Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-16 / 88. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI . NÉPÚJSÁG Kim ír Szén elvtárs 40 éves. — A Minisztertanács határozata a takarékosság továbbfejleszté­séről. — Jánoshalma harca a begyűjtés sikeréért. — Leonardo da Vinci, a művész. mm A25 MDP BACSKISKUWMEOYEI PÁRTBIZOTTSÁGAAAK LAPJA VII. évfolyam, 88. szám A ro SO fillér 1952. április 16, szerda A moszkvai tanácskozás zárókommuoikéje megállapítja, hogy konkrét lehetőségek nyíltak a nemzetközi gazdasági együttműködésre Befejeződött a moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet április 12-én befejezte tanácskozásait. A záróülésen Dobretsberger pro. fesszor az elnökség nevében az értekezlet elé terjesztette az KNSZ-közgyüléshez intézendő felhívás tervezetét, amelyben az értékeiét részvevői javasolták: hívják össze a legközelebbi jövőben valamennyi ország képviselőinek értekezletét az üzleti körök, továbbá szak- szervezetek és egyéb társa­dalmi szervezetek képviselői, nek részvételévé), hogy elő­segítsék a nemzetközi keres­kedelem fejlesztését. A nemzetközi kereskedelem fej­lesztését elősegítő értekezlet összehívása, amelyen képvisel­tetik magukat az ENSZ tag­államai, valamint azok az álla­mok is amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek — megfelel az alapokmány­nak <« megvalósítható feladat. Maiin Daftari, Irán küldötte, az elnökség nevében azf java­solta, hogy létesítsenek nemzet­közi bizottságot a nemzetközi kereskedelem elősegítésére. A záróülésen felszólalt R. Chambérion, a nemzetközi gazdasági értekezlet főtitkára és előterjesztette az értekezlet álta­lános eredményeire vonatkozó kommüniké tervezetét. — Ez az értekezlet — mon­dotta Chambérion —, hatal­mas lehetőségeket nyújtott az országok közti kereske­delem kibontakozására és kihangsúlyozta azt a lényt, hogy a gazdasági és társa­dalmi rendszerek különböző, sége egyáltalán nem gátolja az országok közti kereske­delmi kapcsolatok felújítá­sát és fejlesztését. Ezeket a kapcsolatokat meg kell szilárdítani A kommüniké­ben hangsúlyoztuk. hogy a mostani értekezlet ' valamennyi részvevőjének közös akarata: második nemzetközi gazdasági értekezlet összehívása. A teljes ülés elfogadta az ENSZ.közgyüléshez intézendő felhívásra vonatkozó javaslatot, határozatot hozott a nemzetközi kereskedelem fejlesztését elő­segítő bizottság alakításáról, s elfogadta a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletről kiadandó kommünikét. Az értekezlet rész­vevői telkes tapssal fogadták az elnöknek azt a bejelentését, hogy mindezeket a határozató- kát az értekezlet egyhangúlag fogadta el. Szünet után az értekezlet részvevői megválasztották a nemzetközi kereskedelem fej­lesztését elősegítő bizottságot, majd Lord Boyd-Orr angol kül­dött emelkedett szólásra és kö­szönetét mondott a kezdemé­nyező bizottságnak és a szov­jet előkészítő bizottságnak azért, amit az értekezlet sikere érde­kében tett. — Ezen az értekezleten — hangsúlyozta, Boyd-Orr — igen sokat értünk el. Az angol küldöttség véle. ménye szerint f'onlos ügyle­teket kötöttünk, amelyek elő­segítik a nemzetközi keres­kedelem fejlesztését. Ezek az ügyletek hozzájárulnak ahhoz hogy hazámban emelked. jék az életszínvonal, vagy legalább is gátolják annak süiy- lyedését. A szónok a nemzetközi gazda, sági értekezletet történelmi jelentőségű eseménynek mon. dotta. Ezulán Nyesztyerov, a Szovjetunió Kereskedelmi Kama­rájának elnöke szólalt fel és egyebek között a következőket áljapííotia meg: —A részvevők száma, illeté­kessége és ,az értekezlet munká­jában tanúsítóit aktivitása, min. den felszólalás iránt tanúsított figyelme megmutatta, hogy az értekezlet részvevői valóban a nemzetközi kereskedelem fejlesz­tése gyakorlati útjainak megk». recésére törekedtek. A különféle vélemények, amelyek elhangzottak, lehe­tővé leszik, hogy megállapít, suk: a gazdasági együttmű­ködés területén sok érintke­zési ponlot lehet találni a kü.önfélé országok képviselői, az államok között, függetle­nül gazdasági és politikai rendszerüktől. Nyesztyerov ezután sok si­kert kívánt az értekezlet rész­vevőinek a megjelölt célok ér­dekében. TJiána O. Lange, Lengyelország küldöttje mon­dott köszönetét a szovjet kormánynak, a szovjet előké­szítő bizottságnak, a szovjet fő­város vezetőinek es lakóinak akik mindenütt szívélyesen fo­gadták az értekezlet részvevőit. — Értekezletünk igazi jelen­tősége abban van — mon. dotta O, Lange —, hogy ki­látásokat nyitott a jövő felé. Megmutatta a nemzetközi ke­reskedelem és a népek közti nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlesztésének hatalmas lehetőségeit. Az értekezlet gya­kori lépéseket tett az ilyen együttműködés elősegítésére, Kommüniké az értekezlet munkájáról A nemzetközi gazdasági érte­kezlet kommünikéje megállapít­ja, hogy az értekezleten 49 országból 471-en vettek részt, s a küldöttek minden oldalról megvizsgálták a világ kereskedő, lem mostani állapotát. Az érte­kezlet megállapította, hogy a nemzetközi helyzet, különösen az utóbbi években erősen rom­lott és ez növelte az országok közti kereskedelmet gátló mes­terséges akadályokat. Megrom­lottak az országok közti hagyo­mányos kereskedelmi kapcsola­tok nagy kárt szenvedett a Nyugat és Kelet közti árucsere. Ebből számos ország gazdasági fejlődésére súlyos károk háratn- lanak. Az értekezlet széleskörű és szabad eszmecsere ered­ményeképpen megállapította, hogy a nemzetközi kereskedelem terjedelme jelentékenyen nö­velhető és hogy az országok közti kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztése elősegítené valamennyi ország gazda­sági erőforrásainak jobb kihasználását, a foglalkozta. tottság fokozását és a lakos­ság széles tömegei életszín­vonalának emelését. A tanácskozás különböző orszá­gokból érkezett részvevőinek kijelentéseiből megállapítható volt, hogy a gazdasági és szo­ciális rendszerek különbözősége nem akadályozza az egyenlősé­gen és kölcsönös előnyön alapuló nemzetközi gazdasági kapcsota tok kiszélesítését. Az értekezleten nagy és konkrét lehetőségek mutat­koztak a nyugateurópai országok, az USA, Kanada, a latinamerikai, ázsiai, afri. kai országok, valamint a Szovjetunió, Kína és a kejet- és középeurópai országok közötli kereskedelem fejlesz­tésére. Az értekezlet részvevői ja­vaslatokat tettek a nemzetközi kereskedelem terjedelmének nö­velésére. s megnevezték azokat az árukat, amelyeket kölcsönö­sen előnyős feltételek mellett eladhatnának, illetőleg vásárol­hatnának. Több konkrét javaslat hang­zott el a nemzetközi keres, kcdelem feltételeinek meg­könnyítésére, a többi között az. hogy kössék a kereskedelmi ügyleteket nemzeti valutában. Az értekezlet munkájának időszaka alatt a különböző orszá­gok kereskedelmi köreinek kép­viselői személyes kapcsolatot te­remlettek, széles alapokon meg. vitathatták az őket érdeklő kér­déseket és kereskedelmi meg­beszéléseket folytathattak. Ezek­nek a tárgyalásoknak ered­ményeképpen különböző orszá. goknak az értekezleten képviselt cégei között jelentékeny számú ügylet megkötésére került sor. Az értekezleten megkezdett ke­reskedelmi tárgyalások, amelyek tovább folynak, bizonyítják, hogy a kereskedők minden lehetőséget fel akarnak használni a nemzet­közi kereskedelem fejlesztésére Ilyen körülmények között a kormányoknak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek megfelelő lépéseket kell tennie. Az értekezlet részvevői ezzel kepcsolaiban elhatározták, hogy indítványozzák az ENSZ Közgyűlésének : hívjon ősz. sze a legközelebbi jövőben a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel foglalkozó kor­mányközi értekezletet a kereskedelmi körök, szak- szervezetek és egyéb társadalmi szervezetek képviselőinek rész­vételével. Az értkezlelen megmutatko­zott, hogy valamennyi részvevő egyhangúlag arra törekszik, hogy folytassák és továbbfej­lesszék a nemzetközi kereskede. lem fejlesztése érdekében meg­kezdett munkát. A többi között kívánatosnak minősítették újabb nemzetközi gazdasági értekezlet összehívását, ugyancsak a valamennyi or. szag közti gazdasági együtt­működés alapján, függetle­nül a gazdasági és társa­dalmi rendszerektől. Ez az elv vezette a moszkvai nemzetközi gazdasági ér:ckezle let is. Elhatározták még, hogy folytatják a különböző országoi. export- és importlehetőségeire vonatkozó kölcsönös tájékozta­tást. E javaslatok megvalósítása érdekében a? értekezlet bizott­ságot választót* a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének elő. segítésére. Az értekezlet részvevői fel. szólítják valamennyi ország üzletembereit, tudósait és műszaki szakembereit, szak- szervezeteit és szövetkeze­iéit, függetlenül nézeteiktől, hogy támogassák az országok közti kereskedelmi cser© fejlesztését és a cserét gátló akadályok el­hárítását szolgáló kezdménye- zéseket. Az értekezlet kifejezi meggyő­ződését, hogy a világkereskede­lem fejlődése, kölcsönösen elő­nyős feltételek mellett az egyen­lőség alapján, az elmaradott or­szágok iparosítási szükségletei­nek kellő figyelembevételével — elősegíti a népek közti nemzet­közi gazdasági együttműködés mgszilárdítását, az 'emberek életfeltételeinek megjavítását. Tiltakozások Kínában, Iránban és Brazíliában a baktériumháború ellen A pekingi Kvangmingzsibao jelentése szerint a nemzetiségek által lakott vidékeken min­denütt gyűléseken és tüntetése­ken tiltakoznak az amerikai agresszorok baktériumháborúja ellen. Ujgur. dungan, kazah és kirgiz lakosok tömegei veitek részt a gyűléseken. Teheráni jelentés szerint a Maszlahat című lap, a béke hí­vei iráni társaságának szócsöve megállapítja: a különböző irány­zatú iráni lapok, társaságok és csoportok, neves tudósok, művé­szek és közéleti személyiségek, a muzulmán egyházi élet ismert képviselői felháborodásukat fe­jezik ki és tiltakoznak az ame­rikai imperialisták Koreában el­követett embertelen büntette el­len. Montevideói jelentés szerint a brazíliai országos békebizottság nyilatkozatot tett közzé az Im- prensa Popular című lapban. A bizottság a béke valamennyi brazillal híve nevében erélyesen tiltakozik az ellen, hogy az ame­rikai agresszorok Koreában és Kínában baktériumfegyvereket alkalmaznak A Szovjetunió Kommunista (bolsevili) Pártja üdvözölte az Angol Kommunista Párt kongresszusát dik. Harry Polliit beszámoló­ja után különböző országok kommunista pártjainak üd' vözletét olvasták fel. A Szov­jetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja Központi Bizott­ságának üdvözlete sikereket kíván az angol kommunisták­nak a dolgozók érdekeinek védelmében, a béke megává sáért és megszilárdításáért, a szocializmus ügvé“H vívott harcban. Londonból jelenti a TASZSZ, hogy április 11-én a Butterseai- (Déi-London) városházán megnyílt az An­gol Kommunista Párt XXII, kongresszusa. Palme Dutt megnyitó beszédében rámu­tatott arra, hogy az angol nép körében növekszik a kommunista párt befolyása. Hangoztatta, hogy a béketá­bor, amelyet SztáHru az em­beriség hatalmas lángelméje vezet, napról napra növeko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom