Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-06 / 30. szám
A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozóinak szocialista kötelezett, ségvállalása. — Hogyan védik a dolgozók tesH épségét a Kecskeméti Gépgyárban. — A Tito-banda nem törődik a beteg dolgozókkal. AZ 3IDP BÁCSKISKMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 30. szám Ara SO fillér 1952. február 6, szerda FJ Az osztrák kérdés Az utóbbi időben feltűnően sokai foglalkozik az imperialista sajtó az osztrák kérdéssel. Nyugati államférfiak, angol, amerikai és francia politikusok, s a jelenlegi osztrák vezetők is minden alkalmat megragadnak arra, bogy azt a jólismert, gyalázatos rágalma^ ismételgessék, amely szerint „a Szovjetunió húzza, halasztja az osztrák kérdés megoldását”. Legutóbb Gruber osztrák külügyminiszter tartott hasonló értelmű rádióbeszédet az osztrák államszerződésről, mely. nek hazugságairól még maga a jobboldali szociáldemokrata osztrák sajtó in kénytelen volt megállapítani, hogy semmiben sem különbözőit a véresszájú, uszító' hirhedt „Amerika Hangjáétól. Az osztrák államszerződés legutóbb a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ülésén is szóbakerüit. firaszkervics tábornok, a bizottság szovjet tagja ezen az ülésen kijelentette: „A Szovjetunió kezdettől fosva aa osztrák áHam- szerződés mielőbbi megkötése nvsl/6ft foglalt állást és ma est fiz álláspontot képviseli.” A szovjet képviselő beszédéiben rámutatott arra is, hogy ugyanakkor, amikor a nyugati megszállók propagandaszólamaikban az Oszt* rák kérdés rendezését sürgetik, gyakorlatban ezerféle akadályt gördítenek az államszerződés megvalósítása elé. Egyre nyíltabbá Válik az az imperialista törekvés, amely Ausztriát a {Szovjetunió és a népi demokra. tikos országuk elleni támadás Ugródeszkájául akarja! felhasz- pálni. Ausztria nyugati övezeteiben lázas sietséggel folyik a repüli la rizálás, laktanyákat, re. pülöteraket, stratégiai útvonalakat építenek és az ipart olyan árucikkek gyártására állítják ál, (amelyek közvetlenül vagy köz- retve a haditermeléssel függnek (össze. Az imperialisták ausztriai politikáját a hazaáruló, jobboldali szociáldemokrata oszirák kor. mán y segíti elő. Ez a kormány felelős az osztrák ipari munkásság, parasztság és értelmiség nyomoráért, aa osztrák gazdasági élet csődjéért. Ennek a kormánynak a lakájpolitikája az pka végsó fokon, hogy még min. jóig nem sikerült tető alá hozni tz osztrák békeszerződést sem. Néhány adat elégséges ahhoz, bogy megvilágítsuk: hogyan él tna az osztrák nép, milyen a dolgozók helyzete? ' Még az ^árioeit und Wirt- edhaft” cimü jobboldali lap is beismeri, hogy Ausztriában a legszerényebb számítások szerint Is ßO.OOO.re tehető a jelenlegi fiatal munkanélküliek száma. Ez n nyilvánvalóan szépített statisz. fikaj adat is bizonyítja, hogy as psstrák ifjúság 15 százalékának nincs munkája. Tipikus jelenség ez a xnarshallizált országokban. fűzzel arra akarják kénysz'eríte- *i a munkanélküli fiataloKaf,, hogy belépjenek valamilyen ka. touai alakulatba. Ilyen alakulat ma bőven akad Ausztriában. — Gruber külügyminiszter még 1948 március 23-án egy bécsi sajtókonferencián kijelentette: „Rendkívül fontosnak tartjuk, hagy azonnal megkezdjük az eljövendő osztrák hadsereg alap. jainak megszervezését...” A szervezési feladattal a belügyminisztériumot bízták meg. Mivel a békeszerződést nem kötötték meg, reguláris katonaságot nem állít, hatott fel az osztrák kormány, így úgynevezett „rendfenntartó alakulatok” fedőnév alatt kezdődött meg a remiUtarizálás. Klagenfurtban, Verlachban, Ober, vellaehban, Krupendorfban, Ebelsbergben és még egy sor más osztrák városban különleges csendőriskolákat szerveztek, ahol amerikai kiképzők foglalkoznak az amerikai fegyverek. kei felszerelt csendörlegénység- gei. A csendőralakulatok mellett mindhárom nyugati övezetben az úgynevezett riadókészültségi alakulatokat ig felállítanak. Az alakulatokat amerikai fegyve. reikkel és egyenruhával látják el. Ugyanakkor mindhárom nyu. gáti övezetben elsorvad a békés Ipar, s fokozott mértékben térnek rá azokra az iparágakra, amelyek a háborús előkészületek szolgálatában állanak. így például fellendült a vasércbánya, azat és a természetes energiaforrások kihasználása. As osztrák vasércet egyre nagyobb meny- nyiségben szállítják a nyugatné. mefopszági Ruhr-mágnások aP^~ kokéiba, ahol Krupp és társai ágyút gyártanak belőle. Az osztrák villanytelepek szinte ne. vetségesen alacsony áron áramot exportálnak a nyugatnémetországi hadiüzemeknek Alacsony munkabér, egyre süllyedő életnívó ég munkanélküliség vészé, lye jellemzi az osztrák -’pari munkások életét. A parasztság sorsa semmivel sem könnyebb. Az osztrák kormány paraszt-politikájára talán legjellemzőbb a Starhemberg- ügy. Ismeretes, hogy a haza. áruló fasisztavezér Starhemberg herceg a második világháború után Dél-Amerikába menekült a nép jogos haragja elöl. Birtokát kiosztották a földigénylök között. Most egy hírősági ítélet visszaadta « fasiszta vezérnek 14.816 hold földjét és 18 kastélyát. Az öntudatos Osztrák iPari munkásság a felháborító bírósági ítélet hallatára azonnal a Parasztság eegítségér« «letett. Hatalmas tiltakozó szrájkkal fejezte ki szolidaritását és s sztrájk eredményeként. a megrémült népáruló kormány egyelőre felfüggesztette a bírósági ítélet végrehajtását. A Starhemberg, ügy megmutatta, hogy az impe. rialisia-bérenc politikusok ki akarják húzni a dolgozó parasztság lába alól a talajt. A kormány »»denféle .támogatást megad..a A LEVELEZOMOZGALOM VONTOS VÍVMÁNYA NÉPI DEMOKRÁCIÁNKNAK Befejeződött a Magyar Sajtó Levelezőinek I. Országos Konferenciája A Magyar Sajtó Levelezőinek t. Országos Konferenciája vasárnap folytatta tanácskozásait. Egymásután szólaltak fel a vi. iában a munkás-, paraszt, és ér. telmiségi levelezők. A vita vé. gén Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Pojiti. kai Bizottságának tagja mondott beszédet. Áttekintés a levelező- mozgalom fejlődéséről — Ez a konferencia — mondotta — olyan képet ad a sajtó, rói és főleg népünk fejlődésé, röl. olyan képet ad a tevelező- mozgalom fejlődéséről, amely túltesz várakozásainkon. Az a harcos szellem, az a teitrekész buzgóság a hibák elhárításában, amely ezen az értekezleten meg. mutatkozott, egyik leglényege, sebb bizonyítéka annak, hogy népi demokráciánk feladatait egyre jobban tudjuk megoldani. Láttuk és hallottuk azokat az Idős munkás, és parasztasszonyokat, akiknek a szíve tizennyolc éves lett. Nem is így mondom, hogy maradt, mert a felszabadulás után lett a szivük tizennyolc éves és karjuk új erőt a felszabadulás után ka. pott. Láttuk azokat a 12—• 14 éves diákokat, fiatalokat, akik férfias komolysággal és értelemmel szóinak hozzá az ország ügyeihez. Láttuk azokat a fiatalokat és öregeket, sztahá. novistákat, diákokat, parasztokat, szövetkezeti asszonyokat, értelmiségieket, művészeket, akiket, amikor hozzászólnak a saját területük proplémáihoz, ami. kor a hibákat tárják fel, egyetlen gondolat, egyetlen szándék vezérel, az, hogyan lehet demokráciánk gyors fejlődését még gyorsabbá tenni, ho_ gyan lehet népünk fejlődésé* még erősebb, még hatalmasabb fejlődéssé átalakítani. A népuralom előőrsei — Olyan a mi népünk, mint a győzelmes harcokban kiková. csőit hadsereg, de olyan had. sereg, amelynek minden katonája tudja, hogy miért harcol, hogy miért hoz áldozatot. A ma_ gyár népuralom előőrsei a levelezők. Azok, akik először veszik észre a hibákat és nehézségekei a maguk területén, a saját terű. létük igazi útöröi. I yen út. törövé kell válnia minden leve lezönknek, aki először mutat rá a maga munkaterületén a hibákra és így hozzásegíti pártun. kat és államunkat ahhoz, hogy ezeket a hibákat az útból elta. karxtsuk. A mi demokráciánk erősségévé lesz rövid idő alatt a levelezőmozgalom. Beszélt Horváth Márton elvtárs a levelezők igen nagy felelősségéről és idézte Sztálin elvtársat, aki a levelezőmunka a’apjait így határozta meg: „A levelező független legyen azoktól az intézményektől és személyektől, amelyekkel és akikkel érintkeznie kell munkájában.” A függetlenség más szóval a fele. lösség fokozását jelenti — folytatta beszédét. Mérlegeljünk minden szót — Ez a függetlenség — amelyről Sztálin elvtárs beszél — azt jelenti, hogy minden szét mérlegelniük kell a levelezőknek, amikor kritikát gyakorolnak, Arra kell törekedni, hogy leveleik komolyan essenek latba; szerkesztőségeink felelősek azér1, hogy komolyan figyeljenek fel azokra a figyelmeztető hangokra, amelyeket a levelezőktől kapnak. Állami szerveinknek, pártszer. veinknek komolyan kell mérlegelniük minden egyes levelet, amelyet a levelezőktől kapnak. De a mérlegelés ne a szerkesztőségekben kezdődjék, hanem azoknál, akik megírják a levelet. Gondolják meg azt, hogy helyes és fontos problémát kritizál., nak.e, mert legyenek annak tudatában, hogy a levelezömoz- galom fejlődésével a szerkesztő, ségeken keresztül megindítják a párt és az állam gépezetéi, amely igenis ott lesz és mozgósítani fog arra, hogy a helyi hibákat eltakarítsuk az út. ból. A továbbiakban Horváth Márton elvtárs hangsúlyozta, hogy a pártszervezeteknek, az állarni szervezeteknek támogatniok kei) a levelezőket és szólt a szerkesz, tőségek felelősségéről. Majd így folytatta: — Hiba az, hogy a vállalatok, munkahelyek vezetői részéről nagyon gyakran nincs még meg az a megértés a levelezőmozgalom iránt, amely megértésre feltétlenül szükségünk van. Meg vagyok róla győződve — mondotta —, hogy ez a konferencia hozzá fog segíteni ahhoz, hogy minden olyan igazgató, funkcionárius — mindenki, aki egy-egy területen vezeti a munkát, nem akadékoskodásnak, nem újabb és újabb nehézségnek fogja látni a levelezők munkáját, hanem saját munkája döntő segítőjét fogja ebben látni és éppen ezért igen keményen fogunk fellépni minden olyan jelenség. , gél szemben, amely ki„ csinyes, személyes szempontokból akadályt akar gördíteni a levelezők munkája elé. — A Bajtó jó munkát végzett azzal, hogy rövid idő alatt megszervezte ezt a mozgalmat — fejezte be beszédét Horváth Márton elvtárs —, amelyet az élet' igazol, amely eleven, fontos mozgalommá vált. Nemcsak ezen konferenciának a képe, nemcsak az elmúlt hónapoknak a mun. kaja, a helyi konferenciák, hanem az ellenség dühödt támadásai is bizonyítják azt, milyen fontos vívmánya demokráciánknak ez a mozgalom. Távirat Rákosi elvtárshoz Horváth Márton elvtárs beszéde után a konferencia, részvevői táviratot intéztek Rákosi Mátyás elvtárshoz, amelyben megfogadják, hogy továbbra is bátran, állhatatosan barcolnak szocialista építésünk minden akadályával, mindem külső, és belső ellenségével szemben, a jó kezdeményezések, tapasztalatok elterjesztéséért, a szocializmusért, a bé. kéért. A konferencia Betlen Oszkár elvárának, a Szabad Nép szerkesztőbizottsága vezetőjének zárszavaival ért véget. nagybirtokosoknak és a falusi burzsoáziának, a kulákságnak, s ugyanakkor a szegényparasztság helyzete elviselhetetlenül nehéz. Ausztriában a bennszülött nagy- birtokosokon kívül szép számmal található olyan magyar mág- náscsalád js, amely tekintélyes birtokkal rendelkezik. így például a Batthyányaknak 10.000, a Pálffyaknak és Dréhereknek 20—20.000, a Hoyos grófoknak pedig csaknem 50.000 hojd földjük van. A mai ausztriai állapotok *— világosan látszik — szoros rkz- szefüggésben állnak az osztrák. békeszerződés ügyével. Az imperialisták saját üzleti érdekeiket nézik s nem akarják a de. mokrácia győzelmét Ausztriában, Erről ír az ausztriai Béke- tanács Fehér Könyve is: „Az osztrák államszerződés, amely Ausztria szuverénttását és telje« függetlenségét biztosítaná, lényegében már 1945.ben elkészült. Csupán az. árulő osztrák politikusok magatartás», amely elősegíti az imperialisták célját, hogy két részre szakítsák » világot, akadályozta és akadályozza ma js a kész szerződéstervezet aiáírájáj,. Ez eredményezd hogy Ausztria még ma Is megszállott ország.” Az osztrák nép egyre tisztáb. ban látja., hogy a békeszerződés kérdésében, egyedül a Szovjet„ umió képviselj szilárd következe* tességgei az osztrák dolgozók érdekeit. A Szovjetunió mutatta meg azt az ut*fc amely az osztrák kérdés végleges és tartós rendezéséhez vezet. Az Osztrák munkásság és parasztság feladata most az. hogy az imperialista-bérenc politikusok helyett, olyan vezetőket válasszon, akik ezen az úton haladva az Ország jövőjét megalapozzák.
