Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-23 / 94. szám

Hogyan harcolnak Csikérián a begyűjtés sikeréért. — Készül­jünk jó DISZ-munk;ávai május I méltó megünneplésére. — MEDOSZ-váiasztás. AZ MDP bácskiskuwmeotei pártbizottságínak i^apjta VII. évfolyam, 94. szám 4 rn 50 fillér 1952. április 23, szerda A termelőszövetkezetek legelső kötelessége A minisztertanácsnak a ter­melőszövetkezetek jövede­lemelosztásáról szóló határo­zata kimondja, hogy a ter­melőszövetkezetek legeiső kö­telessége, hogy ,,teljesítsék a terménybeadási kőtelezettsé~ t/ükét minden olyan mező- gazdasági termékből és állati termékekből, amelyeket a be­gyűjtési rendeiet eiőír”. Csak az állam iránti kötelezettsé­gek teljesítése, a szövetkezeti és üzemi alap biztosítása után következhet a termékek ki­osztása a termelőszövetkezeti tagok között, a munkaegysé gek arányában. Ha a megyei tanács be­gyűjtési osztályának legutób­bi értékelését tanulmányoz­zuk, akkor ant látjuk, hogy termelőszövetkezeteink és csoportjaink nem mindenütt tettek eleget állampolgári kötelezettségeik hiánytalan teljesítésének. Hízottserté'- nél termelőszövetkezeti cso­portjaink alig egyötödét tel­jesítették félévi begyűjtési előirányzatuknak. A barom­finál, tojásnál pedig alig ér­ték el az 5 százalékot. A tej­beadásnál megközelítik az előirányzott felét. Mire engednek következtet­ni ezek a számok7 Hogy a járási tanácsok még nem tet­ték meg mindenütt azokat az erőfeszítéseket, amelyek szük­ségesek a termelőszövetkeze­tek megszilárdítására. A ter­melőszövetkezetek pedig el­hanyagolják a tagok nevelé­sét az állampolgári fegye­lemre. De a számok arra is figyel­meztetnek, hogy termelőszö­vetkezeteink nagy ügye: az állattenyésztés fejlesztése, sok járási tanácsnál és & szö­vetkezeteknél csak »ügy" és még nem valóság. »Komoly gyengéje még szövetkeze­teinknek — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén tartott beszámolójá­ban, — hogy nem elég erősen fejlődik áUatá’J ományunk. Nem szór iá magyarázatra, hogy erőteljes, közös, nagy­üzemi állattenyésztés és hiz­lalás nélkül a szövetkezetek nem fognak . úgy gazdagod­ni> ahogy arr*a lehetőségük vo'na és az állattenyésztés elhanyagolásával saját fejlő­désüket, no meg az egész köz­ellátást hátráltatják“. Rákosi elvtárs megállapí­tása uira figyelmezteti ter­melőszövetkezeteinket, ter rnelőcsoport jainkat : jószág- állományuk szaporítását, minőségi feljavítását és az állattenyésztés termelékeny­ségének állandó fokozását te­gyék & szövetkezeti gazdál­kodás fejlesztésének egyik legfontosabb feladatává- mert különben beadási köte­lezettségüknek nem tudnaü eleget tenni. Azonban csak igen kevés termelőszövetkezet gondos­kodott a megfelelő állatte' nyósztési bázisokról. így nem is csoda, hogy ezek nem tudják teljesíteni állampolgá­ri kötelességüket. A fülöphá- zi Petőfi tszmél Szűcs József és Ország Péter elherdálták a takarmányt és így meggá­tolták a csoport beadásának teljesítését. Hasonlóan a bácsbokodi Vörös Csillag­nál, a bácsalmási Egyesült­nél és a lajosmizsei Törek­vésnél. A nyárlőrinci Hala­dásnál úgy gazdálkodnak, hogy 19 koca után 12 mala­cot nevelnek. A tiszakécskei Petőfinél széjjel osztották a malacállományt. A miskei Táncsics vezetősége arról sírt, hogy nem tudja teljesí­teni sertésbeadását. Pedig van 4 darab 160 kilogrammos hízójuk, 23 darab süldőjük, így teljesíteni tudják majd félévi tervüket. Azok a csoportok, amelyek idejében felismerték a fejlett állattenyésztés jelentőségét, azok most könnyen vannak, így a sükösdi Vörös Zászló- amelynek már 230 malaca van. Annyi a jószága, hogy már gondot okoz a takar­mány előteremtése. A kecs­keméti Szabad Népnél is fel­ismerték, hogy mi a termelő­szövetkezetek legelső köteles­sége. A tagok között 5000 fo­rint prémiumot kellett volna kiosztani. Elhatározták, hogy vesznek sertést és a beadás után osztják szét a prémiu­mot. Nagyon sok szövetkezet részére hitelek állanak ren­delkezésre- de a szövetkezetek azokat még mindig nem vet­ték igénybe, hogy megte­remtsék állatállományuk alapját, ezzel a beadás elő­feltételét. Az állatállomány alapjá­nak lerakásánál ne tévesszük szemelől azt, hogy állatte­nyésztésünk sokágú legyen- továbbá vezessük he a Szov­jetunióban jól bevált tenyész­tési és hízlalási, módszereket. A sokágú állattenyésztés azt jelenti, hogy juhot, baromfit, stb. is tartsunk. így gazdái kodik a félegyházi Tisza, a tompái Szabadság és a gő- böljárási Petőfi. A szövetkezeti tehenészek pedig vezessék be az egyedi takarmányozást. Ez me­gyénkben 35 helyen már megtörtént. A szövetkezeti hizlaldák azonkívül alkal­mazzák az expressz-hízlalást' Megyénkben ez most indult be és a hízóknak közel a fele A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami tervének eredményeiről az első évnegyedben Az ipar és a mezőgazdasági fejlődési, valamint az árufor­galom alakulását 1952. első negyedében a következő adatok jellemzik. I. Az ipari termelési terv teljesítése A teljes termelés negyedévi tervét az egész ipar 100.4 szá­zalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok az ipar teljes termelési tervét a következő, képpen teljesítették: (A számok százalékban tünte­tik fel az 1952. első negyedévre szóló terv teljesítését.) Vaskohászati minisz. térium 102 Fémkohászati minisz. lérium 102 Szénipari minisztérium 100.3 Kőolajipari miniszté. rium 99.3 VUlamoseröművek minisztériuma 102 Vegyipari minisztérium 102 Villamosipari minisz­térium 101 Híradástechnikai — ipari min. 101 Nehézgépgyártási minisztérium 98 Gépkocsi, és traktor. ipari min. 101 Szerszámgépgyár t ási minisz. érium 101 Gép. és muszergyár­tási m. 104 Építőipari és útépítési gépgyártási min. 103 Közlekedési gépgyár­tási m. 100 Mezőgazdasági gépgyártási m. 99 A Szovjetunió építőanyagipari m. 102 A Szovjetunió faipari min. 86 Papír- és fafeldolgozó ipari m. 101 A Szovjetunió könnyűipari minisz. tériuma 100.7 A Szovjetunió ha ipari minisz. tériuma 97 A Szovjetunió hús. és tejipari minisz. tériuma 102 A Szovjetunió élelmiszeripari minisz­lériuma 101 már így van beállítva. A ser téstenyésztés hozamának nö­velésénél továbbá igen nagy jelentőségű a kétszeri fiazta- tás és a malacok korai, há' romnapos kortól való eteté­se. Ezt megyénk szövetkeze­teinek közel 80 százaléka már bevezette. Termelőszövetkezeteinkben dolgozó kommunisták és pár- tonkívüli aktivisták alnkít­A Szovjetunió gyapo i termesztési minisztériumának ipari vállalatai 105 A közlekedésügyi mi. nisztérium ipari válla. latul ’ 97 A Szovjetunió egészségügyi minisz­tériumának ipari válla­latai 106 A Szövetséges Köztársaságok helyi, ipart minisztériumai és helyi fűtőanyag, ipari minisztériumai 101 Ipari szövetkezetek 102 A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1952. első negyedében 16 százalékkal nőtt 1951. első negyedéhez viszo­nyítva. Az iparban a munkások mun­kájának termelékenysége 1952. első negyedében 1951. első negyedéhez viszonyítva tíz szá­zalékkal emelkedett. n. Mezőgazdaság A kolhozok, gép. és traktor, állomások és szovhozok 1952- ben felkészültebben, techniká­val jobban felszerelten fognak a tavaszi mezőgazdasági mun­kákhoz, mint a múlt években. Az elmúlt télen a gépesítési iskolákban a gépállomások és Szovhozok tanfolyamain több mint 500,000 traktoristát és traktorista brigádvezetőt, va. lamint a mezőgazdaság gépesí. tésének és villamosításának sok más szakemberét képez­ték ki és képezték át. Az 1951— 52-es tanévben a hároméves agrotechnikai tanfolyamokon kö­rülbelül hárommillió kolhozpa­raszt és szovhoz dolgozó tanult. Az ország déli részein sikeresen haladnak a tavaszi mezei mun­kák — a tavaszi növények ve­tése, a fejtrágyázások, az őszi vetések és évelő füvek tavaszi boronálása. A multévmél gyor. sabban folyik a gyapot ültetése a középázsiai területeken. A kolhozokban és szovhozok- ban tovább emelkedik a közös­ségi állatállomány. A kolhozok­ban az á Hat állomány az 1952. év első negyedéve végére 1951. első negyede végéhez viszo. nyitva a következőképpen nőve. kedett: szarvasmarha 11 Szá­sának ki olyan légkört, amely semmiféle hanyagsá­got nem tűr az állam iránti kötelezettségek teljesítésé­ben. Tudatosítsák, ha a Ier' melőszövetkezet, határidőre nem teljesíti a beadást, épp' úgy kártérítésre kötelezett, mint az egyéni gazdák. így járt a ceávolyi TJj Élet, ame­lyet kártérítés fizetésére kö­teleztek. A jó felvilágosító zalékkal (ezenbelül tehén 14 szá­zalékkal), sertés 23 százalék­kal, a juh és a kecske 14 szá. zalékkal, a ló 8 százalékkal. A kolhozok baromfiállománya 35 százalékkal növekedet. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhoaaiban az állatállomány ezalatt az idő­szak alatt a következőképpen növekedett : szarvasmarha 14 százalék (ezenbelül tehén 14 százalékkal), sertés 20 szá­zalékkal, juh és kecske 16 szá­zalékkal, Jó 15 százalékkal, a szovhozok baromfiállománya 38 százalékkal nőtt. ni. Az áruforgalom fejlődése 1952. első negyedévében to. vább folytatódott a Szovjet ke­reskedelem. Az első negyedév­ben megállapított kiskereske­delmi áruforgalmi tervet túltel­jesítették. Az állami és sző. vetkezeti kereskedelem útján a lakosságnak — összehasonlító árakban kifejezve — 11 szá­zalékkal több árut adtak el, mint 1951. első negyedévében. Az egyes áruk eladása a kö­vetkezőképpen emelkedett: ha­lászati termékek 24 százalékkal, tojás 28 százalék vaj és más zsiradék 10 százalék, tej. és tejtermékek 23 százalék, sajt 32 százalék, cukor 20 százalék, édesipari termékek 13 százalék, selyemszövetek 28 Százalék, kötött.szövöttáruk 17 százalék, bőrlábbeli 9 százalék, kerék­párok több mint 100 százalék, varrógépek 36 százalék, rádió­vevőkészülék 32 százalék, fény­képezőgépek 29 Százalék, órák 18 százalék, gramofonok 25 szá­zalék. 1952 első negyedévében és 1951. első negyedévéhez viszo­nyítva több mezőgazdasági ter­méket adtak el a lakosságnak, a kolhozpiacokon, különösen lisztet, baromfit, tojást, gyü­mölcsöt zöldséget és mézet. Az ipari és mezőgazdasági termelési téren 1951-ben elért sikerek a munkatermelékenysé. gének emelkedése és a termelési önköltség csökkentése megte­remtette a feltételeket a közszükségleti élelmiszercikkek állami kiskereskedelmi árainak 1952. április 1-1 új — immár ötödik — csökkentéséhez. munka a gyakorlat élő pél­dái hatására a termelőszö* vetkezet tagjai megértik, hogy a szövetkezeti állatte­nyésztés magas jövedelmet biztosít a szövetkezeti tag­ságnak. Továbbá több húst zsírt, tejet és más terménye' két a népgazdaságnak. Ter­melő szövetkezeteink teljesít- % sék tehát legelső kötelességü­ket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom