Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

Jobb támogatást a vidéki MSZT szerveseteknek !

Eredmények és hibák a kunszentmiklósi járási szer/ezet munkájában

A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja országszerte nagy lendülc.ct adott az MSZT vidéki szervezőiéinek. Újabb tömegek lépieU be a szovjet barátok ha,almas táborába megyénk terüle.én is. Ez a siker azt mg. tatja, hogy a magyar "épben elevenen él a bős szovjet nép irán.i szere,et. Nyilvánvaló, hogy a szervezetbe belépett tagok w/.ere.nék kielégíteni a Szov- je,nnió iránti érdek.ődésiiket, meg akarják ismerni a Szovjet nép éidtét, eredményeit: tanulni, ti jlödni jöttek az MSZT.szervezetekbe.

Vájjon mindenütt megvan-e er_ re a lehetőségük dolgozóinknak, új és régi MS/T-tagjaink, nak. Ezze| a kérdéssel lordul. Imik a Magyar-Szovjet Társaság kunszcnlmiklósi járási titkárá- lioz. Mizsei Erzsébet elvtársik»: a járási titkár, a hiányosságok és nehézségek egész soráról számol be. Elmondotta, hogy a járás községeiben egye lien MSZT. szervezetnek nincs megtel* | ö helyiség. A helyi lanácsok nem tud. liait, vagy nem akarnak ezen a léren segíteni. Az egész járás, ban egyedid neki van irodája lvunszeiitmiii;óson.

Az új tagkönyvek kiosztása igen vontatottan halad, hiszen nincsen megfelelő helyiség já- rásszerte. Elsősorban ez az oka annak is, hogy például Fülöp- szálláson. csak a nyilvántartott tagság 50 százaléka fizeti a tag. sági díjat. Pedig ez a szervezet megérdemelné a támogatást. A tagok lelkesedése hozta létre a nehézségek ellenére is a fülöp- kzűilási MSZT.tánccsoportot. Az egyik rendezvényük jövedelméből most vásároltak népi tánc- ruhákat. Persze szervezeti élet. ről ilt sem (ehet szó, mert az MSZT-tagok mindenütt csak megiürt vendégek

Egész sereg nuis hiba is álcád ott. Mizsei elvtársnő a járás egyik termelőszövetkezetéből ke. rüit az MSZT-szervezet élére. Crezlo új megbízatása jelentőséA SZOVJET KÖNYV ÜNNEPI HETE

Spanov, GîtJ'IOGATÓh

(Uj Magyar Könyvkiadó)

Spanov közel 900 oldalas könyve hatalmas történelmi kör. kép, amely a második világháborút megelőző évek politikai eseményeit regény formájában eleveníti fel.

A regény szereplői részben valóságos történelmi személyek, részben pedig az Írói képzelet alakjai. Valamennyien két táborban csopor.osulnak. Az egyik a háborús gyujtogatók tábora.

Már itt megtalálja az olvasó a „nagy összeesküvés” vezetőit, ügynökeit, a bérgyilkosokat, az áruló jobboldalt szocialistákat, a bomlasztó diverzánsokat. Ter. mészetes a sor a Vatikánnal és a Wall-Street.e] zárul.

Lapunk március 23_i számában közölte Nagy József levelét, melyben feltárta levelezőnk, hogy az Izsáki.úti építkezésnél a versenyíendületet akadályozza az, hogy a dolgozók nem ismerik a tervet, másrészről a művezetők hallga.nak a dolgozók javaslatairól a termelési értekezleten. Erre az alábbi szövegű levelei kaptuk:

„A Népújságban leközölt bírálat helyes és építő volt. Ennek nyomán hozzáfogtunk a hibák kijavításához. A helyi verseny bevezetése érdekében 16 brigádnak kiadtuk a tervet. Ennek eredményeképpen a dolgozók megtették felajánlásukat, melynek havi összege 8000 forint.

Ebből március 2ö.ig 5600 forin- *ot teljesítettünk. A dolgozóink vállalták, hogy a Röder-moz-' galomban a most felszabadult ezaktársakból egy-cgy főt bri. gádjukba vesznek és megtanítják a szakma tökéletes elsajátítására.

ígérjük, hogy a bírálat nyo. mán a továbbiakban a dolgozók javaslatáról a termelési énekesieteken mindenkor be fogunk számolni. Ezzel kívánjuk segíteni a dolgozók és müsza.

A másik tábor a békés munkáért, az emberi jövőért küzdők milliós tábora. Harcukat a1 különböző országokban, —■ a kommunisták vezetik. Erejük a Szovjetunió, amely ha közvetle. nül nem is szerepe] a regényben, de lépien-nyomon beszélnek róla a dolgozó milliók, szüntelenül rá gondolnak Hitler börtöneiben és Madrid barrikádjain egyaránt.

A regény legfőbb színhelye Németország, bár egyes epizódjai Párásban, Svájcban, Angliába viszik el az olvasót.

Spanov regénye kemény harc. ra buzdítja az olvasót, a békeharc mai szakaszában.

Levelezőink bírálata nyomán:

Eredményeinket köszönhetjük a bíráló levélnek...

get, meg aztán egyébként is rendszerető ember. Éppen ezért lvér(e a megyei Híkárságot, hogy ndja át új hivatalát annak rendje és módja szerint, jegyző, köiiyvüeg. Kérése azó :a is k lje- Hitetlenül maradt. A járási szer. vezet bélyegzőjét csak jóval később kap , a meg egészen véle »Jeliül. A helyi íóldmfíVesszővcMce. zet aszlalíiókjában hányódott, amíg rá nem akad.ak becsü.oies meg találók. Soha senki nem magyaráz.a meg Mizsei elvlársnő. tick a gyakorlatba n, hogy a munkaié rule, én hogyan dolgozzék. Az ember 1Jem saii- letlk'MSZT járási titkárnak — ezt az.t hisszük, a megyei titkár. Ság is elismeri. — Különösen eleinte, amíg önállóan nem tud lájékozódni munkájában, fokozott támogatásra szorul. De nem olyanra, amelyinbe eddig a megyei titkárság Mizsei elvtárs- nöt részesítette. Nem e|lenörzö és fdelősségrevonó látogatókat várt ö a megyei ti.Uárság.ó:, hanem készséges segítőtársakat, ultik — ha kell — napokig is mellette állnak és gyakorlati útmutatásokkal vezetik be feladat, körébe.

Megyénkben kilenc járás van. Azt hisszük, meg tudja valósítani a Magyar.Szóvjei Társaság megyei veze.ösége, hogy havonként ogy.ké» járásban ilyen egészséges, konkrét támoga ást ndjoii a falusi és járási MSZT munkájának.

A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja, tudomásunk szerint, nem zárult megyénkben a kívánt eredménnyel. A tagszervezési kampány legtöbb helyen gyengén sikerült. Azí lehet inon. dani, hogy a belépni szándékozó spontán elhatározása gyarapította a szervezetek tagié.Számát. A megyei MSZT.iitkár clv.árs tudomásunk szerint sokat jár vidékre. Körutazásai során sza. kíston időt arra is, hogy minőségileg jobb, eredményesebb támogatási adjon az MSZT megyei és falusi szervezeteinek.

Szovjet Imltúrhírek

A Moszkvai Nagy Színház újból műsorra tüzee Saporiv »Jas abris iák" cmtű operáját Aiekí-zej Tolsztoj műve alapúiul az opera szöveget és vf.i- soit V. Kozsgyeszcve iszkij írta. Az operát N. üehlopkov rendezi, aki művészekbe»., tudósokból és törtéae’irókból álló brigádot szervezett, hogy a történelmi múzeum anyagának tanú.manyozása alapján készítsék el a díszleteket és a szereplők ruháit.

*

Hatalmas, új egyetem épül Charkovban. Az egyetem Maksziin Goi-kii nevét fogja viselni. A munka nagyságát jellemzi, hogy a beépített te" riilet mégha.adja a 305 ezer köbmétert. Az egyetem cr»ít- kezéso 79.7 millió rubelbe kerül. Általában 7—9 emeletesek lesznek az épületek- míg a középső épület hatalmas tornya 18 emelet magas. Itt a felső tíz emeletet a kétmü- liókötetes központi tudományos könyvtár céljaira rendezik be. Több mint kétszáz laboratórium énül az egyetemen, ahol nyolc, múzeum, csillagvizsgáló, sok műhely s külön nyomdaüzem is lesz. —- Hatezer egyetemi hallgató részére építenek kényelmes ta- nulóhelyiséget és miuden kényelemmel berendezett lakóhelyiséget. A eharkovi egye- tem építését 1955-re fejezik be.

•

A Lityeralurnaja Gazeta összefog.aló cikket írt a. Nő" nap alkalmából arról, hogy milyen jelentős szerepük van a női ráknál; a szovjet iroda* lom mai magas színvona.ra emelésében. Példákkal is ai- támaszjn y. női írók népsze* rüségét. Vanda Vaszilievszka művei eddig lfő kiadásban jelentek meg, hétmilliót meghaladó példáuyszámban. — Egyedül a „Szivárvány“ több mint 50 kiadásban jelent meg 21 nye.ven. A magyaroszági látogatásáról most hazaérke* zett Galina Nyikolajeva első müvével, az Aratás-sal ért el hatalmas sikert. Eddig nyolc kiadásban jelent meg az Ara* tás és ezek példányszáma meghaladja az egymilliót.

kiak jobb együttműködését. A versenylendület sikeressége érdekében az eredményeket naponta értékeljük és mikrofonon kérésziül . közöljük. Különös súlyt fektetünk a minőségi munkára és a fegyelem megszilárdítására. A rendbontókat nem tűr. jük meg, szigorúan megbüntetjük, súlyosabb esetben, mint Vicáinál Istvánnál — aki notórius lógós — bírósághoz javasoljuk. Ebben a munkánkban kérjük a párt. és szakszervezet irányi- mutató segítségét.

Dékány Pál építésvezető, Szöllősi Géza épí ésvezeiö, Izsáki.úti 3-as számú építkezés.

ÖHetnapok

a Bajai Gyapjúszövet- gyái ban

A Bajai Gyapjúszövetgyárban újító-hetet és ö .lét-napokat tartanak. Az üzemben ez-zel lovai,b akarják biztosítani és mélyíteni az alulról jövö és a már eddig is nagy eredményeket elért kezdeményezéseket,

Munkamódszerátadás

A császártöltési állami gazdaság G. 35-ös traktorja erőlködve kapaszkodott felfelé a sárgásszínű futóhomokos domb oldalán. Már-már el* érte a domb tetejét, amikor hirtelen mélyen a homokba süppedtek a hátsó kerekei és a gép megtorpant, mintha áttörhetetlen akadályba ütközött volna. A traktoros, egy húsz év körüli barna le* gény, nagyobb gázt adott a motornak, hogy kiugrassa a gépet a homokból. De ezzel csak azt érte el, hogy az elsüllyedt kerekek egy helyben kezdtek forogni és még mélyebben ágyazták magukat a homokba. A fiatalember két* ; «égbeesett arckifeiezéssel tolta, feljebb homlokán masza- tos . sapkáját. Gondolkozott egyideig, majd akkorát ká* romkodott, hogy az eke után settenkedő fekete varjak is ijedt károgással rebbentek fel.

; — Hogy süllyedne 'már cl

; ez az átkozott terület! — tört /ki belőle az átkozódás. — \ Úgy is csak arra való, hogy * lyukas ne legyen, ez a hely. jLevette a gázt, aztán leug*

, rótt az ülésről és többször egymásután körüliárta a traktort. Jóidéig mustrálgat- jta a lihegő masinát, de nyil- jván nem talált megoldást, mert savanyú ábrázattal, érthetetlen szavakat mormolva megindult az út felé.

— Szabadság> elvtárs! — »köszönt rá a. köve-úton Szabó Nándor, a kiskőrösi gépállomás igazgatója.

■1 — Szabadság! — vetette oda

mogorván a traktoros s anélkül, hogy feltekintett volna, tovább akart sietni. Az igazgató azonban e.ébe állt.

— Már egy félórája flanelem. a kínlódásodat — lépett közelebb a traktoroshoz az igazgató. — Nem munka ez, elvtárs> csak üzemanya g pocsékol ás és aéprongdtás.

— Annyi sütnivalóm nekem is van — fortyant fel a traktoros — hogy az ilyesmit nem nevezem munkának. — Dühös mozdulattal tolta meg fe jebb az amúgy is a feje búbján kapaszkodó sapkáját, aztán szúró tekintetét az igazgatóra vetette. — Megeszem a sapkámé, ha valaki fél tudja ezt rendesen szántani — intett vissza a dombra. Ezzel a szemére rántotta a sapkáját és otthagyta az igazgatót. Még akkor se. volt hajlandó visszatekinteni, mikor az igazgató nevetve kiál tott utána:

— Az én traktoristáim fel fogják szántani, méa pedig könnyén!

*

Másnap reggel a kiskőrösi gépállomás huszonhárom éves traktoristája, az örökké jókedvű Böbék Lajos, G. 35- ös traktorjával víg nótaszóval indult neki az elátkozott dombon a szántásnak. A gon- dosan kezelt és nagy szakértelemmel vezetett traktor egyenletes sebességgel, könyvedén húzta maga után a futóhomok szántásra hasz; nált kettes ekét s gúnyos pö fögéssel .haladt el az állami gazdaság elsüllyedt traktora mellett.

Estig több mint két és félholdat szántott fel Bobét

ezekbe a lyukakba erősítsd a vonalúdat. _ Vagyis mintegy húsz centiméterrel feljebb* nnnt a kötöttebb területen történő szántásnál.

— Mi köze van ennek a jó

vág g rossz szántáshoz* —

kérdezte türelmetlen hangon a traktoros.

— Az, hogyha feljebb akasztod a traktor vonórúd' ■jut, akkor kiegyensúlyozódik a traktorra nehezedő súly. — Nem süllyednek el a hátsó kerekek és erőltetés esetén nem emelkednek az elsők a levegőbe, mert az egyenletes sú-yel osztódás miatt sehol sem fiíródik t ál-mély en a ta'tajba az eke.

A traktoros szeme örömmel csillant meg és úgy ütött olajos tenyerével a homlokára, mintha egy csípős legyet akarna agyoncsapni. Komor arca hirtelen felvidult és hangosan elnevette magát,

— Most már mindent értek, Szabó elvtárs. Holnaptól kezdve én is így szántok. — Hiszen ezzel az újítással 'egy esztendő alatt sokezer liter üzemanyagot, takarítok meg és emellett •majdnem megháromszorozom teljesítményemet.

Meleg kézszorítással kü_ szöntek eb egymástól. Szabó Nándor arra gondolt, új munkamódszerének átadásával újból gazdagította népgazdaságunkat, meggyorsította ötéves tervünk befejezését. A traktorosnak meg az jutott eszébe, hogy máskor ő is többet gondolkodik a dől gok felöl, mert a gondolkodás nélküli munka soha sem célravezető.

Lajos,- még pedig olyan szépen, szakszerűen, hogy hiába méregette, vizsgál gáttá egy jó órán át az ál.ami gazdaság traktorosa — nem talált abban egymákszeinnvi hibát sem. Pedig nagyon szeretett volna valami hibát felfedezni, mert sehogy se füilött a fogához az olajos sapkája* amit megevéssel fenyegetett meg arra az esetre, ha valaki traktorral jól felszántja a dombot. Lesütött szemmel, restelkedve ment oda Szabó Nándorhoz- aki időközben motorkerékpáron érkezett a munka színhelyére.

Ne haragudjon rám, Szabó e',vtárs — mondotta bocsánatkérő hangon.

Az igazgató elmosolyodott és sűrűn hunyorgató szemeivel hol a traktoros bánatos arcára, hol pedig a sapkájára tekintett. Aztán m. elsüly* lyedt traktorra vetett egy pillantást.

— Most az egyszer nem kívánom tőled, — ütött könnyedén a traktoros vállára — hogy vacsorára a sapkádat fogyaszd el. De ieaközelebb nem lesz kímélet... Cigarettára gyújtott, nagyot szippantott a kesernyés^ füstből és fo ytata: — Te átlagosan egy holdat szántottál fel naponta. Bár azt inkább disznótúrásnak lehet. nevezni, mint szántásnak. &s az üzem~ anyagfogyasztásod a százharminc százalékot is meghaladta. Így vant

— Sajnos, nem tudtam jobban dolgozni — sóhajtott a traktoros.

—Böbék Lajos közel három holdat szántott fel naponta — mondotta az igazgató. —- Ugyanakkor az üzem anya g fogyasztás még a szú százalékot sem érte el. Tudod mit jelent ezt Hzt. jelenti hogy amíg te százharminc lf ter üzemanyagot ha zná'tűéi s amellett csavnivalóut rossz munkát végeztél, az éi traktorosom száz liter üzem anyagot fogyasztott és olyat jó munkát végzett, hogy ránézni is öröm. A te munkát láttán a Tito-bonda aojas bérencei, a kulákok éiéaedetten dörzsölték ös- ze a tem/erüket De amikor Böbék Lat os mun Icáját meglátták, behúzott farokkal somfordáltak tovább. mint a kiebrudalt kutyák.

— Teljesen igaza van Szabó elvtárs —- szólalt meg í traktoros akadozó hangon. — De azt mondja már meg, mit csináltak azzal az átkozott homokkal.

— A homokkal nem csináltunk mi semmit — hunyorított ravaszul az igazgató. — De annál inkább csináltunk valamit a traktorral. Gyért csak velem, majd megmutatom. — Odamentek az elsüly lyedt traktorhoz és az igazgató rámutatott. — Látod ezt a vonóhidat?

— Látom — motyogta a traktoros és csodálkozó szemeket meresztett, az igazgatóra, mer az hitte hogy viccelődni akar vele. Hiszen ez a vonóhíd is pontosan úgy nézett ki, mint a másik traktoré.

• — Hát ezeket a lyukakat látod-e a vonóhíd felett?

— Hogy az ördögbe ne látnám — bólintott a traktoros.

Hát akkor lói jegyezd meg ■magadnak, hogy ha fir tábornokot szántol, akkor ide»