Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

A dolgozó magyar nép egységesen tiltakozik a Ilelojannisz elvtárs és társai ellen 1 "sziálő merénylet ellen A magyar dolgozók hatalmas (cinegeiből viharos feiháboro. dást váltott ki az a gaztett, amelyet a görög monarchofa- eiszták az amerikaiak párán, csára Belojannisz elvtárs és hős társai eilen elkövetni készülnek. Táviratok, levelek ezreiben fe­jezi ki népünk, ifjúságunk együttérzését a görög hazafiak iránt. Az Országos Béketanáes magyar dolgozók tiltakozásának kifejezést adva az alábbi táv­iratot küldte a görög kormány tlak: „A békeszerető magyar nép bői mélységes felháborodást vál tolt ki az a hír, hogy a görög Vérbíróság Nikosz Belojannisz. nak és társainak, a béke bátor görög harcosainak elpusztítása' ra készül. A görög kormány a fasiszta rémuralom megterem, lésével, a haláltáborok felállítá. »aval, a béke hívei ellen indí­tott hajszával már beszennyezte kezét. A Belojanniszék elleni bűntett, ez a jogot, igazságot, emberiességet meggyalázó eljá­rás betetőzi a monarchofasiszta kormány eddig elköveleit nép. ejlenes cselekedeteit. Az egész magyar nép előtt világos: a gö­rög kormánynak ez a náci mód. ezereket amerikai sugal mazásra utánzó eljárása nemcsak a gö­rög békeharcosok élete ellen irányul — merénylet ez minden jószándékú, a békét becsülete sen kívánó és azért harcolni kész ember ellen. Gonosz kísér­let, hogy elfojsa a görög nép békeakaratát. Az ame­rikai imprializmus zsoldjában álló vérbíróság Nikosz Be|oja>* nisz és társai elítélésével az egész emberiség békevágya fe­lett próbál ítéletet mondani. Ehhez azonban sem a bíróság, nak, sem a görög kormánynak nincs erkölcsi ereje, nincs joga, nincs hatalma. A Belojannisz és társai ellen indított hajsza a több mint hétmillió magyar béke- harcos felháborodását és viha­ros tiltakozását váltotta ki. Leve­lek és táviratok ezrei közlik ezt naponta a Magyar Országos Béketanáccsal. Ezért ml, mint népünk igazságérzetének és békeakaratának megszólaltétól, kijelentjük: a békét építő dolgos magyar milliók a leghatározot. (abban tiltakoznak a készülő merénylet ellen — követelik a gö. rög békeharcosok ellen indított eljárás haladéktalan megszűnj* tését, szabadságot követeinek Be­lő jannisznak és társainak J B.-lojannisz elvlársat néhány hónapon belül most állítják má­sodszor az athéni katonai tör­vényszék elé. Első alkalommal a múlt év végén megmentette éle. lét a nemzetközi szolidaritás ha. talmas til lakozó mozgalma. De február 15-én amerikaiak pa­rancsára újból perbe fogták. A görög monarchofasiszták heteken át készítették elő ezt az újabb pert. A foglyokból embertelen kínzásokkal igyekez­tek „vallomásokat” kicsikarni az egész görög titkosrendőrséget felvonultatták „tanúként”. Azon ban minden terror ellenére is kártyavárként dőltek össze a monarchofasiszták által kiagyalt rágalmak és hazugságok. Bele jannisz elvtárs a vádlottak pad­járól megvédte a kommunista párt helyes politikáját es leleplezte a fasiszták mesterke­déseit. Az ügyész most halált kér Be;ojanniszra és tizenegy tár. Sára, De a világ békeszeretö emberei fokozzák harcukat Belojannisz elvtárs életének megvédéséért. Tito fasiszta pártjának politikai és érkötési zülléséről A .jugoszláv politikai emi­gránsok Prágában megjelenő Nova, Borba című lapjában A. Todorovics Tito fasiszta párt jártak széthullásáról a többi között a következőket írj<a: Tito pártja az úgynevezett központi bizottságtól a legki­sebb alapszervezetig közvet­lenül az ÜDB-nak van alá­vetve. A titóista várt a rend­őrség eszköze és f üggvénye. A pártfunkcíonáriusok ma­guk is az UDB szolgálatában állnak. Rankovics janicsárjai min­denhol ..megbízhatatlan“, és gyanús“ elemek után szima­tolnak. A terror ellenére igen sok párttag fent ki ellenállást. Szembeszállnak a Tito-banda áruló politikájával, védelmé­re kelnek azoknak, akikot Ti- tóék üldözőbe vettek. Titóék fő feladatként tűzik pártszervezeteik ©lé az ».új gazdaságú intézkedéseik“ is­mertetését. Db ők maguk sem tudták elhallgatni» hogy ép­pen a párttagok között voltak sokan, akik leleplezték a nép előtt e rendeletek kapitalista és lei g ázó jellegét. A titóista pártszervezeteket a tagság teljes passzivitása jellemzi. A tagok nem fizet­nek tagdíjat, nem járnak ösz- szejövetelekre. A hadsereg pártösszejövete­lein ugyancsak néma csend uiukodúlk. Gyakran megtörté­nik, hogy éppen ezekről a összejövetelekről viszi, el és börtönzi he az UDB azokat, akik tiltakozni merészeltek az UDB terrorja elleP. vagy bí­rálni merték a Tito-klikk szovjetellenes politikáját. Manstein tábornok hét napi szabadságot kapott a börtönből Bonnból jelenti az ADN: Manstein, a volt náci hadse­reg tábornagya, akinek sza- badonbocsátását Adenauer követelt©, hétfőn hétnapos ,»szabadságot” kapott a werli angol börtön vezetőségétől. Angol körök ezzel kapcsolat­ban Düsseldorfban kiielentet­ték, hogy Manstein .-feleségét akarja meglátogatni.” A heidelbérai amerikai megszól ó hatóságok utasítá­sára kedden n landsbergi nme- rikai börtönből szabadlábra helyeztek hat háboríts bűnöst. A szabadon b o c s á to 11 aík kö­zül ketten szövetséges reiiii­iőik meggyilkolásában vettek részt, a másik négy emberte­len kegyetlenkedéseket haj­tott végre koncentrációs tábo­rokban. Mind a hatan többévi fegyházbüntetésre voltak ítél­ve. Albán - magyar kulturális tárgyalások Budapesten Az albán-magyar kulturális egyezmény tárgyalására Buda. pestre érkezett .Javer Maio, az albán kulturális kapcsolatok bi­zottságának főtitkára. Az albán­magyar kulturális egyezmény tárgyalásai sikeresen folynak. Az angol »alsóház folytatta az angol király halála mi- ait félbeszakadt külpolitikai vitát. Morrisou» vcht külügry* miniszter, aki .a munkáspárt nevében megindokolta a bi­zalmatlansági indítványt, azzal vádolta Churchill minisz­terelnököt» hogy januári washingtoni látogatásáról ,»feltehe­tően súlyos kötéiezeitségváUa ásókkal" tért haza. Ezek közé tartozik, hogy kötelezettséget vállalt Anglia részvételére az amerikai imperialisták Kína elleni agressziójában. — Churchill azzal vágott vissza Morrisonnak, hogy a konzer­vatívok lényegében a munkáspárt politikáját foh/tat,iák, mert a munkáspárt már tavaly ígéretet tett Amerikának, hogy támogatja Kína elleni agressziójában. Az alsóház többsége egyébként 318 szavazattal. 285 ellenében leszavaz- ta a munkáspárti bizalmatlansági indítványt. A Dalig Ex­press* a. vitáról írva. hangoztatja: a munkáspárti kor­mány már tavaly hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai lé­gierők kínai területet bombázzanak és így a munkáspárt­nak nem sok joga yolt Churehillnek szemrehányásokat tennie. Ha a munkáspárt indítványának okait keressük, kizárólag azt a magyarázatot találjuk, hogy a most ellen­zékben lévő munkáspárt az amerikai imperialistákat tá­mogató angol külpolitikát helytelenítő tömegek kedvében akart járni é<s kihasználni töreked»! t az állandóan növekvő elégedetlenséget. Újabb jelentések a francia expedíciós hadsereg vietnami visszavonulásáról hogy a de Lattre de Tassigny féle támadó hadműveletek korszaka lezárult és a főhadi­szállás visszahelyezése Sai­gonba megerősíti ezt. A Ce Soir jelenti, Brice amerikai tábornok és Hoskins ellentengernagy Bangkokból repülőgépen Saigonba érke zett, hogy szemlét tartson a légitámaszpontokon. Letourneau, a társálilamok minisztere négy óra hosszat tárgyalt Saigonban MacDo­nald keletázsiai brit Ikor- mánybiztossal, majd azonnal repülőgépre tilt, hogy vissza­utazzék Párizsija. A francia expediciós hadse­reg — a New York Herald Tribune jelentése szerint — már Hoa Binli kiürítése előtt Hanoiból Saigonba helyezte át főhadiszállását, körülbelül 900 kilométerre a hadművele­tek színhelyétől. Hanoi — mint ismeretes — n legutóbbi napok eseményei következté­ben hadszíntérré vált és a vietnami népi hadsereg csa­patai 60. sőt helyenként 40 kilométerre is megközelítet­ték. Hanoi közelében parti­zánegységek is beszivárogtak és a város környékén harcok folytak. A Le Monde is elismeri, A Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának ülése A Német Szocialista Egység­párt központi bizottsága ülésén, amelyen Pick ejvlárs elnökölt, W. Uíbriclit, a párt főtitkára rész­letes beszámolóban foglalko­zott a Párt ideológiai, politikai és szervező munkájával, va­lamint a párt. II. kongresszusá­nak előkészítésével. Ulbricht kiemelte, hogy a II. pártkon gresszus előkészítése annak a fokozott harcnak a jegyében történik, amely a békeszerződés megkötésének meggyorsításáért és az egységes, demokratikus Németország megteremtéséért folyik. Hangsúlyozna a Német Demokratikus Köztársaság kor- mánya által a négy nagy- hatalomhoz intézett levél, va­lamint a levélre adott Szovjet válasz nagy jelentőségét Rákosi elvtárs a világ dolgozóinak vezérkarában A Kommunista PUemacio. lutte vag)/ röviden Komintern* a világ kommunista pártjai­nak nemzetközi szervezete volt* amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom■ győ­zelme után Lenin—Sztálin ■pártjának kezdeményezésére jött létre. A Komintern a raarxizmus-leninizmus alap­ján, a nemzetközi, munkás- mozgalom történelmi tapasz­talataira támaszkodva, nagy szerepet vitt a világ forradal­mi mozgalmának fejlesztésé­ben, az opportunizmus, az el­lenforradalom és a reakció el. leni harcban. 1920. július 17'én nvílt meg és augusztus 7'éu zárult a K ommunísta Inter na c i an ál e második kongresszusa. Az in­tervenciós csapatok által fe­nyegetett, blokáddal fojtoga­tott, aljascm rágalmazott és szidalmazott S'-ov ief-Oroszor szdg fővárosából Moszkvába zarándokollak az európai mun­kásmozgalom legjobb vezetői: franciák és olaszok> németek és angolok... És Moszkvába zarándoko tok az. ázsiai és afrikai gyarmati sorban seny­vedő* vagy félgyarmati sor­ban tengődő népek legkima­gaslóbb szabadságharcosai. —- Moszkva lett az emberiség re­ménysége, vágyainak, törek­véseinek, szabadságharcának agya és szíve. A szovjet nép, Lenin és Sztálin pártja, Le­nin és Sztálin mutatták az utat. A kongresszuson megva­lósult az is, amit Lenin első találkozása alkalmával mon' dolt Rákosi ehvtársnak: a vi­lág dolgozói tanultak a ma­gyar kommunisták tévedései­ből, a Magyar Tanácsköztár­saság sorsából. De tanúd ah a magyar munkások> a magyar vöröskatonák hősiességéből s önfeláldozásából is. Rákosi elvtárs három éven át (1921—1924) a nemzetközi forradalmi mozgalom vezér­karában dolgozott, a Kommu­nista Intemacioná e Végre­hajtó Bizottságának titkára volt. ° képviselte a forradal­mi munkások világszervezetéi egész sor történelmi jelentő­ségű kommunista kongresZ' szuson. Így Olaszországban> Csehszlovákiában, Franciaor­szágban, Németországban. Az európai államok rendőrsé­gei valóságos hajlóvadászatot rendeztek ellene. Az olasz rendőrség ebben a kérdésben együtt működött a csehszlovák rendőrséggel, a német politi­kai rendőrség a franciával. Közös erővel hajszolták Rá­kosi elvtársat, de sohasem ta­lálták meg. Amikor a nagy szállodákban rendeztek raz- ciát, ő valamelyik munkásla­kásban aludt. Amikor a nem­zetközi exyresszvonatokou ke­resték, ö egy parasztszekéren utazóit, vagy gyalog szerrel mérte az erdei ösvényeket. — Megtörheted.en erő védelmez­te: a nép bizalma, a nép sze­retedé. Ezért bizonyult v&e szemben tehetetlennek az eu­rópai burzsoázia egész rend­őr-apparátusa. Nagy nyelvtu­dása» hatalmas általános mű­veltsége, az illegalitás szabá­lyainak ismerete és betartása ebben az egyenlőtlen harcban, amit egy világrész rendőrei­vel vívott> az ő számára biz­tosította a győzelmet. Szerepe volt az Olasz Kom­munista Párt megerősödésé­ben és elvi megtisztulásában. Segített a Német, Kommunis­ta Párt megszilárdításáért folytatott harcban, a pártba befurakodott opportunisták s árulók leleplezésében — ab­ban, hogy a párt sorait meg­tisztítsa és szorosabbra zárja. A Francia'■ Kommunista Párt. bau küönösen a trockista be­folyás kiküszöbölésében nyúj­tott nagy segítséget. Ezekben az években kifej­tett tevékenysége gazdag és sakdldalú. Rákosi elvtárs ak­kor vívöH harcaiból ma is so­kat tanulhatunk. Elegendő, ha olaszországi tevékenysé­gére hivatkozunk. Rákosi elv- társ 1921-ben Lenin kezdemé­nyezésére a Kommunista In~ lcrnacionálet képviselte az Olasz Szocialista Párt [ivor- nói kongresszusán. Itt az op­portunisták ellen kellett har­cai nia. akiknek célia az volt, hogy: befurakodjanak a Kom- ! mnnista Internacionáleba és - ott folytassák áruló poütiká- ' jukat. A szocialisták többsé' ■ ge ekkor még nem fűtött tisz­■ tán és áridó vezetőinek ható- ' sóra, szakított a kommunis­tákkal. De másfél esztendővel ké­sőbb, amikor már Mussolini fekete árnyéka borult Olasz­országra, Rákosi elvtárs is­mét odautazott. Most a szek­tariánusok, a ,.baloldaliak" el­len is kellett harcolnia, akik nem értették meg, hogy mi­lyen hatalmas jelentősége van a fasizmus elleni, harcban a ■műnkét, egységnek. Az Olasz Szocialista Párt új kin gr esz. sztisán akörül folyt a vita, hogy az olasz szocialisták vissza akartuk térni a Kom­munista Internucionáléba, hogy a kommunistákkal együtt védekezzenek a fasiz­mus ellen. Rákosi segített megtalálni a helves álláspon­tot — s segített meggyőzni, az olasz kommunistákat, akik közül sokan nem jé, szemmel nézték a még ingadozó, de jó­hiszemű szóéi alislákkall való egyesülést. Ebben az időben együtt harcolt Togliatti elv­iár ssal. Rákosi elvtárs moszk­vai működése alatt sokat ta­nult a Nagy Októberi Szocia- isla Forradalom vezéreitől, Lenin és Sztálin elvtársaktól, i Bolsevik Párt harcainah nazdag tapasztalataiból és a lenini-sztálini tanításokat al­kalmazta egész forradalmi te­vékenységében a nemzetközi munkásmozgalom különböző harci terepein. Nem véletlen, hogy amikor 1922 októberében az olasz fasizmus uralomra jutott, a nehéz helyzetben lé­vő Kommunista Párt támo­gatására újra Rákosi evtársat küldték Olaszyszáaba, aki ott majd egy évig dolgozott Mus­solini legvadabb terrorja ide­jén. Rákos-i elvtárs, mint a Kom­munista Internaciondle tit­kára, sok országot, bejárt. De bárhol karolt és bárhol dol­gozott, megmaradt mindig magyarnak, magyur forradui- mórnak, magyar kommunis­tának. A magyar forradalom tapasztalatait sietett a többi testvérpártba n hasznosító ni. Ezek a pártok ma is elismerés­sel szóljuk a munkáról, melyet soraikban Rákosi elvtárs a proletár nemzetköziség közös nagy Húgéért kifejtett. Mialatt Horthy egymást kö­vető kormányai hanaos, osto­ba és hazug irredenta jelsza­vakkal a magyarság ellensé­gévé tették vlamennyi szom­szédját, azalatt Rákosi elvtárs szinte az egész földkerekségen bnrátokat, szövetségeseket szerzett a dolgozó magyar népnek. A magyar nép sorsa láthatatlan, de egyre erősebb szálukkal szövődött össze a szabadságért harcoló népek sorsával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom