárs uépne- velőmunkájában felhasználja a Szabad Népet is. Nemrégi­ben a moszkvai gazdasági ér­tekezlet jelentőségéről be­szólt dolgozótársaival. Hang­súlyozta. hogy a Szovjetunió kész kereskedelmi kapcsolato. kát folytatni a tőkés államok­kal. így kíván segíteni az oft" lévő dolgozók nyomorán. így kíván még nagyobb munka- lehetőséget biztosítani n ka­pitalista országok dolgozói­nak. Beszélt dolgozótársai­nak arról, hogy Angliában az élelmiszerárak 25—30_ száza­lékkal emelkedtek, míg ná. lünk bőven lehet vásárolni mindent. Ha körülnézünk a gyárban, látjuk a hatalmas fejlődést, Rövidesen egy ipar­vágányt kapunk, épül az új szereidé. Az üzem népnevelőinek munkája napróbnapra élón- kebb lesz. Tóth János sztaha­novista is alig fejezte be ebédjét, már új munkamód­szer bevezetésén gondolkodik. Példamutatása mellett segíti társait, Hajagos Ferencet és a többieket. Gvakran beszél a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatairól!, elmondja, hogy a szovjet dolgozók is nagy lelkesedéssel, munkafelajárr lással készülnek máius l.re. — Én, mío kint voltam a Szovjetunióban, jó munkám­ért sokszor kaptam jutalmat. Megtanultam a szovjet em­berektől, hogy nem erővel keU dolgozni. Láthatjátok, nem vagyok valami erős és íhy inkább ésszel dolgozom. Visszaemlékszem arra az idő­re, amikor a sztahánovista oklevelet megkaptam. hogy milyen boldog voltam. Tuda. Iában voltam annak, hogy ezt. csak szabad, független országban nyerheti et a dol­gozó. Abban az időben 85 forint órabért kaptam, mert egy újítással 2100 szá­zalékra emeltem teljesít­ményemet. Az üzem népnevelői elmond, ják azt ie, hogy & inultbau hazátlan bitangként üldöztél! a kommuniítákat, akik sík- rászállták a munkásság érd© kéért. A 68 éves Sebestyen József elvtárs élete is ilyen példa. — A 19-es forradalomban a városföldi állami gazdaság­ban dolgoztam. Ekkor főbi zalmi és vörösőr-paraaicsnok sággal bíztak meg. tíerényi Pállal harcoltam együtt, akit azóta meggyilkoltak. A koin- tnün után bujdosnom kellett. Munkát nem kaptam sehol Mint nős embernek, a későb biekben 7 főre növekedett csa ládorn száma, de közü.ük 4 meghalt, mert nem volt mit enniadni nekik. Ezeket mondja Sebestyén József elvtárs az üzem fiatal, jainak és dolgozóinak, ami­kor a tett vállalásuk végre­hajtásáért harcolnak. Az üzem dolgozóinak lelke­sedése. a. népnevelők jó mun. kája, május 1 mért© megün neplése, a terv teljesítésének adataiban mutatkozik meg. Az üzem dolgozói április máso dik dekád.iában 119.7 százalé­kos átlageredményt értek el A népnevelők felvilágosító munkájukon kívül oéldamu. tatásukkal harcolnak a máso­dik negyedévi terv teljesíté­séért, a má.ius 1-i fogadalmak valóra váltásáért. így kíván­nak hozzájárulni a proletáriá- tus nagy nemzeti ünnepéhez. Béketalálkozó a megyeszékhelyeken és Budapesten Az Országos Béketanács a parlamentben kibővített ülést tartott. Az ülést Lukács György elvtárs nyitotta meg. majd java­solta, hogy az Országos Béke­tanács válassza meg tiszte­letbeli tagjává Louis Aragon kiváló francia írót, a francia nép nagy békeharcosát. A ja­vaslatot egyhangúlag elfogad­ták. Ezután Benke Valéria elv- társnő, az Országos Béketa­nács titkára tartotta meg beszá­molóját. A beszámolót számos hozzászólás követte. A felszóla­lások után Gábor Miklós elv­társ, a Nemzeti Színház tagja felolvasta a határozati javaslat szövegét, amelyet az Országos Béketanács egyhangú lelkesedés­sel elfogadott. A dolgozók milliói, béke- mozgalmunk harcosai egyre öntudatosabban és egyre szi„ lárdabb egységben vesznek részt hazán erősítésében, mert felisme. rlk, hogy így segítik legjobban a béke megvédéséért a nagy Szovjetunió veze.ésével világ­méretekben folyó harcot. Dol­gozó népünk megmutaita, hogy együttérez azokkal, akiket Koreában, Görögországban Spa­nyolországban, Vietnamban, az elnyomott országokban az elve­temült impsriaiista ban<ji;izmus pestises rovarral, akasztófával5 golyóval, börtönnel, a terror és a nyomor válogatott eszkö­zeivel halálra szánt. Békehar­cosaink százezrei hallatták mesz- szehangzó szavukat és követel­ték c hóhértettek elkövetőinek felelősségre vonását. A tömeggyilkosok megbélyeg. zésével egyidöben fogadalmak ezret születtek. Ezekben vállal­ták, hogy a munkában, a kö- telességteljesíléisbcn való helytál­lással hazánk erősítésével vála­szolunk az emberiség elve. temült ellenségeinek, a háború­ra készülő amerikai imperialis­táknak. A magyar dolgozók mestersé. gük szerszámaival, eszükkel és akaratukkal azért küzdenek, hogy meghiúsítsák a háborús gonosztevők szörnyű terveinek végrehajtását. Do gozó népünk helytállásának, békeharcának is szerepe van abban, hogy — a nagy Sztálin szavaival Szólva — a harmadik világháború ma nincs közelebb, mint volt két, vagy három évvel ezelő.t. Kö­telességünk erőnket nem kímél­ve küzdeni tovább, hogy a hábo­rú az elkövetkező időben se ke­rüljön közelebb a béke erődjei, hez : gyárainkhoz, termékeny földjeinkhez, békés otthonaink­hoz, gyermekeink játszótereihez. A nemzetközi békeharc hősei­vel va|ó együttérzés elmélyülése és hatalmas szocialista építő- munkánk kibontakozása során napról-napra új békeharcosok százai és ezrei tűnnek fel. Száz. ezrekben él a vágy, hogy szá­mot adjanak apró és nagy tel­teikről, kezdeményezéseikről, amelyekkel a béke ügyéi viszik előre. Lehetővé kell tenni, hogy egész népünk megismerje eze­ket a béköterteket, ezeket a kez­deményezéseket, a mindennapi munka, a békevédelem * erőfor. rásait. Lehetővé kell tenni, hogy békeharcosaink még na­gyobb erővei kapcsolódjanak be a legmagasziosabb célér folyó küzdelembe s újabb liz- és százezreket vonjanak be az életért, a boldog jövőért folyó harcba. Ezért az Országos Béketanács e'határozta, hogy június 1-én egésznapos béke-alál kozó i ren­dez Budapesten és valamennyi megyeszékhelyen. A béketalálkozó legyen béke- harcos táborunk nagy sereg­szemléje, legyen az elvégzett munka összegezése és fogadalom szocialista hazánk épilésére és erősítésére ! Készüljetek fef a béke ma­gyarországi harcosai a június 1-i találkozóra! A békeblzottsá. gok májusban vegyék számba eddig végzett munkájukat, vá­lasszák meg küldötteiket, a béke­mozgalom legjobb, legáldozatké szebb, legfáradha.atlanabb me. gyei és budapesti harcosait a béketalálkozó tanácskozásaira. A béketalálkozó előkésztéséből ve­gye ki részét minden békehar­cos, minden becsületes dolgozó, akinek szívügye hazánk felvi­rágoztatása, békénk megőrzése. Legyen június 1-e a béke ügyének nagy tanácskozónapja, ugyanakkor ragyogó jövőjét építő népünk vidám ünnepe is. A béke alálkozón rész Ivett kü!. döflek vigyék el falujukba, ut­cájukba, üzemükbe, hivatalukba a békéianácskozás tapasziaiatalt. Szí sák fej a hazaszeretet lán­goló füzét, fokozzák népünkben a gyűlöletet az imperialisták el­len, akik minden békeszerető nép, dolgos népünk ellen is, új háborút készí.enek elő. Járja­nak ejől a küldöttek a munká. ban, a köte.ességteljesitésben, ötéves tervünkért, a béke ter­véért folyó harcban. Legyen a békelalálkozó új győzelmek forrása — kövesse jobb munka az üzemekben, gazdag aratás a határban! Előre az ötéves terv döntö évé­nek győzelméért, a békéét" ! Munkával erősítsük hazánkat, a béke országát! !IEMILE Generálisok szerződése Franz Haider, Hitler volt ve­zérkari főnöke a fasiszta tábor­nokok 1951. évi értekezletén kü­lön kihangsúlyozta, hogy az Amerikai Egyesült Államok különös reményeket fűz Német­ország fegyveres erejéhez. Sze­mérmetlenül beismerte azt is, hogy a nyugati hatalmak az új világháború előkészítése fon­tos fejezetének tartják az ,,európai hadsereg”, az egykori náci Wehrmacht felfegyverzé­sét. Az 1951-ben lezajlott érte­kezlet óta sok víz jefolyl a Dunán. Ma az a helyzet, hogy már csaknem négy hónapja folynak azok a megbeszélések, amelyek a három nyugati nagy. hatalom: az Egyesült Államok, Nagybritaimia és Franciaor­szág, másrészt Nyugat-Német- ország között megkötendő „ke­retszerződés” feltételeit tár­gyalják meg. A keretszerződés aezdeményezöi azt szeretnék el­érni, hogy az érdekelt országok parlamentjei a szerződést még a nyári szünet előtt ratifikál­ják. Nem árt, ha közelebbről meg­ismerkedünk ezzel az úgyneve. zett „keretszerződéssel”, mely. hez a bonni bábkormány vérmes reményeket fűz. Az egyik ame­rikai hírügynökség március vé­gén közzétett közleményéből ki- .ünik, hogy a „keretszerződés” 5 egyezményből áll. Az első ter. mészetesen maga a „keretszer­ződés”, a többi szerződések elsősorban az európai hadse­regre, különböző pénzügyi meg­egyezésekre, a „Nyugati hatal­mak érdekeire és törvényeire” s végül vitás kérdések eldönté­sére alakított döntőbíróságra vo­natkoznak. A keretszerződés 50 évre elő­irányozza Nyugat-Németország amerikai, angol és francia ka- .onai megszállását, A szerző­dés megköveteli Nyugat-Német­ország részvételét az európai „védelmi közösségben”, másszó­val az amerikai vezetés alatt álló agresszív tömbben. Nem kü­lönb ennél a „.csapatokról szóló egyezmény” sem. Ezt teljes mér­tékben kiszolgáltatja a nyugat­német államot, a külföldi csa­patoknak. Tehát lényegében tá­maszpontok sorozatát biztosítja az imperialista nagyhatalmak­nak. A pénzügyi megállapodás 11 milliárd 250 millió márka összegű előzetes hozzájárulást köt ki Nyugat-Németország ré­széről, A „nyugati hatalmak törvényeiről és érdekeiről” «zóló egyezményt pedig teljesen guzs- baköll a bonni kormány kezét,I amennyiben kimondja, hogy mindazok a szerződések, ame­lyeket eddig az USA, Anglia és Franciaország, Nyugat-Némeí- ország nevében aláírtak, ér­vényben maradnak. A „vita* kérdések” eldöntésére adakult döntőbíróság pedig olyan ösz- szetételü, hogy abban Nyugat- Németországnak csak egyhar- mad szavazata marad. A nyugat-német állam függő helyzetét, ha lehet, csak tovább­fokozza ez a szerződés. Uj lehe­tőséget nyit az imperialisták­nak és a bonni militaristáknak az ország újrafelfegyverzésére. Szabaddá teszi az útat a Wall Street urai számára az új hábo. ni fokozott Ütemű előkészté­sére. A reakciós sajtó szemérmetle­nül bevallja, hogy a „keretszer­ződés” lényegében ugyanazt a szerepet tölti be, mint a japán­nal kötött szerződés. Sokatmon­dó párhuzam! Ezek szerint itt Is, mint San-Franciskóban kü­lön megállapodásról van Szó, amelynek célja az ország szol­gaságba döntése és az agresszió előkészítése. Egy körülménnyel azonban nem számolt a bonni bábkor­mány. Azzal, hogy Nyugat-Né- metországban egyre nő azoknak a tábora, akik világosan látják a nyugati imperialisták háborús céljait és követelik, hogy kösse­nek igazi békét Németország­gal. Nem külön béke, vagy ha úgy tetszik, „keretszerződések” béklyóival láncolják le a német nép kezét, hanem fogadják cl a szovjet kormány 1952. március 10-1 és április 9-i jegyzékében a német békeszerződés megkö­tésére tett javaslatokat. Tudomásul kell vennie a bakté­riumháborút alkalmazó nyu­gati halál-tábornokoknak és bonni csatlósaiknak, hogy eze­ket a követeléseket a világ min-, den becsületes dolgozója támo­gatja, akiknek számára a leg­szentebb ügy a béke ügye. A tuniszi kérdés Az amerikaiak már számta­lanszor bebizonyították, hogy ameddig a többség amerikai pa­rancsra hozza a határozatokat, a kis népek nem számíthatnak jogos kére,melk igazságos elin­tézésére. Olyan ez, mint a rész­rehajló bíróság, ahol a meg­vesztegetés összege irányítja a bekötöttszemü igazság mérle­gét. Itt az igaz ember nem kap jutalmas és a bűnös nem nyeri el méltó bünte ését. így tör­tént ez április 14-én is, amikor az Egyesült Nemzetek Szerve­zete meghiúsította, hogy a Biz­tonsági Tanács megvizsgálja a tuniszi kérdést. A vita onnan származott, hogy a francia kormány meg­tagadta Tunisztól az önkor­mányzatot. A tunisziak kérelme világosan kifejtette, hogy Fran­ciaország Tunisszal szemben erőteljesen megsértette az ENSZ alapszabályzatát, mely­nek 73. cikkelye arra kötelezi az illetékes államokat, hogy az önkormányzat nélküli területe­ken úgy fejlessze ki az önkor­mányzatot, hogy az figyelembe veszi a terület lakosságának po­litikai törekvéseit. Mindenki azt várta, hogy az Egyesült Nemze­tek érdemben fogiai állást ebben a súlyos kérdésben, hiszen sa­ját alapokmányának megsérté­séről van szó. Nem így történt. Az Egyesült Nemzetek azzal az álszent kifogással, hogy Tunisz1 érdekei az ENSZ-hen Francia- ország képviseli, elutasította a kérelmet. „Ragyogó” logikáról tesz tanúbizonyságot ez az elutasító válasz. Eszerint nyugodtan képviselheti egy sértett ország érdekeit a sérelem elkövetője, Franciaországnak tehát az lenne a kötelessége, a jö­vőben, hogy amikor lábbal ti­porja a kis népek szuverénitá- sát, jelentse fel saját magát az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. A farkasok logikája azonban csúfos vereséget Szenved, mert Tuniszban is és a gyarmattá süllyesztett keleti államokban is nő az elégedetlenség a hazájuk­hoz hü hazafiak közölt a gyar­matosító rabló törekvései ellen. Ezen nem segíthet semmiféle képmutató nyilatkozat. Az amerikai Egyesült Álla­mok kormánya ugyanúgy viseli a felelősséget azért, hogy ezt a kérdést nem tűzték napirendre, mim az angol és a francia kor­mány. Ezt semmiféle mesterke. désse] nem lehet eltitkolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom