Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-28 / 74. szám

Örök dicsőség és hála függetlenségünk támaszának, a felszabadító Szovjetuniónak ! A Kecskeméti Barnevál dolgozói az április 4-i vállalásukban állítsák főkövetelményként a minőség megjavítását... A Kecskeméti Barnevál dolgozói a termelékenység emeléséért folytatott harcot összekötik a minőség megja­vításával. Megértették, hogy nagy felelősséget jelent az exportáru kifogástalan mi nőség'e, ame.y minőségi hiba mellett eladatlan marad az áru. mely fékezi külkereske­delmünket, akadályozza az ellenértéket képező nagyfon­tosságú gépek behozata.át. Az elmúlt év hiánvosságait összegezvo, a párt bírálata nyomán a minőség megjaví- tására.tctt erőfeszítések nem maradtak eredménytelenek. Az üzem d olaozói kemény küzdelem után január és feb­ruár havi minőséai tervüket 80 százalékról 81 százalékra emciték. Ez az eredmény már­cius hónapban 10 százalékkal visszaesett. Az üzem vezetősége a dol­gozók kezdeményezésére két újítás bevezetésével megszün tette a gépi selejtet. Ez azon­ban csak az egvik megoldás volt, mive] a Baromfifeldol­gozó Vállalat idényjellegű üzem. A dolgozók munkájához a nyersanyag az élőállat. Ami­lyen állatot küld do gozó pa­rasztságunk az üzembe, olyan árut dolgoznak fel és juttat­nak fogyasztásra az üzem dolgozói. * Gyakori hibák vannak még ma is> hogy az ország külön­böző részéből begyűjtött ál­latok között előfordul az el­lenség munkája és a gondat­lanság folytán, hog" beteg is kerül az egészségesek közé. Euuek ellensúlyozására az üzemben a beérkezés után azonnal elosztják a baromfia­kat tieztántartott jó fertőtle­nített helyiségekbe. A törő­dötteket pedig azonnal fel­dolgozzák. Tóth elvtársnő az üzem mi­nőségi ellenőre azonban^ azt is hozzáteszi, hogv az üzem dolgozóinak munkájában is vau kívánni való. Harcéin* kell azért, hogy a tisztán tisz­títást minden dolaozó ma­gáévá. tegye és a mennyiség mellett törekedjen a minőség megjavítására is. Az üzem dolgozói közül példát mutatnak a jobb mi­nőségért folytatott harcban Szentgyörgyiné, aki nemcsak mennyiségre, hanem az ízlé­ses szép munkára is törek­szik. Termelése 100 százalék fölött van. Nem kell külön szaktudás, C6ak fegyelem és egyéni felelősség a munká­ban. Ha felületesen dolgo­zunk» azzal nagy kárt oko­zunk saját magunknak es népgazdaságunknak — mond­ja Szentgyörgyiné. Almás i Lászlómé is minden különö­sebb nehézség nélkül 100 szá­zalékos minőségi munkát vé­gez. Figyelmes és munkájá­val szemben is igényes, mint araikor az üzletben vásárol s válogat az árukban. Ezekről az élenjárókról p_él dát kell venni. Sinka András­áénak, aki hanyagul végzi a munkáját, csak mennyiségre törekszik. Koilár Teréz felü­letes munkája is nagy lkárt okoz népgazdaságunknak. Ö az._ aki többszöri feuhívás utóin sem javította meg mun­káját. Ezzel a gondatlansá­gával hozzájárult ahhoz- hogy a minőségi követelmény március hóban csökkent. A további munka megjaví­tásához szükséges az, hogy a dolgozókban nagyobb legyen az egyéni felelősség munká­juk iránt. Az a dolgozó pe­dig, aki rendszeresen rossz minőséget gyárt fe'clületes- ségből, felelősségre keli von­ni. A szakszervezeti bizalmiak­nak arra kell törekedni, hogy az április 4-i vállalások cél­kitűzéseiben maid a május elsejei felajánlásokban s az értékelésben a minőség is fő­követelményként szerepeljen. El kell érni azt, hogv az üzem do.gőzéi által termelt áru közismert legyen jó minősé­géről. Tovább kell javítani a mi­nőség ellenőrzésének munká­ját. Helyes az, ha az üzem kommunistái, öntudatos dol­gozói, bizalmiak a miuőségi fe.elős támogatására meg­szervezik a társadalmi ellen­őrzést. Bírálataikkal, gyakor­lati útmutatásukkal gazda­gítsák a minőségi munkát végzők számát. így ünnepel­jek április 4-ét, hazánk fel- szabadulásának évfordulóját. Garán a délszláv kultúrmiinka eredményeivel is a békéért hurcolnak Az egység — a győzelem záloga A garai délszláv dolgozók izzó gyűlölettel figyelik a Tito-banda terrormunkáját s mélyen együtt érőknek a hatá- rontúH délszláv dolgozókkal> akiknek elemi jogait napon­ként tapossa sárba ez az em­bertelen háborús klikk. Fo­kozott mértékben becsülik meg tehát alkotmányunk adta lehetőségeiket is a népi kul­túra fejlesztésére. A délszláv nyelvű Szabad Föld Téli Es­ték nem egyszer 5—600 dél­szláv dolgozót mozgósítanak Garán. A? előadást követő kultúrműsorban saját népi dalaikat, táncaikat láthatják. Fagy szeretettel és figyelem­mel kísérik ezeket az előadá­sokat ás gyakran hozzászó­lásokkal is kifejezésre juttat­ják mérhetetlen gyűlöletüket ellenségeik iránt. Maxa Lov- rity, Joszin Kricskovics ma­guk és a többi garai délszláv dd! gőzök holdon életét szege­zik szembe a titóist,, árulók hamis hírverésével. Mnanko- vity János, a Szovjetunió­ban járt parasztküldöttsé­günk egyik tagja, minden esetben felhívja délszláv dol­gozó társainak figyelmét ar­ra, hogy a Tito-banda min­denre kész janicsárjai a ki­zsákmányolást, a kulákok jármát akasztják a határon túli délszláv és magyar döf gozók nyakába. Ezért ültették a Zadruaákba kedvenc talp- uyaló kulákiaikat. Rápity Márkné is sokszor felszólal ezeken az estéken. Hangsúlyozza a dolgozók szét- tépheteúen egységét. Ez az egység, szokta mondani, a mi győzelmünk záloaa. Ezért kell egységbe tömörülve har­colnunk. n begyűjtés túltelje­sítésével is a mi alkotó bé­kénkért. A DISZ-be tömörült dél­szláv fiatalok olt vannak a kultúrmunka minden vona­lán. Maguk is részesei, kultúr- forrada lmunknak : az újtípu­sú ember kiformálásának. A kultúrcsoport amellett, hogy állandóan szerepel a délszláv Szabad Föld Téli Estéken» most március 0-c után úi mű­sorral készül április i-re, fel- szabadulásunk nagy ünnepé­re. A Szovjet Könyv Ünnepi Hete Évszázadokkal ezelőtt ta­lálta fel az alkotó ember a könyvnyomtatást, de ma is csodáljuk, ma is hálásak va­gyunk érte. A könyvnyomta­tást — mint azt, sajnos, ten­gernyi példa bizonyítja — az emberiség ellen is fel lehet használni. A bolt betűk en­gedelmesen szolgálják a butí­tás, a sötétség lovagjait is. De a könyv minden fáklyánál erősebben tud világítani is! Könyvek révén, kultúrfor- radaimunk révén népiiuk egyre alaposabban ismerke­dik meg a szovjet emberek forradalmi tapasztalataival, az élet legkülönbözőbb terü­letein. Soha sem hoztuk vol­na be a Horthvrendszer bű­néből kialakult múl aszta su ti­lsat, soha sem nőhettünk vol­na politikailag és szellemileg elzárt népből a történelmet formáló béketábor egyenjogú tagjává, ha a szovjet köny­vek nem közvetítenék szá­munkra a szovjet élet jelensé­geit, a szovjet emberek leg­döntőbb és legőszintébb _ él­ményeit. Nem élményt pótol­nak, de új élményt teremtenek sxámunkru a szovjet könyvek. Felfedezik számunkra saját hazánk, saját kultúránk oly szépségeit, amelyekre csupán a szovjet könyvekből áradó szenvedélyes kutatóvágy ha­tására nyitottuk meg a szívünket és az elmén set. — A szovjet hazafiság, amely a Május 1 kolhoznak az Ara­tás-hói ismert történetét át­hatja, példát és buzdítást ad arra is, hogy jobban szeres­sük, ismerjük meg hazánkat, hogy fejlesszük tovább pél­dául Miskolcot, az egykori üunapenielét, vagv vigyük be a villanyt és „ kultúra fé­nyét legeldugottabb közsé­günkbe is. A szocialista építésnek ma már csaknem minden terüle­tén olyan bősök, qlvan esz­ményképek lelkesítik dolgo­zóinkat, akiket „ szovjet iro­dalom — a szovjet élet e hű­séges tükörképe — állított elénk. Azsájev: Távol Moszk­vától című műve. amely há­rom kiadásban és 85 ezer pél-, dányban jelent meg, ipari ve­zetőinknek, párttitkáraink- j nak, mérnökeinknek szinto kézikönyvévé vált. A voloka- lamszki országid — amelyből, néphadseregünk tisztjei és! közlegényei, minden hazáját szerető ember megtanulhatja’ hogyan kell harcolni a hazá­ért — 10 kiadást ért meg, 103 ezer példányban. Solohov: Uj barázdát, szánt a? eke 0. regénye 10 kiadásban, 150.000 példányban, Gorkij: Az anya című regénye hét kiadásban- 100 ezer példányban jelent meg — hogy csak néhányat említsünk azokból a szovjet irodalmi művökből, amelyek népüukuek mindennapos se­gítőtársává, barátjává vál­tak. Soha még irodalom nem töltötte úgy ibe sajátos hiva­tását hazánkban, mint a Szovjetunió élenjáró iroda! ma. A szovjet irodalom test­véri segítséget mutatott és mutat utat nemzeti irodal­munk kibontakozásához, — melynek eredményeit — mint a két magyar író Satálin-díja is mutatja — ma már a világ haladó közvéleménye is ismeri és mindjobban megbecsüli. Számos példát hozhatnánk fel, amelyek arról szólnak»: hogy milyen segítséget ka­pott iparunk, mezőgazdasá­gunk, milyen ösztönzést me , rítettek élenjáró sztahánovis- ] táink, mérnökeink, tudósaink ’ a szovjet irodalomból. i Megyénk- a Magyar Szovjet j Barátsáa Hónapja keretében március 2i-től 31--ia ünnepli meg a Szovjet Könyv XJnnepi Hetét. Ezalatt a hét alatt író­ink ankótokon és könyvmeg ; beszéléseken ismertetik ai szovjet irodalom jelentőségét ) a békeharcban, a szovjet nép életét, sikereit a kommuniz-' mus építésének időszakában és értékelik azt a felbecsülhe­tetlen segítséget, amelyet a szovjet irodalom népünknek adott. A Szovjet Könyv Ünnepi Hetét egész, népünk» megyénk minden dolgozójának szere" tete, érdeklődése köszönti. A bácsalmási MNDSZ-asszonyok kisgyűlések megtartásával segítik a tavaszi munkák és a begyűjtés sikeres elvégzését Az újjáválasztott bácsal­mási MNDSZ szervezetének magyar és délszláv asszonyai sok segítséget adnak a párt- szervezetnek. Előljárnak a népnevelő munkában. Példa­képül áll előttük a Ijős koreai asszonyok áldozatvállalása, bátorsága. Ez ad erőt, akara­tot ahhoz, hogy a békés épí­tőmunkába minél »több asz- szonyt bevonjanak. Míg Koreában az asszo­nyok a párt vezetésével, fegy vérrel a kezükben védik meg gyermekeik életét, a gyárak­ban, üzemekben a férfiak he­lyére asszonyok» lányok szá­zai mennek, békéjük és sza­Boldog nyertesek között ötéves tervünk valóra vál­tását segíti elő a tervkölcson. Már a jegyzéskor az ellenseg próbálkozott azzal, hogy han­gulatot keltsen a jegyzés el­len. Az ellenség azt hangoz­tatta, hogy nem fogjuk vi­szontlátni pénzünket. Ezt ° hangot a magam részéről úgy igyekeztem visszaverni» hogy 800 forint tervkölcsönt je­gyeztem. .............. A mint már idaia ts láttám, államunk igen jól gazdálko­dik a jegyzett forintjainkkal, mert azokat százszorosán kapjuk vissza. Üzemünk is, a Kecskeméti Nyomda új, mo­dern helyiséget kapott. Most már egészséges termekben dolgoznak a munkálok. De esen túlmenően, a mostani sorsoláson többen nyertek az üzemben. Nemcsak, hogy nem vesztették el a pénzüket, hanem nyereményhez is ju­tottak. A nyertesek között van többek között. Varga Zol­tán 500, Tóth Jakab Í00 és magam 200 forintos nyere­ménnyel. Így váltja valóra állammik adott szavát. RACZ FERENC. badságuk védelmében, — addig nálunk az asszonyok felajánlásuk teljesítésével' kisgyűlések megtartásával harcolnak boldog jövőnkért, a szocializmus építéséért. Az asszonyok példamuta­tóan teljesítik kötelezettségü­ket. Petrik lstvánné félévi tojás-baromfi előirányzatát teljesítette. Ruzsik Dezsővé kifizette egész évi adóját, eleget tett évi tojás- és ba­romfibeadási kötelezettségé­nek. A bácsalmási magyar és délszláv asszonyok nagy erőt kaptak munkájukhoz Rákosi elvtárs életének tanulmányo­zásakor. Hetenként kisgyűlé- seket tartanak, ahol a tava­szi munkáról, begyűjtésről és a határunkon leselkedő Tito- banda aljas munkájáról be­szélnek. Beszélnek a jugo­szláv nép nyomoráról és azokról a provokációkról» amelyek Tito háborús szán­dékait mutatják. Tájékoztat­ják a dolgozókat arról, hogy a mi parasztságunk Kákosi elvtárs születésnapjára ké­szülve túlteljesítette vállalá­sát és a párt útmutatása alapján rátért a mezőgazda­ságban a szovjet agrotechni ka alkalmazására. A gyűléseken megbélyegzik és személy szerint megbírál­ják a lupákat, az elmaradó­kat és leleplezik a kulákokat, népünk etlenséaé}. Ebben a munkában kitűnik , fáradha­tatlanságával Patrik István­ná, Buity Sándorné délszláv asszonyok. Jó és példamuta­tó munkát végez Kónya Já­nosáé és Horváth Gergelyné is. A bácsalmási MNDSZ-asz- szonyok 70 százaléka részt- vesz oktatásban is. A legna­gyobb fejlődést Rudics Teréz délszláv asszonytárs erte el. Az asszonyok nem elégedtek meg eddigi eredményeikkel. Április 4-re, hazánk felsza­badulásának évfordulójára készülnek. Elhatározták, hogy a kisgyűlések megtartá ávai még nagyobb segítséget ad­nak a tavaszi munkák idő­beni elvégzéséhez és a be­gyűjtés időbeni lemaradásá­nak behozására. Szégyenük, hogy a járás a megyében _ az utolsók között van az élőál- lalbegyüjtésben, lemaradásban az ő munkájuk: hiányossáira is benne van. Még nagyobb harcossággal, kisgyűlések fokozott megtar­tásával kell küzdeniük a be' gyűjtés sikeréért. Rá kell ne' vélniük dolgozd paraszttár- uaikat. hogy az állammal szembeni kötelezettségüknek mindenkor tegyenek eleget, hlzt elvárja a munkásosztály' aki az üzemben, gyárban har,- eol. a több ruháérti cipőért s nem utolsó sorban a korsze* rű mezőgazdaságig gépekért, mellyel megkönnyítik dolgo­zó parasztságunk eddigi ne" liéz munkáját de megköve­teli minden paraszt egyéni érdeke is. Ebben a munkában szüksé­ges az. hogy a vezetőségi ta­gok is példamutatóak legye nek. Timár Károlvmé nőíelc- lős. Zlaaó Józeefné és Bójái Györgynó mutassanak példát az asszonyoknak a béke har­cos megvédésének munkájá­ban. Merítsenek erőt a hős koreai asszonyoktól. Sztálin elvtáre nyilatkozatából és vonjanak még több asszonyt a 'békéért harcolók nagy tá-' TJgy érzik, hogy ebben a borába. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ­ffizet olvasása

Next

/
Oldalképek
Tartalom