Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-22 / 69. szám

M e x 6‘ g azdaság i taná csadó ¥e^ük négyzetesen a kukoricát! A fejlett, élenjáró termeié' •si módszerek közül egyik legnagyobb jelentőségű a kukorica négyzetes. _ fészkes vetése, Előnye több iránybau jeentkezik, Legfontosabb mégis az- hogy lehetővé teszi az intenzív népi. ápűüst s ina nagymennyiségű kézi mun­kaerőt. takarít meg. A kukorica háromszori ké­si kapálásához holdanként Jt> —18 munkanan szükséges, a l'attyazást is beszámítva. Ha csak egy irányban tudjuk a kukoricát művelni» négyszeri fogatos kapálás mellett min­den kapálás után szükség van másfél-két maora a so­rok kézi utánaigazítására s -az egye.éere. Ez összesen 6— 8 napot jelent. Még kövesebb munkaerőre van szükség, ha a kukoricát keresztbeu-hosszában tudjuk fogatos génnel kapálni. — A négyszeri fogatos kapálást számítva, csak félnapszám szükséges a kapáláshoz és egyszer bét napszám az ntá" naigazításra, a felesleges tö­vek eltávolítására. A négyzetes vetés összes kézimunkaszükséglete terén tehát nem több 3—í napnál) beleszámítva a fattyazást *.«. lfa ehhez hozzávesszük, hogy a kézi kapával történő négy. zetee ültetés egy nap munka­többletet jelent — még így is a vetés és ápolás mindössze i— 6 munkanapot igényel! A gépesítés fejlődésével egyre jobban fokozódik a négyzetes vetés jelentősége. A négyzetes vetőgéupel ve­tett kukoricából traktor von­tatta KUTZ kultiválorral naponta 3Ù—32 holdat meg­műveltünk. Kézi munkaerőre csupán az első kapálásnál van szükség a megfelelő szá­mú kukoricatüvek kiegyelé- eére. Ez nem több» mint ősz' szeren 2—3 munkanap faty- tyazással együtt. A mérleg teliét így feet: kézi művelés­sel 18, soros műveléssel, de fogatos kapával 8, négyzetes műveléssel, fogatos kapával J—H, gépi művelés esetén ve­dig 2—3 munkanap szüksé­ges a kukorica ápolásához! Ezt a hatalmas előnyt min­den tenuielőszövefckezetnek’ állami gazdaságnak ki kell használnia. A kukorica kapá­lásának ideje összeesik a cukorrépa, gyapot kapálásá­val, belouvúlik az aratás ide­jébe. Ha kézzel akarnánk a kukoricánkat megkapálni, menthetetlenül megkésne az aratás, vagy gyengébb minő­ségű kukoricatermést taka­ríthatnánk be, mert a har­madik-negyedik kapálás már elmaradna. A négyzetesen votett kukoricát még aratás idején is minden munkavesz- teség nélkül meg tudjuk mű­velni» mert hiszen az egysze­ri kapáláshoz holdanként nincs szükséa többre egyha-r mad munkanapnál, még ak­kor sem» ha közönséges foga­tos lókapával dolgozunk. — Utánaigazításru ilyenkor már nincs szükség. Hogyan végezhetjük el a négyzetes vetést'' Kegtokéle tesebbeu a szovjet négyzetes kukoricaültc tógéppel. Itt a legfontosabb arra. vigyázni- hogy keresztvomilozásnál a fészkek helyét pontosan be­tartsuk és a gép munkáját állandóan helyesbítsük. Újító mozgalmunk hatal­mas erőt fejt ki, hogy közön­séges sorvetögópeinket négy. entes vetőgépre „lakitsa. Az ötletes újítók megtalálták a gépátalakítás legjobb mód­jait.: ezen a tavaszon már több záz átdiakított. sorvető- gép veti négyzetbe a kukori­cái és szolgálta a nagyibb termésért folyó harcot! Ahol még nincs négyzotbe- votőgép, kézi eszközzel is igen jó munkát tudunk vé"c'ni A sorokat keresztbe-hosszá- ba meg kell vonalozni kézi ^orhúzóval vagy jól beállí­tott üresen járatott vetőgép­pel. A vetőmagot a kereszte- kcsí pontokba akár _ kapával» akár kézi ü.tetőkészülókkel elvethetjük. Mindhárom módszernél je. tentős mennyiségű vetőma­got is megtakarnunk: négy­zetes vetésnél elegendő hol­danként 10—12 ka vetőmag• szemben a soros vetésnél szükséges 20 kg. vetőmaggal- 40— 50 no.d kukoricavetésuél tehát egy terme.őszövetkezet í—5 má sa kukoricát, va^ds egy hízódisznó teljes abrak- szükségletét takaríthatja meg! A négyzetes művelésnek bevált módja még a közön­séges vetőgénnel vetett sorok keresztbe vágása. Ennél a mód szer női viszont valami­vel több magot kell vetni, hogy a meghagyott csokrok­ban m,ndig maradion elegen '.lő kukoricaszár és a vetői ne legyen hézagos. Az idén kuhjricaterületünlf nagy ré zén vezessük be a négyzetes ültetést, a négyze­tes mű ve. és t s e nagyszerű, újfajta szovjet termelési el­járássá! érjünk e. minél több helyen kimagasló nagy ter­meseredményeket. Indítsunk versenyt megyénkben a fásítási iérv első événeu sikeres befejezéséért Ha megyénk községeit, vagy városait járjuk, a bajai kisterjedelmű állami erdő­gazdaságon kivih hosszú 100 kilométer távo.sáara aág-alig látni egy.két facsoportot» vagy cgyeau árván szomor- kodó fát. Pedia az ember élete összeforrott a fa és az erdő éleiével. HL zen a böl­csőtől a koporsóid ezerféle piádon használjuk fel a fát. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy hiányzik az emberek szé.es köréből ajak szeretete és ámlása. Ezért volt hasznos a fásítási tan­folyam meg zervesése az °r- izáa területén. Vannak kö­zi) ünk olyanok, akik neve­lünk facsemetéket, de kevés szaktudással. Kormányza­tunk ezért nyújt lehetőséget nekünk, hogy mind az elmé­leti, mind vedig a gyakorlati tudásunkat továbbfeiiesszük. A fásítással kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy ez nagy területeket vesz cl a ga­bona termőterületünkből. Ez a felfogás helytelen, mert a fásítási terv azokra „ részek­re vonatkozik> ahol a gabona egyáltalán nem hoz termést, vagy csak silányon termeszt­hető. Figyelemreméltó „ má- JJc fontos körülmény, mely szerint a ie enleai fabehoza- tálunk pénzértéke feliúmúlja búzakivitelünket. Ha mi, fásítási felelősök’ becsületes munkát végzünk» mint tőlünk kormányzatunk joggal megköveteli, akkor pár évtized mu.va. látni fog­juk munkánk gyümölcsét. — Ezzel is bebizonyítjuk, itt a jugoszláv határszélen, a vi­lág doigozói előtt, hogy mi békét akarunk. Boklog or szagot építünk> bármennyire ncsarlodnak ránk a faászt a [encvadak. Szeretném javasolni a fási. tási felelősök és megyénk va­lamennyi dolgozója felé, hogy indítsunk versenyt járáson­ként és községenként a cse­metekertek ültető c, erdősítés és fásítás e,lsö évének ered­ményes befelnézéséért, Hi szem azt, hogy valamennyi fásítási felelős elfogadja ezt a javaslatot. KERESZTES ANTAL» fásítási felelős. Tata­háza. Kerekegyházán megkezdődött a íöldművesszovetkezetek vezetőségének oktatása Kerekegyházán is beindult a hathetes tömegoktatás. Az előadáson az ügyvezető a szövetkezet és a vezetőségi ta­gok feladatairól beszélt. Előadá­sát helyi, konkrét példákkal tá­masztottá alá. Ehnondo.ta, hogy bár a jő népnevelömunka ered­ményeképpen Kerekegyháza pia­ca korán felszabadult, ezt a tehe­tőséget a szövetkezet nem hasz­nálta fgl elég eredményesen. A szabadfelvásárlás gyenge mun­kájára volt jeliemző, hogy még a saját étkezdéjük Számára sem ‘udták biztosi .anl a zöldség- és a burgonyaszükségletet. A mozgalmi feladatok tár­gyalásánál elrettentő példának említi meg, hogy a tavalyi ve­zetőség maga sem rendez.e részjegy-hátralékát és ez is egyik oka annak, hogy a szö­vetkezet évi rész jegybef ize tési tervét mindeddig csak 56 szá­zalékra teljesítette. A helyi árualap helyes fel- használásának kérdésénél az ügyvezető beszámolt arról, hogy a szövetkezet több közszükség­leti cikket készíttet a helyi kis­ipari termelö3zövetkeze ekkel és a helyi árualap felhasználásával biztosítja a község dolgozóinak fokozottabb ellátását Az előadást élénk vita kö­vette, minden veze.öségi tagnak volt egy-egy jó javaslata a fel­adatok helyes megvaiósi ásával kapcsolatban. Hozzászólt a vitá­hoz a helyi pártszervezet titká­ra is, aki a szövetkezet káder­utánpótlásáról beszélt. A ta­nácselnök a meglévő hiányossá­gokat fedte fel. Megengedhe­tetlen az — mondotta, — hogy a városi munkások gyermekei­nek rozsdás kannában száiií ja a szövetkezet a teje-, vagy a kenyeret a boites a földre rak­ja. Fokozottabb ellenőrzéssel sürgősen fel kell számolni eze­ket a hiányosságokat. Rádióműsor: MÁRCIUS 22, SZOMBAT Kossuth rádió 11.30: Boldog új élet. Verses, zenés összeállítás. 12.30: A rádió népi zenekara játszik. 13.00: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 13.30: Dalok az új faluró.. 14.15: Részié.ek Gadzsibekov: Kíváncsi vőlegény című operettjéből. 14 30: Jugoszláv tragédia. Rész­let Malcev regényéből. 14.50. Magyar népdalok. 15.30: A Tár­sadalmi Szemle márciusi szá­mának ismertetése. 15.45: Állami vállalatok hírei. 15.50: Könyv, muzsika, színház. 16.10: Szov­jet napok — szovjet emberek. A könyv országa, 16,20: A rádió vánczenekara játsz.k. 1710: Szovjet zenekari muzsika. 17.50: Falurádió. Szőve.keze i Híradó. 18.25: Népzene. 19.00: Egy falu —■ egy nóta. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: A magyar rádió ajándékmüsora a Tatabá­nyai Tröszt Rákosi Má;yás-akna dolgozóinak. 21.30: Goethe, ösz- szeállí.ot.a: Képes Géza. 22.20: Maróczy Géza-emlékverseny. 22.30: Tánc éjfélig. Pe.őfi rádió 7.05: Liszt: A Villa d’ Este szökökú.jai. 7.35: Jó kedvvel a munkába. 8.00 : A magyar előadó­művészét úttörői. 8.40: Magyar színes muzsika.. 9.45: Görög gyermekek műsora. 10.10: Sze­gedi Anikó zongorázik,. 10.40: Hogyan működtek a labdarúgó játékvezetők az első tavasai ős«i bajnokság alkalmával III. számú közlemény Kiss Jenő működése általában kifogástalannak mondha.ó, lelki ismeretesen készül minden egyes mérkőzésre és ez magával hoz. za azt, hogy gyorsasága révén kitünően követte a játékot. Szereplésének értekét ron. to.ta az, hogy több ese.ben határozatlanul bíráskodott. Szálkái Sz. János az utánpót­lás egyik tehetséges tagja. Kü­lönösen jói ellátta feladatát par .jelzőként. Fő erénye a batá rozot ,ság, megbízhatóság. Sok nehéz esetben megmu .atkozott játékvezető társaihoz való szo­lidaritása. Továbbképzéssel kell javí­tani fogyatékosságán : az előnyszabály és dánosok megí. élésénél. Sáfrány Károly, Wollár Fe renc, Király Imre, Kovács Ger­gely, Kür.ösi István és Mihala Sándor játékvezetők működése nagyjában egyforma értékű Mind a hat já.ékvezető elég jó’ működött az 1951-es évben. Burján Sándor, Hegedűs La­jos és Tass; Károly jó szerep, lése különösen az őszi forduló nál volt tapaszt adható Te;j.esít mér.yük értékét lerontotta az, hogy einézték, figyeimenKÍvü! hagyták a játékosok sportszerűt­len megjegyzését. Kiss András fiatal, tehetséges játékvezető, különösen megvál tozott működése a Népújság bí­rálata után: most már minden mérkőzésre lelkiismeretes készül s nem bizakodik el. Gyengéje: az előnyszabály. Csákvári Imre, Száll J. Imre, Vörös Márton, Vanyiska János Halápi Sándor, Felvidéki Ist­ván és Vuity Milutin szereplése ál.alában hasonló eredményű. Mind a hat játékveze.ő javuló formát mutatott az éimult év­ben. *­Ónodi Lajos az utánpótlás leg­jobbjai közé artozik. Több ese . ben jól alkalmazta az előny­szabályt. Szereplésének értékét leron.otta az, hogy csúnya ta]- palásoka’ nem fújt le. A másik nagy hibája: a Muszorgszkij: Egy éj a Kopár, hegyen. Hangi. 10.50: Verdi: A végzet hatalma és Don Carlos című operáiból. Hangi. 15.00: Népek dalai. — Kórusok. 15.40: Hadd égjen a mi tüzünk is. Hayn Kornél írása Egyiptom­ról. 16.00: Előadás Bar.ók Bélá­ról. 16,35: Ipari szaktanfolyam. 16 50: Szív küldi szívnek szíve­sen. 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul. 17.40: Zenés pos.a 18.15: Lehár: Részle.ek a Víg özvegy című operettből. Hangi. 18.40; Tánczene 19.30: Min­denki operája. Donlze ti. A ke­gyencnő. 21.30: Boldog élet a szovjet kolhozokban Hangi. 22.00—22.10-ig: Beszámoló a Budapesti Nemzetközi Sakktor­náról. 22.30: Magyar muzsika, 1 sűrűn ismétlődő szabályía. lanságot — főleg a dancso. hat — fordítva í élte meg. Czigler Zoüán és Szabó Béla működésének értéke hasonló, mint Ónodié. Különbség az, hogy a két játékvezetőnek le kell küzdenie a gátlásokat és határo­zottadnak kell lennlök. A kiskunhalas^ járásban lévő játékvezetők közül kimagasló teljesítményt nyújtott a kelebiai Irsai István, aki az 1951.es év óla erősíti a megyei játékvezető- gárdát. Határozott, megbízható játékvezető, azonban minden mérkőzésen előfordul: egynéhány fordított ítélkezése. Ezek a hi­bák leginkább a t|estl erő kihasz. nálásánál mutatkoztak meg. Laukó Antal és Gyarmati Mi­hály különösen az őszi forduló­ban szerepelt jól] Mócza Lajos fiatal, gyors, jé - szemű játékvezető. Működésének értékét lerontja az, hogy nem tud rendet teremteni a pályán: Megyénkben számos játékve­zető van még a; felsoroltakon kívül. Valamennyi játékvezető nek a működésében határozott fejlődés mutatkozik. Kü.önősen sokat fejlődött a Kecskemét (vá. ros), kiskőrösi, kiskunhalasi, kiskunfélegyházi és a bácsal­mási járás játékvezető gárdája. Halványabb fejlődés látható a kecskeméti, a kunszentmiklósl é3 a dunavecsei járás játékvezetői uél. Mindent egybevétve, látnia kell a já ékvezetőknek: a fejlődő labdarúgősport állan­dó, szívós, lelkilsmere.es to­vábbképzési igényel. Épen ezért azok ai játékvezetők, akik nem kapcsolódtak még bs a továbbképző tanfolyamra, ha. ladékialanuj fogjanak hozzá a tanuláshoz. A játékvezetőknek a követke. zsndő működés alkalmával fel kell számolni a hibákat és pótolni a hiányosságokat. En­nek elengedhe.etlen feltétele a rendszeres tanulás. — Lajosmizsén március 23-án, vasárnap kirakodó, és állatvá­sár lesz. MUNKÁBAN nem válogatós nő állást kaphat Megbeszélés a reggeli órákban. -+■ Kecskemét, Berényi Pál-u. 9. sz. 24114 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napi apja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PÉTER Szerkesztőség: Kecskemét, Szé­chenyi tér 1 sz. Telefon: 26—19 25—22 és 20—97 sz, Feietos kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadónivata : Kecskemét, Széchenyi-tér 1. Telefon: 22-09 Kecskeméti Nyomda. Te : 24.09 Felelős; Faragó Iliire igazgató Érdekesen beszél egymással a kunszentmiklósi községi ta- nács e.őtt két faliújság. Az AMG faliújságja arról számol be, hogy pár hét múlva lesz Sztálin elv.árs szüle ésnapja és arra Pora György, a gépállomás példaképe, 200 százalékra te jesíti őszi tervéi. Vájjon, melyik őszi tervét teljesíti a gépállomás trak.orosa? Előreszaladtak, vagy elmarad ak? A földműves, szöve.kezct faliújságja sokkal „politikusabb”. Egyet enegy cikk sincs laj.a. így nem is lehe, megtudni, hogy a földmuvesszövet. Uez.t mit mikorra teljesít. De a községi tanácsnak sincs mon­danivalója a hirde ő.ábián. Talán már a mezőgazdasági munkák befejeződlek, vagy még cl sem kezdték?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom