Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

Ü3 KÖNYVEK iskolánk egy napja

zadok óta nem érte olyan megrázkódtatás a hiedelmekre épült, merőben spekulativ es tudományosan igazolhatatlan világképet» mint Darwin nagyszerű elméletével. (Az elmélet itt természetesen nem ledevést jelent, hanem bizonyítóit igazságok rendszerét.)

Mi a darwinizmus torzíiat- lun lényege? Az. hogy minden élő szervezet, ifin az ember is, hosszú fejiőüesi )Olya- nwt terméke. A fejlődés kézit étén néhány egysejtű csira áll s ezek a csirák vegyi úton keletkezett protoplazmából vagy fehérjéből jöttek létre. Ez a felfedezés megcáfolt minden mitikus feltevést az élőlények ».teremtéséről” és első pillantásra észrevehető távlatokat nyitott a valóban tudományos gondolkodás és kutatómunka előtt. Sok közbeeső láncszemet mellőzve most csak azt emeljük ki. hogy a darwinizmus értelmében a növényi és állati szervezetek átörökölhetik azokat a tulajdonságokat és sajátossá n ólait is, me veket életük folyamán szereztek. Az idealista-reakciós biológusok, élükön Weisman és Morgan, ezzel szemben valami mitikus „öröklődési anyagot“ feltételeztek» amely nem ismer, fejlődést» sem változást.

Minden tudomány sark* ponta a bizonyítás. A változz hatat.an ..öröklődési anyag1’ merő feltevés, semmivel sem igazolható. Egyedül Micsurin a maga élete folyamán több mint MO új növényfajtát tenyésztett a szerzett tulajdonságok örökölhetőségének elve alapján. A józan ész számára nehezen érthető, hogy a tények ellenére oly ádáz gyűlölettel folyt a harc az idealista biológusok részéről az igazság ellen s a nyugati világban még ma is nagy számmal vannak Weisman-Morgan követői. A társadalmi erűk ismerete ad választ erre a kérdésre. Mert a tőkésrend éppen olyan elkeseredetten védi megingott ideológiai állásait» akár a gazdaságiakat, iá az idealista »»tudomány" _ kész elfordulni a gyakorlattól, le mondani a tudományosság elemi követelményeiről hamis elmélete védelmében.

A haladó tudomány ezzel szemben szigorúan és kövei kezetesen a gyakorlat alapján áll. Maga Darwin is a mező- gazdasági gyakorlatból kiin\ duha építette fel. fejlődési elméletét és magyarázta meg a szerves világban megnyit vánuló célszerűség okait. A szovjet tudomány ugyancsak gyakorlatilag igazolta a dar winizmus igazságát, melynek roppant jelentőségét Marx és Engels is felismerte.

Darwin útinapiója alkalmas arra, hogy széles körökkel megismertesse ennek a nagy tudósnak törhetetlen igazságszeretetét. a tényekre, a valóságra építő kutató módszerét és n mű tanulmányozása nagyban hozzájárult a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez.

Április 19-én ünnepelte a haiadó viáa Charles Darwin, a nagy természettudós haldiának 70 évfordulóiát.

Magyarul most jelent meg először teljes szöveggel Dar- ■I ü i H: „Egy-természeti uaós u ta - zásai“ című könyve (Művelt Aép Könyvkiadó) », közel Ő00 o-daias útleírást lapozva, amulnunk kell a fiatal Darwin sokirányú érdeklődésén, pontos megfigyelésein, tudományé-, kutató szenvedélyén és világo.* ,-í11usun. Alig 22 éves volt, amikor 1831 decemberében », Beugte (Vizs a) nevű hajóra szállt s közel öt évig járta a tengereket, a távoli kontinenseket és országokat. mert meg akarta ismerni a Földet és lehetőleg minden élőlényét.

A legkisebb részlet sem kerülte el figyelmét és minden rész jelenségben az általánosat, a törvényszerül kereste. Naplószerű feljegyzéseiben egyaránt híven számol be az óceánok szigetvilágának geológiai alapzatáról. », délame vikai őserdők állatairól és no vóuyzetéről, az egyes tájakig jellemző időjárási viszonyokról- De érdeklődésének leg' főbb tárgya már ekkor is a? ember. Lépteirnyomou az akkor még új és izgalmas te ír mészettudománvos felfedezések tömege került útjába é.‘ közben élénk figyelemmel fordult az egzotikus népek életmódja, szokásai felé. Mély humanizmussal ítélte el angol honfitársainak és a mohó kapitalizmusnak gyarmatosító, kizsákmányoló politikáját — a nem szakember számára, ma is ezek az útinapló legérdekesebb részei.

De Darwin földkörüli útja nemcsak az akkori gazdasági és társadalmi viszonyok leírása által vélik utazássá a? ember körül. Hanem főkéi)' pen azzal, hogy már ebben ax ifjúkori útinaplóban kibontakoznak a körvonalai Darwin későbbi elméletének, amely új fejezetet nyitott, a tudományos gondolkodás történetében. A földkörüli utazás így anyag" és adatgyűjtésnek tekinthető ahhoz a később kialakuló darwini rendszerhez, amely feltárta az élővilág s benne az ember eredetének, fejlődésének törvényeit. •

,,A fajok eredete“ és ,,Az ember származásalett a betetőzése annak a nagy életműnek, amelyet, az útinaplóban talán még a végső cél világos felismerése nélkül, de biztos ösztönnel kezdett az ifjú Darwin.

A ma élő idősebb nemzedék még élénken emlékszik azokra a szenvedélyes vitákra, melyeket Darwin elmélete kiváltott. Látszólag szigorúan tudományos mezben és tudományos fegyverekkel folyt a harc a darwinizmus ellenfelei részéről is, de ma már tudjuk» hogy lényegében a tudománytalan idealista bö'cselet és ideológia szállt síkra Darwinnal szemben. Mert évSzá"

Az elmélet ott- van gyakorlati munkánkban

gadjuk és igyekszünk mindenkor ügyes-bajos dolgaiknak gyorsan és pon'osan elege; tenni. A dől. gőzök bizalma is megnövekedett irányunkban és mind ri’kábban hangzik már el a méltatlan kri. tika, me.ynek helyébe az épitő kritika lépett.

’ De meg anuliuk gyűlölni az ellenséget is. A táppénzcsalókat, akik a dolgozók megkárosítására törnek, akik becsületes mun. kánkat ki akarják játszani.

Úgy érezzük, hogy a szarni, oáriumon tanultaknak gyakorlatba való átültetésével, a mi munkánk is becsület és dicsőség dolga lett.

Várnai Irén,

a bajai SZTK dolgozója.

A bajai SZTK.ban folyó szemináriumról szeretnék írni. Mainz a tény, hogy tanulhatunk és megismerkedhetünk a marxizmussal és leninizmussnl, hatalmas mennyiségi változást eredményezett munkánkban.

A minőségi változást a szemi. náriumon tanultak hozták létre Megtanultuk ugyanis, hogy a marxizmus a jelenségeket nemcsak regisztrálja, de annak megváltoztatására törekszik, így változott meg viszonyunk a munkához, a társadalomhoz, a dolgosé néphez. Megtanultuk’ az áldozatvállalást. A dolgozó nép ügye iránti határtalan odaadást. Ez eredményezte, hogy a hoztátok fordulókat szeretettel fo\ KOLHOZÉFITÉS KÉRDÉSEI

A Szikra kiadásában megjelent cikkgyűjtemény igen Jelentős a magyar parasztság számára. Gyakorlati útmutatást ad mezőgazdaságunk fejiesz’.é. Bének jelenlegi szakaszában, megmutatja a tsz-ek, gép- és traktorállomások munkáját, a társasgazdálkodás fejlesztésé. nek útját.

jankovich Ferenc:

HÜLLŐ CSILLAGOK

A Mohács utáni időket, a török hódoltság és a magyar Szabadságharc legvéresebb évtizedeit eleveníti meg a valóság erejével új történelmi regényünk. Thury György, a főhős mellett elénk lépnek a kor nagy alakjai: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, Gyuiaffy László csobánci kapitány, Tinódi Lantos Sebestyén, az íródeák. Akik a Dunáméit eddig csak a romantikából ismerték, most meg. láthatják azt a véres valóságot is amit Csobánc, Tátika, Szig- liger, Várpalota vadregényes romjai őriznek.

Vadász Ferenc :

A HARCNAK NINCS VÉGE

A Horthy.rendszer utolsó, íegszégyenl-etesebb korszaka, ban indul a regény cse.ek- ménye. Fiatal kommunistákról szól, akiket a Csehszlovák Kommunista Párt nevelt, s akik a dicstelen müncheni egyezmény ,,jóvoltából” kerülnek a magyarországi fasiszta uralom alá. A szerző izga.mas ese. menyek során keresztül mutatja be a bátor ifjú kom. munistákat. akik minden esz. közt megragadtak, hogy siettessék az átkos fasiszta ura. tóm rombadöntését és az új, szabad élet megszületéséi,

Sásdi Sándor:

MAGVETŐK

A regény középpontjában egy dunántúli város fellángoló Sz'rájkmozgalma áll a huszas évek közepén. Felvonultatja mindazokat a szerep.ökei, akiknek a sztrájkkal kapcsolatuk van: a kereskedelmi tanácsost, a gyárost, a főispánt, a törte* ö, korrupt lapszerkesztőt, a bru. lális rendőrfőnököt, a papságot, de bemuta ja az öntudatos, fejlődő munkást is.

Csonka Rózsa;

A KLERIKÁLIS REKCIÔ

AZ ELLENFORRADALOM GYŐZELMÉÉRT

Csonka Rózsa könyve elsősorban a klerikális reakciónak 1919—1924. közölt folytatott népellenes tevékenységét ismer, teli, hiteles adatok, levéltári anyagok és sajtóközlemények alapján. A regény lerántja a leplet a klerikális reakcióról, amely a fehér, .orror rendszerének egyik fötámaSza volt.

Jön a cirkusz

Szocialista kultúrforradal- inunk egyik fontos feladata a könnyű, szórakoztató műfajoknak új haladó tartalommal való megtöltése. A cirkusz valamikor a legalanta- sabb népszórakoztató intézmények közé tartozott, azt a célt szolgálta, hogy a kizsákmányolt, dolgozók figyelmét elterelje saját szomorú sorsukról. elfeledtesse velük a mát. Ma már egészen más feladata van a cirkusznak. A cirkusz művészei a mi szocializmust építő hazánkban találták meg igazán hivatásuk valódi értelmét, szórakoztatva nevelni. A Tiszántúli Nagycirkusz rövidesen Kecskemétre látogat. Un és gazdag műsorában a legkiválóbb magyar akrobaták, táncosok, légtornászok szerepelnek. A megnyitó díszelőadás április 23‘án este 8 órakor lesz. A cirkusz a Honvéd-téren üti fül sátorát

Még csak reggel fél 8 van. A bajai Ili. Béla gimnázium előtti Ságvári'tér már népesedik. Az állomás felől, a vidékről érkező tanulók sora hömpölyög az iskoia feltárt kapuján át.

Künn az állomáson, mint minden nap, iskolánk egyik nevelője fogadta bejáró tanulóinkat Arra is kiterjed a figyelme, vájjon elegendő „Tanuló kocsi“ áilt-e rendelkezésre. Bizony ■ hónapokkal ezelőtt még sok volt a hiba. Amíg tanulóink az állomásról az iskolába eljutottak, sok fegyelmezetlenség felütötte a fejét. Iskolánk nevelő testű' lete azonban felvette ellette a harcot. A siker nem is maradt el.

Az iskola kapujában maga az igazgató várja az iskola tanulóit. Nyolc óraikor pontosan vége szakad a hullámzásnak. Senki sem lépi már át a küszöböt. Sikerült .a késéseket is felszámolni. így van ez már hosszú betek óta.

helyben topog az olvasó-mozgalom. A DlSZ-titkár feltárja a hibákat. Ezután a tankönyvek ápolásáról esik szó. *

Szünet után orosz óra következik az I. b-ben. Minden óra közelebb éiszi a tanulókat a szovjet néjp megismerésé' liez. Nemcsak) nyelvtani kérdésekről tanulnak, de könyvekből, újságból fordítanak. Most ének csendül. Szovjet népdalok.

LüJ

LU

Megkezdődik a tanítás. A IV. h. osztályban éppen történelemóra van. Senki sem. hiányzik és az arcokról leolvasható. mindenki .iól felkészült. A mai tananyag: a klérus szerepe a kiegyezéstől napjainkig.

A IV. reál-osztályban fizikaóra folyik. Az asztalon kísérleti eszközök a centrifugális mechanizmusok erőviszonyainak kísérleti vizsgálatára.

A szünetben nagy a sür- és-forgás a II. osztály előtt, t biológiai óra következik. A csoportosulá,s oka az, hogy az egyik tanuló kezében egy egér pihen. A kísérlet során fel fogják boncolni. A biológia óráján nem ez lesz az első boncolás.

•

A 20 perces szünetben a DlSZ-titkár gyors léptekkel a DISZ-terembo megy. A DISZ fiataljai röpgyűlésre jönnek össze. A soron lévő feladatokról van szó. Egy

ff

Két órakor) vége a tanításnak, de bárom órakor mar ismét megelevenedik az iskola. Szakkörire gyűlnek ösz- sze a fiatalok- Ma fizikai szakkör van. Váry Béla nevelő irányítja. A fizikai la' bora tóriumban a Horváth- brigád — li és, Palotai/, Per tocskay — munkához kezdenek. Illés rádiót állít üs-zo, Pat ócska v forrasztó pákával bíbelődik, IJTorváth egy erősítőn dolgozik. Vári Béla nevelő maga is dolgozik, a következő nap kísérleti anyagát ál'ítjn össze. I

Ugyanakkor a modellező teremben is lelkes munka folyik Krikovszki brigádja modelleken do'gpzik. A fiúkat a repülés és annak technikája érdekli. Minden figyelmüket leköti a munka.

Este 7 óra Van. De iá munka még nem szűnt meg. A tornateremben a Vörös Lobogó és a Vörös Meteor sportolói edzést folytatnak. A tantermekben n. I tömegszervezetek által rendezett ismeret- terjesztő előadások folynak A rajzteremben pedig műszaki rajzo'ó tanfolyam.

Kilenc óra js jóval elmúlik, mire csend btjirni az iskolára.

Iskolánk egjv napja így tárja fel a tudás tárházát, a tudományos munka szép-égét, hogy szocializmust építő hazánknak új típusú embereket neveljen.

KÁDÁR GYULA, a bajai III. Béla ginm igazgatója.

Ipari tanulók Országos Kultúr ver senye Kecskeméten

. A DISZ Központi Vezetősége és a Munkaerötar.alékok Hi va. tala 1951. november 10-én meg. indító ta a Munkaerötar.alékok Országos Kufúrversenyét. A kul’.árverseny célja, hogy elö- segí.se az ipari anu.ők hazafias, kommunista nevelésé-, tanulmányi színvonaluk és a termelő, munkájuk minőségének eme lé. sét. A kuliúrverseny karé lében elsősorban megismerik az ipari- tanulók az ötéves érv célkitűzéseit és a szocializmus perspek. tivái\ A kultúrverseny bemutatói népszerúsí ik a felnőnek, az ifjak és lányok közö*’ az iparitanulók éleiét, tevékenységé- és tuda.osí jak az iparitanuiók fontos szerepét.

Az iskoláink kultúrgárdái ha. vonta ,egy-egy bemutatóval Szerepeltek nyilvánosan, resztvettek a folyó év márc.us 23-án a sze. gedi területi bemuta ón, ahol megyéDk színen képviselték.

Az Országos Kultúrverseny elődöntőjét Kecskeméten, április 20-án a Ka’ona József Színházban tartják meg.

Április 20_án 8.30 órakor mint egy 600 egyenruhás iparitanuló rendez felvonulást a városban, megkoszorúzza a Szovjet Hősi Emlékművet, majd üdvözli a megyei pártbizottságot, a városi pártbizottságot és a megyei DlSZ-bizot tság<j>t.

A színházban az előadás délelőtt 10 órakor kezdődik, egyórás ebédszünettel délután 2 óra kor folytatódik).

A kultúrversenycn résztvesz a makói, bajai, hódmezővásárhelyi, csongrádi, kiskunfélegyházi, gze^ gedi és kecskémét! iparitanuló- iskoia.

Előadásra kerül hét színdarab tizenegy egyéni szavaló, öt őneki kar, 2 csasztuSka.brigád, négy népitánc, három énekszőlő és egy hangszerszóló.

Ez a kultúrverseny is bebizonyítja, hogy az iparitanuiók előtt már megnyílt a kultúrmunka minden területé, mert ezt biztosítja részükre pártunk és kormányzatunk.

Példamutató dolgozó parasztok

Lajosmizsén Nyemecz Ferenc vetés munkálataiban. Mindhár- tanácstag, 7 holdas dolgozó pa- man négyzetesén vetik a kárászt, Sédli József tanács ag, pásnövényeket. A pguóbbi kis. 16 holdas dolgozó középparaszt, gyűlés alkalmával felújították Bőta László 8 holdas dolgozó a versenyt. Az új versenyben paraszt versenyben állanak nemcsak a tavaszi munkálatok, egymással a tavaszi munkálatok hanem a növényápo ás időben és gyors elvégzése érdekében. Most minél többszöri elvégzése, va- mind a három dolgozó paraszt lamint a beadás egészévi elje. fej-fej mellett halad a kukorica- sítése is szerepéi.

Egy természettudós utazása —

az ember és a föld körül