Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-23 / 45. szám

Hátul iHő fától taris ! Hogyan irtották a „jó“ huták tanácsára Pátiin az erdőt A megvert, de még meg nem fcemtüiisített osatáiyeUenjég, a kulákság, minden ni kaimat fel. használ arra, hogy építőm unkán­kat akadályozza. A „szép", „jó” álarc,, alatt igyekszik támadni, A kulákok új lámadási mód­szerére jellemzőek a*ok qz ese­mények amelyek a páhj Uj Ta­vasz termclöcsoportban elöfor. úUltttk, Ez a termelöcsoport ta­valy februárban akkuit. A cso­port területének jelcn;ös résaé; « lkot ja a „Bácsi dinaszl ia“ birtoka. Az Öreg Bácsinak meg­közelítőleg 300 hold földje volt. Kiskörösön jól ismerték őket. Hiszen messze földön híres diri- dókat csapiak azön a pénzén., ami a parasztok ve-rèjtèkc nyo. mán aa ölükbe hullott. A „kiskőrösi kiskirály”, — ahogy Bácsit nevezték — halá­la után, birtokát hat részié Vág­ták szét az utódok. Az egyik ilyen darab, mely a pábi határ­ban terűi el, jutott az Uj Ta* vásznuk. Bácsi Lajos „előkelő gesztus, sat” felajánlotta a földjét ég a tanyáján lévő épületék egy ré­szét annak - néhány parasztnak, akik új életet kezdtek a pi'n határban. Persze ezzel az volt a célja, hogy „jó embernek” tün­tesse fel magát. Még így is ma­radt neki ejég helyisége. Szá­mos üres lakása van és (éhén ;s. tálló meg sertésól. A kulák ezt nem ajánlotta fél, ezért a ter- meiőcscport építőanyagot igé­nyelt a disznóól építéséihez, mert a 46 anyakocát nem tudták hova tenni. A kulák üresen álló istállóit nem vették Igénybe, mert „hát­ha megsértődik”. Hiszen a lakás egy részét már átadta úgyis a csoportnak a .Jó ember”. Mert bizony így vélekednek egyes csoporttagok Bácsi Lajosról. Úgy látsz;k már elfelejtették egyesek, bogy mennyi könny és vér tapad a Bácsiak meggazda­godásához. Ezért laknak együtt a kulákkát. Mellesleg megjegyezve Bácsi L:tjos testvére, Bácsi Imre is o-t lakik a tanyán. A pincében a Csoport bora mellett ott van a kulákok hordója Is. Marosi, a csoport elnök még a kulcsot is odaadja nekik, ha le akarnak menüi a Pincébe. Mikor Valait, megkérdezte tőle: — Hogyan le­hetséges, hogy a kulák úgy jár- kei a csoport irodájában és he­lyiségeiben, mintha ö Is tag vol. na? Marost akkor c$ak ennyit mondott: — Jó emberek ezek, megférünk nu egymás mellett. Marosi elvtárs tehát mefeledke- zeit az osztályharcról. 1952-ben Vagyunk és ö. még mindig ott tart, hogy yan „jó kulák” is. Barátkozik az ellenséggel, ahe­lyett, hogy harcolna ellene. — Nemcsak ő, hanem az egész ve­zetőség. Annyira mentek már, hogy a kulák „tanulmányozta” a csoporttervet. Csak a járási meaögazdasági osztály egyik képviselőjének szigorú hangjára hagyta abba a „tanácsok” oszlá­sát ég ment ki a csoport irodá- jápól Bácsi Lajos. Xiymódon „a jó ember” álarca alatt furakodott be a két kulák a csoportba. Népünk gonosz el­lenségei k, ia használták és ma is kihasználják helyzetüket. Csèndês aknamunkát folytatnak’ hogy töhkrétegyék a csoportot. Az Uj Tavasz még tavaly ka­pott engedélyt, hogy a Bucka- dűlőben lévő erdejéből 55 köb. méter fát kitermelhet. A fák lörzseit — akácfáról ]évén szó — ipari célokra használják fel, a többi részét a csoporttngok kap­ták. A két kulák most nagy „fogást“ akart csinálni. AZ; „tanácsolták” a csoportnak, hogy „vágjatok ki többet, hiszen úgysz'em ellenőrzik”. Aztán azt is mondták: — A fát majd el­adjátok Valakinek A csoport ve­zetősége hagyta magát félreve­zetni a kuiákokiól és egyáltalán neih gondolj a következmények, te. Az engedély égy hóidra szólt, de nemcsak annyit irtottuk ki, hanem, embereket fogadok —‘ mivel a tagok nem ériek rá — és nekiláttak a pusztításhoz. — Bupka Mihály, a Csoport brigád- vezetőjének irányítása mellett egymásután dőltek ki a szép, egészséges szálfák. Itt is a ku* [áksugalimazás érvényesült: — A szép túlim > vágjátok ki, mert az értékesebb. Közel negyvenöt köbméter (800 darab) fáj váglak ki ny­modon engedély nélkül. Tizenöt- tulszóves akácfákat, pedig a törvény értelmében csak 25 éves fa órétt a kivágásra. Ha öt évet várnak akkor dupláját termei, hették volna ki és értékesebb fát adhattak yolna fejlődő ipa­runknak. Nem törődtek azoniban ezzel. Hittek a kutaknak, akl kaján vigyorral figyelte tevé­kenységüket. örült, hiszen elő­segítette a csoport vagyonának a pusztítását, a népgazdaság megkárosítását és az erdősítési téfv akadályozását. Mivel i|Z ir­tás nyomán „ cscnevcsz fáik ma­radtak meg, ezáltal az erdő egy részé a végleges pusztulásra letj ítélve. A résekén Utat talál a szél és szárító napsugár. A páhi homok út ráké) a szél szárnyán s elpusztul az erdő. E.:t oköZ|a teháf a kulákok „tanácsadása" a páhj Uj Tavasz (ermelöcsoportban., Ha a járási pártbizottság és a'járási takács A tavaszi talajmunkák cél­ja, minél előbb és minél jobban előkészíteni a talajt a vetéshez. A tab'jelökészíléstől és a korai vetéstől függ tavaszi növényeink sorsa, nyári fejlődése Hiába vé. geztülc el gondosán a tarlóhán, tást, ha a tavaszi talajmunká­kat elnagyoljuk, elhanyagoljuk. A tavasszal elrontott talajt a növények évi tenyészideje alatt nem lehet többé"megjavítani. Tavaszi tulajmunkáknál is a legfőbb cél, a szárazság leküzdése. Meg kell őrizni az őszi mélyszántás segítségé­vel összegyűjtött csapadékot és megakadályozni a talaj­ból a tavaszi felme|ekedés és szelek hatására előálló nagymértékű párolgást. Emellett arra is keT törekedni, hogy minél könnyebb eszközök, kel dolgozzunk a niég vízzé] te­lített őszi szántáson, mert kora tavasszal a nyirkos földön min­den felesleges járká’ás erős tö­mörülést okoz a talaj szerkeze, tóben és előidézi a későbbi rö­gös ödést. A párolgás megakadályozá­sára és a morzsalékos mag. ágy elkészítésére légalisai, masabb eszköz a simító. A simitózás a larlőháíiiás és az őszi mélyszántás mel­lett a növénytermelés har­madik döntő talajmunkája. Simítással lehet legkorábban elvégezni a tavaszi porhanyítást Mihelyt pirkad a talaj, felülete kissé megszáradt, még nyirkos, de már nem sáros, a simítózást meg kell kezdetű. Az elsimított talajba azután néhány nap mű’- va megindulhat a vetés. Termelőszövetkezeteinkben jó munkát lehet végezni az általános használt, három, négy, fa., vagy vaslécből összeállított sirat tokkal, me­lyek nem túrják maguk előtt a talajt, mint a tömör szekéroldal, hanem a héza­gok között álbukva, teljesen egyenletessé, simává, fino. man omlóssá teszik a tálait. odahatott volna, hogy „ küiáko- kat eltávolítsák a csoport köze­léből, akkor mindez nem történt volna meg. Súiyos felelősség ter­hel; tehát a járási szerveiket azért, athi Üáhin történt. A he­lyi pártbizottság és a tanács fe. Ieiőssége sem kisebb A szPTnük előtt, zajlott le a kulák kártevő tevékenysége és nem (ettek jó­formán .semmit, annak érdeké­ben, hogy ez megszűnjön. Nem szabad türn; tovább a Bácsiak tevékenységét. El kelt távolítani őket. A becsületes csoporttá gok és a2 illetékesek azonnal gondoskod­janak erről Ez a péld.;1 's fényes bizonyí­téka a rínak, hogyan dolgozik a.z ellenség. Hátulról támad, na. gyobbréezt „csöndes, édeskés”, csaknemthogy „szent, emberek” képében. Sok ember áldozatul es;k ennek az alattomos táma­dásnak. Csak a börtön rácsai mögött döbben rá arra, hogy kár volt hinni az ellenségnek. De akkor már késő, Ebben az esetben is súlyos büntetés fogja érni azokai, akik bedőltek az ellenségnek. Pártszervzeteimk és tanácsa­ink jól figyeljenek fel az osz- tályhalc terén előállott új hely­zetre. Csak így tudjuk leleplezni a kulákokat, csak így tudjuk megmutatni igazi arcukat, a'me. lyet mft százféle formában ál­cáznak, hogy árthassanak nép­gazdaságunknak és akadályoz­zák a szebb, boldogabb jövőnk kialakulását. Legjobban lehet a simíló- zást végezni a Viljamsz által szerkesztett simítóval. Ez rontja légkevésbbé a talaj szer­kezetét A simító elejére egy sor apró fogaltból álló „fésű” van szerelve. Ez megtöri a ltis cserepesedést, de mivel második ,,fogsor” nincs a simitón, a talaj szerkezetét nem rombolja. A „fésű” után akasztva két tag. ban — hogy a talaj kis egyen- löUenségeihez is idomuljon — í—4 darab hézagosán egymás mögé á ütött léc. Ezek a lécek a fogak által megtört pirkndó kis talajeserepeket tökéletesen porhanyítják. A simítózás igen fontos ta­vaszi munka. Semmiképpen sem hanyagolhatjuk tehát el. Elmaradása esetén föbbszö. rösére emelkednének a meg­munkálási költségek s a tar­talék csapadék elvesztésével kél-hároni mázsa termés Is kárba veszhet. A többletköltség és a termés- csökkenésből eredő kár csupán egy 1000 holdas üzemegységben «— a tavaszi vetésterületei fi. gyelembevéve — 5—10 vagon terménynek az elvesztését je­lenti. Országos viszonylat­ban többszáamilló forintra rúgna a kár, melyből hatalmas üzemeket, s akár egész falvakat lehetne építeni. Polgárháború Columbiában A New Yorkba érkezett leg. utóbbi jelentések szerint Colum. biában nagyobb méretű polgár- háború folyik. Az események széleskörű méreteit megerősíti az a tény, hogy a columbiai kor. niïmy a múlt héten eltiltotta a szárazföldi és légi közlekedést a keleti síkságokon át. Bogotái jelentések szerint a Santahder tartomámy északi ré­szében tevékenykedő kormány, ellenes harcoló csapatok és a rendörosziagok között összetűzés történt. Legfontosabb tavaszi talajtmwka: a simítózás Üj gépek az öntözés szolgálatában A Szovjetunió ipara 1951. évi tervé* 103.5 százalékra teljeSf. tette és 16 százalékkal termel* 'öbhet, mint 1950.ben. Jelentő­sen túlli-i,jesitették a mézőgázdaságl gépek, auktorok, exkaváto­rok termelési tervét is, Eu"ek következtében nagymértékben haladt előbbre az ország mezőgazdasági gépesítése is. (jzbe kisztánban is tovább folytatják az öntözés új rendszerére vajé* áttérés1. Az állandó öntözőcsatornák helyett idegilenes öntöző, csatornákat létesítenek, ami nagykiterjedésű szán'ófö'deket sza­badít fel, megkönnyííi a kojhoz parasztok munkáját és lehé'ővé teszi a víz észszerű fölhasználását. \ képen egy árokásó exka­vátort látunk munka közben, amint egy öntöző főcsatornát készít a Szamarkand területi „Dimitrov" kolhozba". .tfCiäK*uiiCgH3r!*äKJ!kaKii<^ Ki foglalkozik Dunapatajon a begyűjtéssel? Dunapataj község február hó- napban 24 vágómarha és 10t hízottoertés beadási kötelezett» ségét nem teljesítette. Január hónapban is mindössze öt darab Vágómarhát gyűjtött be. Mi ennek at oka? A tanácselnök elvtársnő nem tud erre választ adni, mert azt sem tudja, hogy februárban hány darab vágómarhát ad­tak be. Szerinte nincs semmbaj, a begyűjtés jó ütemben halad, a tervteljesítés biztosítva van. Azonban, hogy mi a tervük, a tervet miként bontották fe| az egyénekre, a gazdák hogyan teltek, vagy tesznek eleget a be. adásnak, arra nem tud határo­zott választ adni sem a tanács­elnök, Sem a tanácstitkár. A tanács vezetői léhát nem kezelik fő feladatként a begyűj­tési terv jelenleg legelitmtadot_ tabb szakaszát, az élőáliatbegyüj- tést. Nem látják, hogy ez a biz. tosítéka a terv teljesítésének, alapja a jegyrendszer utolsó ma­radványainak eltörlése után a zavartalan zsír- és húsellátás­nak, A járási tanácselnök szerint azért maradt el Dunapataj köz. ség a begyűjtéssel, mert a köz. ségi taiiács teljesen rábízta a munkát a begyűjtési csoportra. Ebből a megallapílásból kivi­láglik, hogy a járási tanács nem ellenőrzi kellőképpen a tanácsok begyűjtési csoportjainak munká­ját, mert akkor rájött volna, hogy Dunapatajon nem működik begyűjtési csoport. Balogh Sándor elvtársat az elmúlt héten a pénzügyi cső- porthoz helyezték. A begyűjtési csoport másik két dolgozója pe­dig másfél hete Dunavecsén a gazdalajstromot készíti. A be­gyűjtési állandó bizottság sem működik. A járási tanács teremtsen ren. det a begyűjtési csoportok mun. kája terén. Ne hagyjon begyűj­tési csoport nélkül egyetlen ta­nácsot Sem. A községi tanács a pártszervezet segítségével mez. gósitsa a begyűjtési állandó bi­zottságot, a dolgozók felviiágo. sitására, a beadás teljesítésére. A begyűjtés nem kampány, nem korlátozódik csupán őszre, — hanem állandó feladat. A begyűjtési terv teljesítése harci feladat. Az osztályellenség leküzdésének fontos harci fél. adata. A kulák spekulál és min- dent elkövet, hogy spekulációra késztesse a dolgozó parasztságot. Ezáltal igyekszik megakadá­lyozni az ipari munkások, az ország dolgozóinak zsír- és hús. ellását, az életszínvonal állan­dó emelkedését. Ezt a harcot félvállról venni, a begyűjtést elhanyagolni, egy­értelmű az árulással, az ősz. tályellenséggel szembeni hare feladásával. Levelezőink írják A Baja-Vidék; állami erdögaz. daság IV. üzemegységének MÁV takodo-brigädja Vállalja, Hogy Rákosi elviáts 60. születésnap­jára, de azon túlmenőleg is a be­ütemezett Vagonok berakását 100 százalékra és ha az időjárás ebben bennünket nem gátol, azon felül is végre fogjuk haj. tani. Munkahelyeinkről igazolat­lanul távol nem maradunk és a levelező mozgalomban való rész­vételünkkel fogjuk bírálni hi­báinkat és tudatosítani eredmé­nyeinket. (Erdőgazdaság dOfgo. zói.J * A tas»i Lenin izrmetöc.Sport­ban foiyik az előkészület a ta­vaszi munkákra. Az idei tervben 16 katasztrálvs hold kertészet szerepe/. Ez a terüiet közei van az állomáshoz, tehát könnyű lesz a termények elszállítása. — Emellett kihasználják a csoport- tagok a téli idöf, az oktatásra is, A tagság 98 százaléka minden szerdán megjelenik a szemináriu­mon, Megszervezték a munka. egység számolás oktatását is. (Só- bujtó Ferencné. Tass. Lenin tgr- thelöcsoport.) Másfél hónapig dölgöZ'tam a dunaprttgji ianácsniU. 760 forint helyett S17 forintot fizettek. Panasszal fordultam a járást vb. elnökhöz. Váraszón kívül sem­mit sem kaptam. Január 6-án újra munkába álltam. Megint nem fizettek. Mindenütt Csak számfejtenek. (Kofhencs József- né, Dunapataj.) * Csátalján még mindig vannak olyan dolgozó parasztok, akik még nem teljesítenék az 1951, évi beadási kötelezettségüket. Ezek az emberek csak kapni sze­retnek, de adni nem. Bokor Adám házat és szőlőt kapót; a demokráciától, mégis beadási kötelezettségéből eddig csak 25 darab tojást teljesített. Biró Gyu­la szintén elfelejtette, hogy a demokrácia adott neki házat és 8 hold földe;, ö is hátralékban van a beadásban, pedig külöhö. sen a határszélen sokkal foko- zo;tabb feladata van a dolgozó paraszt oknak. A beadás teljesí­tésével a békeiáibort erősítjük és a szocializmus; építjük (Áfa- dics Sándor, Csátaljg, Búdat Nagy Antal termelös:övetkczéi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom