Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-20 / 67. szám

Prikidánovics Ádám délszláv tanácstag élenjár a tavaszi munkákban

Prikidánovics Adám délszláv dolgozó parasztot ismeri egész Bácsalmás. Fiatal, szorgalmas ember — így nyilatkoznak róla. Aj élenjárók között mindig ott szerepel a neve. Annyira pontos ember, hogy a tanácsüléseken i3 az elsők között jelenik meg. Bizony többször elégedetlenkedik, mert nem kezdik idejében egyes tanácstagok késései miatt.

A munkájában is pon os. Ta' Vassza! az elsők között van kint u mezőn. Az ősszel is az elsők között ve.ett el. Példát vesznek róla a környék dolgozó paraszt- jal, mert látják, hogy

Prikidánovics gazda mivel idejében vet. mindig több ter. més, arat, niint a késlekedők. Tavaly is, bár ö.en vannak, elég volt a, termés a fejadagra, a beadásra, sőt még két mázsa gabona C.vételijegyre is jutott.

A szőlővé! is ügy van. Idejében végezte az ápolást, a nyL tűst és me.szést. Ezért temeti tavaly 20 hektó must a 800 négyszögölön. Lo is szállította mind a földmüvesszöve .kezeibe, inert szerződött volt. Az idén is leszerződött.

A fiatal gazda az egyik napsütéses napon kibal'tagot: a földre, amibe a tavasziárpát és za- liot akarta ve.ni. Felvett egy marék ka!, morzsolgatta, nézegette, majd boldogan állapította meg, hogy másnap elkezdheti a vetést.

A tavaszi nap szinte pirította a föld tetejét, amely a jó megmunkálástól szinte olyan finom tett, min' a vaj. Egy nap alatt elvetett 1000 öl tavasziárpát, meg 500 öl zabot.

A ve.őgépet a gépállomás tid'g kölcsön. Minden évben így van ez. Azelőtt a ku. lakok,ól kellett kölcsönkérni ezt a szerszámot, busás árért. Most olcsón hozzájuthat.

Ilyenkor is eszébe jut Frikidá. uovlcs gazdának, hogy mennyivel más az él*', mint alig egy évtizeddel-ezelőtt. Több a gép naponta szebb a falu, a terv áldása: nyomán. A tanácsülése, ken gyakran haltja, hogy a munkásosztály milyen komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy szebb legyen az élet.

Bizony napról-napra derűsebb az élet, állapija meg nem egyezer, mikor kifelé halad a mező' re fa a lovak egykedvűen baktat ink a tavaszi időben.

Neki is van rádiója, olvassa a Szabad Népet, a Nase Novinét.

HÍMEK

A Munkaerőtartalékok Hivatala figyelmezteti a dolgozókat, hogy munkakönyvét mindenki őrizze meg, a, it soha, semmiféle körű menyek között el ne hagyja. Munkahely váKoztatásnál viaue mayával a dolgozó a könyvet, a vállalat azt semmi fé-e indokolássí nem tarthatja vissza. *

A kecskeméti toborzóiroda felhívással fordul az ifjú tág" hoz, hogy március 1-ével megindult a tanulók jelentkezése az építőiparban. Jelentkezni lehet 14—18 évig.

*

A kecskeméti városi tanács értesíti a lakosságot, hogy Városföld, AgasSgyháza, Helvécia, . He/tény egy háza és Szentkirály tanyaközpontok január 1-től önálló községgé alakultak, ezért a város a felsorolt helyek között a postaforgalmiban a he vi viszonylat megszűnt. Aaasegyháza neve Agasházára, HeXénycgy- kúza, Hetényre. Szentkirály László fai vár a változott meg. •

A megyei tanács munka" űrögazdáikodási osztálya ke. rcs munkásokat, á kiskuntól; egyházi járás és Kecskemét város térti’etére. Részletes felvilágosítást az osztály ad.

Ezelőtt ilyenre nem is gondolhatott. Úgy érzi, hogy ezt a Szabad, boidog életet neki is jobb munkával kell meghálálnia a nép államának.

Odakint már a nedves földben duzzad, csírázik az elvetett mag. Naponként kijár a vetésre, felállítja az eldőlt madár!jesz.őket.

és nézi a csírázó magokat. Bol. dogan füti át az az érzés, hogy az idén megint az elsők között végezte el a tavaszi munkákat és bogy méltó a dolgozók bizalmára, akik tanácstagnak választották. Eddig nom hozott, de nem is fog szégyent hozni a tanácsra.

Megyénk első Kossiith-díja sa

A Kecskeméti Tanitónöképzö udvarára pár nap óta alig lehet ráismerni. Frissen rakott fala* meredeznek az ég felé. Betonke- verógép, allványdeszkák hada jtlzi, hogy valami ké3zül. Bő. vitik az iskolát. Uj emelő :e; húznak a központi épület kei szárnyára. A diákok vidáman bukdácsolnak a téglarakások, kavicshalmok között az óraközi szünetekben.

A gyakorlóiskolások hamar megbarátkoztak az izgalmas új helyzettel. Kedves gyermeki kacagások, hol az egy.k, hol a másik tég.arakás mögül hangzik fel. Nemcsak ez az izgalom larkitoi'.a mostanában az életű- két. Különösen az elsőosz ályo- sok járkálnak büszkéa, időnként összemosolyogva az önfeledt játékba hancurozók között. Ha csak rágondolnak is erre a „másik dologra”, büszkeség da. gasztja mellüket

A középiskolások kezében Szabad Nép fehér,ik. Összedugott fejjel olvassák az újságol, csak akkor válnak szél tlez.eiet- tel, ha az egyék kedves mosoly, gású tanítónéninek arra visz az útja. Szeretettel vegyes büszke Béggel tekintenek rá: Ilonka nénire, aki olyan nagy tisz.ességet hozo.t rájuk, az iskolára is, míg az ország minden pedagó. gusára.

Ilonka néni: Magyar Ilona, a gyakorló iskoia első osztályának tanítónője. Kós-uth- üíjat kapott.

Máic.us lö.én délelö't a szocializmus építésének kiváló harcosai közölt ő is ott állott aZ Országházbau pár.unk, kormányunk, vezetői előtt és átvette ív Kossutn-díj odaí.éléséről la. núskodó okmányt, a hozzátartozó jutalommal.

,,Most láttam csak — mondotta —, hogy mhycn csodá latos nagy építő munka, bon- takozoA ki a vii hazánkban a felszabadulás óta. Tudósok> művészek, a munkásosztály legkiválóbb tagjai, áLottak mellettem és az ünnepélyes ■zavak egymásután számol- tak be az o hataunas eredményeikről. Kodály Zoltán ősz feje meavíkant a szemünk előtt. UH á-lott Gazda Géza a Rákosi Művek országszerte jól ismert üzemvezető helyet, tese, a Gazda-mozgalom kezdetné nye-őie, Deák János, Loy Árpád, az a.bcrttéiepi szénbányász sztahánovi ta és közöttük mi is négyen, pedagógusok. Amikor a mi nevünkre került a sor, össze- néztünk. Mindannyiunk szeme azt mondotta, fontos munkát végeztünk az úi szocialista jövendő érdekében. íme itt vagyunk az évités front, iának zászlóvivői között.1’

„Nem én vol .am az, aki a legtöbbet dolgoztam azért, hogy a Kossuth díjat kiérdemeljem — emeli fel a hangját. — Az engem ért kitüntetés munkatársaimat is illeti, hiszen tizen fog. lünk össze kecskeméti első osztályt tanító nevelők, hogy sajá tapasztalatainkkal előbbre vigyük az oktatás színvonalának ügyét.”

— Kecskeméten ő a gyakorló, iskolai tanítók munkaközösségé, nek Vezetője, ű irányi ja a város elsöosztályos nevelőinek cső. portját is — mondja Gulyás István, a tanitónöképzö igazgatója. — Tudom, senki sincs közülünk pedagógusok közül, aki ne vélekedne úgy, hogy megérdemel ;e ezt a nagy kitün'etés-. Kézzsé- gesen állott mindenkinek rendelkezésére, akár növendék

akár pedagógus fordu.t hozzá segítségért. Munkáját nagy

szakmai tudással, bőséges tapasz. a'.atokra támaszkodva vég. zi, hiszen kezdő tanítónő kora tói, ebben az Iskolában dolgozott.

Amikor az ünnepély további folyásáról beszél Magyar Ilona, megcsü.an a szeme.

,.A díjak kiosztása után abban a mcatisztcáetésben is részesültünk, hogy a mi forrón szeretett Rákosi elvtársunk is meakerc ett bennünket. Tudtuk előre> hogy is meri munkánkat, de hogy ilyen részletesen és világosan ált e ölte tevékenységünk lényege, ilyen okos bölcs út mutatásokat ad nekünk a jö vőre, az mindnyájunkat csodálattal töltölt el. Rakó-i elv. társ szavai után szinte kXá- oultgk előttünk az Grszágház falai. Láttuk egész jövőnlcet, láttuk azt, hogy mi az iskola padjai között nagyjelentőségű országépítő munkát vég ziink, munkánkat megbecsüli az egész dolgozó nép.“

Amikor ezeket mondja ragyogó arcán látszik, hogy az ország minden pedagógusának büszkesége talált hangot sza vaiban. Azok a pedagógusok, akik a tanyai, várost iskeiák er msiben tanítják meg a jövő ucmzídéket a szocializmus épi. lésének csodálatos feladataira, de azokét is, akik az újonnan épül’ falusi és városi iskolák ablakain keresztül éles szemmel Já jálc a szociális.a jövöt.

Magyar Ilona és három társá nak adóit kitüntetés minden bscsüieíer magyar pedagógus nak sajá.ja.

A Kecskeméti Tanitónöképzö magasra emelkedő falai a bö vülö iskola, egy kis részletét képezik annak a hatalmas építő munkának, amelyet orszá gunk dolgozói végeznek nagy pár.unk irányításával. Ennek a sodró lendületű építőmunkának az a sajátossága, hogy újabb és újabb hősöket teremi. Egyre folyik az a pára-lan ér.ékü nevelömunka. melynek eredményeképpen Loy Árpádok. Gazda Gézák, Törő Imrék, Jávorka Sándorok és Magyar Ilonák születnek, ök a munka, az építés új hősei. Az egész munkásosztály. az egész magyar dolgozó nép büszkeségei.

A Duna—Tiszaközi Szőlőtermelő Állami Gazdaságok Trösztje egész évi versenyre hívta ki a Bácskiskun- megyei Állami Gazdaságok Trösztjét

A Duna-Tiszaközi Szölöter. melö Állami Gazdaságok Trösztje a versenypontokban vállalta, hogy 402 hold kukoricát négyzetesen vetnek. Azt is kiszámították, hogy az ebbői. eredő gép-J és fogatos művelés lche.őségéi keresztül 2400 kézi munkgerőnapo; takarítanak meg és a mü. velésl költségeket 21 ezer forinttal csökkentik. Azonkívül 800 hold kukorica és 250 hold napraforgóvetés 20 Százalékán a pótbtporzást alkalmaznák. Ugyancsak alkalmazzák ezen a területen a kukorica csonkázá- sának szovjet módszerét.

1 érvünkét túlteljesítettük

Szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs élete számomra a szabadságot, a függetlenséget és a fejlődést jelenti. Atyai gondosságának köszönhetem, megfogadva tanácsát, iáiéban clr.iunkás lehettem. 1917 óta pedig a Kec kéméti Gép gyárban a zománcozó üzemrész önááó művezetője tettem.

Én és üzemünk, dolgozói, szeretett vezérünk, Rákosi\ dvtárs iránti hálánkat és ragaszkodásunkat azzal fejezzük ki, hogy február havi tervünket 153 százalékra teljesítettük. Kereskedelmi árutermelés el 97 százalékos terv- szerüséa betartásával 10 százalékkal túlhaladtuk az elmúlt havi elért eredményt. Minket ezen nagyszerű termelési győzelmek arra ösztönöznek’ hogy még több értékes újítással, importanyagok b'ehozata.ának kiküszöbölő ével, anya g megtakarítással, a szalma tökéletes elsajátításával harcoljunk ötéves tervünk végrehajtásáért. így fogjvk megmutatni, hálánkat és ragaszkodásunkat április 1-re, felszabadulásunk nagy ünnepére.

MEZEI SÁNDOR. Kecskeméti

Gépgyár, zománcozó üzem - vezetője.

A csátaljai állami gazdaság szüntesse meg a kártevést a Budai Nagy Antal földjein

A csataljai aliami gazdaságban építkezések folynak. Az állami gazdaság és az építkezést folytató vállalat, a 64/2, von. tatói és kocsijai a Budai Nagy Antal tsz földjeiből 800 négyszögöl elvetett búzát és 3 hold rétet feke.e földdé változtattak. A tsz vezetősége már két Ízben arra kérte az állami gazdaságot, hogy az okozott kárt hozzák rendbe. Az állami gazdaság szerint a kárért a 54/2. Építési Vállalat a feielös. Az Epíiési Vállalat meg azzal védekezik, az építtető felelős mindenért, hiszen az ő kocsijai járják a vetést és a rétet.

En a tsz halárkerülöje va.

gyök. Msggyözöd,em, hogy valóban az állami gazdaság felelős a károkért. Mert a trágyahordókocsikhoz, melyek a károk legnagyobb részét okozzák, az építésvezetőségnek semmi köze sin. esen.

Az állami gazdaság vezet ősé, gének látnia kell mi történik. Mégsem tesznek lépéseket annak megsztin.etésére. Igaz, hogy egy alkalommal Tumbász Lajos föagronómus azt javasolta; akit a kártevésen rajtakapunk, Írjuk fel és közöljük velük, de a gazdaság kocsijai nlncssnek számozva és a kocsisokat nem ismerjük névszerint.

Az állami gazdaság vezetői legyenek éberebbek és tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy ezek a kártevések megszűnjenek.

Lelterirmnn Károly levelez«.

A Francsovics család máris nyert

Fruncsovics József délszláv gazda élete is más 1lett néhány év óla. Azelőtt a napszámos évek, a nyomorúságos robot a kulákoUnún, nyomtak naponta mélyebb barázdákat az arcába. 0 i* úgy volt, punt a többig sokezer. *>jjelnappal dolgozott és hallgatott. Mit is szólhatott votn-at HHzen csendörszuronyok őrizték az urak mea a papok igazsugát, ügy járt volna, -mint számos társa, akiket a kakastoda ok vettek kezelésbe, ha fel mertek szólalni a nyomorúságos é-et elten.

Azonban a háború szele elsöpörte ezt a vttáoot. A vihar nyomán kisütött a fe-szabadulás napja. Vöröscsilla, aos katonák vonultak át Fehöszentiván utcáin is. Fegyverükön érccsen csillant meg a napfény.

Ezek a katonák hozták meg a Francsovics családnak is a szebb áctet. A földosztásnál nekik is hasítottak le egy ölho.da$ parcellát a falu halárából. Azután műidig jobban gyarapodtak. Francsovics gazda jól megművelte a földjét. Arabod is szépen minden évben.

1950'ben azután házat vettek. Nagy dolog volt. ez. Hiszen azc.őtt még álmukban setn mertek gondolni arra. uogy valamikor saját házuk lesz. Most az is van. Olyan egy zerű ezt. megalapítani. Azonban, ha nem lett volna Vörös Hadsereg, a várt, Joizony nem gyarapodtak volna iau Francsovicsök sem.

Ma már lova. van. Húrom süldő röfög az ólban. A szükség elhagyta a házat Francsovicséknál. Ha ma visszagon dől a nyomóvá áuos évekre a gazda, félelmetes fény gyűl szemeiben és auűUjl mindent, mindenkit, akik visszaakarják a régi rendet. Az imperialistákat, Tilót, a hű csatlósukat. a hutáitokat és a nép minden ellcnséaét. Ezek a mai szebb é.elcl akarják elvenni tőle. •

Ilyenkor büszkén gondol fiára, aki. mint a néphadsereg katonája, áll őrt a béke védelmében. A fiú azelőtt délszláv pedagógiai gimnáziumba járt. A tanulás is menynyivé más. mint az ő idejében. Egy egyszerű napszámos- ember fia ilyen iskolába járhat. Őneki még a betűvetést is alig vo.t módja megtanulni.

Milyen más tett. a falu is néhány év alatt. Mèa a nap is másként,raanoa a fehérre meszelt félsőszentivdni házakra. Mozija van a községnek. Az idén májusban ÚJ kultúr házat avatnak, úav hallotta, 30.000 forintos kö tséggek À Bácsbokodot Jáno halmával összekötő út. Felsőszeni .vám egyik utcdián megy majd keresztül. Azelőtt ezen az úton tengelyig ért a sár ősszel és tavasszal. A napokban futotta be a hír a községet> hogy 350 darab vezetékes rádiót is kannak.

— Érdemes lesz bevezetni a villanyt, asszony — mond ta a napokban a fe’eségének.

Néha vis zaaondol arra a napra, mikor a népnevelők felkeresték. Beszéltek neki a tervről. Arról a tervről> •mely beragyogja az ö é étét, meg a faluét is, amelynek áldásai nyomán napról nanra szebb az élet. 1919 őszén voit ez.

200 forint tervkölcsönt jegyzett. Végtelenül bo'doo érzés tő lőtte el. Milyen nagy szó ez. Az ő forintjai is hozzájárultak a falu az or-zág életének szebbé tételéhez. Több gép, több műtrágya jut a falunak, Uj gyárak, üzemek kéményei emelkednek n békeforintok nyomán.

— Szívesen adtam a pénzt, hiszen magamnak adtam Előbb lesz a faluban is kultúrház, jó út — mondotta annakidején.

A papokban olvasta az újságban, hóm/ március 20-án kezdődik a tervkölcsön húzása. Azóta több zör beszélgetnek az asszonnyal, hogy vájjon nyernek-e*

És ha nem is húzzák ki a kötvényt, a Francsovics -család úgy érzi, hagy akkor is nyert. Sokezer magyar és.dék szláv családdal együtt szebb’ derűsebb és boldogabb din. tét, ■. ..