Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-22 / 44. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI Hogyan mozgósítja a bizalmiakat a Kalocsai Paprika feldolgozó Üzem. — A tavaszi munkálatok során teremtjük meg az idei be. gyűjtés sikerének feltétjeit. — Az első vállalkozás. A Z UDP BACSKISKUIVMECrlíEI PARTBIZOTTSÁgÁMAK lapja VII. évfolyam, 44. szám 4mn SO fillér 1952. február 22, péntek Konsztontyin Ivanovics Szkrjabin Sztálin-díjas akadémikus, a szovjeh delegáció vezetője Kecskeméten Február 20_a örökké felejthetetlen dátum lesz a kecskeméti do gozók a kecskeméti Dózsa tsz életében. Ezen a napon igazi barátot, tanítót, igaz szovjet embert ismerték meg Kecskemét dolgozói, a Dózsa tsz tagjai. Már a kora reggeli órákban futótüzkén* terjedt a hír a tsz- tagok soraiban Szkrjabin elvtárs érkezéséről. Mindenki sietett, mindenki látni és beszélni akart vele. Lázas készülődés előzte meg a látogatást. — Ma szem- tö-.szembe állunk a »agy Szovjetunió küldöttével— mondogatták egymásnak a tsz-tagok. — Ma sokat fogunk tanulni tőle — hangzott el másfelöl. — Mindenki sietett, mindenki látni akarta, A kora reggeli «órákban meg. elevenedett a Dózsa tsz-hez vezető út. Egyre több láb tört úta,t a fehér hóban. A tsz-tagok, az érdek őcitík siettek » csoporthoz. Kecskeméten,‘a megyei párt. bizottság épületében a párt és a megye dolgozói nevében Németi József elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, a tömegszer. vezetek vezetőivel meleg, elvtársi és baráti szeretettel köszöntötte a nagy Szovjtuniő küldötteit, a szovjet delegáció vezetőjét, Szkrjabin elvtársai, aki a szovjet delegáció, a nagy szovjet nép baráti üdvözletét tolmácsol, ta a megye dolgozóinak. Majd rövid beszélgetés kéz- dödöfct Szkrjabin divtárs és a jelenlévők között. Már ezekben aj percekben mindenkit lenyűgözött Szkrjabin elvtárs közvetlen, barátságos magatartása és beszéde. Mosolyogva és ölömmel mondotta el, hogy má r másodszor van Magyarországon és hogy ennek gyakorlati bizony! fóka, hogy most is örödamei jött el hozzánk, hogy a magyar népet mennyire széreti. A beszél, getés során előzék enyen megkérdezték tőle, hogy nem fá. radt-e el a reggeli utazásban? Mire Szkrjabin elvtárs mosolyogva válaszolta: 1 „Ez a távol, ság szovjet ember részére nem távolság.” Szkrjabin elvtárs, mint pa- razttológus, minit tudós mindjárt érdeklődni kezdett,' hogy a megyében mutat ko znak. e komoly az élösdiek által okozott megbetegedések jelei az állatoknál, mert a kórokozók t, az élösdiek által okozott és elterjedt kár, az egész világon megtalálható. — Ennek a problémának a kikü- szöbö ése nemzetközi jelentőség, gél bír — állapítja meg Szkrjabin elvtárs Látogatásának is az a célja, hogy az állattenyésztés további’ fejlődéséhez szükséges, hasznos tapasztalatait átadja. Kint a tsz-ben már türelmetle. nül várta mindenki a szovjet küldött elvtársat. Mit or megér, kezeit, rögtön körülfoglak a tsz-tagok. Minden szavát figyelemmel kísérték. A sok tsz-tag között a kör közepén úgy né. zeit ki Szrjabin elvtárs, mint a gondoskodó atya gyermekei kö- zott, akinek tapasztalataiból mindig csak tanulhatnak a gyermekek. Szkrjabin elvtárs először a tehénállományt tekintette meg. Itt röglön azt a kérdést intézte Bállá Ferenc tsz-elnökhöz, hogy milyen időközönként tekinti meg az állatorvos az állatállo. mányt. Hol történik az itatás? Tuberku ózissal fertőzött tehén van-e ? Mennyi birkája van a tsz-nek? Milyenek a sertésfaj., ták? Majd érdeklődött a baromfi, tenyésztés iránt. Szkrjabin elvtárstól megkérdezte Baila Fe. renc tsz.elnök, hogy tejelő-, vagy húsfajta vágómarha tenyésztésére térjenek át? — Egy nagy város mellett — válaszolta Szkrjabin elvtárs — éppen olyan fontos a hús, mint a tej biztosítása. Szkrjabin elvtárs érdeklődött a takarmányozás iránt. Felhívta a jelenlévő tsz-tagok figyelmét, hogy az állattenyésztés alapja a jó, bő és vitamindús takar, mány biztosítása. — A Szovjetunióban — mondotta — a kormány nagy súlyt helyez a takarmány termelésére. De arr;a is felhívta a tsz- tagok figyelmét, hogy a jó ta. karmányozással még nincs minden elintézve. Ezzel még szorosan összefügg az állatok részére biztosított higiénia, az állatok állandó tisztántartása. Ha ez a kettő biztosítva van, az állat- tenyésztés számszerü és minőségi fejlesztése biztosítva van. Éppen ezért feltétlen szüksé. ges, hogy ehhez ,a munkához az állatok higiéniájának, egészségének megtartásához állandó segítséget nyújtson az állatorvos, mert az ö feladata, hogy necsak akikor járjon a csoportba, ha az állatot betegség támadta meg, hanem azon kell lennie, ho-gy megelőzze a betegséget, a betegség kifejlődését. Az állatorvos szerepe nemcsak a gyógyítás, hanem az oktatás is, mely az állatbetegségek megelőzését célozza — állapította meg Szkrjabin elv-társ. Az állat, állomány megtekintésekor mindenre kiterjedő figyelemmel és alapossággal tekintett körű]. Érdeklődött a korszerű istálló építése fedői. A lóállományt is nagy figyelemmel vizsgálja. A szép, telt. testű, tisztaszörü lovak jól mutattak az istállóban, amint jóízűen harapták az eléjük rakott szénát. — A magyar ember mindig híres vo]j arról, hogy szereti a lovát. — Szkrjabin elvtárs udvarias, elismerő megállapítása jólesett a tsz.tagoknak, főleg a ió- ápolónak, hiszen mindannyian szeretik a jószágot. A birka állomány megtekintésekor szikén több kérdést intézeti Ball» Ferenc tss-amön- felé. — Volt-e elhullás az utóbbi idő. ben szájvarasodásban ? A borjakat külön legelőre ferelik-e ? Szkrjabin elviárs helyeselte, hogy ez Így történik. A továbbiakban érdeklődött arról, hogy az állattenyésztés terén ki ad tanácsokat a tsz.nek. Utoljára a sertésállományt tekintette meg Szkrjabin elvtárs, ahol szintén alapos körültelóntéesei vizsgálta meg az állományt. A látogatás végeztével körülfogták Szkrjabin elvtársat, igyekezett mindenki egy-két szót váltani vele, hogy ezekből a válaszokból rövidesen hasznos eredmények szülessenek a Csoport 'életében. Ahogy Szkrjabin elvtárs ott állt a csoport tagja> között körülvéve, valami bot. dog, felemelő érzés és nyugalom töltötte el valamennyi t.sz-tag, valamennyi jelenlévő szivét. — Mindenki úgy érezte, mintha Szkrjabjn elvtárs körül ott állná a hatalmas Szovjetunió 200 milliós népével, mindenki úgy érezte, hogy valami erő sokszorozza meg azt az akaratot, melynek célja a még boldogabb, még gazdagabb szövetkezeti élet. — Szkrjabin elvtársban a hatalmas szovjet nép tudósát látta a tsZ valamennyi tagja, valamennyi jelenlévő. Szovjet embert jel. lemzö szerény, baráti magatar- táiS«, tanítása, tapasztalatainak áradása állandóan ott fog élni nemcsak a kecskeméti Dózsa tsz tagjainak szivében, hanem tuda- cában is, mely meg fog látszani a mindennapi munkában is, az állattenyésztés minőségi fejlő désében. A barát, a tanító szóit ezen a napon a tsz tagjaihoz. A látogatást közös megbeszélés követte, melyen a tsz.tagság, az álla i orvosok és az agronómus jelenlétében megbeszélést tartottak Szkrjabin elvtárssal, aki összefoglalta észrevételeit, átadta tapasztalatait a tsz állatállományának további növelése érdé. kében. (A megbeszélésről „ legközelebbi számunkba^ számolunk be.) Termelj főbbet ma, mint tegnap: Építkezésünkön a mai naptól kezdve mi is többet terme'ünk ma, mint tegnap... Termelési értekezletre készültek a Kiskunfélegyházi Építkezés dolgozói. Átöltözés közben beszélgetnek. Sietnek az öltözés. sel a Prágai-kőmüvesbrigád tagjai is. Vezetőjük megemlíti, hogyan lehetne ünnepélyesebbé tenni a tnal termelési értekezlete1. A brigád tagjai egymásután vetik fel ötle,eiket, hogy mivel kellene a brigádnak ma kim. kolnia. Prágai elvtárs egy ideig hafl. gatja az eszinecaorét, majd csendesen megszólal: — Szaktársak! Mi mindany. nyian olvastuk a Szabad Népben Loy Árpád albertte'-epi sztahanovista front mester felhívását: „Termelj ma többet, mint *eg. nap”. —- Javasolom, fogadjuk meg az újabb termelési értekezleten, hogy csatlakozunk Loy elvtárs felhívásához és naponként to. vá.bb fokozzuk a munkánkat, nagyobb eredményeket érünk el. — Nagyszerű! — kiált fel Hoffer Ferenc brigádtag. — De hogyan lehet ez? — Majd válaszol Prágai elvtárs; Mi ismerjük a Sztahánov.munkamódszerü Maximenko, gyorsfalazást, hisz ezzel dolgozunk. — Igen, ismerjük — vászoljáb egyönte üen a brigád tagjai. — Meghiszem azt — toldja meg Csáki István, mert csak így tudtuk elérni állandóan a 125 százalékon felüli átlagteljesítményt. Na, meg hozzájárult a jó munkaszervezés is, sokat köszönhetünk Harkai András és Földi Ferencné szaktársaknak is, hogy lelkesen támogattak bennünket. — Na látod, Feri — fordult Prágai elviárs Hoffer szaktárs. hoz. — Hát így lehet elérni, ahogy mondtad. A kollektív, jó munkával, azzal, hogy az építés, vezetőség, meg a művezető szak társak előre biztosítják részünkre az elvégzendő terveket. Ennek ismeretében ügy végez, zük munkánkat, hogy tökéíesít. sük Maximenko elvtárs módszerét és Novak sztahánovista szaktársunk vékonyvakolási tudását. így mi ilyen módon vállalásunkat teljesíteni fogjuk és megvalósítjuk Loy elvtárs felhi. vasát az építkezésünknél. Nekünk módunk van az élenjáró szovjet technikát alkalmazni a* építkezésnél. Ezért szükséges, hogy szoros kapcsolatot tart. sunk a művezetőkkel, a műszaki osztályvezetőkkel, mert a felmerült akadályokat így könnyű, szerrel ki tudjuk küszöbölni é* így teljesítjük mi is ígéretünk, két: „Termelj holnap többe*, mint ma”. * A brigád tagjai azonnal neki. ültek és elhatározásukat papírra vetették, mely így szól: „Mi, a Prágai-kőművesbrigád tagjai Ígéretet teszünk, hogy drága Rákosi elvtársunk 60. születésnapjának méltó meg. ünneplésére az eddigi részben már teljesített vállalásunkon telül versenyre hívjuk a 22/3. számú Építőipari Vállalat összes kőművesbrigádjait a Loy.moz- gajom megvalósítása érdekében. Vállaljuk, hogy a mai naptól kezdve építkezésünkön mi js „ma többet termelünk, mint teg- pap és holnap többet, mint ma.” Szalay Magda, a 22/3. Építőipari Vállalat. Lengyelország Európa egyik legnagyobb sóexportáló országa A Lengyel Köztársaság ma több mint húsz külföldi országnak szállít sót. Az ország sóter. mielése már 1946-ben túlhaladta a háború előtti színvonalat. Azóta a kalciná'-t és marószóda gyártása is megkétszereződött. E fontos termékék gyártása területén Lengyelország belát, ható időn beiül Európa első országai közé küzdi fel magát. A titóisták szabadkezet engednek az üzéreknek és spekulánsoknak a dolgozók kifosztásában Gombamódra szaporodnak ma Jugoszláviában a különböző spekulációs cégek, gyors iramban terjeszkedik és fejlődik „ magánkereskedelem — írja a jugoszláv politikai emigránsok Moszkvában megjelenő lapja- A féktelen profit'hajhásZási versenyben sem. mitől sem riadnak vissza a Utó. ista kapitalisták. Mindennel, ae főleg élelmiszerrel üzérkednek A hábDrú, előkészületek, a parancsuralom, az angol-amerikai monopóliumok garázdálkodása és az üzérkedés rendkívül felverte az életmiszerek árát. Ez természeten a dolgozók további elszegényedését, az üzérkedők és a tilóista elemek busás meggiz. dagodúsát eredményezi. A féktelen üzérkedés fészkei éppen maguk a Htóisja „állami kereskedelmi vállalatait”, amelyek mát régófa a titóista, burzsoázia érdekeit szolgálják. Az új titóista „törvények” éneimében e vál. tálatok igazgatói és magasabb rangú tisztviselői egymás közölt Osztják meg as üzérkedés révén seen-eg profit nagy részét. Gyakran megtörténik, hogy egyes ügynökségek ugyanannál az árunál kétszer is bezsebelik a jutalékot. Sokszor előfordul, hogy ugyanaz az áru négy-öt ilyen kereskedelmi cég és ügynökség kezén megy keresztül, aminek következtében már a raktárban ötven százalékkal drágul. Minden egyes közvetítő, minden egyes ügynökség bezsebeli a maga részét. A titóista éielmiszerkereske delmi vállalatok óriási profitra testnek szert. A szarajevói Beletrgovtna zágrábi fiókja csupán egy hónap alatt és egyeben áru- cikkel: gesztenyével két. és félmillió dinárt keresett. A legtöbb cég profitját azonban „állami ti- tokként” kezelik. A dolgozókat ezenkívül a ven. déglöi árakon keresztül is kirabolják. Ljubljanáiban egy igen gyenge ebéd körülbelül 320 dinárba kerül. Az üzérkedésben részt vesznek a titóista kulákszöve [kezelek is. 1951 novemberében Zág. rúbban komoly burgonyahiány mutatkozott. A kulákszövetke- ze-tek ugyanis nem vitiék piacra árujukat, mert kedvezőbb feltételekre, vagyis áremelkedésre vártak. Óriást összegeket keresnek a titóista üzérek a vetőmag adás-vételével iá.
