Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

Dana a festészetben Adatok Kecskemét régebbi történetéből , Uj kiállítás nyílik meg vasár­nap a bajai Türr István múzeum­ban ,fiuna a festészetben” cím. mel, A kiállítás kiegészíti a múzeum gazdag Duna történeti, természetrajzi és néprajzi anya­gát. As anyag összegyűjtése bebi­zonyította, hogy alig akadt du- namenti város, község, vagy falu, amelynek ne lenne festője, évtizedek során, szinte észrevét­lenül egy második magyararcú dunai iskola bontakozott ki fes. ttsse tünkben. A megnyitásra kerülő kiállí­tás fonala sorrendben követi a Duna folyását helységről hely­ségre, ahol festőink dolgoztak, EsZtergov>M, Nyergesujfalu [Ké­pei után a zebegényi Dunaika­nyar Szönyi István művészeté, ben vált számottevő értékké, Dö­ntősön és Nagymaroson népi de­mokráciánk terernteite munka­lehetőséggel dolgoznak művésze­ink, A szentendrei művészteie. pet Paizs-Goebei, Czóbel, Göll- ner, Bcok Judit, munkái képvi­selik, Békásmegyer, Újpest, Mar­gitsziget a múlt század román, fikus festői Markó András, Te­lepi/, Keleti művészi felfogásá­ban kelnek életre. Budapest a legkülönbözőbb festői felfogásban szerepel a ki­állításon. Mcdnyánszki látképe, Bernáth Aurél budai képe, a hi­dak sorsát szemléltető művészi képanyag, szinte történelmi je. lentőségű. A nemesvonalú Lánc­hidat Böhm János még korabeli szépségében, Zádor roncsaiban ábrázolja. A MargiUiidat, S Mányi és Csók, az Erzsébet hidat Boldi­zsár képei örökítik meg. A bajai festőéiet reprezentáns mestere Rudnay Gyula bajai Du­ng,festészetre szinte rálchelte a maga nagy művészetét'. Az álta­la aloyßott mûvés~teiep fiataljai nyáron a gyermekek üdülnek Harcokban és eredményekben egyará,nf, gazdag jelenének ré. szese és tanúja valamennyi kecs­keméti dolgozó, Anná], keveseb­bet tudnak azonban a város múltjáról. Adato<k bőven állnak rendelkezésre, s ezek az igazában most fejlődő, új Kecskemét dia­dalát hirdetik a régi fölött, me­lyet nem ok nélkül ne,,ztek egykor Szent Miklós és Héjjas Iván városának. * Kecskemét helyén, Ptolomaeus Claudius író adatai szerint, az időszámításunk e-lö-ut első év, században a jazjgok Fartiscum nevű városa terült el. Az Árpá­dok idejében királyi bírtok volt, majd többször gazdát cserélt. Volt Hunyadi László és Mátyás, a Koháryak, majd pedig a Cou- fcungok kezén, (A Koháry-név Ismerős, ugyanis a jobbágyin yú- záaáról és császárit Őségéről egy. aránt híres Koháry nevét hirdeii Kecskemét egyik utcája ma is...) Itt székelt a „Kalandos Társa­ság” vezérkara is, amely 200 fő­árral és nemessel s a helyben toborzott csapatokkal az 1526-os rákost országgyűlésen Verböczy nádort és köznemeseit megbuk­tatta. Valamennyi belső háború alatt a város vezetősége nem * nemzeti érdekek védelmét, ha­nem a kétoldali politikát válasz­totta. Például Giöokeisbergnek 9000 forintot, 500 juhot és 250 vágómarhát adott, a kuruc Vak- Bottyán ezredét pedig felruház­ta. 1707 áprilisában a rácok 451 embert legyilkoltak. 155-öt rab. szíjra fűztek és közei 250 ezer taljérnyí kárt okoztak. Tűzvész, járványok is pusztították Kecs­kemétet. A „nagy pestisjárvány” 6000 lakost, az 1794-i tűzvész 1000, az 1818-as pedig 424 há. Zat és tiz malmot pusztított el. Nem utolsó sorban említendő még, hogy a népellenes vezetők a marosvidéki parasztfelkelés leverésére 300, Mária Terézia trónjának megvédésére pedig 180 lovast küldtek. Nemzeti tör­ténetünk szempontjából is érde­kes Nosalopi Gáspár bujdosó összeesküvése, „ki itt a km'1 a el­fogni, aZ Ecsedi-láp közé vjnni És az alkotmány visszaállítására bírni az országos körutat t®vö Ferenc Józsefet. * „Nagy falu”------ így nevezték a zt a régi Kecskemétet, amely­re ma már szinte rá sem ismer, nénk. Legelső pecsétnyomója a tizennegyedik századból való „S. Civitatis de Kechkemeth" kör­A ,,Vörös Október” kolhoz szanatóriumban az üdülő kolhozpa. rasztok a rádió adását hallgatják. Az indiai választások eredménye elősegíti a béke ügyét irattal. 1847-ben Józscf nádor­hoz szabad királyi városi jogért folyamodtak, aki azutáin a ké­rést megvizsgálva így utasítót, ta vissza; — Hjsz községeteknek nincs város képe. A fejlődés je­lei csak Lestár és Kada polgár- mesterek idejében mutatkoztak, egy kia időre. Két utcából akkor alakúit a kukkoktól sokáig el­lenzett Rákóczi-út, Művész telep, stb. Jellemző, hogy 1903—4_ben például, a szervező és építökész- ségü Kada Elek és a konokul el­lenkező úri-kuiák tanáos harcai közben csak a lelenoház, egy laktanya és „ városi cselédszer. zö épült, Kada tervei háttérbe szorultak. Az általa tervezett vízvezeték tiz mélyfúrású kútja egy negyedszázadig kihasználat­lanul pihent, mintegy várva a jobb, alkotó időket. Á piacok a központon szétszórva csúfították a város képét, Zajt, szennyet és legyeket árasztva. Hatalmas ku- lákházak, úri és tiszti kaszinók, kocsmahelyiségek és templomok épültek, vijzcnt annái kevesebb, de nyomorúságosán kicsi mun- káslakások, leint a város szélén, uzsorakamatra. Urak, polgárok és kuláikok pompásan össze­egyeztették érdekeiket a város vezetésekor, bár közöttük is dúlt a még meg sem született gyér. mekek vallásáért folyó, házas- ságelötti léiekvásánás. az úgy­nevezett reverzájis-harc. • A letűnt rendszer fizetett toll­nokái a fellendülés korszakát“ enuegették folytonosan. így föld­osztásnak nevezték és dicsőítet- lék a rájuk jellemző szemérmet­lenséggel a huszas években le­zajló parcellázást. A vezetőség ekkor, hogy pénzhez jusson, löbb mint 5000 holdnyi földet adoft el magas áTOn, Ingyen mindössze vitézi telkeket adtak és harminc új tanyai lelkészség részére háromszáz holdat, K Pár kiragadott adat js jellem­zi Kecskemét korábbi történe. tét. % azt a tényt, hogy a fel­szabadulja ég a Párt nélkül mi­lyen élet folytatódot volna az Alföld közepén lévő település­ben. Nem kellemes számunkra az ilyen visszaemlékezés, de nem Is haszontalan. Mutatja ezt az egyik dolgozónak. Kecskemét múltjáról folytatott beszélgetés után tett kijelentésé: — Ez a város végre á miénk lett és an- nak js kell maradnia! Városunk jövője, mindannyiunk érdeke ezt követeli! Fazekas Tiborc. Azsoj Ghos, az Indiai Kom­munista Párt főtitkára a Daily Worker különtudósítójá- nak Bombayban adott nyilatko­zatában kijelentette: „Az indiai választási eredmények megren­dítették a reakciósokat mind Könyvismertetés Hegedűs Géza : Megkondulnak a harangok Indiában, mind India határain túl és ezek az eredmények hoz. z áj árulást jelentenek a béke ügyéhez”. Hangsúlyozta Ghos: ,,A vá­lasztások eredménye azt mutat­ja, hogy az indiai nemzeti kon­gresszus párt kormányhatalma végéhez közeledik. A kongresz. szais párt elvesztette a nép több­ségének támogatását, de az antidemokratikus vá asztási rendszer lehetővé tette, hogy ez a párt, bár a szavazásnál kisebbségben maradt, megkapja a mandátumok többségét. A kommunista párt és az egyesült baloldali front a választásokból az ország legnagyobb el enzéki erejeként került ki, mely harcra tömöríti a népet a kormány im­perialista-barát és antidemo. kratikus politikája ellen. Jelen, tős tény, hogy a választók eluta­sították az indiai szocialista párt hazug „harmadik útját”, Országjáró Rákosi Mátyás írta I Sőtér Irtván 'Az alábbi részlet Sőtér Istvánnak, Rákosi Mátyás tiO. születésnapjára, írott „Októberi szivárvány” című kisregényé második fejezeté, bői való. A regény egy lel­kes fial'al tanítóról szél, aki igen nehéz körülmények kö­zé kerül, Kiskopáncsra, egy tanyai iskolába. Szép küz­delmének történetét — mint a« Ht következő részlete t a >— magával a főszereplővel mesélteti el az író. Poros, augusztusi késő délután szálltam le a Csikárősl állomá­son, a motorvonatról. Kiskopáncs innét még hét kilométer, de szé. rencsémre, az állom;!, mögül lő­re indult, szamár vontatta. In­dult már, de kiáltóZá,omra meg* állt s aü utasok maguk mellé, a lóré pallójára segítettek. Jeleséit már ez a se£ks'ég i*, méllyel lám, Kiskopáncs az érkezőt első lé­pésénél fogadja. •— Gyi, Jakab! — pattant0rt Oítort egy fiú, s a csacsi meg indult, viiágosröt tompóra a »ír* pár közé hullámzott. Bizakodón, öfvendezően tekin;ettem körül, tetszett a fáj, a vonatnál kelle­mesebben himbált a lóré, ked­vesnek találtam a csacsi nevér, s megszerettem öt magát is. Be­szélgetni szerettem volna úti. társaimmal: mellettem orvostás- kás, borostás arcú férfi, elöl pe- dig, a kocsdsflúnál. magas, szi­kár öregember, Szétvetett lábak­kal, könnyedén ellensúlyozik a zökkenőknél, oldalán iZijas ta. t'isZnya, durva, vhahatlan vá­szonból. A kocsi végében egy fiatal ég égy öregebb asszony kuporgott, imakönyv kezükben. Aggódón érdelilődtck, megál- lunk-Q Károlymajornáj. mert ök leszállnak Szaibad földeilc közé kanyar­góit a sínpár. Jakab vígabban kocogott ;„höm hagytuk még el Karolymajort?” •— sopánkodott újból a két asszony. „Ne félje, nek, elvtársnőill, megáll!” —- nyugtatta ökot a vászontarisz- nyás és miközbciu hátrafordult, engem i.s szemügyre ve|t, vilá­goskék, tiszta tekinte|ével. — Az elvtárs meddig jön ? — Az iskoláig.., — fejeltem bizonytalanul. — Az új tanító? — nyújtotta kezé|. Csak aztán tovább maradjon velünk, mint az elődei, — Mi lett velük? —- Egy esztendő alatt négyen adták egymás kezébe a2 iskola kilincsét. így i-mei-lwdt.em meg Hőjl eivtárs5al, a kiskopánosi öreg ju­hásszal. Tetszőit, ejcö látásra bizalmat kelteti, ajkamon tolong­tak kiváncsi kérdéséim. Légin, kább arról a négy tanítóról sze­rettem vojna kérdezni, de úgy őroz|em, ezzel várnom kell meg, Inkább a kflmpósvsgü bó jáért nVúlök, — átadja, ujjaim Végig­fu.|.nak a rajzok hajszálvékony vonalán, melyeket korommal ke­vert Zsír feketített meg. A mai pásztor életét mesél;k a bot raj­zai: pnrasZ|SZ(vkereic vonulnak a képecskúk hátterében, az égen vadludak húznak, varjak t«nyáz. nak a legelőkön, — emut heve- réezik a juhász, amott tere], m«jd szép lánnyal barátkozik, s végül, a legutolsó rajzon, Szpilln és Ráíltosl eivtársak arcképei alatt üli menyegzőjét. Emeli a poharát s a parányi ábrázoláson még a csillagot is felismerhetni, mely Sztálin elvtárs zubbonyát dia zip. — ffie Rákosi elvtái's képe is, majd megszólal: — dicsérem. — Megszólalt bizony ö maga, amikor a tulajdon keiében tar­totta ezt á botomat! — mondja az őr ég juhász diadalmasan éa a-rca elárulja, hogy történetét akar elmondani. — Tavaly, amikor a mi hatá­runkban járt; — bocsátja előre a csalogató, folytatást Ígérő mon- datot. Felfigyelnek a lóré utasai — a kocsisfiú vidám szeme már. is a mese élvezel ében ragyog, az orvostáskás férfi jóelöre bólogat magában, mosolygón, s a két imakönyves as./.ony i8 fölfigyel, leküzdhe.etlen kíváncsisággal — bár riadta«, fétovázóan kissé. Az öreg juhász pádig bplékezd a történetbe, a ne rá csupán éi- bésZéli, de eíéhk is játssaá, élénk mozdulatokkal szemlélet ég én —• elmúlt dolgokat éleVebitőén. —- Odakünn. a tőbbazázholdas le­Még az ja érdekli Rákosj eiv- táraat, ahogyan az öreg juhá*2 a Jtísbárányt dudliztatja. — Hódi elv t áréhoz jöjjenek majd a megyéi juhászok, tapasz, talajcserére! — mondja végül. Nem lg a járást — a megyei mondta! örömében az öreg juhász lényül a földre, a subá­jába és kleméi onnét, ogy kis- bár&nyt, a legszebbikét: „magám nevéHem” — nyújtja bátran, bi­zalomma], egész biztonságos sze- retétét nyujtva vele, Rákosi Má, tyásnak. Ö átveszi a bárányt, karjára veszi, elfogad ja. Kabátjának szövetéhez dörgöli nedvcg, kia orrát a bárány, gyertgé gyaPJán végigsikllk Rálcosi Mátyás keze. Az öreg juhász élkíséri öt a fénylő, fekete kocsihoz, niely- eok öléből rugalmas üléspárnái- rói még előfoliériik a bárány, mieiő t becsapódik az ajtó, — a már borul js a vékony porfelhő a pusztára. Az öreg juhász mögt ügy is tekint körül az1 alkony! síkságon, mintha még mindig annak a por­felhőnek nyomát keresné. A lőré utasai pedig lassan vissza ocsúd. Bak a mindennapba, boámét az elbeszélés ogy ünnepi, nagy ese. ményhes varázsolta őket. Károlymajorüál n hét asszony leszáll, az orvos.áskás fáradtan, hn!lgn|agön |é!epöz;k helyükbe. Házsor mellé kanyarodunk, ku­tyáik rohannak elénk az udva­rokról, a sárguló nyárfák felett vékony ezüstü üjhoid dereng. gelöket, a síkság széljárta ma­gányát Így népesítheti be égés: élétének eseményeivel. Az ura ság szolgálatában eltöltött idők. kel, amikor a kettős bárányokat melyeknek nem jutott a birks tejéből, duókra fogta. Hány Két tősbárányt nevelt így föl a mag; örömére, — munkájára ráadá­sul. fi5 mit kapóit érte? Az ura ,ág összeesókoita a gyenge kis bárányt, melyet ő mindig a su­bájában őrzőt1, — aztán antkon fordult, jó szót, köszönetét sen vetett neki élte. Ara esztendeje a tanyavilágot járta Rákosj elv­társi Az öreg juhász szuvai nyo­mán magam előtt ]átorn fénylő fekete kocsiját, amint az akác­fás utakon végigfut, — sárhá- nyóján a zászlócskák boldogan libegnek, — s a vadonatúj Ti. szahídon túl egyenest, a nyugodt, komoly szentesi legelők szivéig ba[oit országjáró Rákosi Má­tyás. kp a* öreg juhász nyájá­nál állapodik meg. Kérdezi az állatállományról, n a*z öreg ju­hász büszkén mutada a Pallost: „magam cjrokoltam le”; — mu­tatja a ketreceket: „mind lesi. !«ttek a juhok” — kiereszti a kúthoz ‘ a hasasokat : „jól meg vannak húzódva !” Rákosi Má­tyás mosolyogva nézi a füvön ugráló erős bárányokat s végű! megkérdi: —Foglalk:znnk-e már gya­pottal a íei-meiöc-eport.bah? — Mos; agitál erte és néVe-íi rá a népet Küi|i oíVfárjnö! — jelenti 0z öreg juhász elégedet­ten. A szerző regénye Hunyadi Já. uoenak, a n-agy törökverö hősnek életét dolgozta fel színes, lendü­letes, érdekes mesébe ágyazva. Hunyadival a '-milánói fejedelem udvarában találkozik először az olvasó. Ift döbben rá a fiatal vitéz, hogy hazáját halálos ve- szJedelem fenyegeti. Zslgmond király örömmel fogadja a haza­térő iflűt. Hunyadi az esemé­nyek hátú®8- alatt megindul a politikai tudatosodás útján. — Egyre inkább szembefordul az oligarchák Csoportjával, küzdel. met fojytat fokozódó ellenállá­sukkal. filesem játJa a közeledő veszedelmet. Tudja, hogy a tö­rököt csak a dolgozó nép ereje képes visszaverni. — Hegedűs regénye a t°rökverő hő3 életé­nek, hősi példájának nagyvonalú, előremutató politikájának reális ábrázolása. Üj kiállítás a bajai Türr István múzeumban közűi Ait» István a bajai híd új­jáépítését, Bak és Bácskai-Miklj a vízpart dúsnövényzetű táját festették meg. Vadász Endre « bajai holt Dunaáq halászairól és bárkáiról ad mozgalmas rajzú képet. Nagy István a dunai fal­vakban téti barangolásait örökí. tette meg vásznain. A kiállítás megszervezésében jelentős szerepet vállalt a MÄ- imlékek és Múzeumok Országos Közpofja, az Országos Szép- művészeti Múzeum, a Fővárosi Képtár, a Budapesti Történeti Múzeum, lelkes művészek cs mű- barátok. BÉNYI LASZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom