Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-17 / 40. szám
Párt és pártép ft As A csoportos agitáció eredményei Madarason a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában A párt és a dolgozók közötti szoros kapcsolat megszilárdítá. sónak, a dolgozók nevelésértek egyik legfontosabb eszköze a tömegek között végzett politikai agitáció. Az agitációs munka többféle formája mellett * a P. B. 1950. november 21-i határozata az irányadó: „Az egyéni agiteció mellett rendszeresíteni kell a csopor. tos beszélgetéseket, a rövid agitációs előadások tartását”. A csoportos agitáció alkalmával főszempont az életből vett eleven példák megmagyarázása, azon keresztül a párt. és kormányhatározatok megértetése. Az agitáció akkor lesz ered. menyes, ha a község feladatainak alapos meg vitatása, val, valamennyi dolgo- aó parasztot e határozatok végrehajtására mozgósítunk. Milyen erő alakította át a ma. cíarasi dolgozó paai'Sztok gondolkodását, mitől változott meg eredményesen Madaras község, ben a begyűjtés képe? A jó népnevelő munkának, az agitációban konkréten felhasznált helyi érveknek köszönhetjük az eredményt — válaszolja a feltett kérdésre Halász István elvtárs, a falusi pártbizottság titkára. * A pártbizottság, a pártszervezet vezetősége hosszú ideig nem irányította kielégítően a népnevelőket, nem élő, eleven, hanem sablonos tájékoztatókkal indította útba a népnevelőket. A népnevelők túlnyomóan a gazda, sági feladatok végzésébe merül tok bele. Ez oda vezetett, hogy nem támasztották alá politikai fejvilágositó munkával napi munkájukat. Pedig ez lett volna ■ a legfontosabb feladat. Rákosi elvtárs nagyjelentő, ségü november 30_i beszéde óta a jegyrendszer megszüntetéséről, a mezőgazdasági termékek szabad forgalmáról, az ár- és bér. emelésről szótő párt. és kormány, határozat, továbbá az új begyűjtési törvény ismertetésével a pártbizottság teljes erejével hoz. ráfogott a csoportos agitáció kialakításához. Halász István elvtárs, a falusi pártbizottság titkára alaposan áttanulmányozta Rákosi elvtárs november 30 i beszédét, a párt és kormány határozatát. Hálásé elvtárs ezután a falusi pártbizottság és az üzemi aiap- szervezet titkárainak jelenlété, ben, konkrét helyi példákkal ér- »ékeibe ki Rákosi elvtára beszédét, a párt és kormány decem. bér Iá határozatát. Egyben meg. jelölte a felelősöket, akiknek feladatává tette a párt- és kormányhatározat széleskörű terjesztésének megszervezését. A tszcak.ben csoportgyülése- ken tárgyalták meg a tszcs- titkárok Rákosi elvtára beszédét, a párt és kormány határo. «sa tát. Hogy a csoportos agitáció alapos és mindenkor áttekint, fcető legyen, Halász elvtárs a” vezetőséggel közösen tér. képet készített a községről, melyet kilenc körzetre osztott fel. A körzetek élére körzetfelelősöket állt. tojt a vezetőség, akiknek pártmegbizatása abból áll, hogy a maguk körzetében a melléjük beosztott népnevelőkkel közösen kisgyű. léseket Szervezzenek, az ott taPas'/laltakal közösen megvitassák. A falusi pártbizottság hetenként egyszer körzetfe’.elösl értekezletet tart, ahol a kis. gyűlések eredményeit, az ott .«zerzfett tapasztalatok*! tárgyalják meg a körzetfelelösök Halász elvtárs jelenlétében. A pártvezetöség így min. dig tisztában van a dolgozó tömegek véleményével, tudomást szerez javaslataik, rói, szoros kapcsolatban áll velük. Halász István elvtárs, párttitkár azonban nemcsak érte. kezeten, hanem egyénileg is foglalkozik a pártmegbizatási teljesítő körzetfelelösökkel, akik a csoportos agitáció aktívái. Az összevont népnevelőértekezleteket nem adja ki albérletbe, hanem azt minden esetben alaposan fid. készülve maga tartja meg, a körzetfelelősöktől, a falusi pártbizottság tagjaitól szerzett tapasztalatok felhasz. nálásával. A vezetőség valamennyi tagja’ résztvesz a csoportos agitáció munkájában, a kisgyülések megtartásában. A kilenc körzőiben ma már hetenként folynak a kisgyülések, amelyre szívesen mennek el a dolgozók, hogy tudomást szerezzenek a párt és kormány határoza. tairól és megismerjék ez. zol kapcsolatos feladatukat-. Az ilyen formában szerve, zotté vált csoportos agitáció eredménye, hogy az őszi mun kákban, valamint az á lammal szembeni kötelezettség teljesí. tése terén egyre szebb eredmények valósultak és valósul- Uak meg. Rákosi elvtárs november 80-i beszédekor a szárbeta. karítás 60 százalék volt, mely nem egész egy hónap alatt 100 százalék lelt. A kukoricabegyüjlés december 10-én még nem volt 100 százalékos. Februárban már 184 százalékra emelkedett. Ugyancsak ez a helyzet a burgonyánál, amely februárban H9 százalékos be. gyűjtési eredménnyel járt. A zsirbegyüjtés ma 142 százalék, a baromfi 98 szá. zalék, a sertésbegyüjtés 26 százalékról 69 százalékra, a tojásbegyüjtés 149 százalékra emelkedett, A népnevelők megismerték az új begyűjtési rendeletet is. Elő- szőr a mépnevelöértekezl eteken a begyűjtési rendeletről tartott előadásokból, a rendelet alapos áttanulmányozásából. Miért eredményes ez a* agitáció ? Mert azonkívül, hogy konkrét és helyi érveket tartalmaz a párt- és kormányhatározatok ismertetésében, szép számmal vesznek részt a begyűjtésben élen. járó dolgozó parasztok, középparasztok, mint Szvo. rény István nyolcoldas, Rigó Mihály kétholdas, Gaiger Mihály öTholdas és még számos egyénileg dolgozó pa. raszt. Ezek az új harcosok, akiket a párttitkár nevelt. Az új harcosok közé tartozik még Róka Sándor egyéni dolgozó paraszt, aki negyedévi adóját már befi- zette, a begyűjtés terén is példamutató. Az új harcosokból került ki tagjelöltként Kiss Pál Jó. zsef középparaszt, Csőke Márton dolgozó paraszt. A legközelebbi taggyűlésen már az új harcosok sorából újabb két egyénileg dolgozó paraszt, tál erősödik a niadarasi párt. szervezet. A népnevelők 90 százaléka résztvesz a politikai oktatásban, melynek következtében rend1 szeresen ismertetik kisgyülése- ken a nemzetközi helyzet alakú, lását, melyek még nagyobb lendületet adnak a párt. és kormányhatározatok teljesítésének. A csoportos agitáció ered. menyesen mozgósítja Madaras község dolgozó parasztságát a párt. és kormányhatározatok végrehajtására. A nemzetközi helyzet Ismertetésén keresztül pedig a Tito.banda elleni küzde.. I emre. A csoportos megbeszéléseken meg-értették a dolgozó parasztok, hogyan kell hozzájáru’niok az ötéves terv harmadik évének beruházásaihoz. Hogy rövidesen maguk is élvezik az 5 kilómét©, rés bekötöútat, hogy könnyen gördüljön a kocsi a 7 kilométeres új bácsalmási bekötőúton, hogy a ssülöanyák egészséges gyermekeknek adjanak életet az új szülőotthonban, hogy a gyermekek vidám örömmel tölthessék el a napot a napközi, othonban, hogy a tanyai gyér- mekek elsajátíthassák a szocializmust, a kultúrát, az új kültelki iskolában, hogy estén, ként minél előbb kigyúljanak q fények azon a falurészen, ahol még nincs villany, hogy a tizen négy géppel megerősített gépállomás a béke tankjait küldje a falu dolgozóinak segítségére, a tobbtermelés biztosítására. Későn tártuk fel hibáinkat A bajai Vörös Fény /sa tagjai aa elmúl/ évben sok tanulsá. got vonhattak le munkájuk eredményeiből. A zárszámadáe megmutatta, hogy számításaink « várakozáson alul maradtak. Ez minden becsületesen dolgozó tagot, gondolkozásra kellett, hogy késztessen. Hol a hiba, melyet elkövettünk és ki a hálás a sorozatos hibák elkövetésében, a tagság, a vezetőség, vagy mind a kettő együttesen ? A részesedés alacsony*volt. Miért? Merj so>k érték még a földben maradt. A gyapotban ért károsodás bennünket. azzal, hogy nem végeztünk annak ieszedésével időben. Kukoricánk egy részét, csak januárban törtük \e. így lopásnak tettük ki és a ma. darak is jó/ me g dézsmálták. Takarmányrépánk föl-szedésével is adósak vagyunk még. Most “ fagykár bizony tönkrefeszi egész éui munkánk eredményeit. Joggal vethetjük fel a kérdést, hogy kik voltak a hibásak f A tagság is, de a vezetőség is. A tagság azzal, hogy a vezetőség- felszólításait csak hiányosan hajtotta, végre. Elcsellengfok, igazolatlanul távolmaradtak a munkából. A vezetőség pedig abba» hibás, hogy nem lépett fel erélyesen, tárté « munkafegyelem meglazulásáf. N°m éjt az alapszabály adta jogaival, nem szer zeit érvényt annak betartására. A tsz fegyelmi bizottsága csak papiroson volt meg, mert az soha nem működött. I0y nem is vonhatott senkit, sem mulasztásaiért felelősségre. Mondjuk meg nyíltan: — a vezetőség kezéből csúszott lel az irányítás, az irányítás hiánya eredményezte a tagság nagyrészének önkényes miag-alariásáf: ami „ztán a zárszámadásban jutott érvényre, Uj vezetőséget választottunk. Bízunk abban, hogy első teendőjük iess a munkafegyelem megszilárdítása. Nem fognak szemet hunyni a legkisebb szabály [alaAság felett sem. Az alapszabályok minden pontját nemcsak betartják, de be is fogják tartatni. ' Mert csak így és csakis ezen az úton érhetjük el. hogy idei tár számadásunk nem mutât majd oyian eredményeket, mint az elmúlt évi. KISS ISTVÁN, a bajai Vörös Fény tagja, a Népújság levelezője. ÍJ NtMUfAG únuuÁuüA Hosszúlejáratú verseny szerződések a Bajai Gyapjúszövetgyárban üzemünkben folynak a hosszúlejáratú vetrsenyszerződéskö- tések. Dolgozóink lelkesen kapcsolódnak bele, mert iudják, ezzel az öféves terv harmadik tervevének sikeres ValéraváJtásá/ segítik elő, mely közvetve valamennyiünk boldogabb és örömte. libb életét szolgálja. Jankó vies Károly hosszúlejáratú verseny- szei-zödéséiben vállalta. tervének 3°0 nappal előbb való befejezését. Január hónapban vállalásából már 7 napot teljesített iá. Csötöny; Benőné a szövődéből vállalta éves tervének 135 nap Pál való időn belüli teljesítését- Januárban 10 napot, már vállalásából teljesíteti. Bohner Etel iervteljesítésének 27 nappa-l való előbbi befejezését vállalta. Január hónapban ő is 4.5 napot teljesített már. BÁCSTELEKI LAJOS, a bajai Gyapjúszövetgyár dolgozója, a Népújság levelezője. Képzőművészeti Kiállítás nyílt mes; a Kecskeméti Múzeumban A Kecskeméti Múzeumban rendezték meg a kecskéméi!, bajai, nagykőrösi, ceglédi képzőművészeti tanfolyamok és képzőművészeti körök tárlatát, va'amint a „Magyar Festőművészet Mestere” című vándorkiállítást. A hat teremben ki állít oltt gazdag kép. és szobrászati anyagot mindjárt az első kiállítási napon 1080 dolgozó tekintette meg. Ugyanezen a kiállí. táson sezrepe.nek a kecskeméti képzőművészeti tanfolyam fotó- szakosztályának tagjai is munkájukkal. A változatos képanyag bizo. nyitja, hogy kultúrforradalmunk megyei vonatkozásban is fontos állomásához jutott. A tanfolyamon és szakkörökben folyó munka bizonyítéka az eddig megtett új helyességének. Művészeti problémákkal fog. lajkozó dolgozóink sikeres frontáttörést hajtottak végre és egyre szélesebb szakaszon veszik birtokukba a kultúrának ezt a nép elöl eddig elzárt terű étét is, A kiállítók között, a hivaiá. sós festőművészek mellett, nagy számmal találjuk az üzemi do1- gozók lelkes csapatát. A kiállított müvek azt is jelentik, hogy művészeink a képzőművészet problémáiban alaposah e'mé. lyedtek és nagy mesterségbeli tudással rendelkeznek. A kiállítást a népművelést minisztérium háromtagú bizottsága is megtekintette. A kiállí. tők munkásságának elismeréseképpen tíz müvet 1)00—500 forintos munkajutalomban része, sített. Kritikával illette a bizottság az egyes hiányosságo kát és elismerő hangon nyilat, kozott a tanfolyamok színvonalas munkásságáról. Az elhangzott kritika és dicséret bizonyára nagy segítségére lesz tan. folyamaink tagjainak, megyénk új művészeinek. Komáromi József múzoamvezető. A kórházi ágyról üzenem... Rákosi elvtárs születésnapjára vállaltam, hogy eredményeimet 170 százalékra fogom nő. vélni. Vá'laíásom teljesítéséhez nagy segítséget nyújtott üzemi pártszervezetünk és az üb. Brigádom, melyben dolgozom a hétfői napon hiába keresett gépeim előtt, a munkától távol kellett maradnom. Ezen a döntő héten, amikor magam is négy gépről öt gépre akartam át. állani — a kórházba keilett befeküdnöm betegségem miatt. Mikor távollétemben társaim megindították a gépeket, az én négy gépem állva maradt. Arra kérlek benneteket, innen a kórházi ágyról, hogy az én gépeim ne maradjanak állva. Vegyétek át őket, hogy termei, jenek. Mutassátok meg ezzel is bálátokat és ragnszkodástokat Rákosi elvtárs iránt és adjatok méltó feletetet az imperialista bérenc Tito-banditáknak. Innen, a kórházi ágyról pedig még azt üzenem nektek, hogy a gondos kezelés és ápolás rövidesen visszajuttat majd soraitokba, mert itt, a kórházban szinte élő valóság: — hogy legfőbb ér. lék az ember. Demeter Gyula, a Bajai Gyapjúszövetgyár ifjú munkása, a Népújság levelezője. Fejlődik a Kecskeméti Kertészeti Technikum szakszertára A Kecskeméti Kertészeti Technikum 1950. októbere óta működik. Az első év legnagyobb nehézsége a szertár hiányos fel. szerelése volt. A szertár anyagának hiányos volta nagy akadálya volt a szakszerű nevelés, nek iskolánkban. Az idei tanévben elhatároztuk, hogy kiküszöböljük ezt a nehézséget és ki. egészítjük szertárunkat. A nö. vendékek és a tanárok vállvetett munkájának eredményei nyomán megszületett szertárunk Felhívásunkra munkánkba be. kapcsolódtak a kecskeméti üzemek is. Többszáz forint értékű anyaggal gyarapította szertárunkat a Kecskeméti Asztalos, ipari Vállalat, a Műtrágya, és Növényértékesítő :Vái!alat, a Kecskeméti Borforgalmi és a Kecskeméti Konzervgyár. így lassan minden oktatáshoz szükséges alapanyag birtokunkba ju. tott. Elhatároztuk, hogy a megkezdett úton nem állunk meg, hanem igyelcazilnk szertárunkat tovább fejleszteni. Munkánkat azzal a lelkesedéssel végezzük, melyet dolgozó népünk elvár tőlünk, mint a szocializmus építésének jövendő szakembereitől. Földházi Sára, a Kertészeti Technikum II. éves hallgatója, Kecskemét Megyei Előadó Iroda előadásai Február 19-én déluián 6 órakor: ,,Tite banda békés építő munkánk ellensége” címmel. Vaskút, előadó: Sziklai Judit, Csávoly, előadó: Karajkó János. „Néphadseregünk békénk őre” címmel Garán, előadó: Panko. vies József né.
