Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-24 / 46. szám
Dana a festészetben Adatok Kecskemét régebbi történetéből , Uj kiállítás nyílik meg vasárnap a bajai Türr István múzeumban ,fiuna a festészetben” cím. mel, A kiállítás kiegészíti a múzeum gazdag Duna történeti, természetrajzi és néprajzi anyagát. As anyag összegyűjtése bebizonyította, hogy alig akadt du- namenti város, község, vagy falu, amelynek ne lenne festője, évtizedek során, szinte észrevétlenül egy második magyararcú dunai iskola bontakozott ki fes. ttsse tünkben. A megnyitásra kerülő kiállítás fonala sorrendben követi a Duna folyását helységről helységre, ahol festőink dolgoztak, EsZtergov>M, Nyergesujfalu [Képei után a zebegényi Dunaikanyar Szönyi István művészeté, ben vált számottevő értékké, Döntősön és Nagymaroson népi demokráciánk terernteite munkalehetőséggel dolgoznak művészeink, A szentendrei művészteie. pet Paizs-Goebei, Czóbel, Göll- ner, Bcok Judit, munkái képviselik, Békásmegyer, Újpest, Margitsziget a múlt század román, fikus festői Markó András, Telepi/, Keleti művészi felfogásában kelnek életre. Budapest a legkülönbözőbb festői felfogásban szerepel a kiállításon. Mcdnyánszki látképe, Bernáth Aurél budai képe, a hidak sorsát szemléltető művészi képanyag, szinte történelmi je. lentőségű. A nemesvonalú Lánchidat Böhm János még korabeli szépségében, Zádor roncsaiban ábrázolja. A MargiUiidat, S Mányi és Csók, az Erzsébet hidat Boldizsár képei örökítik meg. A bajai festőéiet reprezentáns mestere Rudnay Gyula bajai Dung,festészetre szinte rálchelte a maga nagy művészetét'. Az általa aloyßott mûvés~teiep fiataljai nyáron a gyermekek üdülnek Harcokban és eredményekben egyará,nf, gazdag jelenének ré. szese és tanúja valamennyi kecskeméti dolgozó, Anná], kevesebbet tudnak azonban a város múltjáról. Adato<k bőven állnak rendelkezésre, s ezek az igazában most fejlődő, új Kecskemét diadalát hirdetik a régi fölött, melyet nem ok nélkül ne,,ztek egykor Szent Miklós és Héjjas Iván városának. * Kecskemét helyén, Ptolomaeus Claudius író adatai szerint, az időszámításunk e-lö-ut első év, században a jazjgok Fartiscum nevű városa terült el. Az Árpádok idejében királyi bírtok volt, majd többször gazdát cserélt. Volt Hunyadi László és Mátyás, a Koháryak, majd pedig a Cou- fcungok kezén, (A Koháry-név Ismerős, ugyanis a jobbágyin yú- záaáról és császárit Őségéről egy. aránt híres Koháry nevét hirdeii Kecskemét egyik utcája ma is...) Itt székelt a „Kalandos Társaság” vezérkara is, amely 200 főárral és nemessel s a helyben toborzott csapatokkal az 1526-os rákost országgyűlésen Verböczy nádort és köznemeseit megbuktatta. Valamennyi belső háború alatt a város vezetősége nem * nemzeti érdekek védelmét, hanem a kétoldali politikát választotta. Például Giöokeisbergnek 9000 forintot, 500 juhot és 250 vágómarhát adott, a kuruc Vak- Bottyán ezredét pedig felruházta. 1707 áprilisában a rácok 451 embert legyilkoltak. 155-öt rab. szíjra fűztek és közei 250 ezer taljérnyí kárt okoztak. Tűzvész, járványok is pusztították Kecskemétet. A „nagy pestisjárvány” 6000 lakost, az 1794-i tűzvész 1000, az 1818-as pedig 424 há. Zat és tiz malmot pusztított el. Nem utolsó sorban említendő még, hogy a népellenes vezetők a marosvidéki parasztfelkelés leverésére 300, Mária Terézia trónjának megvédésére pedig 180 lovast küldtek. Nemzeti történetünk szempontjából is érdekes Nosalopi Gáspár bujdosó összeesküvése, „ki itt a km'1 a elfogni, aZ Ecsedi-láp közé vjnni És az alkotmány visszaállítására bírni az országos körutat t®vö Ferenc Józsefet. * „Nagy falu”------ így nevezték a zt a régi Kecskemétet, amelyre ma már szinte rá sem ismer, nénk. Legelső pecsétnyomója a tizennegyedik századból való „S. Civitatis de Kechkemeth" körA ,,Vörös Október” kolhoz szanatóriumban az üdülő kolhozpa. rasztok a rádió adását hallgatják. Az indiai választások eredménye elősegíti a béke ügyét irattal. 1847-ben Józscf nádorhoz szabad királyi városi jogért folyamodtak, aki azutáin a kérést megvizsgálva így utasítót, ta vissza; — Hjsz községeteknek nincs város képe. A fejlődés jelei csak Lestár és Kada polgár- mesterek idejében mutatkoztak, egy kia időre. Két utcából akkor alakúit a kukkoktól sokáig ellenzett Rákóczi-út, Művész telep, stb. Jellemző, hogy 1903—4_ben például, a szervező és építökész- ségü Kada Elek és a konokul ellenkező úri-kuiák tanáos harcai közben csak a lelenoház, egy laktanya és „ városi cselédszer. zö épült, Kada tervei háttérbe szorultak. Az általa tervezett vízvezeték tiz mélyfúrású kútja egy negyedszázadig kihasználatlanul pihent, mintegy várva a jobb, alkotó időket. Á piacok a központon szétszórva csúfították a város képét, Zajt, szennyet és legyeket árasztva. Hatalmas ku- lákházak, úri és tiszti kaszinók, kocsmahelyiségek és templomok épültek, vijzcnt annái kevesebb, de nyomorúságosán kicsi mun- káslakások, leint a város szélén, uzsorakamatra. Urak, polgárok és kuláikok pompásan összeegyeztették érdekeiket a város vezetésekor, bár közöttük is dúlt a még meg sem született gyér. mekek vallásáért folyó, házas- ságelötti léiekvásánás. az úgynevezett reverzájis-harc. • A letűnt rendszer fizetett tollnokái a fellendülés korszakát“ enuegették folytonosan. így földosztásnak nevezték és dicsőítet- lék a rájuk jellemző szemérmetlenséggel a huszas években lezajló parcellázást. A vezetőség ekkor, hogy pénzhez jusson, löbb mint 5000 holdnyi földet adoft el magas áTOn, Ingyen mindössze vitézi telkeket adtak és harminc új tanyai lelkészség részére háromszáz holdat, K Pár kiragadott adat js jellemzi Kecskemét korábbi történe. tét. % azt a tényt, hogy a felszabadulja ég a Párt nélkül milyen élet folytatódot volna az Alföld közepén lévő településben. Nem kellemes számunkra az ilyen visszaemlékezés, de nem Is haszontalan. Mutatja ezt az egyik dolgozónak. Kecskemét múltjáról folytatott beszélgetés után tett kijelentésé: — Ez a város végre á miénk lett és an- nak js kell maradnia! Városunk jövője, mindannyiunk érdeke ezt követeli! Fazekas Tiborc. Azsoj Ghos, az Indiai Kommunista Párt főtitkára a Daily Worker különtudósítójá- nak Bombayban adott nyilatkozatában kijelentette: „Az indiai választási eredmények megrendítették a reakciósokat mind Könyvismertetés Hegedűs Géza : Megkondulnak a harangok Indiában, mind India határain túl és ezek az eredmények hoz. z áj árulást jelentenek a béke ügyéhez”. Hangsúlyozta Ghos: ,,A választások eredménye azt mutatja, hogy az indiai nemzeti kongresszus párt kormányhatalma végéhez közeledik. A kongresz. szais párt elvesztette a nép többségének támogatását, de az antidemokratikus vá asztási rendszer lehetővé tette, hogy ez a párt, bár a szavazásnál kisebbségben maradt, megkapja a mandátumok többségét. A kommunista párt és az egyesült baloldali front a választásokból az ország legnagyobb el enzéki erejeként került ki, mely harcra tömöríti a népet a kormány imperialista-barát és antidemo. kratikus politikája ellen. Jelen, tős tény, hogy a választók elutasították az indiai szocialista párt hazug „harmadik útját”, Országjáró Rákosi Mátyás írta I Sőtér Irtván 'Az alábbi részlet Sőtér Istvánnak, Rákosi Mátyás tiO. születésnapjára, írott „Októberi szivárvány” című kisregényé második fejezeté, bői való. A regény egy lelkes fial'al tanítóról szél, aki igen nehéz körülmények közé kerül, Kiskopáncsra, egy tanyai iskolába. Szép küzdelmének történetét — mint a« Ht következő részlete t a >— magával a főszereplővel mesélteti el az író. Poros, augusztusi késő délután szálltam le a Csikárősl állomáson, a motorvonatról. Kiskopáncs innét még hét kilométer, de szé. rencsémre, az állom;!, mögül lőre indult, szamár vontatta. Indult már, de kiáltóZá,omra meg* állt s aü utasok maguk mellé, a lóré pallójára segítettek. Jeleséit már ez a se£ks'ég i*, méllyel lám, Kiskopáncs az érkezőt első lépésénél fogadja. •— Gyi, Jakab! — pattant0rt Oítort egy fiú, s a csacsi meg indult, viiágosröt tompóra a »ír* pár közé hullámzott. Bizakodón, öfvendezően tekin;ettem körül, tetszett a fáj, a vonatnál kellemesebben himbált a lóré, kedvesnek találtam a csacsi nevér, s megszerettem öt magát is. Beszélgetni szerettem volna úti. társaimmal: mellettem orvostás- kás, borostás arcú férfi, elöl pe- dig, a kocsdsflúnál. magas, szikár öregember, Szétvetett lábakkal, könnyedén ellensúlyozik a zökkenőknél, oldalán iZijas ta. t'isZnya, durva, vhahatlan vászonból. A kocsi végében egy fiatal ég égy öregebb asszony kuporgott, imakönyv kezükben. Aggódón érdelilődtck, megál- lunk-Q Károlymajornáj. mert ök leszállnak Szaibad földeilc közé kanyargóit a sínpár. Jakab vígabban kocogott ;„höm hagytuk még el Karolymajort?” •— sopánkodott újból a két asszony. „Ne félje, nek, elvtársnőill, megáll!” —- nyugtatta ökot a vászontarisz- nyás és miközbciu hátrafordult, engem i.s szemügyre ve|t, világoskék, tiszta tekinte|ével. — Az elvtárs meddig jön ? — Az iskoláig.., — fejeltem bizonytalanul. — Az új tanító? — nyújtotta kezé|. Csak aztán tovább maradjon velünk, mint az elődei, — Mi lett velük? —- Egy esztendő alatt négyen adták egymás kezébe a2 iskola kilincsét. így i-mei-lwdt.em meg Hőjl eivtárs5al, a kiskopánosi öreg juhásszal. Tetszőit, ejcö látásra bizalmat kelteti, ajkamon tolongtak kiváncsi kérdéséim. Légin, kább arról a négy tanítóról szerettem vojna kérdezni, de úgy őroz|em, ezzel várnom kell meg, Inkább a kflmpósvsgü bó jáért nVúlök, — átadja, ujjaim Végigfu.|.nak a rajzok hajszálvékony vonalán, melyeket korommal kevert Zsír feketített meg. A mai pásztor életét mesél;k a bot rajzai: pnrasZ|SZ(vkereic vonulnak a képecskúk hátterében, az égen vadludak húznak, varjak t«nyáz. nak a legelőkön, — emut heve- réezik a juhász, amott tere], m«jd szép lánnyal barátkozik, s végül, a legutolsó rajzon, Szpilln és Ráíltosl eivtársak arcképei alatt üli menyegzőjét. Emeli a poharát s a parányi ábrázoláson még a csillagot is felismerhetni, mely Sztálin elvtárs zubbonyát dia zip. — ffie Rákosi elvtái's képe is, majd megszólal: — dicsérem. — Megszólalt bizony ö maga, amikor a tulajdon keiében tartotta ezt á botomat! — mondja az őr ég juhász diadalmasan éa a-rca elárulja, hogy történetét akar elmondani. — Tavaly, amikor a mi határunkban járt; — bocsátja előre a csalogató, folytatást Ígérő mon- datot. Felfigyelnek a lóré utasai — a kocsisfiú vidám szeme már. is a mese élvezel ében ragyog, az orvostáskás férfi jóelöre bólogat magában, mosolygón, s a két imakönyves as./.ony i8 fölfigyel, leküzdhe.etlen kíváncsisággal — bár riadta«, fétovázóan kissé. Az öreg juhász pádig bplékezd a történetbe, a ne rá csupán éi- bésZéli, de eíéhk is játssaá, élénk mozdulatokkal szemlélet ég én —• elmúlt dolgokat éleVebitőén. —- Odakünn. a tőbbazázholdas leMég az ja érdekli Rákosj eiv- táraat, ahogyan az öreg juhá*2 a Jtísbárányt dudliztatja. — Hódi elv t áréhoz jöjjenek majd a megyéi juhászok, tapasz, talajcserére! — mondja végül. Nem lg a járást — a megyei mondta! örömében az öreg juhász lényül a földre, a subájába és kleméi onnét, ogy kis- bár&nyt, a legszebbikét: „magám nevéHem” — nyújtja bátran, bizalomma], egész biztonságos sze- retétét nyujtva vele, Rákosi Má, tyásnak. Ö átveszi a bárányt, karjára veszi, elfogad ja. Kabátjának szövetéhez dörgöli nedvcg, kia orrát a bárány, gyertgé gyaPJán végigsikllk Rálcosi Mátyás keze. Az öreg juhász élkíséri öt a fénylő, fekete kocsihoz, niely- eok öléből rugalmas üléspárnái- rói még előfoliériik a bárány, mieiő t becsapódik az ajtó, — a már borul js a vékony porfelhő a pusztára. Az öreg juhász mögt ügy is tekint körül az1 alkony! síkságon, mintha még mindig annak a porfelhőnek nyomát keresné. A lőré utasai pedig lassan vissza ocsúd. Bak a mindennapba, boámét az elbeszélés ogy ünnepi, nagy ese. ményhes varázsolta őket. Károlymajorüál n hét asszony leszáll, az orvos.áskás fáradtan, hn!lgn|agön |é!epöz;k helyükbe. Házsor mellé kanyarodunk, kutyáik rohannak elénk az udvarokról, a sárguló nyárfák felett vékony ezüstü üjhoid dereng. gelöket, a síkság széljárta magányát Így népesítheti be égés: élétének eseményeivel. Az ura ság szolgálatában eltöltött idők. kel, amikor a kettős bárányokat melyeknek nem jutott a birks tejéből, duókra fogta. Hány Két tősbárányt nevelt így föl a mag; örömére, — munkájára ráadásul. fi5 mit kapóit érte? Az ura ,ág összeesókoita a gyenge kis bárányt, melyet ő mindig a subájában őrzőt1, — aztán antkon fordult, jó szót, köszönetét sen vetett neki élte. Ara esztendeje a tanyavilágot járta Rákosj elvtársi Az öreg juhász szuvai nyomán magam előtt ]átorn fénylő fekete kocsiját, amint az akácfás utakon végigfut, — sárhá- nyóján a zászlócskák boldogan libegnek, — s a vadonatúj Ti. szahídon túl egyenest, a nyugodt, komoly szentesi legelők szivéig ba[oit országjáró Rákosi Mátyás. kp a* öreg juhász nyájánál állapodik meg. Kérdezi az állatállományról, n a*z öreg juhász büszkén mutada a Pallost: „magam cjrokoltam le”; — mutatja a ketreceket: „mind lesi. !«ttek a juhok” — kiereszti a kúthoz ‘ a hasasokat : „jól meg vannak húzódva !” Rákosi Mátyás mosolyogva nézi a füvön ugráló erős bárányokat s végű! megkérdi: —Foglalk:znnk-e már gyapottal a íei-meiöc-eport.bah? — Mos; agitál erte és néVe-íi rá a népet Küi|i oíVfárjnö! — jelenti 0z öreg juhász elégedetten. A szerző regénye Hunyadi Já. uoenak, a n-agy törökverö hősnek életét dolgozta fel színes, lendületes, érdekes mesébe ágyazva. Hunyadival a '-milánói fejedelem udvarában találkozik először az olvasó. Ift döbben rá a fiatal vitéz, hogy hazáját halálos ve- szJedelem fenyegeti. Zslgmond király örömmel fogadja a hazatérő iflűt. Hunyadi az események hátú®8- alatt megindul a politikai tudatosodás útján. — Egyre inkább szembefordul az oligarchák Csoportjával, küzdel. met fojytat fokozódó ellenállásukkal. filesem játJa a közeledő veszedelmet. Tudja, hogy a törököt csak a dolgozó nép ereje képes visszaverni. — Hegedűs regénye a t°rökverő hő3 életének, hősi példájának nagyvonalú, előremutató politikájának reális ábrázolása. Üj kiállítás a bajai Türr István múzeumban közűi Ait» István a bajai híd újjáépítését, Bak és Bácskai-Miklj a vízpart dúsnövényzetű táját festették meg. Vadász Endre « bajai holt Dunaáq halászairól és bárkáiról ad mozgalmas rajzú képet. Nagy István a dunai falvakban téti barangolásait örökí. tette meg vásznain. A kiállítás megszervezésében jelentős szerepet vállalt a MÄ- imlékek és Múzeumok Országos Közpofja, az Országos Szép- művészeti Múzeum, a Fővárosi Képtár, a Budapesti Történeti Múzeum, lelkes művészek cs mű- barátok. BÉNYI LASZLO
