Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-29 / 99. szám
Testvéri üdvözlet a békét védelmező, a népi demokráciát győzelmesen építő nagy kínai népnek! Párt és pártépftés A tagdíj fizetése — niiudeu párttag alapvető kötetessége Pártunk Szervezeti Szabályzata leszögezi: ,,A párt tárj.ja az, aki magáévá testi a párt célkitűzéseit» elfogadja Programmnyilatkozatát és politikai irányvonalát, részt. vesz valameiy alap*tervezetének munkájában, aláveti mayát a páirtfegyetemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot.” A pártfegyelemhez, a határozatok végrehajtásához elengedhetetlenül hozzátar. rozik a rendszeres tagdíjfizetés. a part anyagi támogatása. Megyénk partszervezeteinek tagjai és tagjelöltjei túlnyomó többségben tudatában vannak ennek és hűséggel, pontosan és rendszeresen teljesítik tagdíjfizetési kötele zettségiiket. A tagdíj fizetési kimutatások — mint érzékeny műszerek — jelzik, melyik párt- szervezet erős, melyik szervezet tölti be feladatát a politikai és termelési munkák vezetésében, irányításában A Kecskeméti Bameválbnn csaknem 100 százalékos a tagdíjfizetés. Ez az üzem első negyedévi termelési tervét 12b százalékra teljesítette. A politikai oktatásban is jó eredményeket érnek el. Me* gyeszerte tapasztalható, hogy a munkásosztály a tagdíjfizetésben élenjár. Városainkban. üzemeinkben legjobb a tagdíjfizetési százalék és az egy főre eső átlag. Egész sereg falusi pártszervezetünk le példásan tesz eleget o téren pártkötelességéuek. Mi ia jelentősége a pontos tagdíjfizetésnek ? Első és legfontosabb n politikai jelentősége. Kalinin elvtárs így jellemezte ezt: „önök is megértik> hogy ha el is halasztják egy-két hónapra a párttagsági díj fizetését, a párt számára ez nem lényeges jelentőségű, azt még nem szenvedi meg pártunk kasszája. Pártunk most nem szegény párti de nem is erről van szó, hanem arról, hogyha önök nem fizetik be idejében a párttagsági díjakat, ez annyit jelent, hogy nem törődnek a párttal, hogy a párt iránti kötelességeiket f élválról veszik. £s az, aki a párt iránti kötélességeit, méghozzá- ilyen egyszerű, szigorúan szervezeti jellegű kötelességét, mint a párttag ági díj befizetése, ekként fogja fel — az bizony nem fogadta szívébe a pártot. Hiszen- aki törődik a párttal, annak számára a párttagsági díjak fizetése jó érzés, mert így szinte anyagi kapcsolatot létesít a párttal, ■mintegy tapintható közelségbe kerül vßie.H Aki tehát elmarad a tagdíjfizetésben, az akarva, akaratlanul, lazítja a párthoz való viszonyát, ami előbb-utóbb más vonatkozásban is feltétlenül kifejezésre jut munkájában. Mindezen' túl a Szervezeti Szabályzat értelmében, aki három hóna. pon keresztül indokolatlanul nem fizet tagdíjat, ezen idő elteltével felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelességének, a taggyűlés kizárhatja !l pártból, A mi pártunk, a Magyar Dolgozók pártja a hatalmon lévő munkásosztály pártja, amely a felszabadulás óta eltelt időben a magyar dolgozók történelme során eddig nem ismert magas gazdasági kulturális és szociális életszínvonalra vezette népünket. Eltűnt a munkanélküliség réme. Nem okoz gondot a gyermekek iskoláztatása, az üdülés, gyógykezelés, stb. Pár tunk tagjainak, tagjelöltjei- uek túlnyomó többsége megérti mindezt és ezért igyekszik a tagdíjfizetéssel is szó roeabbra vonni kapcsolatát a párttal. Tóth József né elv társnő, a helvéciai pártszervezet tagja, akinek 6 gyér- meke van, a kötelező tagdíj- járulék kétszeresét fizeti. Pártunk eredményeinek növekedésével _ párttagságunk tagdíjfizetési készsége állati dó emelkedésben vau. Kccs méten a párttagság 89.8 szá zaléka tesz eleget fizetési kö tclezettségének, s az egy főre eső átlag 7.19 forint. A tagjárulék fizetésben egyes helyeken tapasztalhat hiányosságok legfőbb oka az, hogy pártszervezeteink nem végeznek megfelelő poli ,iliai fe,világosító munkái a tagdijfize,és ér. deliében. Pár, Szervezet cink egyrésze ezt a kérdést minden po|iikai jelentőséget nélkülöző gazdasági ügyként kezelik. Solt községben például -a tagdíjfizetéssel kapcsolatos munkákat teljes egészében a gazdasági felelősre bíztak é? az ő munkája csak arra korlátozódik, hogy kiadja a bélyegeket és elszámoltatja a bizalmiakat. Farkas elvtárs párttitkárnak fogalma sincs ■arról, hogyan állnak a tagdíjfizetéssel. Hasonló hibák miatt több más alaoszervezot tagsága csak kis százalékban fizeti a tagdíjat. Kömpö- cön a párttagság 29 százaléka, Foktön 39 százaléka, Sze. Közel 2 millió forintot1 takarít meg az Állami Gazdaságok Általános Trösztje A Bácskiskuumegyei Állami Gazdaságok Általános Trösztje csatlakozott a Győri Vagongyár dolgozóinak kéz. doményezéséhez: a beruházási terv megtakarításához. A megyénk területén lévő állami gazdaságok az 1952. évi beruházási tervből 1920 ezer forintot adnak vissza népgaz. daságunknak. Április hónap első feléig már több mint 1,100.000 forintot takarítottak meg. A megtakarítás jelentős részét az útépítésnél érték el. Megállapították, hogy felesleges az 5 és fél kilométer hosszú bekötőutat betonból építeni. Hasznosabb erre a célra a makadámút. Ezzel a megoldással az Állami Gazdaságok Általános Trösztje több mint 1 millió forinttal járul hozzá ötéves tervünk nagy alkotásai építésének meggyorsításához. ötvennyolcezer forintot az ásott kutak építésénél takarítanak meg. A dolgozók vállalták, hogy a kutak fai ázását sajátégetésű téglával készítik el. Így minden kút megépítésénél 2000 forintot adnak vissza néügazdaságunkuak. Az istállók és az ólak építésénél 252.000 forintot ajánlottak fel. A megtakarítást úgy érik el, hogy a régi épületek szétbontásánál! az anyagokra gondosabban vigyáznak és mindenegyes téglát, vagy egyéb alkatrészt úgy helyeznek el az építkezésnél, hogy az minél gazdaságosabb legyen. Nagymennyiségű összeget adnak vissza a különböző állat- állomány gondosabb, lelkiismeretesebb kezelése által. A gyümölcs-. a| szőlőtelep és a fásítás, valamint az öntözés terén több mitvt 400 ezer forintot takarítanak meg. remién 43 százaléka tesz eleget tagdíjfizetési kötelességé n ck. A tagjáru!ékfize;és a párthoz vajó far,ozás egyik fontos ismérve. Abból, hogy ki, hogyan í'izeii a tagdiját kö. ve,kezte.nl lehet arra, hogy mennyire áll közel a párthoz, mennyire érzi azt magáénak. Aki elmarad a tagdíjfizetéssel, elárulja azt, hogy nem sokat törődik á párttal, uem érzi: milyen megtiszteltetés párttaguak leírni. Einhoff er Ferenc, aki a helvéciai állami gazdaságnál szerződött munkás, 1 hold földje is van* hosszú ideje nem fizet tagsági díjat. Az alapszervezetek döntő feladata a tagdíjfizetés politikai jelentőségének tudatosíA harmincas években küW' nősen szomorú élete voit a munkásoknak. Unu emlék- sz°m rá, mintha az a szörnyű élet, tegnap történt volna. Az lÙ3ïes év tavaszán Kiskunfél egyhazán éppen nem lehetett, munkát kapni. De hozzálehetem, máshol méy rosszabb volt a helyset. Ékkor vént az úgynevezett balettá» világ, amikor a dolgozó pa. rasztok terményükért csak félárat kaptak. Én abban az időben mindent csináltam volna csak' hogy munkát kapjak. Már akkor a kútfúrásnak, a kisebb házépítésnek, a aazdasá. gi munkának különböző fortélyaival tisztában voltam. Társaimmal eügütt: Estik Istvánnal. Bátori Józseffel» Ti nyeri Andrással, Kukeda Sándorral, Sikár Józseffel, Poór Gergellyel, meg a többiekkel menkanaritottuk a egkisebb munkalehetőséget is. A harmincegyes év tavaszán már jóformán betevő fa. lat sem volt a munkás ember családjának. De bezzeg dus- kálkodlak az urak a jobbnái- jobb ételekben. Nagy öröm vó<t számunkra, hogy 40 fillére# napszám mellett bubik- munkát kaptunk. Félegyházán a strandfürdő gödrét ástuk, többedmagamonal. Hordtuk a földet látás tól-vakulá- siO. Amikor fizetésre került a sor, a városházán az urak kijelentették, ,.örüljetek, büdös parasztok, hogy dolgozhattok”. És bizony csak féiig- meddig fizették ki keresetünket. Hogy jó embereknek látszanak, az úgynevezett élel- nűakció ,.segélyt” adtak a munkásoknak. Az élelmiszer értéke tulajdonképpen keresetünk negyedrésze volt. Az. tán megkaptuk fizetésünk másik negyedét pénzben. így a valóságban csak felét fizették ki a munkabérnek. Számoltak a hivatalnok urak. Mire összeadták, kivonták bérünket, ú9y jártunk, mint az egyszeri ember: Egy dinár, két dinár, neked semmi sem jár. Szólni nem lehetett. Ezen túlmenően a munkásembernek csoportosulni sem volt szabad. A nyomorúságot, tetőzte, hogy minden héten minden nap jöttek a foglalók és a becsületes, dolaos ember az árverezés rémétől már aludni sem tudott. Csak annak volt valahogy tűrhető az élete, akinek rokona ügyvéd» csendőr, vagy egyéb gazember voit. Mi, akik már nem bírtuk türelemmel ezt a keserves nyomort és az éhséget, szervezkedtünk. Abban az időben> sajnos, munkásotthon még nem volt) ahol Oyűléseztünk volna. Mindentől megfosztották a dolgozó népet. Hogy mégis összejöttünk gyűlésekre, az csak annak tudható be, hogy jól álcáztuk magunkat. Titokban tartottunk minden pártügyet. Egyszer Farsang F éter lakásán, az Hiédidzi- utcában> máskor a város déli felében, a régi lőréidében, az erdős területen jöttünk össze megbeszélésre. Ezeken a he- Igékén röpcédulát kaptunk, amit május 1-re, „ munkás- osztály nemzetközi ünnepére oszlottunk szét a város dolgozóinak. I9y készültünk péi. dóul 1933. -májusi, ünnepre. Az 1933-as év május első Papján komor, hideg időre virradtunk. Az éabo t be volt borulva, mintha az idő is kifejezte volna, hogy n magyar népre sötét felhők” nehezedtek. A természet is velünk érzett a mi nagy májusi Unnepünkön. Az után járó-kelők lesütött fejjel bandukoltak. Nem tehetett, megállni, csoportosan beszélgetni. CL vilruhába és más gúnyéiba öltözött rendőrspiclik, Bálint, Bzokolyvics és cinkosai lavíroztak, az emberek között. A munkásosztály ünnepét külső formában csak az jelképezte, hogy sárgdspiros violát tűztek a mell ükre, a gomblyukba. De már ez is eléd voit ahhoz, h y.1 y belekötöttek a munkásokba. Nem is sokáig járkáltunk szabadon. Május 9-én. úgy n.z esti. órákban, detektívek és csendőrök jöttek hozzám is a lakásomra. Le. tartóztattak. S mint egy állatot, a lovakhoz kötöttek és úgy kellett- rohanni, a lovakkal. Majsajakabia kellett szaladni, amCiu a váristól ti ki- tóméierre van. Ott dolgozótársaimmal: Eszik I tvánnal, Farsang Péterrel, Poór Ger, gellyel, Tengeri Andrással> Bakodi Bélával, Bátori Józseffel, Kukéba Sándorral a Gyöngyösijéig tanyán istállóba zártak bennünket. Minden bűn nélkül, kéfkét évre Ítéltek bennünket, (unit Szegeden, Vácott és méa jó né- hány h'-lycn töltöttünk. Csupán az, volt a ,.hibánk", hogy a jobblétért, az emberiesség iedeiem bb erkölcséért: a szabadságért. harcolt u^k. A fe zahndulás után, amije ír elérkezett az első szabad május 1, örömujjongással ün. ncpeltünk. A májusi ünnepünk tízezrek szivét dobogtatta meg. Nemzeti színű és vörös zászlók alatt, májusi dallal, forradalmi tűzzel a szivükben vonultak fel az üzemek, gyárak, dolgozó parasztok és irodák munkásai s köztük ott ujjongott, lelkese, dett, s csodálkozott a jövendő munkássága: az ifjúság. Felragyogtak tegnap még köny nyező szemek, s öröm hatotta ót és a naOyszerűséa jóleső érzése a felvonulás hatahpiás tömegeit. A jövendő káprázatos útját mutatta a hatalmas tömeg: Mi, idősebbek tudtuk azt, hogy az ifjúság szívéből semmi sem törli ki a ragyogó napot, feléjük már a szocializmus napja ragyog. A munkás nép erőinek, s elszántságának nyilvánulása is volt a nagyszerű ünnep. A jövendő bátor harcosaink ragyogó napja volt. melyen áiérezték> mennyi ezer és ezer fétegyházi doidozó néz bizalommal a jövendő felé. Ragyogó, ritka, szép ünnep volt, mely felejthetetlen lesz mindannyiunk számára. És most méa boldogabban készülünk május 1-re, hLzen az első szabad ünnep után, nap mint, nap, szebb, ragyogóbb, emberibb lesz az életünk. Valóra váltak mindazok u vágyak s elgondolások,amelyek méa néhány évvel korábban csak álmok, voltak. Épül országunk: az. új erőművek> a házak, a gyárak, Ht, Félegyházán is felépült az új gyár attól az erdős résztől néhányszáz lépésre, ahol a harmincas években mi illegálisan szervezkedtünk. Nap, mint nap javul dolgozóink élete. Nem kell. már sorban ádni, napokig várni az ételemre, ruhára. A dolgozó nép alkotása nyomán minden megterem Magyarországon. Most a kiskunfélegyházi Fejlődés termelőé sopor tnnk vagyok tagja. Munkám után most becsületesen megkapom n részesedést, nem úgy, mait a harmincas években. Nem éhezek már családommal, de a többi dolgozótársam sem. Megbecsülést nyert a felza- bodu ás óta n munkás és a munka. Nem mondják már az urak többé a maaas hivatalból: „elég, ha annyit tud a paraszt, hu cMk az cső. az eresz alá álljon’'. A továbbtanulás. a fejlődés mindenhová behatolt. A fiám a néphadseregben tesz szblaálatot, mint hadnagy. Valaha azt mondták nck a papok: »elég erős vagy, menj cl kunástnok“. A csoportunkban jelenleg brigádvezető és egyben üzemi párt titkár vagyok. Azon dolgozunk, hogy minél többet termeljünk, Május 1 méltó megünneplésére felajánlót- tűk április 10-én. hogy e hónap 20-ra az összes kapásnövények magvait elvetjük. A csoporton belül a felajánlás túlteljesítéséért nemes versenyt szerveztünk. Ennek so. tán április 23-ra elvégeztük az összes vetést. Sőt. 24-én 'már meg is kapáltuk a hét hold korai borsót. A csoporttagpk előtt sokszor felhoztam p bolettás világot. Gyűléseken vitattuk meg a begyűjtés fontosságát. Csoportunkon bélül minden tag megértette, hogy a beadási terv teljesítésé és túlteljesít tése. a falun, városon a közellátás zavartalan biztosítéka. Ennek során a?, elmúlt évben 100 százalékban teljesítettük a beadási kötelezettséget. Jó munkával, n többtermeléssel, a beadás túlteljesítésével mutatjuk meg, hogy mi, szabad emberek dolgozni, alkotni akarunk ‘és iaazi ün népiesben részesülni a 8-ik szá bad május elsején. A nagy öröm ünnepén pii. a tszcs tágjai, is ott vonulunk fel Kiskunfélegyházán az üzemek* gyárak, intézetek dolgozóival és lelkes fiataljaival. A sokezres felvonuló tömeg most nyolcadszor gyönyörködhet szabadon saját ereiében. Elmondotta; Kürtösi F t van a a kiskunfélegyházi Fejlődés tszcs tagja így készültünk régen és ma május 1-re tása. A páítbizottságoknak meg- kell vizjsg^lniok azokat a pártszervezeteket, ahol a tagdíjfizetési morál nem kielégítő. A tapasztalat szerint ilyen helyekejn legtöbbször a politikai munkában van a bibit: a partszeg vezet vezetősé gének nem elég szoros a kap- esolata a párttagokkal és a dolgozó tömegekkel, s a párt. tagok ezért távolodnak el a párttól. Nagy tisztesség a párt tagjának lenni, az élcsapathoz tartozni, amely a legjobbakat, az öntudatos, harcos embereket tömöríti Soraiba. A párttagság dicsőséget és egyben kötelességeket,: jelent. Bármilyen körülmények között éljen, dolgozzék a kommunista, a párt megköveteli tőle, hogy mindig liívenj teljesítse ezeket a kötelességeket.
