Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

A gazdagabb jövendőt tervezik a miskei „Táncsics66 termelőszövetkezetben A miskei Táncsics termelőszö­vetkezetben lázasan folyik a tervkészítés. A nagy család: a szövetkezet, közvetlen jövendő­jét készítik elő. Jót meghány. nak-vettnek minden számot, min­den sor(, hiszen a terv nagyon fontos, mert ebben, határozzák megi hogy mit termelnek az idén, hogyan „csikarnak” kj gazdagabb termést a táblákból. Először a növénytermesztési terv készítéséhez fogtak hozzá. Az Idén nagyobb a terület, mint ta' valy. Harminckét, holddal növe­kedett a szövetkezet, amelyet az új belépők hoztak magukkal. Te. hát több búzát vetnek az idén. A tavalyi 157 hold helyett 200 holdat ütemeztek be. AzonkivüJ 18 hold rozsot- Több a száj, több kenyérgabona kell. Igaz, itt nem is iesz hiba, mert tavaly is szép termés volt. Túl is teljesítették u beadást. Két oklevél is bizo­nyítja, hogy a miskei Táncsics termelőn,rövétkezCf 200 százalé­kon felül teljeatfet-fO az 1051— 58. évi kenyérgabonabeudási tervét. Az idén is így akarják és már most, a tervkészítésnél gondoltak erre igaz, jól meg is trágyázták a földet, mert más­különben nem számíthatnának bö termésre. A szövetkezet főiterménye to­vábbra is a paprika. Tavaly a hatvan hold termése mintegy 161 ezier forintot jövedelmezett. Az jdién is ekkora területe^ szántak a paprikatáblának. Többször felvetődött már az öntözőhálózat építése A szövetkezet földje mellett fo. lyik a VnjaS vize. Tavajy még nem használták ezt, a természeti adottságot. Az idén elhatároz­ták, hogy mintegy ötven hold területen öntöznek. Ebből őt holdon kerti veteményt. termesz­tenek, a többül kaPás lesz, meg takarmány. Lelkes vállalási tettek arra lg, hogy március hő 0-ig az öit hold kert öntözésének az előkészítési munkáit elvég­zik. Az állatállomány állandóan növekszik. Ezért gon. doskodni keli megfelelő meny- nyjségli takarmányról is. A ku­koricából 30 holdat vetnek el négyzetesen, mert hallották, hogy ez holdanként legalább 3-4 mázsa többletet jelent. Takar­mánygabonából 88 hold lesz — Zöldit akarna árny t „d majd a' 46 hold lucerna. Zabosbukkönyt 20 holdon, csatornádé* pedig 8 hol. tton termesztenek. A másik fontos jövedelmi for­rása a szövetkezetnek az állat­tenyésztés. A tehenészet az idén még többét hoz majd a >,ház. hoz”, mint tavaly. 19 tehén van és nemrég négy borjúval szapo­rodott a létszám. Október, no­vember hónapban 1000 literrel több tejet szolgáltattak be, mint az előírás volt. Jelentős prémiu­mot kaptak érte. Jelenleg negyven anyakocája Van a szövetkezetnek. A 32 fé­rőhelyes fiazta!tót ki keli ,ehát bővíteni. Úgy határoztak, hogy március 9-ig ezt is elvégzik. A másik fontos probléma a baromfitenyésztés. Tavaly ezt elhanyagolták és ezért a terme­lőszövetkezet még a mal napig Sem teljesítette a beadási köte. lezettségét. Ezért a tervkészítés­nél elhatározták, hogy kétezres létszámú baromfitelepet létesíte­nek. A tagság tudja, hogy jelen­tős mulasztást követett el ta­valy és hogy ez a jövőben ne forduljon elő, minden tag 8 meginduláshoz igét tyúkot ajáa. lőtt fel a háztáji gazdaságából. Azonkívül vesznek majd napos­csibét, is. Még folyik a tervkészítés a termelőszövetkezetben. Jó meg kell fontolni mindent, hiszen a tagság és a szövetkezet jövője függ, hogyan gazdálkodnak. A napokban adták át a területet „ brigádoknak ég „ munkacsapat vezetőknek jegyzőkönyvileg. A területet egyénekre is lebontják. Az idén nagyobbak a feladatok, szilárdabb munkafegyelemre is Van szükség, hogy „ tervet vég rehajthassák. A fegyelem meg. szilárdítására nemcsak határo­zatot hoztak, hanem már bün­tettek is. Szöbölöd Lajos állat­gondozó rosszul bánt a lovak­kal. Nem ápolta őket, sokat ver. te ok nélkül az állatokat. Nem csak leváltott* á'k tisztségéből, hanem tíz munkaegységet le is vontak tőle. A terv még nem készült el egészen. Részletei azonban már mos*, eljutnak a tagokhoz. Lel­kesen dolgoznak a megvalósítá­son. Máris mindnyájan jelent­keztek a 150 méter hosszú me. legágy kereteinek készítéséhez. Február 20-ra ezt a munkát be akarják fejezni, március 9-re pe­dig a melegágyat magát készítik el. Az amerikai légikalózok a békés lakosságot igyekeznek terrorizálni Az amerikai repülök továbbra is bombázzák és géppuska? zák Phenjgmf' Vons«CLn,t, JaPdoko^ Szarivont, Namphof és más vá­rosokat s környéküket. Az a me rikai éjszakai bombázók Nam pho térségében csak február hó napban több mint, 2000 robbanó, bombát dobtak. Éj jel-nappal szakadatlanul bombázzák Jan dók térségéi. Fhenjan térségében semmiféle katonai célpont sincs. Bombá­zása és géppuskázása tehát ar­ról tanúskodik, hogy az cs?ak, koreai városok ás falvak ame rikai bombázói és pusztítói tá Kiadásaikkal a békés lakosságai igyekeznek terrorizálni. Nem teljes adatok szerint februárban Phenjanra és környékére össze­sen mintegy 2000 bombát dob­tak Adenauer Londonba utazott Konrad Adenauer bonni kancellár csütörtökön délután repülőgépen Londonba utazott, hogy részivé gyen az angol ki­rály temetésén. A bonniban kiadott hivatalos közlemény kiemeli: Adenauer hétfőig az angol fővárosban ma­rad, hogy — amennyiben szük­ség lenné rá — a nyugati kül. ügyminiszterek rendelkezésére álljon. Párizsban tanácskoztak az északafriBcai pártok képviselői A Libération közli, hogy a tuniszi, algíri és marokkói pár­tok — az Z7; Dess>tur, a Régi DeSztur, a demokra\tikus szabad­ságjogokért küzdő mozgalom, az Isztikicl és több más Párt — képviselői Párizsiban együttes tanácskozáson tanulmányozták az északafrikai helyzetet. A tanácskozás részvevői meg­állapították, hogy az északafri­kai helyse^ kiéleződött, fokozó­dott a gyarmati elnyomás. Meg. állapították továbbá nemzeti követeléseik azonosságát. Nagyarányú emelkedés az állatbegyüjtés vonalán Az élőáliatbegyüjtési versenyben a bácsalmási járás került az élre Alpár, lissaújfalu és Rém még állatkivetési lajstromot sem készített Megyénkben az élőáliatbegyüjtési versenyben a negyedévi tervhez viszonyítva a járások közül a bácsalmási járás kerüli az élre. A járás Teljesítménye 52.65 százalék. EzZe| elnyerte a megyei tanács vándorzászlaját A járási versenyben a kiskő­rösi járás maradt le legjobban. A negyedévi élőáliatbegyüjtési tervet még csak 38 százalékban teljesítették. A községek versenyében a legjobb eredményt Solt község érte el és így ez a község lett a versenyzászló birtokosa. Az élőáliatbegyüjtési versenyt elindító Kecel község negyedévi 1er. vét 71.84 százatokban teljesítette. A jól teljesítő községek kö­zött van még Bácsbokod, 300 darab hizottsertést és 25 darab vágómarhái biztosított átvételre. Jól teljesített még Bácsborsód, Vaskút és Dunavecse község. Az élőáliatbegyüjtési versenyben a héten lemaradtak a községek közül: Dunapataj, Kisszállás, Mátétolke, öregcsertő, Sükösd, ahol még egyetlen élőállatot sem adták le a febniár havi teljesítésre. Ezekben a községekben tanácsaink nemtörö. dömséggel kezelik az élőáliatbegyüjtési feladatokat. Alpár, Ti szaújfalu és Kém községekben még mindig nem készítették e> az állatkivetési lajstromot. » ^mmrnsmsmrnmimsmsmmmzmmmiamnmnz^mmi Helyes munkaszervezéssel hogyan növeltük eredményeinket A Baja-vidlékl Állami Erdő- gazdaság IV. számú üzemegysé­gében nehezen indultak az erdő­sítési munkálatok. A dolgozók Boraiban az a tévhit let* úrrá, hogy a normákat nem lehe* tel­jesíteni- ölen kezdtük el a mun­kái és bizony az első napokban alig értünk el 60—65 százalék­nál többet. Rájöttünk azonban, hogy mi­ért. A helytelen munkaszerve, zés miatt. Ezit kiküszöbölni mun­kacsapatot szerveztünk. Egy-egy munkacsoportban három dolgozó volt, akik közül kenő gödröt ásott, egy pedig az előre elké­szített gödrökbe a csemetéket ügetie. Ezzel a munkamódszer­rel egyszerre 105 százalékos tel­jesítést énünk el. Mi ebbe nem nyugodtunk bele és eredményeink lOvábbnövelé. sére vettük az irányt. December 21-re, Sztálin elvtárs születés­napjára vállaltuk, hogy eddigi eredményeinket 115 százalékra emeljük. A sorainkban kialakul® versenytszeilcih, lendületéivel a vállalásalníkat túlteljesítve 165 százalékot értünk el. Ezidöszeriint, munkacsnpntunk teljesítése 180 százalék. Én mai g„m december közepétől január 10-ig 12,000 darab csemetét ül­tettem el. Most elhatároztuk, Rákosi elvtárs születésnapjára úgy ké„ szüjünk, hogy eddigi eredmé­nyeinket további 10 százalékkal gyarapítjuk. Vállalásunkat ez- úttal is túl akarjuk teljesíteni. Ennek elérésére versenyre hívok ezúttal minden erdősítő mun­kást. A nemés verseny szilár­dítsa béíkefromiunkat, vigyffl győzelemre ötéves tervünk erdő­sítési célkitűzéseit. VRANA KAROLYNffi, a IV. sz. üzemegység er. dősitö munkacsapat vezetője, Akik lemaradtak a békeharcban Bátmonostoron Horváth Ist_ vánné, 153. ház szóm alatti lakos, háromholdas gazda, 90 darab tojással és 6.75 kilogramm baromfival tartozik a nép álla. mának. Özv. XJrbán Mátyásné, 204. szám alatti, hatholdas gazda 180 darab tojást és 13.50 kilo­gramm baromfit még mindig nem adott be. Pál Antainé, 337. szám alatft 8 holdas parasztasszony még mindig tartozik tavalyról 240 darab tojással és 18 kilogramm baromfival. Szabados Istvánná, 380. l)áz_ szám alatti, 10 holdas gazda 10O tojást és 11 kilogramm burbuifit a mai napig nem adót* be». Rákosi elvtárs az egész országhoz beszélt Részlet Sándor András: Huszonnégyen kezdtek című regényéből Néhány nap mmva már egyébről sem leihe fitt hallatni a pasztám, mint Rákosi Mátyás beszédéről. Hej, nem hiába volt vihar azon az estén! Tucsa Sán­dor bevitte a napraforgót « mag­tárba. Csak a kisebbik fia, volt off, ő hordta be a zsákokat. Si­mon, a ferménycs - feje búbjára tolta a sapkát és csípőre lett kézzel nézte, a mérleg jáfékáp aztán kibontotta a zsáJcokat és ököllel beledöfött. Jó megvolt: majdnem könyökig beleszaladt a karja. — Rendben van. Sándor bá. esi. Hanem... Aztán most meg­csinálják „ kolhozt? Simon úgy kérdezte est, mint­ha csak hànyawti módon oda- banyaritaná, közben a vételi je. gyet állította ki. Tudta, miért kérdezi. Voltak ofit néhányon, de Tucsa, volt az egyeben kom. mu.n ista. Ki lehet ugratni a nyulaj a bokorból... Tucsa Sándor nyeu egyet. Jaj, mif is mondjon, hogyan fog­ja pártját valaminek, amitől via (fi is fél? Hogy a mennykő csapjon bele, mindig ö kevere­dik ilyesmibe, valahányszor be­adni visz valamit. Hanem az arcok kíváncsian nézlek rá és (.miamit feleim kellett. Feiep hát ágy, ahogyan legjobbnak látta: — Dehogy is csináljuk meg, dehogy is! Rákosi eivtárs aján- lotíta, hogy közösen jobb. Hát most majd jól megforgatjuk a kérdéstöviröl.hegyire, minden oldalról, aztán, ha, ágy tetszik, csináljuk, ha meg nem, ncm. Azt ki-ki maga dönti et!,.., * Este igen viharos pártnapot tartattak, Kancsdr-Vágó kézzel- tábbal magyarázta a közös gaz. dálkodás előnyeit, * — Nem bolondság gz, elvtár­sak! Nem kell látás túl.Vakuld- si g dolgozni. Jobban meg tud­juk munkálni a földet... Hall. garatok ide. Mindnyájan meg­jártunk jó néhány uradalmai, itaz-e ? Mekkora haszon volt ott? Hát most arról van szó, hogy az a mérhetetlen vagyon, améty ae uraké volt. a miénk legyen! Én, elvtársak, kész va­gyok ebben a pillanatban egész földemet, felszerelésemet, fel­ajánlani, ha egy ilyen táblát esi. nálunk! Kovács Mihály. Bálin* apja hözbekiáltoit: — Mos/anaig azt mondtad, nem lesz kolhoz! Hogy a föld a miénk és az atVaisten se vészi ei tölünk... Most nleá adjuk be a földünket! Tisztelet becsület Rákosi elvtársnak, igaza is van, ezt meg tehát csinálni a*> Al­földön, a nagy tunya-világban, de Vt nem! Azért is beszélt Kecskeméten,,. Ifi csak elnyo- morodnánk benne! Bálint is szerétéit volna köz­beszólni, de apját nem akarta letorkolni. Majd, ha valaki más­sal kell vitatkozni. Kancsár.Vágó kieresztene a hangjai. — Ki veszi el tőled a földet? A tied marad, csak együtt mun­kálják! Nagyüzemi módon! és ami Kecskeméten igaz, az igaz iH is. A föld itt, is csak föld, az ember itt is csak ember. Rákost elvtárs az egész országhoz be­szélt, nemcsak az alföldiekhez,.. Hallgassátok csak, mit, mond: „Csak a nagyüzemi termelés ad- ha, a falunak anyagi jólétet és kultúrát, villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, mozit, i° könyvtárat, jó iskoláztatást, emb0ri életet és mindazt a sza­bad fejlődést lehetőséget, amely, töl a dolgozó paraszt és gyer­meke ma még el van zárva”... Erről van szó! * Most Józsa Feri bácsi áll fel: — Én nagyon is helyeslem, elvtársak, ami, Pista mondott. De én megtoldom: Hiába, hogy én se láttam még ilyen táblát, de Kancsür-Vdgó elvtárssal együtt mondom, bogy én is mindjárt belépnék, földdel jó­szággal, felszereléssel együ’A­— A szürkével? — kérdezte gúnyosan Nyüas István. — Töb­ben nevettek. — Nem a szürkével, mert azt eladnám, de a csikót máris be. vinném a táblásba, ha megcsp Hálnánk... —• Akkor menj magad! — kiáltotta újra Nyüas István. — Te ne beszél), mert jó ál­lásod van a szövetkezeinél! —• Szólt közbe Adám János. Nyilas elvörösödött és vála­szolni akart, de a többiek le­hurrogták. Kancsár.Vágó sok­szor dühös volf Józsa Ferencre, bürokratikus magatartásáért, bőbeszédűségéért, ügyetlensé­geiért, De moSf olyan sZeretct ébredt benne az öreg iránt, mint é’jy újonnan felfedezett, hü fegyverfárs vagy barát iránt. Ez a bátorság, amellyel kiállt a közös gazdálkodás mellen, igen nagy dolog voft. Mos,/ minden szó konwly súllyal esett a lat­ba. Aggódva látta a párt titkár, hogy a pártszervezet lassan két ágra szakad: egy táblás.pártra és egy táblásellenes pártra. Ezt az utóbit Nyilas sógor vezeti, K. Tóth és Józsa Pedig a UibhU- p árt iák élén állnak.. Most Kovács Bálint szólalt meg; — Elvtársak! Rákosi élvtárs a mi szivünk vágyát, szólaltatta meg Kecskeméten! Nekünk, fia. tolóknak, mncs is más választá­sunk, csak ez. Nagyon sajnos, hoav itt a pártszervezetben nin­cscnOk fiatalok,,,, meri a* élv* társak lenéznek bennünket, de çlZ époszosok nevében mondha­tom, hogy mi igenis azt akar* juk, hogy jáblás tegyen. Mi márt vagyunk Sé-en, akik összebeszél­tünk, hogy csinálunk egy ilyeii táblást, ha másképen nem, ki­kérjük a részünket az édesapánk földjéből... Nem tudla folytatni. Nagy, zúgás támadt- ezelcre a szavak­ra. Kancsár.Vágó hevesen cső- váffa a fejét és mérge3 pillan­tásokat vágott Bálintra. I0y el­rontani!,.. — Elvtárgak! — kiáltotta a Párt titkár — íz nagyon helyte­len, amit Kovács Bálint elvtárs mondott. Nem engedjük meg a fiatalok háborúját nz öregek el­len! Az nagyon jó, hogy ők szervezni akarnak egy táblást. De nem ilyen módon,'. Nagynehezen elült a zaj. A vita éjfél utánig folyt. Kancsár■ Vágó a következő indítványt tette: — hogy K. Tóth elvtárs- nfSt igaza legyen, tapasztaljuk ki, milyen is ee a táblás. Segít­sük hozzá a fiatalokat, hogy a bérletes földeken —, van vagy 60 hold — táblás, csináljanak. Majd meglátjuk, mit érnek £l, Ha Wjuk, hogy jó, megyünk magunk is. Jó lesz? Megint kitört a lárma. Végül is szavazásra tette fel a kér­dést a párttitkár. A javaslatot öseésen egy szavazattöbbséggel fogadták

Next

/
Oldalképek
Tartalom