Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-17 / 89. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Hogyan harcol a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat a munkafegyelem lazítói ellen. — Hiányosságok'a 64/2. Építőipari Vállalatnál. — Gyapotvetésre készül a fehértói Vörös Hajnal tsz. AZ MDP bÍCSKISKUSíIEGIEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK lapja VII. évfolyam, 89- szám imiKi—um—il iiiu — Ara 50 fillér amraajaMf^r- -Bnasasaia« 1952. április 17, csütörtök AKI IDEJÉBEN VET — JOBB TERMÉST ARAT! Üzemeink dolgozói harcolnak a május 1-i vállalások teljesítéséért Megyénk üzemeinek dalgo' zói nagy lelkesedéssel készül" nek a nemzetközi munkás- osztály nagy ünnepére. Har­colnak vállalásaik maradék' tálán teljesítéséért, túlteljesí­téséért. Számukra az ünnep új nagyszerű munkáskénekben, a második negyedévi terv időelőtti teljesítésében jut ki­fejezésre. Nincs olyan üzem, ahol a dolgozók ne határoz­ták volna cl, hogy teljesítik a második negyedéves tervet. A Kecskeméti (Platter) Konzervgyárban A üzem dolgozóinak S4 szá­zaléka tett új fogadalmat május 1 tiszteletére. Ne­mes versengés folyik az ígé­ret becsületes teljesítéséért. Az üzem dolgozói elhatároz­ták, hogy kiküszöbölik az el­múlt év hibáit és maradékta­lanul teljesítik a tervet. A tésztaüzemben vakító fe­hér tisztaságú köpenyben szorgoskodnak asszt .k, lá­nyok. Harcolnak az eisö he lyért. Ebben a küzdelemben Galamb Józsefné 130 száza­lékra tett vállalását 139 szá­zalékra teljesítette. Ezzel az eredményével az első helyre került. Követi őt Patyi An­na, aki 123 százalékos válla­lását 135 százalékra emelte. A készáru-raktárban az ifjúsá­gi brigád kemény küzdelem után 108 százalékos vállalá­sukat 110 százalékra emel­ték. A ládaszegezőknél Pécsi György 177 százalékos nagy­szerű eredményével mutat példát dolgozó társainak. A kádárok párosversenyében Darányi György 148 száza­lékra tett fogadalmát 197 szá­zalékra teljesítette _ Kiss Al­bert munkamódszerével, aki 200 százalékot ért el az el­múlt versenyszakaszban. A Kiskunfélegyházi Középnehéz Vasszerkezeti Gyárban Az üzem dolgozói közül a 10 szegerdő brigád páros- versenyben áll a budapesti Bamert Gépgyár szegecselő csoportjával. A két szerelő- csoport tagjai pedig kemény küzdelmet folytatnak, hogy megnyerjék a versenyt a Kiskunfélegyházi Gépgyár szerelő csoportjával szemben. E harcban nagyszerű ered­ményt ért el a Haladás-bri­gád, akik Patyi brigádveze- tővel az élen, 140 százalékra teljesítették kötelezettségüket. A Fó'rös Csiííap-brigád 165 százalékos nagyszerű ered­ményével példát mutat dol­gozó társainak. A forgácsoló műhelyrészleg dolgozói kö­zött n nemes vetélkedésben Gácsi László 150 százalékra emelte teljesítményét. Ke­mény küzdelem után Csáki István 1 százalékkal elhagy­ta Gácsi Lászlót. Szép ered­ményt ért eí Grüntet Béla, aki 120 százalékra, tett eleget vállalásának. Követendő pél­dakép Szabó Mihálv maró­nak 257 százalékos elért ered­ménye. A szerelők versenyében ke­mény küzdelem alakult ki. Retkes Jenő egyengető-bri- gádja 150 százalékos termelé­sével holtversenyben küzd Tiniár Károly brigádjával, melynek teljesítménye 150 százalék. Ugyanígy Varya Antal lakatos-brigádja is 140 százalékos elért eredményé­vel igyekszik Csuka László egyengető"brigád elé kerülni, amelynek teljesítménye szin­tén 140 százalék. A Kecskéméi i Gépgyárban A dolgozók munkájához nagy lendületet ad a DISZ- fiatalok termelésben való éieujárása, lelkesedése, nagy­szerű eredménveik. Deák István if júmunkás ön­tödei formázó 180 százalékos felajánlását 265 százalékra teljesítette. Harcol ennek az eredménynek megtartásáért. Követi őt Miklós Ferenc ifjú­munkástársa, aki 130 száza­lékra tett kötelezettségének 153 százalékban tett eleget. Az öntödében nanról-napra új- kiemelkedő munkagyőzelmek születnek. Csata Ferenc gép- fonnázó 160 százalékos ter­melésre tett ígéretének tett teljesítésében már 270 száza­léknál tart. Dakai Mihály gépformázó 180 százalékra tett fogadalmát teljesítette. Harcba indult eddig elért 210 százalékos termelésének túl­szárnyalásáért. A tisztító mű­helyben Rácz Gábor 200 szá­zalékos termelésével harcol a második negyedév sikeréért. Polyár Mihály 180 százalékra tett vállalását 230 százalék­ra emelte. Ezzel a. kimagasló eredményével mutat példát a dolgozó társainak. A Kecskeméti Barneválban Május 1 tiszteletére folyó verseny során egyre több dől" gozó harcol vállalásának idő­előtti teljesítéséért. Szántó Lajos 1500 forint értékben hulladékanyagot * dolgozott fel. Vállalását teljesítette. A kazánházi dolgozók négy nap alatt 5 mázsa szenet takarí­tottak meg népgazdaságunk­nak. Megyénkben kötött egymással Megyénkben termelőszövetke. zeit csoportjaink egyrésze már bekapcsoiódott a versenybe. Termelőszövetkezeti csoport­jaink dolgozói közül egyre töb­ben ismerik fe'., hogy a munka, verseny — termelési színvo­nalunk állandó emelése, egész dolgozó népünk felemelkedése melleit — saját boldogulásának Is ha­talmas eszköze. Megyénk termelőszövetkezetei­ben is egyre jobban bontako­zik ki a munkaverseny, amely, nek állása a megyei tanács ér­tékelése szerint a következő: A kunszentmiklósi járásban 13, a dunavecseiben 8, a kecskémé, iben 19, Kecs­kemét városban 2, a bács­almási járásban 2, Kiskun­halas városban 10. a kiskun_ félegyházi járásban SO, a ba_ jai járásban 16, a kiskunha­lasi járásban 21, Kiskun­félegyháza város 4, a kis­kőrösi járásban pedig 10 tszcs áll versenyben. Járásainkban a termelöcsopor. tok közül összesen már 119 kö. lőtt egymással párosverseny- szerzödést. Körülbelül 60 tszc3 már 119 tszcs versenyszerződést pedig szóbelileg hívta ki egy­mást versenyre. A verseny egyik fékje me­gyénkben az, hogy több tszcs, ben probléma még a munkaerő biztosítása. Ezért megyénkben 8 bizottság alakult, amely a munkaerő kérdés felszámolása, val foglalkozik. Több helyen Ilyen bizottságok megszervez ésa most van folyamatban. Szerve­zési nehézség az, hogy a tömeg­szervezetek nem adnak kellő segítséget annak ellenére, hogy a megyei MNDSZ és a ’ DISZ erre már felhívta tagságának figyelmét. Dunavecsén három bizottság alakult, amely már be is fejezte munkáját ered­ményesen. Meg tudták oldani a feladatokat. Kiskunhalason is három bizottság működik, mely eddig már jó munkát végzett, a bajai járásban egy bizottság tudta megoldani a feladatokat. Megyénkben SO százalékban elkészültek a brigádtervek. A többinél most készülnek el a ter vek. Ezek lehetővé leszik, hogy mindenki pontosan ismerhesse versenyfeladatait, így termelő, csoportjainknál nap mint nap jobban bontakozhat kl a versenymozgalom. Megyénk a tavaszi munkák versenyenen az árpa- és cu­korrépavetésben országos vi­szonylatban az élen halad. A zabvetósnél és burgonyaülte- tésnél a harmadik helyre küz­döttük fel magunkat. Ezek az eredmények azonban ne ‘.egyék eibizakodottá dolgozó parasztságunkat. Az idén a tavaszi munka az időjárás miatt mindenütt elkésve ír. dúlt meg. Megyénk jó ered­ménye leliát azt jelenti hogy még jobban meg ked gyorsí­tani a mezei munkák ütemét. mindenütt harcolni kell a napokért, félnapokért. Min­den órát ki kell használni a tavasziak vetésére, az idősze­rű mezei munka végzésére. A kedvezőtlen idő ugyanis kissé hátrább tolt?, a tavaszi vetést. Ha ezt nem tudjuk behozni, akkor a növényúpo- ásndl nagy torlódás állhat ;lő. Dolgozó parasztságunk ne feledje el, hogy aki idejé­ben vet — jobb termést arat. Ka azt is jelenti, hogy aki idejében vet, annak több idő jut a következő soronlevő fel­adatok elvégzésére. Már igen sok helyen a korai vetésű mák és a borsó kisorolt, itt tehát már meg kell kezdeni a sarabolást, hogy a földet levegőssé tegyük és a talaj cserepesedését megakadá­lyozzuk. Az őszivetésű búzá­ból, rozsból pedig ki kell irtani a konkolyt és az acatot. Legfontosabb teendőnk te­hát, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag, hogy az egyes növények a kései vetés hátrányaitól ne szenvedje­nek. Az időjárás által okozott késedelmet helyes munka- szervezéssel lehet behozni. Községeinkben a párt irányí­tásával a tanácsok szervez­zék meg jól a tavaszi mun­kát. Helyes mód, ha a taná­csok községeiben utcánként szervezik meg a tavaszi mun- eák végzését. Tartsanak min­den utcában hétről-hétre kts- gyűléseket. Ezeken a kisgyű­léseken a mezőgazdasági ál' landó bizottság tagjai ismer­tessék a legsürgősebb teendő­ket. Tartsanak előadást az időszerű tavaszi munkákról: a simítózásról, a korai vetés­ről, a helyes talajelőkészítés­ről. De az időszerű feladatok megbeszélése mellett ezeken i kisgyűléseken szervezzék meg a fogatok és a vetőgépek munkáját. Ahol elmaradás mutatkozik- a dolgozó parasz­tok segítsék egymást. Utcán­ként, vagy dűlőként szervez­ték meg azösszesegítést. Pél­dául egy-egy dűlőben össze­fogva simítózzanak, vesse­nek. Egy fogat az őszi mély­szántást simítózza. mögötte haladjon a vetőgép és a ve­tőgép után a magiakaró fo­gat. így parcelláról parcellá­ra haladva meg tudják gyor­sítani a munkák ütemét. De nemcsak az fontos, hogy a kisgyűléseken a mezőgaz­dasági állandó bizottság tag­jai előadást tartsanak és szervezzenek, hanem az is, hogy tagjai példát mutassa­nak. A mezőgazdasági állan­dó bizottság tagjai mindenütt a munkák elvégzésében jár­janak az élen. Fontos szerepe van a tava­szi munkák időbeni helyes elvégzésében a versenyszel­lem kiszélesítésének, ébren­tartásának és irányításának. A községek lépjenek egymás­sal párosversenybe és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok versenyezzenek egymás­sal. A versonyszervezésre példát mutat Gátér és Kun­szállás. Ezeknél a községek­nél a versenyszerződés nem írott malaszt, hanem mind­két község részéről életbevá­góan fontos megállapodás’ amelyet a terméshozam nö­velésére, a vetés, a növény­ápolás és a terménybetakarí­tás gyors és helyes elvégzé­sére döntően fontosnak tar­tanak. A gátériek a verseny ellenőrzésére 10 naponként átlátogatnak a kunszállási határba, a kun szállásiak pe­dig a gátéri határt szemlélik meg minden 10 napban. Ezen­kívül telefonon hétközben is tájékoztatja egymást a két község a verseny állásáról. A gátéri általános iskola ta­nulói is kijárnak a határba, megszemlélik a kint folyó mezei munkát. Utána pedig írásbeli dolgozatban számol­nak be, hogy mit láttak: me­lyik dolgozó paraszt földje van rendben, hol szép a ve­tés, hol van lemaradás. Ezzel a módszerrel az egész község harcba lendült a tavaszi mun­kák sikeréért. Megyénkben mindenütt fo­lyik a cukorrépa, répa, a ku­korica és mától fogva a gya­pot vetése is. Ladáuybenén a tanács vb titkára kiszámí­totta, hogy mit jelent a köz­ség terméshozamában egy-két nap kiesés. Kiszámította- hogy sokszor néhány napi ké­sedelem egykét mázsát lop el a termésből. Például 500 kát. hold kukorica elkésett, vetésénél, hacsak holdanként egy mázsa veszteséget szá­mítunk is, ez legalább 5 va­gon terméskiesést jelent. Ha viszont a ladánybeneiek idejé­ben vetik el a kukoricát, ak­kor 5 vagon kukoricával több terem ugyanazon a területen. Ebből az 5 vagon kukoricá­ból legalább 150 sertést lehet meghízlalni, ezzel pedig a község könnyen eleget tehet beadási kötelezettségének. A tavaszi munkák gyop elvégzése nemcsak a dolgozó parasztság érdeke, hanem ér­deke az egész népnek. Az ide­jében való vetés falun most a legfontosabb harci feladat. Erreikell összpontosítani min­den erőfeszítésünket. Párt­szervezeteink egyik legfonto- tabb kötelessége tehát', hogy ezt a harci feladatot jól old­ják meg, jól irányítsák a munkaversenyt és így dia­dalra vigyék a tavaszi vetés ügyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom