Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-27 / 73. szám

Növekvő érdeklődés nyugati gazdasági körökben a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet iránt Az egész világ közvéleménye feszült figyelemmel tekint a kü­szöbönálló moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet elé. A „Béke védelmében” című folyó­iratban Gordon Shaffer ismert angol újságiró megállapítja: az Egyesült Államok meg akarja akadályozni a kereskedelemct Kínával s ugyanakkor tudató, san olyan politikát folytat, amelynek célja az angolok ki­szorítása a távolkeleti piacok­ról Az angol kereskedelmi cé­gek ezt jól tudják. Úgyszintén bőséges értesülésük van arról, hogy az amerikai töke a nyu. gatnémetországi és japáni olcsó munkaerőt kihasználva, ki akar­ja húzni a talajt az angol exportörök iába alól. Ezért angol vezető politikasok kénytelenek beismerni, hogy a ke;eteurópai országokba irányuló exportra kimon. dott amerikai tilalom ellen­kezik Anglia érdekeivel. Shaffer sok Beszélgetésre hi­vatkozik, amelyeket angol nagy. iparosokkal folytatott. A gép­ipari vállalatok képviselői emié. keznek a háború előtti időszak­ra, amikor üzemeikben csak a szovjet megrendelések tartották fenn a munkát. A jelenlegi helyzet — írja Shaffer — erélyes cselekvést követel, hogy megtörjük a mes. terséges határokat s visszatér, jiink a normális kereskedelmi kapcsolatokhoz. Sok angol nagyiparos kész felújítani a kereskedelmet a Szovjetunióval, Kínával és a népi demokratikus orszá­gokkal. CSAK AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK FÉLNEK A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁS. TOL A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet mindinkább felkelti Hollandia kereskedelmi és ipari köreinek érdeklődését. A rotterdami Handels en Trans, port Courant e körök vélemé. nyét fejezi ki és a következőket Írja: „Hollandiának a moszkvai ta­nácskozást fel kell használnia arra, hogy rendes kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen a kelet, európai országokkal, különösein a Szovjetunióval? Feltesszük a kérdést: Miért ne utaznánk Moszkvába? Mi rossz lehet ebben? Természe­tes, hogy csak az amerikai im­perialisták félnek az oroszok által kezdeményezett tanácskozástól. Az amerikaiak azonban nem gon. dóinak arra, hogy sok ország, így Hollandia is a hanyatlás állapotában van.” 60« FRANCIA GYÁROS JELENTKEZETT AZ ÉRTE­KEZLETRE A Libération jelenti: Hatsziáz francia gyáros kérte, hogy részt, vehessen a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten. A moszkvai értekezleten résztvevő francia delegáció tag­jai összeültek. A delegációnak az eddigiek szerint 28—30 ,agja lesz, akik március 29—31-én hagyják el Párist. Eserkétssás DISZ-flatal tiltakozó nagygyűlése JÍ ecs kémét en Hétfőn este 1200 Ikeeskeméti DISZ-fiatal tiltakozó nagy­gyűlést tartott az amerikai imperialisták alias gaztettei ellen. Tóth Sándor elvtárs. a megyei DISZ-bizottság tagja beszámolójában kiemelte, bogy az egész világot lázban tartja az az izzó felháboro­dás. amelyet az amerikaiak baktériumtámadása váltott ki Koreában. A baktériumfegy­ver, alkalmazása egyik része az imperialisták bűnös törek­vésének. amelyek a koreai és az általános távolkeleti hábo­rú kirobbantására irányul­nak. A világ minden részén sokmillió ember mély felhá­borodással értesült, az impe­rialisták szörnyű gonosztet­téről, arról, hogy baktérium­bombákkal akarják pusztíta­ni a koreai anyákat, gyerme­keket. aggokat. A varsói II. Világbóke Kongresszus köve­telte, hogy azonnal tiltsák be az atom- baktérium- és a ve­gyifegyverek. mérgező rádió­aktív anyagok és minden más tömeges pusztításra al­kalmas eszközök használatát. Tóth elvtárs beszámolója után Novák Zoltán a kecske­méti diákifjúság nevében emelte fel tiltakozó szavát az aljas gaztettek ellen. Adankovics Lajos Kecske­mét város ifjúmunkásai ne* vében tiltakozott a bűnös gaz­tettek ellen. Hangsúlyozta, hogy olyan aljas eszközökhöz folyamodtak, mint a kolera, tifusz. pestis s más hasonló baktérium, amellvel az em­beriség kiirtását tűzték ki cé­lul. Ez már a végső elkesere­dés jele. Itt már nem az im­perialisták erőssége, hanem a gyengeség mutatkozik meg. .Mi fiatalok még jobb mun­kánkkal válaszolunk erre a mocskos cselekményre." — Adankovics elvtárs válasza, hogy munkateljesítményét 125 százalékról. 140 százalék* ía teljesíti április 4-re. Havas Éva úttörő csapat- tanáeseluök az úttörőifjúság m » vében tette meg hozzászó* lását. „Minket úttörőket is szörnyen felháborít az az al* ja* cselekmény, amelyet test­véreinken visznek véghez Ko­reában és Kínában. Innen kiáltjuk az imperialistáknak’ hogv piszkos terveik előbb* tu óbb kudarcba fulladnak.’*. Dali István, a Kecskeméti Gépállomás fiatalja hozzá- g//dúsában elmondotta, hogy az imperialistáknak az a tö- f.ásvésük: már csecsemőkor­ban elpusztítsák a jövő műn* Másságát. Míg a szovjet és magyar tudósok és a népi de­mokráciában lévő orvosok ez­rei az emberek életének meg* mentésén fáradoznak, addig az imperialisták az emberek pusztítására használják fel a tudományt. Maga és a többi traktorosok nevében vállalta, hogy jobb munkával felöl er­re az aljas tényre 3000 nor mái hold helyett 3436.5*re fog* ják teljesíteni vállalásukat április 4-re. Rácz Gábor ipari tanuló is felemelte tiltakozó szavát. „Követeljük, hogy^ a népek ítélőszéke elé állítsák az em* berbőrbe bújt sátánokat és mindazokat a háborús bűnö­söket- akik baktériummal akarják elpusztítani az ár­tatlan embereket. A fiatalok a gyűlés végén az alábbi szövegű tiltakozó táviratot küldték a DISZ Központi Vezetőségének. „Mi Kecskemét város fia­taljai, felháborodva _ vettük tudomásul az imperialisták gyalázatos cselekedeteit, a baktériumfegyver használa* tát, a bős koreai és kínai nép ellen. Mi tudjuk, ez az aljas mód­szer a fiatalok derűs jövőjét fenyegeti, ezért követeljük valamennyi dolgozó és fiatal nevében, csatlakozva a világ millióinak követeléséhez, hogy szüntessék be azonnal az em­berek millióinak pusztításé* hoz alkalmazott baktérium* fegyvert. Követeljük, hogy szüntes­sék be az egész világot fenye­gető koreai háborút és a bak­tériumfegyver alkalmazását. Követeljük -a bűnösök szigo­rú megbüntetését.’1 A bajai osztálymérnökség dolgozói készülnek április 4-re A bajai osztálymérnökség dolgozói március 9'i eredmé­nyeik továbbnövelésével ké­szülnek felszabadulásunk he­tedik évfordulójára. A dol­gozók vállalták, hogy április 4 tiszteletére március havi tervüket két nappal előbb be fejezik. A Baja—Bács’bokod vonalon dolgozó Hl. szakasz dolgozói külön vállalást tel* tek a Loymozgalom beveze­tésére és a maguk munkate­rületére továbbszélesítették a selejt elleni harcra, a „termelj ma jobbat, mint tegnap" mozgalommal. A pályamesteri szakaszok brigádjai tovább mélyítet­ték a soraikban megnyilvá­nuló versenyszellemet azzal, hogy az egyes szakaszok pá­rosversenyre hívták ki egy­mást. A bátaszéki sztahano­vista szakasz példamutatásá­val a versenylendületnek to váb utat tör azzal a vállalás­sal, hogy II. negyedévi tervü­ket öt nappal előbb fogják befejezni. Beszédes számok az amerikai filmgyártás válságáról Az amerikai lapok a mozi- látogatók számának roha­mos csökkenéséről számol­nak be. A newvorki Wall­street Journal számszerű adatokat is közöl. A lap sze­rint 1946-hoz képest a mozik 1949. évi látogatottság^ 22.5 százalékkal csökkent. 1950- ben további 13 százalékos esés következett be... A Wall Street Journal azt is közli, hogy egyedül Kali­fornia déli részében több mint 130 mozi szüntette be előadásait, Chicagóban bo filmszínházat, zártak be, Bős. ton egyetlen kerületében 50 mozi állt le. Hollywood urait, persze ér­zékenyen érinti a bevétel ro­hamos csökkenése. Az ame­rikai Filmipari Szövetség bevallása szerint 10 holly­woodi filmből kilenc még a gyártási költségeket sem hozza be. Ezért, elhatározták, hogy reklámhadiáratot. indí­tanak az amerikai filmek népszerűsítésére. A _ „Min­dent az amerikai filmért“' akció élére maga Truman elnök állt, aki a propaganda­hadjárat megnyitása alkal. mából vendégül látta a Feliéz Házban Hollywood szépsé­geit és vidám pezsgőzés köz­ben lefénykóoeztette magát közöttük. Pártoktatás Háza előadásai 27.011, csütörtökön délután 6 órakor előadás a Bolsevik Fárt negyedik fejezetéhez „Történelmi materializmus” címmel. Eló'adó: Ördög László elvtárs. 27-én, csütörtökön délután 6 órakor a politikai gazdaság- anfolyam ötödik anyagához „Az imperializmus mint a kapitaliz.' mus legfelső' foka” címen. Előadó Fricska Margit elvtársnö. Tények és számok a Tito-íasizmusról Az amerikai imperialisták délkeleteurópai támaszpont­járól, Tito Jugoszláviájából állandóan érkeznek hírek a nép nyomoráról, az életszínvonal rohamos süllyedéséről,a tomboló terrorról és a. háborús előkészületekről. Most a tények és számok adataival világítjuk meg, hogy mi tör­ténik Jugoszláviában, milyen a jugoszláv nép élete a fa­siszta uralom alatt. A. Tito'politika Az első adat már sokat meg. mond: Tito Jugoszláviájában az állami költségvetésnek majdnem 70 százalékát háborús előkészü­letekre fordítják. Jelenleg közel 1 millió ember van fegyverben és a belgrádi vezetők parancsa 2 mil.ió embert kényszerben munkára az országban minden­felé folyó katonai építkezések­nél. A fegyveres alakulatok tag. ja't besúgók veszik körül, akik. nek jelentése alapján 130.000 .,megbízhatatlan” katonát bün­tető alakulatokhoz helyezlek át, 20.000 forradalmi gondolkodású katona és tiszt pedig bőr önök­ben és koncentrációs táborokban sínylődik. A besúgók, az UDB. kémek mindenül t jelen vannak és szorgalmasan működnek, amit bizonyít, hogy Rankovlcs böríö. neiben, amelyek száma egyre szaporodik, 250.000 munkást, pa. rasztot és ér,elmíségit tartanak fogva, olyanokat, akik felemel­ték szavukat a fasiszta ter­ror ellen és akik „megbizha. tatlanok” voltak a Tito.uralom szemében. Ezzel szemben 20.000 háborús bűnöst^ akik együtt mű­ködtek a hitlerisiákkal, sza­badon bocsátották és ezeket Rankovlcs^ mint „megbízható” elemeket az államgépezethez és a hadsereghez osztotta be. Harmincnyolc hivatásos lisztl- iskola 18 tartalékos tisztiiskola és 29 kémiskola működűi Jugo. száviában — amerikai tisztek vezetése alatt. A határszéli pro. vokációk egymást követik: 1950- ben a magyar határon 795, Bul­gária határán 123, az albán ha­táron pedig 80 provokációt kö­vettek el a titóisták. Az ország értékeit a nép elől elvonják és az imperialistáknak juttat jóit: a színesfém kivitt!» az Egyesült ÁUamokba 1939.hez vi­szonyítva ötszörösére emelkedett s ugyanakkor, amikor a jugo­szláv nép éhínséggé] küzd, a titóisták évenként 1 millió tonna búzát és kukoricát szállítanak Nyugat-Némeiországba, az am«, rikai imperialisták nyugateuró­pai támaszpontjára. Ezt csinálja, így dolgozik a Tito.politika. Minden, az impe­rialisták érdekében és parancsa szcrjnt. ) • •• és hatása a népre A katonai kiadások, a há­borús előkészületek hatalmas tételei általános dráguláshoz, az életszínvonal zuhanásszerű süllyedéséhez, nyomorhoz ve­zettek. A titóista Jugoszlávia ipari üzemeiben 12—14—lü óra a munkanap. A jugoszláv mun­kás havi 2000—3000 dinárt ke­res, amikor egy kiló Olaj 700, egy férfi ina 3000 dinárba kerül. 1951 októberében az amúgyis magas vasúti tari­fát a háromszorosára emel­ték, a városi közlekedési vi­tel díjak ugyanekkor 7—10' szeresükre emelkedtek. Az áramtarifa és vízdíj 300 szá- za'lékkal emelkedett, a tél ide­jén a fa árát 73, a szén árát pedig 250 százalékkal, drágí­tották. Tíz-tizenötszörösére emelkedett a gyógyszerek ára ZSt Nyomorúságosak a lakás* viszonyok. Semmi sem törté­nik a lakásépítés terén, de még a háborús romos házakat sem tatarozzák. A szerbiai vá­rosokban a lakóházak 50, « lakásoknak pedig 60 százaléka még ma is romos állapotban van. Az egészségügy megdöben- tően elhanyagolt. Jugoszlá­viában évenként 100-000 em­ber hal mea tüdővészben és az ipari munkások 80 száza­léka tüdőbajos, A mezőgazdaságban a ku- lákok uralkodnak, a szegény­parasztság nyomorog. Het­venezer _ kulákgazdaság van Jugoszláviában, amely két és félszer több földdtü rendelke­zik, mint a 629.000 dolgozó- paraszt-gazdaság. A kidáiiok évenként a szegényparasztok gazdaságának 10 százalékát tönkreteszik. A szegénypa­raszt ipari cikkekhez csak fe­ketepiacon juthat, egy liter petróleumért például 5 litefi tejet és 10 tojást kénytelen adni. À mezőgazdaság terme­lése 1939-hez viszonyítva, 50 százalékkal csökkent. A Ju­goszlávia éléstárának" neve­zett, Bácska és Szlavónia szán tóföldjeinek 65 százaléka 195T ben bevetetlen maradt. Ilyen a helyzet az állattenyésztés területén is, a szarvasmarha- állomány például 1949-hez vi­szonyítva 600.000-rel csökkent. Romlás és nyomor az egész vonalon: ez a következménye a Tito.politikának. A KÜLPOLITIKA HÍREI Berlinből jelenti az MTI’ tőgy a demokratikus jogok védelmére alakult Groscourt- iizottság a nyugatberlini ha- óságok terrorintézkedéseit nzonyító okmánygyüjte- nényt nyújtott át Berlin zovjet, amerikai, brit és rancia parancsnokának. Az okmányokból kitű­ik, hogy Nyugat-Berlinben 951'ben 2005 személyt tartóz- attak le a béke és a német gy'ég mellett történt állás- oglalásuji miatt. A bizottság ényképgyüjteményt állított >ssze a- VIT részvevői eilen ntézett brutális rendőri tg. nadásokról is. * A Daily Worker jelenti, hogy több mint ötmillió an­gol munkás készül a közei) hetekben munkabéremelési követelés előterjesztésére. * Montevideóból közli a TASZSZ, hogy a Brazíliai Kommunista Párt március 25-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A párt eb­ből az alkalomból felhívta a brazil népet, hogy a nemzeti és társadalmi felszabadulásá­ért vívott harccal tegye em­lékezetessé ezt a napot. • Sydneyből jelenti az ADN: Ausztráliai gazdasági körök­ben nagy felháborodást kel­téit, hogy nem engedték be az USA-ba Malay ismert ausztráliai nagyiparost, mert nem volt hajlandó válaszolni a politikai beállítottságára vonatkozó kérdésekre. * Az angol sajtó közli, hogy McCormick tengernagy, az agresszív atlanti tömb hadi­tengerészeti erőinek főpa­rancsnoka ellátogatott Island szigetére. A tengernagy azért utazott Izlandbu, hogy meggyorsítsa, az amerikai ha­ditengerészeti támaszpontom építési munkálatait. * A kínai textilmunkások szakszervezete — mint Pe* kingből jelenti az Uj Kína *- élesen tiltakozott a hong­kongi brit kormánynál amiatt, hogy a brit hatósá­gok kegyetlenül meggyilkol­ták Csen Ta Ji kínai textil- munkást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom