Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-08 / 57. szám

Baja város felkészült a tavaszi munkálatok sikeres végrehajtására A tavaszi mozőgazdasá,. munka sikere a jó előkészítő munkától függ. Németi elv társ, a megyei pártbizottság- titkára meg az elmúlt hónap elején fölhívta figyelműn két, hogy mezőgazda,sági munkánk sikere elsősorban az előkészítési munka sikerén dől ei. A Baja városi pártbizott­ság időben napirendre tűzte a tavaszi munkára va.ó fel készülést. Az értekezletre melyen ezt tárgya.ta, meg hívta a mezőgazdasági jode- gű pártszervezetek titkárait a városi tanács elnökét, t mezőgazdasági és begyűjtési osztályok vezetőit. Az előké­szítés munkájában érvénye Kitettük elmúlt ovi tapaszta­latainkat, míg feladataink meghatározása ban pártunk kormányunk határozatait. Megállapítottuk, hogy az elmúlt óv hiányosságai mellett megmutatkozó eredményein kot pártszervezeteink, a tö­megszervezetek és a tanács jó munkájával értük el. Ered- móuyeiuket, hogy az idén to­vább fokozhassuk’ nagyobb súlyt kell he.yeznünk a reu deletek alaposabb ismerteté­sére, az agitáeiós munkára. Eeélból konkreten meghatá roztuk a pártszervezetek, a tömegszervezetek és a tanáé feladatait. Pártszervezeteink fő fel adatául jelöltük meg az agitápiós munka mogjavítá- : sát, a pártszervezetek áilan dó erősítését. As agitáeiós munka megjavítá a Az idei begyűjtési rendele­tét megjelenése után azouual ismertettük, a dolgozók leg­szélesebb soraiban. Tudató ban voltunk, hogy annak is­merete elősegíti dolgozó pa­rasztjainknak ezévi vetéster­vük elkészítését. Népnevelő értekezleteken vitattuk meg a begyűjtési rende.etet és a tavasai munkálatokról szóló minisztertanácsi határozatot és ezzel kapcsolatban á nép­nevelők feladatait. De más vonatkozásban is fokoztuk munkánkat. Népne­velőink számára szakelőadá­sok hallgatását biztosítottuk hogy tisztában legyenek a paraszti problémáikkal. Az egyéni agitáció mellett alap- szerveze te ink tervszerűbbé tették a kisgyüléseket, me­lyek sűrűbben követték egy mást Két hétre előre kidol­gozott ütemterv szerint ment a tervszerű munka. Ennek eredménye például az V. kör­zetben abban nyilvánult meg, hogy rövid két hónap alatt 38 Ikisigyű ést tartottak. A leggyengébb munka viszont a 10. körzetben folyt. Pártszervezeteink hiányos­ságai hogy nem kielégítő és nem konkrét jelentésekben számolnak be a kisgyűlések- ről. A városi pártbizottság ugyan tájékoztatóval segí­tette a népnevelők és a kas- gyűlések előadóinak munká­ját, azonban azokat a népne­velők és a kisgyű csők elő­adói nem bővítették terüle­teik sajátosságainak megfe­lelően. A városi pártbizott­ság hibája, hogy maga sem adott megfelelő helyi segít­séget. Ebből tapasztalatot me­rítve, a jövőben jobb és kon­krétabb segítséget kívánunk biztosítani aktíváinkon ke­resztül. Agitáeiós munkánkat ősz. szekapcsoljuk pártszerveze­teink erősítésével, » pártópí- téssel. Többet fogunk foglal­kozni az élenjáró egyéni dol­gozó parasztokkal. A tag- és tagjelöltfelvétel (kérdéseivel, íz oktatás megjavításával, pártcsoportok létrehozásá­lak meggyorsításával. Párt; szervezeteink irányítása mól* ett használjuk^ fel kollektív íópneve’ő gárdánkat. A pártnapokra kultúrelő- aclásokat biztosítunk. de ugyanakkor a kisgyűlésöket *• 1 és parasztgyűléseket is kul- tál-előadásokkal tesszük szí. nősebbé. Ezekre _ pártszerve- zete.nk meghívjak az egyé­nileg dolgozókat is. A Ma­gyar-Szovjet Barátsági Hó­napra az operatív bizottság lí u 11 ú r p r o gr a in mot dolgozott ki’ kü.öncs tekintettel a pa­raszti területekre. Termet i as idén többet, nunt tavaly Feladatiként jelöltük meg pártszervezeteink számára a versenymozgalom elmélyíté­sét. Versenyre hívtuk ki Ka; loesa városát^ az egész évi mezőgazdasági munka elvég­zésére. Ennek tudatosítása mellett irányt vettünk az egyéni dolgozók párosverse, ilyenek kiszó.esítésére. Az idei több termés biztosításá­ra elmélyítjük dolgozó pa­rasztjaink soraiban a jel­szót: — termelj az idén töb­bet, mint tavaly. Irányt vessünk arra is> hogy pártszervezeteink foko­zottabb harcot folytassanak Több segítség és támogatás ssocialista szektorainknak Állami gazdaságainknak és tsz-einiknek közvetlenebb se­gítséget fogunk biztosítani, hogy éleuhaiadhassanak a munkában. Az á.lami gazda­ságban gép- és igaszem.ót tartottunk. Állami gazdasá­gunk már február 25-én meg­kezdte a trágyázást és a ta­vaszi szántási munkálatokat. Tsz-einkben nagy segítséget jelentett a szakoktatás jelen­tőségére való felhívásunk. A Miosurin-ban ennelk eredmé­nye máris megmutatkozik. Terme lészö vetkező tei nk és csoportjaink, hogy jól végez­hessék feladataikat, nagyobb gondot ketl fordítanunk a pártszervezetek megerősítésé­re. A munkafegyelem meg­szilárdítására kell törefeeu" uünk- az eddigieknél is erő­teljesebben. Különösen áll ez a Vörös Fényre. Tszjeink munkájának megsegítésére a városi pártbizottság 3—3 tagból ál-ó munkáspatro- uázst szervezett, akikkel he­tenként beszédük át a Iköve. tendő feladatokat. Kövessék Baja egyénileg dolgozó parasztjai, állami az ellenség leleplezésére. Az o.lenscg minden rést kihasz­nál, hogy azon keresztül be­lopakodva támadni, lazítani, szabotálni tudjon. Az elmúlt hetekben egyik kisgyűléren egy befurakodott kulákasz- szony így igyekezett lazítani, do a dolgozó parasztasező' nyoik leleplezték és igen he. lyesen _ olvasták fejére ha­zugságait. A városi pártbizottság megjelö lő a tanács felada­tait is. A tervszerűbb mun­kát» a szakelőadások meg­szervezését, parasztgyűlések tartását, kisgyülések szerve­zését a tavaszi munkálatok­ról szóló határozat és a be­gyűjtési rendelet ‘ további is­mertetésére. Erre a feladatra a tanács mozgósítani fogja állandó bizottságainak tag­jait, kiegészítve soraikat az élenjáró dolgozó parasztok­ból. A városi pártbizottság viszont közvetlenebb és ha­tékonyabb segítséget fog nyújtani a. tanácsnak, min­denkor ellenőrizve a munka menetét. gazdaságaink és tsz-eiuk pél­damutatását. Végezzék el a megkezdett tavaszi munkála­tokat határidő e.őtt, A tava­szi szántás megkezdésével’ a vetőmag tisztításával idei jobb és több termésüket mun­kálják. Mutassanak példát itt a határszélen az acsarkodó Tito-banda és bérenc jani­csár hadának közvetlen szom­szédságában, hogy a jól vég zett munka sikeres megváló, sításával veszik fel a harcot a külső és belső ellenség el­len, békénk és gyermekeink boldog jövőjének biztosításá­ért. Minden dolgozó paraszt tartsa hazafias 'köteles,égé­nek az állámfegyelein pontos betartását. A mezőgazdasági munkálatok időben való el­végzését, beadási köte.ezett" Hegének pontos teljesítését. Ezzel nemcsak ötéves ter­vünk harmadik tervóvéuek’ de békehureunk győzelmét szolgálja, BART A BALÁZS, Baja városi pártbizott­ság titkára. Dolgosó parasztságunkért A földművelésügyi miniszter rendelet« elíűrja, hogy március 10-ig el kell vetni a tavaszi bú. zát4 mákot, borsót, lencsét, lent, bükkönyt, hagymát és a füves keveréket, Be itt az ideje a ta­vaszi árpa vetésének is. A kora. tavasziakat simíiózott, apróra elinunkájt talajba vessük. A mák és a füveshere vetésmély­sége 1 cm, a többi növényé pe­dig 3—3 cm legyen. Az árpát, íava3zi búzát vessük keresztso. rosan. így több fényt kapnak a növények, csökken a megdőlési veszély és kát, holdunkén, mint. egy 130 kilóval nagyobb lesz a termés. * Szemcsézett műtrágyát há­zilag is könnyen készíthetünk. Három vödör morzsalékos, érett istállótrágyát rostáljunk meg 5—10 milliméteres lyukú rostán és folytonos lapátolás közben keverjünk hozzá egy vödör szu. perfoszfátot. Keverés közben öntözőkannából locsoljuk, míg a maasza összeáll. Majd tengelyre szerep hordóba rakva forgaijuk, mig 3—6 milliméteres szemcsék képződnek. Utána széttereget- jük, megszárítjuk Szemcsés trágyából több tápanyagot vesz. nek fel a növények, mintha por- ikú szuperfoszfátoit szórunk Vezessük le a szántóföldekről az összefutó t, hólevet a víziévé, zető csatornákba és árkokba. Először az őszi vetésekről eresz, szüle le a vizet, mert az ősziek hamar kipállauak és elpusztul­nak a víz alatt. Utána a kora. tavasszal vetésre kerülő terüle­tekről eresszük le a vizet. A vízlevezető barázdákat ekével is megvonhatjuk és utána ásóval, kapával mélyítsük. * Gyapot alá a tél folyamán megülepedett talaj felszínét — amint a talajra rá [ehet menni — nyomban porhanyítsuk. En­nek legjobb módja a boronálás. A. boronáidat azonnal végez­zük el, ha a talaj felszíne any. ny.ra megszikkadt, hogy a föld nem ragad hozzá a borona fo­gaihoz. Az idejében elvégzői t boronáiással jelentős csapadékot tudunk tárolni a nyári hónapok, ra. A tavaszi faültetéshez, a hó eltakarodása után nyomban lás. sunk hozzá. Az ültetéshez 60— 80 cm áímérójű és 40—60 cm mély gödröket ássunk. Az ülte­tésre szánt facseme ék sérült gyökereit sima me,szésse| vág. juk vissza, ültetésnél a gödör ajsó részére, a gyökerekhez, a talaj felső rétegéből kiemelt föl. det rakjuk vissza. 1952 március 9. Felejthetet­len ünnepnapja ez Magyaror­szág minden dolgozójának. Rákosi elvtárs születésének 60. évfordulóját ünnepeljük. Száz és százezrek fordulnak az őszinte öröm, a mé.y meg­becsülés és a határtalan sze­retet jegyében népünk szere, tett vezére, Rákosi elvtárs felé. Mi volt 60 esztendővel ez­előtt. Nagybirtokos uralom, amely állati elnyomásban’ embertelen sötétségben, az írástudatlanság mélységében tartotta a dolgozó parasztok millióit. Kő.lakúit a mohó kapitalizmus kegyetlensége, amely modern rabszolgasors­ba lökte a földesúri és kuláik- uzsora miatt földönfutóvá lett, városba tóduló tömege­ket. A tízezerholdas nagybir­tok, az adó, a bankuzsora egyre jobban fojtogatta -a t'öiilnélküli és a kisbirtokos parasztságot. És ina. A Szovjetunió se­gítségével 1945-be u megtör­tént az »’új honfoglalás“, a magyar népnek az országnak a „birtokbavétele“. A föld azé lett, aki megműveli. A sok apró parcella azonban még- nem biztosította a pa­rasztság felemelkedését. Az­zal, hogy a föld azé lett, aki megműveli, még nem vált le­hetővé, hogy azon a kis dara­bocskán a traktor» a mező- gazdasági gép sikerrel dol* ozhasson. A korszerű mező- gazdasági műveléshez elen- edhetetlen feltétel a nagy­üzemi gazdálkodás és erre vezeti rá a kecskeméti beszéd óta Rákosi eivtárs dolgozó parasztságunkat. Több ízben felhívta figyel­münket arra, hogy először fordul elő a modern történe­lem folyamán, hogy a ma­gyar dolgozó nép végre hozzá jutott a régvárt szabadság lioz. A Szovjetunió segítsé­gével végre önállóan, függet­len állami életet élhetünk. — Szabadon szentelhetjük erő­inket annak a feladatnak, hogy pótolhassuk elmaradott­ságunkat és felsorakoztat­hassuk hazánkat a haladó népek élvonalába. Mi élűi akarunk ezzel a történelmi lehetőséggel. E! vagyunk szánva arra, hogy ezt a lehetőséget nem mu­lasztjuk el. Ahhoz azonban szükséges, hogy felszámoljuk mezőgazdaságunk elmara­dottságát. Mezőgazdaságunk korszerűsítésével érjük el azt a célt, hogy ne csak a város ban» de a falun is a dolgozó ember részesüljön a kultúra áldásában: a háza legyen egészséges, emberhez méltó, legyen benne villany, vízve­zeték. A gyermekek járhas­sanak a középiskolába, vagy az egyetemre, ha beteg, kap­jon jó orvost, ha a felesége szül» álljon rendelkezésére klinika, vagy szülőotthon. Olvashasson könyvet, ujsá- got, álljon a dolgozó paraszt rendelkezésére mindaz a gép, amely megkönnyíti a mun­kát és megnöveli a munka eredményét. Ezek voltak a célkitűzések. És ezekből már igen sok va­lósult meg. Gabonatermelé­sünk 50 év óta, a felszabadu­lásig szinte semmit sem fej­lődött. A termésátlagokat te­kintve, Magyarország az egyes európai országok kö­zött az utolsók között kullo­gott. Ezt részben már t'e1 szá­moltuk. Az új begyűjtési rendelettel pedig ezen a térén még nagyobb lépést, teszünk előre. A szovjet agrotechni­kai módszerek alkalmazású­val jelentős mértékben tud-* juk emelni termésátlagain­kat. Az erős gépesítés még jobban elősegíti ezt a törek­vésünket. Míg országos vi­szonylatban 1948‘ban 48.001» volt a traktor-lóerő, addig 1949-ben mar 147.000» 1950-beu 270.000, 1951-ben pedig 385.000. A gépi munka megkönnyíti a dolgozók életét. Kormány­zatunk 1948-ban adta me­gyénknek az első gépállo­mást. Azóta ezen a téren is Rákosi elvtárs útmutatásai nyomán nagy utat tettüuk meg. 1949-bou már 17 gépállo­másunk volt. Ma számuk el­érte már a harmincat. Me­gyénkben ma már 626 trak­tor áll rendelkezésére terme­lőszövetkezeteinknek é«5 dől gozó parasztságunknak. Az ötéves terv még további gép­állomásokat, traktorokat, búr- gouyaszedőgópeket, motoros permetezőket, kévekötő"ara- tóg'épeket, stb. ad megyénk dolgozó parasztságának. — Ezek a gépek kímélik a dol­gozókat, felszabadítják őket a nehéz testi munka alól» vi­dámabbá és boldogabbá te 6zik a falu népét. így változik megyénk me­zőgazdaságának arculata. — Erről a változásról már 1926 július 31-én beszélt Rákosi Mátyás eivtárs, amikor pe­rében az utolsó szó jogán pro- grammot adott a dolgozó ma­gyar népnek. És a (kecskeméti beszéd óta mennyire meg­gyorsult ez a változás. Álla­mi gazdaságaink már 11 ezen munkást foglalkoztatnak, kik egészséges, modern, világos otthont kaptak. Eltűntek a majorokban, tanyákon a volt cselédek dűledező’ dohos­egészségtelen vályogkunyhóí. Termelőszövetkezeteink pe­dig szépen fejlődnek. Dolgo­zó paraszságunk legöütuda- tosabb fiai megértették Rá­kosi elvtárs útmutató sza vait. Önkéntes elhatározás­ból csoportot alakították’ vagy szövetkezetbe léptek. És nem csalódtak. A nagyba­racskai Petőfi csoport inár tavaly napraforgóból 12 má­zsát szedett le, az egyénileg dolgozók csak hét mázsát. — Cukor répából 70 mázsát ter meltek, az egyénileg dolgo­zóik csak 50-et. A esíkériai Uj Barázda csoportnál ta­valy több mint 100.000 forin­tot, a fiilöpházi Petőfinél pe­dig 112.000 forintot osztottak szét. Hasonló az eset más csoportoknál. Ée az idén cso­portjaink még nagyobb jöve­delemről számolhatnak be. Valóra váltak Rákosi elv­társ útmutatásai. Az elszórt paraszti parcellán nem bol­dogult a dolgozó parasztem­ber. De a társas nagyüzemi gazdálkodás már eddig is nagyban emelte életszínvo­nalát. így például már ta. val,y a gátéri Vorosilov teir melőe-oportban a Hajdú- család 20.000 forinton felül részesedett. Kontra János kö­zépparaszt 15.000 forintot ka­pott tavaly az évvégi elszá­moláskor. És hosszú sorok­ban folytathatnánk a név­sort azokról, akik a boldog ? biztos, szabad jövőjüket ta lálták meg a társasgazdálko- dásban. Amit Rákosi elvtárs ígért- azt meg is tartotta. Mindig olyan célokat tűzött nemzete elé, amelyek a dolgozó nip érdekében valóik» tehát meg lehet és meg kell valósítani A megvalósításhoz adja, az útmutatást, a segítséget a miudonnapi munkához és harcokhoz» így építi örszá cunkat, szocialista hazánkra4

Next

/
Oldalképek
Tartalom