Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-21 / 43. szám

Kultúrotthonaink néhány problémájáról Kulturális eredményeink szó. rohan összefüggenek politikai és gazdasági eredményeinkkel, Vi_ lágos tehát, hogy a kultúr- forradalom feladatai nem ön­célúak, hanem alá vannak ren. delve politikai és gazdasági fő. feladatainknak és kölcsönös ha­tásban vannak velük. E kérdé­sek megoldásában a kultúrfron. ton sok tennivaló jut a kultúr, otthonoknak, mint a kuliűrfor- radalom egy.egy megerősített állásának. A kultúrotthonok kérdése azért igen fontos, mert magá­ban foglalja a kulturális tömeg, munka minden ágát. (Művészi csoportok, könyvtárak, tömeg, előadások, stb.) A kultúrotthon az a hely, ahol a nép legszéle­sebb rétegei válhatnak a kultúra minden ágának aktív résztvevői­vé. Sajnos, járási és községi t»_ »ácsaink nem mindenütt érté­kelik kellően a kultúrotthon mozgalmat. Nem mindenütt lát. ják világosan, hogy a kultúrolt. hon nem épületet jelent, hanem szervezeti formát, melyen belül a leül túrélet különböző területeit összefoghatják, irányíthatják és ellenőrizhetik. Ez megmutatko­zik abban is, hogy a kuitúrott. hon-igazgatókat, népművelési előadókat dekorálásra, gazda- lajstrom elkészítésére használ, jajt fel. A kultúrotthonok tömegnevelő munkája szorosan kapcsolódik a pártinunkáboz, mert a tömegek szocialista nevelésének fontos eszköze. A kultúrotthonban folyó felvilágosító munka szerves ré­sze a párt propagandamunkájá­nak. Főleg a pártonkívüli tö­megekhez szól és köztük folyik, de a kulturális nevelés a párt, a7. élcsapat tagjai számára épp. olyan fontos. Fájtszervezeteink agitációs munkatervükbe nem mindenütt építik be a buitúrottiionokat mint jelentős segítséget, melyre támaszkodhatnak. A pártszerve­zet nem akkor foglalkozik he, Jyesen a kultúrotthon munkája, val, ha időnként behívja az Igazgatóját és beszámoltatja, (persze az ellenőrzéshez ez is szükséges), hanem ha a munka­tervben konkrét feladatot jelöl meg számára. A kultúrotthon egészséges működéséhez fel.étien szüksé. ges, hogy a tömegszervezetek rész*vegyenek munkájában s rendezvényeiket összhangba hoz. zák. Némelyik lömegszervezet a függetlenségét félti a kultűrott- Jiontól. De így tesz sok helyen a DISZ is, holott a DISZ fel. adata, hogy vezetőszerepet vi. gyen a kultúrotthonokba. Az igazgatóhelyetteseknek a DISZ vezetőségi tagjai közül kell kikerülniük. Lüktető életet, rnozgaintesságot csak a fiatal, eág vihet a hűl túrotthonba. Feltétlenül javítani kell e. kultúrotthonok és a tömegszer­vezetek kapcsolatát. A kultúr, otthon vezetősége, ha kapcsolata a tömegszervezetekkel meg. fölélő, rendszeresen tud alkalmat biztosítani rendezvényeinek, »sz_ sze tud kötni egy-egy akciót a kultúrotthon progranomjáv«l. Most a Magyar .Szovjet Barát, sági Hónap keretében pl. a kultúrotthonok jelentős segítse, get tudnak nyújtani az MSZT- nek. Érvényes ez megfordítva is. Egy.egy kiállítás alkalmával kü­lönösen, ha az szovjet vonatko. rású, :tz MSZT dokumentációs anyagaival segíteni tudja a ren­dezvényt. A jó kapcsolat kiépí. tétiének leghelyesebb módja az, ha a kultúrotthon vezetősége a lömegszervezetek megbízol taiból tevó'dik össze. Általános tapasztalat, hogy a művészi munka mögött messze elmarad a tömegnevelő, az isme. retterjesztő munka. Ez a terü­let több gondot, szívósságot kö. vete|. Nincs olyan tömegvonzo hatása, mint a művészi munka, íiak, azonban a pártonkívüli dől. gőzök nevelésében plergrdheU-tje­nül szükséges. Ide tartoznak a Szabad Föld Téli Esték, a kii. lönböző társulatok — így a ter, mészett adomány!, történelmi, irodalmi — rendezvényei, vagy a könyvtárak által végzet* olvasómozgalom és olvasókörök szervezése, Kultúrotthonaink munkájával kapcsolatban gyakran beszélünk a szakkörökről. Van néhány jól működő szakkör a megyében. De ez még nem elég. Számukat meg kell sokszorozni. A helyi adottságoktól függően különbö­ző szakköröket hozhatunk létre, mezőgazdaságit, háziiparit, tech­nikait, stb. A szakkörök biztosít­ják tagjaiknak, hogy egy.egy területen elmélyült, alapos mun­kát végezzenek. Ezek mind olyan feladatok, melyeket kultúr, otthonainknak nap mint nap végezniük kell. Elérkezik majd a tavaszi mun­kák ideje. A dolgozók kint lesz. nek a földeken, nehezebben hoz­hatók össze. Ezzel együtt meg kell változni a könyvtár és a művészeti csoportok munkája formáinak is. Mindinkább előtér, be kerül a brigádműsor. Ez az a forma, mely kevés szereplőt mozgat. Több kisebb csoport létesül, melyek 3 munkahelyeken keresik fel a dolgozókat. Ennek a tervnek kidolgozása* már most meg keli kezdeni. A kultúrothon jelentős fegyver a szocializmus építésében. Pár*, szervezeteink, tanácsaink hasz. tiálják bátran ezt a fegyvert, foglalkozzanak munkájával, segítsék és ellenőrizzék. A kulíúrotthonokban jöjjön létre az egészséges összetételű vezető­ség, nie|y jó munkaterv alapján dolgozik a Uultíirmunka minden területén. Csalás így válhatnak kulTürot;hónaink a szocializmus építésének komoly erődjeivé. Mire ügyeljünk a Az állattenyésztés költségei, nek jórészét, mintegy három­negyed részét teszi ki a takar, rnány. Éppen ezért nem mind. egy az, hogyan kezeljük, tá­rójuk, adagoljuk, azaz hogyan használjuk fel a takarmányo­kat. Igen fontos a takarmányok helyes tárolása. Különösen a tél vége felé még nagyobb gondot kell fordítani erre. A száiasta. karmányokat lehetőleg fedett helven tároljuk, pajtákba, szí. nekbe, padláson stb. Ha ka­zalban van, nézzük meg, nem ázott.e be, nem indult-e va­lamelyik része a kazalnak rot­hadásnak. A szükséges napi adagokat éles kazalvágó kés. sei szeljük le és utána minden alkalommal az elhullott szála, kát gereblyézzük össze. így megakadályozzuk, hogy az el­laKarmanyozasnai : szóródott szálastakarmány kár, ba menjen, vagy beletaposődjoa a földbe. A takarmányrépa és burgonya prizmákat se hagyjuk figyelmen kívül. Ellenőrizzük, nincs.e ben. ne egérkár, nincs.e rothadás, nem melegedett.e be. Az ege­rek, vagy patkányok ellen te. gyünk csalétket, különösen al. kalmas irtószer az Arvalln. Ha Pagyobbmérvü a rothadás, akkor válogassuk át az egész prizmát, ha csak kevés a rothadt gumó, akkor azokat szedjük ki. A kazlakat javítsuk ki, hogy ne álljon meg rajtuk az eső, vagy ne csurogjon be a víz. Nézzük meg a silókat is, és ha valami rende lenességet tapasztalunk — azonnal javítsuk ki. A helyes takarmányozásnak egyik fontos alapfeltétele, hogy mindig megfelelő mennyiséget adjunk az aljatoknak, éppen g takarmányozásnál mindig legyen kéznél a mérleg. így tudjuk csak biztosítahi azt, hogy aa etetés mindig a takarmányozási tervnek megfelelően történjen. Persze a mérleg nemcsak a ta. karmányadagok lemérésére szol_ gáj, hanem ezzel ellenőrizzük az állatok súlygyarapodását, a ta­karmány értékesítés mértékét Is. A takarmányokat tulajdonsa, guknak megfelelően kell etetni úgy, hogy a bennük levő táp. anyagokat az állatok minél job­ban hasznosítani tudják. Éppen ezért a szarvasmarháiénál a3 egyedi takarmányozásra kell nagy súlyt fektetni,- ami azt je­lenti, hogy az alaptakarmányon felül minden szarvasmarhának, illetve tehénnek csak annyi ab. rákot adjunk, amennyit termel. Azaz a tejhozam fokozásának megfelelően növeljük az abrak­takarmány mennyiségét. Ezt csak úgy lehet biztosítani, ha elkészítjük az etetőrácsot és megakadályozzuk azt, hogy a tehenek egymás elől enni tudja, nak. Télt időszakban 3—3 nappal Is hamarább készítsük el a pá. cot, hogy a takarmány jobban megérjen. A pác összieállításánál is pontosan mérlegeljük le a pelyvát, répát és így tovább. A sertések takarmányozásá- uáJ főleg a dara etetésére tér­jünk át. Használjuk fel a konya bai moslékot és az ipari mellék! termékeket is. Fekete napok a fehér városban Beográd — fehér várost jelent szerbül A fehér város ma fekete napokat él át. A ,terror, a hábo. rús hisztéria légköre uralkodik a városban, aho) az UDB (titóista titkosrendőrség) pribékje; garáz­dálkodnak. Belgrádiból eltűntek a jugoszláv nép vidám dalai. Az utcáikon titofasiszta járőrök csizmáinak koppanását hallani s a legújabb amerikai slágerek rikoltó hangjaival, a szambával és a „Nan stop” hangzavarával találkozunk. Milyen nyomasztó is lehet az a légkör, amelyet a titóista la­kájok kialakítottak Jugoszlávia fővárosában, ha még a nyugati reakciós lapok is kénytelenek ezt beismerni André Laguerre, a Time című amerikai hetilap tudósítója így ír a „kutatás a nevetés után“ című cikkében: „Úgy vélem, hogy Bel g fádban kevesebbet, hal­latom nevetni, mint bárhol, ahol megfordultam a világon... a. fő. város nedvessége, a nagy sár csaknem lehetetlenné teszi a kos. lekedést. A. lakosság túlnyomó többsége gyalog jár, A kevés forgalomban lévő villamos nny- nyira zsúfolt, hogy szardíniás dobozoknál: nevezik őket. Ha az ember este hazatért ezer veszély fenyegeti. BclOr(iában sok lakos nem érz\ magáit biztonságban, még a lakásától a hivatalig ve- zeö úton sem. Ezek a lakosok olyan hallgatagon járnak az ut­cákon, mint a szellemek, akiket kiűztek a temetőből, fict-Oft bőr­ruhába öltözött férfiakat látni, akik a.z utcasarkokon összeverő- dött embereket figyelik és aki­ket mindenki úgy ismer, mint a hírhedt biztonsági rendőrség félhivatalos vagy hivatalos mg- iait,” A jugoszláv fővárost az g,me- rikai gazda rendelkezésére bo­csátották. Az amerikaiak pedig a különböző „turistáktól” s a ti. tőista hadsereg hadgyakorlatára érkezett tábornokoktól kezdve egészen a Jugoszlávia kirablá­sáért jött pénzéhes kereskedőkig, úgy vetették rá magukat a vá­rosra, mint a sáskahad. Belgrad legfényüzöbb lakásait az amerikai gengszterek rendel­kezésére bocsátónak. A Borbá. ban, a titóisták hivatalos lapjá­ban gyakran jelennek meg ilyen hirdetések: „Kis villát keres egy amerikai szervezet vezetője és annak segédje.” s mintha csal; látná az ember a titóista sajtó orgánum bértoilnokait, amint kétségbeesve kérdik: „Nem tud iátok, van már rakás ns ameri. kai gazda számára? Keresse[ek minél gyorsabban, hogy jól ki szolgáljuk őket. Azf akarjátok netán, hogy rossz viszonyban lá­gyunk velük? A jugoszláv nép 6Zámára, Beigrád lakói számára azonban nincsenek lakások. Tl- tónak és bandájának „nincs ;de. je” a belgrádi lakáskérdésekkel foglalkozni. Tltóékat elsősorban j\_.kaaaeau'ációs .táborok, böi.iö- . nők és erődítmények építése fog­lalkoztatja. Belgrád központjá­ban, a Vaszina.u;cában van a vcndéglátóipari iskola növendé­keinek „oithona”. Ebben az „ott­honban”, ahol legfeljebb 80 em­ber lakhat, jelenleg 245 tizen­négy és tizennyolc óv közötti tanuló lakik. Azokban a kis szo­bákban, ahol alig van elegendő levegő, 20—30 tanulót zsúfoltak össze. Giore Vechiatte, az Ij Popolo című olasz lapnak, a Keresztény Demokrata Pár; lapjának tudó­sítója — aki közismert reakciós magatartásáról — ezeket írja: „A szálloda ablakán keresőül jól látom a megkezdett építke­zéseket « Száva túlsó pariján. Itt kellett volna, felépíteni az új Belgrádot. De a jugoszláv kor. mám y utasítást adoff nrra, hogy szüntessék be ets építkezési mun­kálatokat, úgyhogy most a pusz ta falak meredeknek az égre. A lakosság borzalmas nyomorbai tengődik évek óta és most má itt az éhínség is,” Belgrád azonban más életet ii él. A legteljesebb illegalitásba-! szervezkednek a hazafiak. é. szabotázsakciók egyre szerve zettebbé ég erőteljesebbé válnak 1951.ben a belgrádi hazafiak H gyárat, 30 raktárát és 3 teher vonatot pusztítottál; el. ®s ami kor leszáll az est, az utcákoi szinte a -titkosrendörök orr: előtt, ezer veszély közepette i fiatal és idősebb jugoszláv haza fiák jelszavakat; festenek a fa lakra, illegális plakáiokat ra gasztanak ki: „Halál Titóral’ „Éljen a Szovjetunió!” „Éljen i nagy Sztálin!” Belgrád nem adja meg ma gát, harcol a titófaSisZfák ellen A városföldi állami gazdaság dolgosói teljesítik Rákosi elvtárs 60. születésnapján tett vállalásaikat Sziráki Béla, aki vállalta, hogy az összes vetőgépeket feb. ruár 13_ra kijavítja, vállalását erre az időre teljesítette. Szabó Zoltán gépcsoportve- zetö vállalta, a gépműhely dol­gozóival együtt, hogy az összes erőgépeket február I3-ig kija. vítják. Vállalását teljesítette, együttműködve a gazdaság ré szere hulladékvasból 4 daral kályhát készített, valamint eg; darab páncélszekrényt megja vított, ugyanakkor a balota áj ami gazdaságban egész evet át üz-emenkívül álló rossz Báb: Mindenes.traktort teljes égé szében kijavították és üzembe A Galilel-kör az 1900-as éveik elején alakult, buda. pesti diákok egyesület® volt, kezdetben polgári vezetéssel. Később — a fiatal Rákosi Mátyás munkája nyomán, a«l az akkori -egyetlen mun­káspártnak. a Szociáldemo­krata Pártnak tagja volt — kialakult a GalUel-kör szó. cláldemokrata forradalmi ré­sze. Ebből az időből való az alábbi történet. ősz Van. Fiatal, alacsony férfi siet aS AndrásSy-úfon, hóna alat t könyvekkel teli aktatáska, Fd. zósa-n húzza ösgse magán vékony felötlőjét. Befordul az Anker- közbe és eltűnik egy hatalmas ház söiiéf kapujában. Egyszerre kéj lépcsőt véve, fut fel a har­madik emeletre. Már a lépcső­házban is nagy a zaj: onnan jön, ahová a fiatal férfi igyek. szik. Belép az ajtón. A helyiség­ben legalább kétszázam- vannak már. Mind diák. Kcpottas ru­belban a legtöbb, de vannak köz­tük feltűnően jólölfözöttek is, ldlO.et írunk, „ helyiség a Uali- lei-kör gyűlésiemre. A belépőt sokan üdvözlik. Ba­rátai innen is, onnan is megszo­rítják a, kezét. S mintha csak rá vártak volna: az elnök csenget,, a zaj elhal, megkezdődik a gyű. lés. Az elnök beszél. Síma nyelven, mint egy ügyvéd. Először cstak kerülgeti n gyűlés tulajdonkép­peni tárgyát, frázisfelhőbe bur­kolózik. De a hallgatóság egy ré­sze mozgolódni kezd, sőt egyesek szavába vágnak: „Tárgyra! Tér­jen a tárgyra!” — Jobbnak W)a hát, ha nyíltan beszél: — Ueiyes! Térjünk a tárgyra! Egymásközt vagyunk! Vannak egyesek közöttünk, akik meg akarják bontani „ kör egységét. A Galiie-i.kör nemes hagyomd- nya az, hogy pártokon felül áll. 8 most egyesek szervezkednek « körön beiül, szociáldemokrata eszméket hoznak ide —- hangja, gyűlölettel és félelemmel vegyes. — És mi lesz a munkásokkal? ■— kiált közbe egy hosszú, so­vány, szemüveges lány. Az elnök kenet tel je sen folytatja: — Mi elismerjük a munkásság jelentőségét! De az kétségtelen, hogy mi nem mehetünk „ mun­kásokhoz: Nekik van szükségük miránk, hisz®n mi vagyunk az ész, az any, az értelmiség! A mi szent céljaink, az általános, tit­kos választójog, a klerikaiizmus elleni harc, a nagybirtok elleni harc. És ezt a harcot mi eszmei síkon folytatjuk... Az elnök szava nagy hangsa varba fullad Idegesen rdzza a csengőt. A zaj elül, folytatni akarja, amikor a hátsó sorokban az nz alacsony fiatal férfi, akit barátai érkezésekor olyan mele­gen üdvözöltek, feláll: — Szói kérek! —. Megadjuk! Halljuk! Hall­juk! — hallatszik innen is, on­nan is. Az elnök lehetetlenül ráz. za a csengőt, aztán leteszi, le­gyint. A fiatal férfi gyors lép­tekkel elörejön az elnöki asztal­hoz, Szembefordul a hallgatóság^ gat, az elnökre néz és gúnyosan mosolyog: — Az elnök „úr” elismerte a munkásosztály „jelentőségé1”. Ebből szeretnék kiindulni. A mi harcunk nemcsak „eszmei síkon” folyik, a mi harcunk konkrét, valóságos politikai harc. Hangja nyugodt, tisztán cseng: — Azok a célojc, amelyekért a Galilei-kör küzd, nem valósítha­tók meg munkások tömegei nél­kül. Enélkül az, amit mondunk — csak fecsegés. A munkásosz. tály ma már olyan erő, amely nélkül helyes politika el sem kép­zelhető. Mi azt mondjuk: igen is, be kell menni a munkálok szervezeteibe, be kell menni a Szociáldemokrata Pártba, részt kell venni a párt mindennapi éle­tében, kezdve a munkások tani- tásáíiói, egészen a röpcédulák osztásáig. Vezetőket pedig majd választanak a munkások maguk! A fiatal férfi szavai nyomán hatalmas vihar keletkezik a te­remben. Taps, kiáltozások. Egy, a jól öltözőitek -közül nem tudja már türtőztetni magát, dühösen kiáltja: „Hallgasson el! Demagó­gia!” De a taps győzedelmeske­dika nagy többség a fiatal szó­nok oldalán áll. Az elnök tehe. tétlenül rázza a csengőt. A nagy zajban egy szókéba ju- szú diák, aki most van először a kör gyűlésén, szomszédjához ha­jol: — Ki ez a nagyszerű szónok ? A szomszéd válaszol: — A Keleti Akadémiára jár. Rákosi Mátyás a- neve, de mi csak úgy hívjuk: ^a. viliámagitá- lífii”.. A „i? í 11 á m a s i t á t o r“ Mezőgazdasági tanácsadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom