Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-09 / 33. szám
Párt 6s pártépítés A csoportos agitáció ucliáiiy formájáról Csoportos agitáció Mit jelent ez? Valami kü;önö set, valami újat? Nem, czt egy általán nem jelenti. A nagy dől gok mindig egyszerűek — csu pán alkalmazni kell azr, amit évszázadok ó|a alkalmaznak dolgozó parasztok féli estéken. Sztálin eivtárs a sztálingrádi csata előtt tanulmúnyo:ta Ku. tuzov és más régi orosz hadve zérek taktikai és sztratégiai módszerét. Mindegyikben volt valami jó, amit új tartalommal megtöltve, fovábbfojlesztfíve, át lehetett venni. És Sztálin e/u- iárs győzelemre vezette <£ Vörös Hadsereget Sztálingrád romba dőlt falai között. Nekünk is tudatában kell len nünk annak, hogy nem mi va. gyünk az első agitátorok Ma gyarországon. Hogyan agi'áltak az első pa rasztagitátorok? Téli estéken amikor kukoricái osztásra, vugy beszélgetésre összejöttek egymás házáiban „ dolgozó parasztok, kö aéjli-k vegyültek, azaz nem vegyültek, mert közéjük tartóz tak, egyek voltak velük, éppen olyanok voltak, mint a többi el nyomott paraszt, csak messzebb re láttak, öntudatosabbak voltak. És a szomszédolásokon arról be száitek az agrár-szocialista aS1 latorok, hogy e] kell kergetni a grófot, szét kell osztani földjét a falusi szegénység között. Ezé. két a téli (beszélgetéseket, szom szédoiásokat a nyári aratósztráj kőik, a híres kaszás-zendülések követték. A lázadás magvát te len vetették el, a nyár hevében ‘ nőtt naggyá. Az agitációa mód. *zcr tehát eredményes volt. A felszabadulás után a Vörös Hadsereg jóvoltából mi szabad földön, szabad emberek lettünk. De meg kellett küzdésünk a Kisgazdapártba bújt re akcióval, ß jobboldali szociálde' mokra iákkal, az áruló klérussal Ebbon a harcunkban is sikeresen alkalmaztuk a szomszédolás, csoportos agitáció különböző módszereit, A fordulat éve után azonban mindinkább kezdtük el jhanyagolni ezt a jól bevált, lm. inár népszokássá fejlődött agUá ciós módszert. I Legfőbb ideje annak. hogy új hó) felelevenítsük a szomszédolás, a csoportos agitáció egyéb (formáit. A csoportos agitáció lényege az. hogy amikor téli estéken összejönnek egymáshoz szomszé. dőlni, beszélgetni a dolgozó pa. rasztok, akkor közéjük mennek népnevelők, még hozzá a környék legjobb népnevelője, ö irányítsa a beszélgetést és terelje a szót a legfontosabb állami ég politikai feladatok megbeszélésére. Ilyenkor, télutolján már a tavaszi munkákról szoktak beszélgetni a falvakon. A népnevelők feladata, hogy ezt a helyes szokást továbbérösitsék ég ilyen szomszédolásokon már azt is meg lehet beszélni, hogy tavasszal hogy és mmt osztják majd el az iga^rőt a tavaszi munkák el. végzésére, A szomszédolás tehát nem valami különös, nem Valami új módszer, csupán 8 falu évtizedek, évszázadok óta megszokott népszokásába való beépülés és ennek a népszokásnak és formának új tari alommal való megtöltése Mielőtt arról beszélnénk, hogy hogyan kezdjünk hozzá a kono- polások, szomszédolások megszervezéséhez, szólnunk kell arról, hogy ebbe az eredeti nép. szokásba semmiféle mos terheltséget. semmiféle eröjZakolrságo: nem szabad bevinni. Egyenesen halála a szomszédolásnak, ha holmi hivatalos cédulákkal, vagy bürokratikus módszerekkel Kísérlik iueg összehívni arra a szomszédokat. Ellenkezőleg: minden falunak, községnek meg. van a maga sajátossága. Kuko- Fícamoresalás, tőszióka. vagy egyszerű beszélgetés. Ezen beszélgetésekre kell elmenniök a népnevelőknek. Hogyan kezdjünk hozzá a szomszédolások, a csoportos agitáció megszervezéséhez? A pártszervezefneis természe tosen tervet kell készítenie arra, hogy hány jó népnevelője van, a népnevelőket hogyan oktatja ki és mire, aZután maguk a nép. nevetők, vagy saját lakásukba, vagy szomszédjuk lakásába meghívják a szomszédokat beszélgetésre. Beszélgetésre és előadásra. Tehát a szomszédolás semmiben sem különbözik a téli estéken egyébként is szokásos paraszti beszélgetésektől. Any- oyiban különbözik, hogy ezeket a beszélgetéseket politikai tartalommal megtölteni a népnevelők feladata. Súlyos, sőt jóvátehetetlen hibát követ el azonban a a népnevelő, aki csak „politikai kérdésekről" akar beszélni a dolgozó parasztokkal. A népnevelés munkája nem huszánő' ham, hanem szívós, hosszantartó, alapos munka. A népnevelő, nek tudnla kell azt is: a falusi osztályé liens ég nemcsak úgy harcoi ellenünk, hogy nyílt ellenállásra szólítja fel a dogo-ó parasztokat, mert erre már nem haUgatnának a dolgozó paras tok, hanem elsősorban úgy, hogy a politikai közömbösség hangulatát igyekszik elterjeszteni, — Vagyis azt: ,fiz politika, ez ben, nünk^t nem érdekel, beszéljünk másról". Ugye sokszor találkoztál népnevelő elvtárs munkád során ezzel a mondattal? Mi a te feladatod most? Amikor a közömbösség ércfalába ütköztél, hiszen. aki ellentmond, azzal még csak jehet vitatkozni, de mit tegyél azzal, aki se jót, se rosszat nem mond csak éppen közömbös. Mit tegyél? Ezer arca van az életnek, ezer kér. désre ezer válasszal fejelj. Nem érdekli a te dolgozó parasztjaidat a politika? Sebaj! Majd te megszeretteted velük. Hogyan? Hát ha politizálni nem szeretnek, talán szeretik a szép regényeket, olvasnivalókat, vigyél magadda] szomszédolásra a falusi népkönyvtárból egy jó köny. vet. azf. olvasgassátok rendszeresen. Majd ügyesen fejleszd át ezt az olvasást. Újságolvasássá is. De akkor se hanyagold el a könyvek, regények olvasását. Ha már újságot olvasol, akkor bevitted a politikát a közömbösök közé és innen már csak egy lépés, hogy rendszereden meg beszéld a környék dolgozó pa rasztjaival a politikai feladatokat. Nem szabad elfelejtenünk hogy nevelni nem annyit jelent hogy ajtóstól rohanni a házba. Mégegyszer ismételjük Mjt tegyünk a Csoportos agi- láción? 1. Beszélgessünk gz em berekkei, 2. Olvassunk könyvet szépirodalmat, regényt, novellát elbeszéléseket, 3. Olvassunk újságot, Hallgassunk rádiót. Bármilyen népszokásra is gyűl jünk össze, bármit tegyünk is, népnevelő legyen az emberek kö zöft és mikor négyen-öten van nak, akkor szomszédot jón, ba ráfko-zon, beszéljen, neveljen, terjessze a Várt szavát. A Szovjetunió küldöttsége újra javasolta, hogy valamennyi felvételét kérő országot vegyék fe az ENSZ-be A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács február 6-i ülésén a tagfelvétel kérdésé, vei foglalkozott. Az angot-ame. rikai tömb sugallatára a francia küldöttség határozati javaslatot terjesztett elő, hogy egyelőre csak Olaszországot vegyék fel az ENSZ tagjai sorába és a többi ország kérdéséről később döntsenek. Az amerikai imperialisták azért szorgalmazzák ennyire Olaszország felvételét, mert ez az Atlanti Egyezmény egyik tagállama é3 nyil-tan csatlakozott a háborús gyujtogatók tömbjéhez. A Szovjetunió ezzel szemben ismét azt javasolta, hogy egyidejűleg vizsgálják meg a 14 felvétett kérő ország kér. dését — közlük Magyarországét is — és egyidejűleg javasolják fölvételüket. A két határozat tervezetet sza Vazásra tették fal. A francia határozati javaslatot a vétójo. gal rendelkező szovjet küldött szavazatával elutasították. A Szovjet javaslatra a Szovjet unió és Pakisztán képviselője ellene az USA és öt csatlósa szavazott Anglia, Franciaország és Chile tartózkodtak a szavazástól. Tehát az amerikai imperialisták bűnös mesterkedései kö vetkeztében ismét meghiúsult felvételüket kérő államok régóta függőben levő Ügyének elinté zése. I. & Tiltakozó sztrájkok Nyugat-Németországban a bonni kormány háborús tervei ellen Egész Nyugat.Németországban növekszik az ellenállás a bonni kormány háborús terveivel szemben. Kölnben, a BAMAGJMüvek kétezer dolgozója hagyta abba a munkát és tiltakozó sztrájkot tartott. Az Aalen közelében lévő nehézipari üzem háromezeröl száz munkása és hatezer hamburgi hajógyári munkás színién fi gyelmeztető sztrájkot tartóit Nyugat-Németország legna. gyobb cipőgyárában, a korn. wesiheimi .,Sa|amander’'-üzem. ben próbaszavazást tartottak helyesjik-e a dolgozók Adenauer újabb reakciós intézkedéseit. A munkások 90 százaléka a kormány reakciós tervei ellen foglalt állást. A Német Kommunista Párt közös interpcllációt javasol a rendőri error ügyében ellenére — gátolja A Német Kommunista Párt ezetösége jevéjben javasolta a Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének és parlamenti cső. portjának, hogy a szövetségi gyűlésben közösen interpelláljanak annak az a kotmányellenes rendőri akciónak az ügyében, amelyet az Adenauer-kormány január 31.én a Német Kommunista Párt és más demokratikus szervezetek ellen rendezett. A levél, amelyet Max Relmann írt alá, a többi között következőket hangoztatja: „Egyre nyilvánvalóbbá válik, bogy az Adenauer.kormány — a nép ellenére — gátolja Né metország egységét és vészé, lyezteti a békét. Végzetes tévedés lenne azt hinni, hogy a Német Kommunista Párt helyiségei ellen intézett fa. siszta támadás csak a Nemet Kommunista Párt ellen irányul. Mindenki előtt világos, hogy Adenauer terrorral akarja megtisztítani az utat a véderő törvény és egy új támadó hadsereg felállítása e-ött. Adenauer népellenes politikája egyenesen a fasiszta tábornoki kar kato. nai diktatúrájához ve^et. Svemyik, a Szovjetunió Leg felső Tanácsa Elnökségének elnöke február 6_án fogadta a Kremlben Lám He.t, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szovjetunióbeli követét. Lim He átnyújtotta megbízólevelét. A koreai nép február 8-án ünnepelte néphadserege fenn. állásának negyedik évfordulóját. A Renault-gyár vas. és fémmunkásai elhatározták, hogy lia a kormány nem engedélyezi a február 1(M anfifasiszta feivo. nulást, február 12-én munka, helyükön tiltakozó sztrájkba lépnek. A RenaUH-gyári mun. kásoknak ez a kezdeményezése máris széles körökben terjed a francia üzemekben. Kanadában január végén a munkanélküliek száma 320.000 volt. Szicíliában tizennégy “ napja tart tízezer kénbányász teljes egységben folytatott sztrájkja a béremelésért és a munkaviszonyok megjavításáért. A holland nemzetgyűlés jobboldali többsége jóváhagyta a kormánynak azt a határoza. tát, amely szerint a haladó szervezetek (Kommunista Párt, haladó szakszerveizeti szövetség, az Altalanos Holland Ifjúsági Szövetség, stb.) tagjai nem lehetnek állami alkalmazottak. Az Olasz Kommunista Párt progTammot dolgozott ki Róma fejlesztésére. A programm főbb pontjai a kővetkezők: Róma fo. kozottabb iparosítása, nagyszabású házépítés, a közhasznú üzemek községi kezelésbevétele. Jamaguci kommunista kép. viselő, a japán alsóház január 26-i ülésén kijelentette, hogy a kormány az ossz költségvetés 60 százalékát közvetlenül, vagy közvetve katonai célokra fordítja. Gruber osztrák külügyminisz. ter a napokban rádióbeszédei mondott, amely elejétől végig nem volt egyéb, mint védekezés a lakosság széles tömegeinek békekormány megalakítására irányuló követeléseivel Szemben. Gruber kénytelen volt beismerni, hogy a Marshall.segélynek politikai feltételei vannak és e politika diktálásában fontos szerep jut az amerikai tábornokoknak és a fegyverkezést ellenőrző igazgatóknak. A Tito-fasiszták és a katolikus klérus szövetsége A Vatikán jugoszlávial ügynöksége: a katolikus klérua és Tito fasiszta klikkje már régen egy gazdának — az nngol-ame,l. kai imperializmusnak — szolgálatában állnak. A klérus oda- adőan segí|l a fitójstákat abban hogy meghosszabbítsák nepellel nes uralmukat, E cél érdekében a püspöki kar kiadta az utasítást a lelkészeknek, szítsanak faji, nemzeiiség:i és vallási gyűlő, letet. Jugoszlávia népei között, hogy ezzel megtörjék a forradalmi egységet. A titóisták természetesen meg. kísérlik véka alá rejteni szoros gyü| tmüködésüket a katolikus klérus vezetőivel, a tények azonban leleplezik őket. A tüóisták és a Vatikán jugoszláviai ügynöksége között aZ együttiuükö. dóst a iegfényesebben bizonyítja, hogy a súlyos, népellenes bűneiért elítélt Sztepinac usztasa érseke, a tiíójsták washingtoni utasításra kiengedték a börtönből, ahol pedig olyan életet biz. tOsítottak számára, amelyre — mint Sztepinac maga mondotta — semmiképen sem panaszkodhat. A katolikus klérufl vezetöj a íltóisták segítségévei felújították a dolgozók kizsákmányolásának régi formáit. Sok koloS[or egyszerűen visszaveszi a földet, melyet a parasztok a földreform idej'én kaptak. A kolostorok elöl. járói egymással versenyeznek a dolgozó parasZ|ok kizsákmányolásában. így például a Tito-banda segítségével arra kényszerítik a dolgozó parasztokat, hogy a még tulajdonukban ]évö voit egyházi földek urán kártérítésként ha- nzonjáradékot fizessenek az egy. háznak. Ugyanakkor, akikor a katolikus klérus vezetői mindenben kiszolgálják a iakájtársaikat: a litóisiákat, az aisópapság egy része, amely látja a nép nyomorúságát, a dolgozók oldalán áll. Ezek együtt harcolnak a jugoszláviai népekkel a titólsták ki. zsákmányoló, háborús politikája ellen. összeült Párizsban az atlanti egyezmény tizenkettes bizottsága Az atlanti egyezmény úgyne. vezeti tizenkettes különleges bizottsága, amelyet a múlt év szeptemberében alakítottak meg Ottawában azzal a céllal, hogy kiszámítsa az egyes aüanti országokra eső „közös védelmi anyagi hozzájárulási”, szerdán újból összeült Parisban. A tizenkét tagból álló bízott. Ság értekezletének elnöke Harri, man. Az értekezletnek az a feladata, hogy jelentést terjesz. szén az atlanti tömb február 16-ra öszahívott lisszaboni értekezlete elé az egyes országok „védelmi hozzájárulásairól”. A véres profit Az imperialisták zsoldjában álló Welt am Sonntag című nyugatnémet lap cinikus hangú dk. keI közöl a koreai háborúról. Azt mondja a többi között: • ,.Az az állítás, hogy egy háború haszonnal járhat, furcsa» hangzik, de a koreai háború e$e lében mégis ezt kell. mondanunk, btír ez a háború másfél éve éhínségbe és nyomorba döntötte Korea lakosságát. Ha azonban « másik oldalt nézzük, meg kell állapítanunk, hogy a kore„i hú. ború a nyugati világ számára olyan hadsereget, eredményezett, mdy a legújabb, „ Jégkorszerübb harci tapasztalatokkal rendelkezik," Ez-e.[ büszkélkednek az impe- ialista afirCsszorok, gtufkor megejtik számadásukat s eredmény. ként kihozzák a véres viofitoi: a gátlás nélküli beismerést, hogy sokat fejlődtek a gyilkolás technikájában, Igen, valóban sokat fejlődtek a gyermekek. az asz- tzonyok és az öregek embertelen legyilkolásában, a falvak lerombolásába», felperzselésében, a nayalm.bomba, alkalmazásában, (l békés nép ellen intézett kegyetlen légitámadásokban. Mindezzel ci>iikusan hivalkodnak, elfelejtik azgnban megemlíteni uz Egyesült Államok „ta. pasztalatai" közül azt. a leckét, amelyben a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek részesítették az amerikai imper\ailstákat. Ami pedig- szintén tanulsággal szol- Oálhat, s talán így fogalmazható meg a legvilágosabban: minden agresszornak betörik a feje, ha egy békés nép szabadságát akar, ja elrabolni.
