Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-05 / 29. szám

1 I A dunapaiaji f,aggyülés tapasz­talatai. — Többszázezer forintos kárt okozott az ellenséges kár- tevés a dun^teic/leni Micsurin iszcs.ben, — Harcban a tavaszi munkák ió előkészítéséért. AZ MDP I5ÁCSIiISliUATME«YEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 29. szám Ara SÍI fillér 1952. február 5., kedd A munkás- és paraszt-levelezők mozgalma ragyogó bizonyítéka annak, hogy Magyarországon szent- dolog a szólás- és sajtószabadság A munkás- és parassílevelesés további fejlődéséről tárgyalt az első országos levelczőkonjereneia Szombajon délután nyílt meg az Építő-, Fa. és Építőanyag-, ipari Dolgozók Szakszervezete székházénak feldíszített nagyter­mében a Magyar Sajtó Levele­zőinek I. Országos Konferencia, ja. Mintegy 500 levelező gyűlt össze az ország minden részéből: a gyárakból, ,tszcs-kből és ál­lami gazdaságokból, városokból és falvakból számosán. vet­tek részt a konferencián a ma- gyar sajtó dolgozói közül is. A konferencián megjelentek: Révai József elvtárs, Horváth Mártcn ejvtárs és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának éa Központi Vezető­ségének több máé ingja és a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más ki­válósága, valamint a Szabad Nép megjelenéséneik tizedik évfor. (tuljójára és a Magyar Sajtó Nap­jára Budapestre érkezeit külföl­di küldöttek, élükön M_ A, Iiar­Befien Oszkár elvtárs beszá. mólója 'elején a felszafcadulás utáni nagyszerű eredményeink­ről beszélt s hangsúlyozta, hogy az építés terén elért eredmé­nyeinkkel együtt nő, erősödik, fejlődik dolgozó népünk, ameiy egyre öntudatOsabb gazdája or­szágának. .,Ennek a növekedés, nek és fejlődésnek nagyszerű bizonyítéka a nli konferenciánk” —• mondotta, majd így folytatta: — A leveiezőmozgaiom fejlő­désének hatalmas ösztönző erőt adott a Központi Vezetőség 1950 február 10-j ülése, Rákosi Mátyás nagy beszéde pártunk tö­megkapcsolatainak erősítéséről, a párton belüli demokrácia, a kri[ika és önkritika fejlesztésé, röl. A leveiezőmozgaiom fejlődé­séről, jelentőségének növekedésé­ről tanúskodik aZ egyes szerkesz­tőségekbe érkező levelek meg. növekedett száma is. A Szabad Néphez 1950-ben összesen 27 Jf08 lévél érkezett. 1951-ben 8000-rCl (tibb, 35.Í0S. Megyei pártlapja, lukhoz 1950 júliusaiban 2500, 1951 júliusában 4000, 1951 decembe­rében 4937 levéj jött- Közöttük az Északmagyarországnál, a Szoinokmegyei Néplapnál és a Pestmegyei Népújságnál a leg­jelentősebb a fejlődés. Nagyon komolyan emelkedett a Néphad­sereg, a Rádió, a Világosság, a Szabad Föld és egyes üzemi la. pok levelezőinek száma. — De a leveiezőmozgaiom fel­lendülésének nem egyedüli mér­téke ez a számszerű emlékedé*. Ennél i* jelentősebb a levelek tartalmában, szerepében beál­lott változás. Két.három évvel ezelőtt a szerkesztőségbe érkező levelek íróinak zöme alkalmi le­velező volt, aki egy-egy észrevé­telének, panaszának megírására fogott tollat, de nem érezie még feladatának, hogy állandóan, rendszeresen közölje észrevéte. leit, javaslatait lapjával. lamovval, a Pravda képvigelőjé. vei. Laki Teréz elvtárs, a Szabad Nép levelezési rovatának veze­tője üdvözölte a konferencia részvevőit. Javaslatára, hatal­mas lelkesedéssel választották meg népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás emársat, a kon­ferencia díszelnökévé. A konferencia elnökségébe vá. lasztoiták Révai Józsefei, Ró­nai Sándort és az MDP Politikai Bizottságának több tagját, to­vábbá Horváth Márton elvtár­sat, a Pravda képviselőjét, Mi. hail Avarkievjcs Harlamov-ot és a külföldi pártlapok küldötteit. A hatvanöt tagú elnökségben foglaltak helyet a magyar sajtó vezc[öi és a levelezők képviselői is. Ezután BrlJcn Oszkár elvlárs, a Szabad Nép szerkesztőbizott­ságának vezetője tartott beszá­molót. Ma, már a szerkesztőségbe ér­kező levélek zömét állandó leve­lezőink írják, akik szinte hivatá­suknak érzik, hogy lapjukat fii. dúsítsák munkahelyük, környeze­tük eseményeiről, eredményeiről és gondjairól. A mi levelezőink olyan emberek, akiket lelkesít építömunkánk minden eredmé­nye éa mélyen felháborítanak a hibák, hanyagságok, elkövetett Igazságtalanságok. Olyan embe­rek a mi levelezőink, akik az egész nép, az egész ország %ze. méivel nézik munkahelyük, kör­nyezetük kérdésen; akik leve­leikkel ja küzdenek azért, hogy a helyi eredmények országos eredményekké nőjenek. — A szerkesztőségek feladata, bogy gondosan tanulmányozza- nak minden egye® levelet, külön, külön és tanulmányozzák a leve­leket összességükben js. Ne le­gyenek süketek és vakok, ha a levelezők olyan kérdésekről ír­nak, amelyek nem szerepelnek a lapok havi terveiben, ne akar. ják a levelezőket mindenáron a megtervezett problémák felé irányítani, adjanak lapjaikban minél több helyet olyan kérdé­seknek is, amelyek nem tartoz­nak szorosan az úgynevezett fö- kérdesekhez, de amelyekről a levelezők írnak, amelyek a leve­lezőket és a dolgozókat foglal­koztatják. — A szerkesztőségekhez na­ponta sokezer levél érkezik és természete'sen nem lehet távolról sem az összes, vagy a legtöbb levelet közölni. De a lapoknak nem szabad beérniük azzal, hogy számszerűen elég levelet közöl­nek, hanem úgy kell dolgozatok, hogy a legjobb, a legjelentősebb, a legjellemzőbb leveleket kö. zöljék: úgy keß dolgoznak, hogy szerepeljenek a lapokban a nem közölt levelek is, merítsenek azokból a szerkesztőségek cik­keikhez, írásaikhoz as egész lap megszerkesztéséhez. _ — A mi szerkesztőségeink le­velező munkájának talán leg­gyengébb ponga a jevejezök ne. velése. — Persze, a levelezők nevelé­sének van egy mindennapos, fontos formája: a szerkesztőségi válaszlevelek. Ha a levelező le­veleire megfelelő választ kap, nem általánosat, nem sabl°nsze- rüt, hanem olyanp ami tényleg útmutaiás a számára, amely megbírálja levelét, rámutat an­nak gyengeségeire, hiányossá­gaira és előnyeire, érdemeire — akkor a szerkesztőség már sokat tesz levelezőinek neveléséét’i. Sajnos, a gyakoribb eset az, bogy a levelezők oiyan válasz­levelet kapnak a szerkesztőség­től, amelyet akár nyomtatásban ki lehetne kÿbtenl n. legtöbb je. vélve. A levelezők nevelésének formái az ankétek, értekezle­tek, egyéni beszélgetések a leve- lezökkei. Sztálin a levelezők ne­veléséről a következőket mond. ja: „A munkás- és falusi leveIe- zőket, természetesen, meg kell tanítani az újságírás-technika némi minimumára. De nem ez a legfontosabb. A legfontosabb az, A Magyar Sajtó Levelezőinek I Országos Konferenciája va­sárnap folytatta tanácskozásait az építőipari dolgozók szakszer­vezeti székházának díszterme, ben. A felszólalások megkez­dése előtt felolvastak néhány táviratot a konferenciához ér. kezeit táviratok sokaságából, amelyekben a magyar dolgozók harcos üdvözletüket tolmácsol­ták a konferenciának és ered. menyes munkát kívántak ta­nácskozásaikhoz. A vasárnapi vita során számos felszólalás hangzott et a 'eve. tezők soraiból. Felszólalt Bandik Ferenc kaiymári délszláv dol­gozó paraszt, Kovács Erzsébet, akt a csorvási Vörös Október termelőszövetkezet dolgozója volt. Magyar János, aki az új. ságírő-’'skola hallgatója, a pécsi mezőgazdasági szerárugyár munkáslevelezője volt, Schmuck Józsefné. a Pamntszövö. és Mü. bútorgyár dolgozója és a Győr. Sopronmegyei Hírlap állandó levelezője, Szíjártó Károly álta­lános iskolai igazgató, a Nép­szava levelezője, Víg Illésné, aki a Kispesti Textilgyár levelezőinek üdvözletét to mi. esolta, Szűcs István, a fülöp. szállási Dózsa tszcs dolgozója és ookan mások. Zsilka László, az A’lami Nyomda dolgozója ismertette a szombati sajlómüszak ered­ményeit, Tajkov András taiabá­hogy a munkás- és falusi levele­zők munkájuk folyamán tanul­janak és neveljék ki magukban az aktív társadalmi munkásnak és újságírásnak aZf az érzékét, amely nélkül levelező nem tudja teljesíteni küldetését és amely nem nevelhető ki a tanításnak a szó technikai értelmében vett mesterséges módszereivel/’ — Az\, hiszem, nemcsak a Szabad Nép munkatársai és le­velezői, hanem egész sajtónk munkatársai és levelezői mély meghalotisúggal olvasták Rá­kosi Mátyás ejvtàrs meleghangú üdvözletét a jubiláló Szabad Néphez. Ez a legnagyobb kitün­tetés is jele annak, milyen nagy megbecsülés övezi a nii sajtón­kat. — Abban a megbecsülésben, amelyet a mi sajtónk kivívott, nagy szerepe van „nnak, hogy lapjaink, a munkás-, paraszt- és értelmiségi levelezők segítségé­vel elmélyítették kapcsolataikat a dolgozók tömegeivel, egyi-e jobban ismerik azok minden pro­blémáját, rajta tartják kezüket a dolgozó nép ütőerén, ismerik azoknak örömeit és gondjait. —■ Dolgozzanak levelezőink abban a büszke tudatban, hogy munkájukra számít a mi mun­kásosztályunk, a mi dolgozó né­pünk, számít rá a mi nagy, sze­retett pácunk; dolgozzanak ab­ban a büszke tudatban, hogy munkájukat szerető gondosko­dással figyeli a mi drága Rákosi elvtársunk. Be fjen Oszkár beszámolója után a levelezők felszólalásai kö­vetkeztek. nyai vájár a tatabányai szénbá. nyászok élményeiről és tapasz, talatairól számolt be, Magony H. István tömörkényi paraszt­levelező elmondotta, hogy a község vezető állásaiba beférkö. zött ellenség hogyan üldözte öt leleplező leveleiért, Kispap Jó. zsef, a 44-es Állami Építőipari Tröszt kőművese elmondotta, A koreai fegyverszüneti tár­gyalásokkal kapesolalban az Uj Kína hírügynökség azt je­lenti Keszonből, hogy a ve. zérkari tisztek szombati ülésén, amelyen a fegyverszüneti tárgy, sorozat harmadik pontjáról ta­nácskoztak, tisztáztak egyes részletkérdéseket, amelyekben eredetileg nézeteltérés állt fenn. A tárgyalófelek megállapodtak, hogy vasárnap folytatják a meg­beszéléseket azokról a kérdések, ről, amelyek tekintetében még eltérnek az álláspontok és igye. keznek megegyezésre jutni. A hadifogoly-kérdéssel kapcsolat­ban a koreai-kínai küldöttség ismét leszögezte álláspontját és rámutatott arra, hogy noha az albizottság ebben a kérdésben milyen értékes segítséget kap. cak az építőipar dolgozót a sajtóban leközölt levelekből Nagy taps közben szólalt fel Tamás Istvánné, a dunaföldvári Alkotmány tszcs tagja, aki *•. mondta, hogy bár 62 éves, az elmúlt évben 184 munkaegysé­get végzett, majd beszámolt levelezői munkájáról. Korányi Gábor orvos felszólalása után Alexander Velikov Georgiev bolgár küldött számolt be a bolgár munkás, és paraszt, levelezők munkájáról és szerve­zetéről. Kihirdették a Magyar Sajtó Napján rendezett gépszedó- verseny eredményét A Szabad Nép tízéves fenn. állása és a Magyar Sajtó Napja tiszteletére a könnyűipari mi. nisztérium és a nyomdaipari szakszervezet rendezésében pén­teken és szombaton kétnapos országos sztahanovista gépszedő­versenyt tartottak. A budapesti Szikra Nyomdában megtartott versenyen az ország tíz legjobb sztahanovista gépszedöje ver. senyzett. Ez volt az első olyan, verseny a nyomdaiparban, ame. iyet szovjet mintára rendeztek meg a legjobb munkamódszerek alkalmazása szerint. A verseny bebizonyította a szovjet technika magasabb fejlettségét, mert a versenyzők valamennyien szov­jet gépeken dolgoztak és azo­kon érték el nagy teljesít, ményeiket. A szedett sorok szá. ma, a hibaszázalék és az elért teljesítményszázalék alapján kiértékelt verseny eredményét vasárnap délelőtt hirdették ki a Nyomda- és Papíripari Szak- szervezetben a. sziahánovista bi. zottság ülésén. A kiértékelés alapján a verseny eredménye a következő: 1. Ságody Ferenc, 2. Csiák István, 3—4. holtver. senyben Bezur Géza és Erdősi Aladár, 5. Tamás István, 6. Harcos Károly, 7. Tamás Lajos, 8—9 holtversenyben Faragó István és Roch Jenő, 10. Fegyve­res István. már 51 ülést tartott, mégsem jött létre megegyezés, mert a második fél indokolatlanul én makacsul ragaszkodik az „ön. kéutes hazatelepítés” és az „egyenlő számban történő kicse- ré’és” elvéhez. A koreai-kínai küldöttség hangsúlyozta, hogy valamennyi hadifogoly mindkét részről történő, feltételhez nem kötött szabadonbocsálása olyan jog, amelytől nem lebet megfosztani a hadifoglyokat, ha a fegyverszünetet aláírják. Olyan kötelezettség ez, amelyet mindkét hadviselő félnek teije. sítenie kell. Újból felszólították tehát a másik felet, hogy váJ. toztassa meg magatartását s tegyen építő jellegű javaslatot ebben a kérdésben. Betlen Oszkár beszámolója a leveiezőmozgaiom eredményeiről és feladatairól A Magyar Sajtó Levelezői I. Országos Konferenciájának második napja Néhány részletkérdésben megegyeztek a koreai fegyverszüneti tárgyaláson s

Next

/
Oldalképek
Tartalom