Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

A íülöpszállási Dózsában már új módra gazdálkodnak As MNDSZ - szervesetek vesetőségválasstása Hazánkban azelőtt soha. nem Ismert, új növények hoz­nak virágot, Ormóst a ki. serien intésetek földjén. — Ezek as új, értékes növények mind nagyobb számban ke­rülnek a mezőgazdasági ter­melésbe. Közülük a gy<’P0t. nak, a földi mogyorónak, a kokszagiznak ,a Csumisnak, kena}nak, a rumiénak évröl- évr0 nö a vetésterülete. A mezőgazdaság új növényei mindjobban me g y ősik a ter­melőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, a dől. g ózó parasztokat arr°l, hogy érdemes termeim őket, mert busásan meghálálják a rájuk fordított, sokszor „prólékos, szorgalmas munkát. A íülöpszállási Dózsa tei-mclö- azövetkezetben a vezetőség, a párttitkár, a brigádvezetök igen sokat beszélnek mostanában ar­ról, melyik növényből kova, mennyit vessenek a tavasszal. A járási tanács mezőgazdasági osztálya jó tanácsaival segíti a szövetkezetiek munkáját, gond. jaik megoldását. A szövetkezet­ben merész terveket szőnek. gyapot légy ősié a maradiakat A bátor tervezéshez az elmúlt év tapasztalatai adnak erőt, éb­resztettek kedvet. 1951 tavaszán történt, hogy Szücs ejvtárS, az elnök, javasolta, vessenek gya. potot. Û már látta ezt az új nö­vényt a békésmegyei termelő­szövetkezetek földjén. Még ak. kor elhatározta: megpróbálkoz­nak ők is. A javaslatot illetően megoszlottak a vélemények. A tagok egy része a'Zt mondta: „nem érdemes ezzel a kényes, idegenből jöft növénnyel bajlódni, vessünk csak kukoricát, meg krumplit.” Mások — az elnök­kel az élen —, azt bizonygatták: ,,termeljünk csak, sikerülni fog!’’ Sokat beszéltek, magyaráztak, főleg az újságból és a szak. könyvekből olvasottak alapján. A szövetkezet t.agsága végűi is elhatározta, hogy nyolc és fél holdon elveti az új növény mag­ját. Gondosan előkészítették a föl­det, idejében elvetették a gya. popot, mégis csak igen keserve­sen, iussan kelt. Nehezen eresz­tett gyökeret. A kételkedők űjra hangoskodni kezdtek: „Szántsuk ki, ne foglaljuk ei vele a földet.” A vezetőségnek keményen lábá­ra kellett állnia, hogy megvédje a jövevényt, ismét sokat kellett magyarázgatni azért, hogy ne maradjon el a kapálás munkája. Az első kapálások után o k%s gyapotnövénykék „megemberel. lék” magukat. Ennek láttán új­ra szorgalmasabban ment a munka. A nyári nap melege szin­te húzia a földből a kis növénye­ket s amikor megjelentek az el. so lilásfehér virágok, a gyapop tábia felé járó szövetkezeti ta­gok meg-megálltak a tábla 6Zé. lén, gyönyörködtek az immel- ámmal fogadott „vendégben”. Az igazi öröm akkor kezdő­dött, amikor az első vattapama. csők kinyíltak. Először csak las­san, aztán mind szaporábban. Szeptember végére, október ele­jére olyan lett a nyolc és fél hold föld, mintha hó lepie volna. Alig győzték szedni a kjkovadt ter­mést. A nyolc és fél hold 26.000 forint jövedelmet hozott. A gaz. dag termés, a nagy jövedelem eloszlatta a szövetkezet tagjai­ban a kétség legapróbb marad­ványait Í3. Mire tanított a gyapot? A Dózsában megtanulták, ér­demes félretenni a nagyapádtól tanult termelési módszerekéi Megtanulják a szövetkezetben, megvan a mód arra, hogy más. képpen gazdálkodjanak, mint ré­gen. így a gyapot valóságos szálláscsináló ja” left a; új ter­melési módszereknek. Az elmúlt év őszén 80 holdon már kereszt- sorosan vetették el n~ őszi (?a. bonét, úgy, ahogy ezt a Szovjet­unió nagy terméseket betakarító kolhozai is A földet jó mélyen, 25 centire megszánt.oi­ták. A műtrágyát sem sajnálták az őszi gubonáktól, kétszer is megjárták a táblákat, így bo­csátották őket útjukra az I952.es évre. Az idén a kukoricatermelés­ben — amellett, hogy minden kukoricaföldet, (100 holdat) — négyzetesen veinek be, még egy lépést, tesznek előre. Tervük szerint az idén elvégzik a pólbc- porZást. Kísérletképen pedig tíz holdon heterózis-kukortcdt akar. nak vetni. A pátbe-porzdst alkal­mazzák a napraforgónál is. Nő as új növények tábora A múlt év gyapoitermeléisi si­kere nemcsak azt mutatta meg, hogy érdemes az újat alkalmaz, ni, hogy érdemes más módon ter­melni a búzát, az ösziárpát, a kukoricát, a napraforgót. Bát­ran veszi tervbe a vezetőség a többi új növény termelését, is. Igaz, hogy ezek között van még néhány, amelynek a részle;es termelési módjáj nem ismerik, de nem baj, ott vannak a szak­könyvek, azok sok mindent megmondanak, no meg az a.gro. uómus is iskolára ment g ots egész biztosan sokat, tanul. így Pártunk alap- é9 középfokú oktatásában komoly javulás mu. tatkozik, mióta a Népújságban megjelent levelünkben megbi. rál|uk a mulasztókat. Az oktatásban részvevők majdnem hiánytalanul megjelen­nek, az anyagot feldogozzúk és felkészülnek a Vitára. Varga elvtárs szakított eddigi elvével, hogy — ő csak hallgató, ieikes hozzászólása, viiakészsége magával ragadja a szeminárium hallgatóit, magá| Kovács elv­társat is. Az okfatás színvonala érde­kében van még tennivaló. Ezért helyes, ha Bársony elvtársnö, Kis elvtárs és Kulmán Júlia, akik. nek felkészültségük hiányos, mondhatnánk, felületes, íelkiis- merete,sebben vegyék át, az agya­got, ezen keresztül elősegítik a szemináriumon a vitakészséget s biztosítsák a fejlődést. Az oktatásban részvevők, hogy még otthonosabban érezzék ma­gukat a szemináriumon, szüksé. ges az, hogy a váUalatvezetőség biztosítson „'van helyiséget, ahoi aztán ez évbeli már az SO hold gyapof mellett, aminek az őszön 30 centi mélyen szániO|ták meg a földjét, vetésre kerül a kok- szagiz, a oumipitrjpang is. Mel­lette két vagy három holdon löídí mogyorót termelnek. A tervben helyet kap e-gy eddig soha nem ismert másik növény Is, a estimül' Az „újoncok” most indulnak cl hódító útjukra. Előttük a gya­pot megvívta már a csaiát. így nz ö sorsuk könnyebb lesz. Ezt érezn; akkor is, amiko-r az új no., vényekről van szó. Az emberek gzeretetteliesen beszélnek róluk, s nagy várakozással tekintenek terméseredményeik elé. Tudják, hogy ezek „fiatalok” régi növé­nyeink — az árpa. a zab, a ku­korica stb. — melleit s ezért még nagyobb gonddal keli őket el­vetni, ápolni, tmég nagyobb gonddal keli figyelemmel kísér, ai, segíteni fejlődésüket. Akkor nem marad ei a siker a Fülöp- szálláson nemcsak a Dózsa föld­jein, hanem rövidesen az egész határban feltűnik majd itt is, ott is ezeknek az új, értékes növényeknek a táblája, hogy termésük gazdagítsa a dolgozó parasztokar, az országot. az elvtársak nyugodtan és za­vartalanul tanuínak BENE GÁBOR, üzemi tudósító, Kecskemét. Megyei Előadó Iroda előadásai Február 5-én este 7 .kor: „Tito- banda békés építő munkánk tóién, sége” címmel. Vaskút, előadó; Sziklai Judit elvlársnő. Gara, előadó: Pankovlcs Józsefné elv- társnő. „A nemzeti gyűlölködés az ira. perialisták fegyvere” címen. Csávoly, előadó: Karajkú József elvtárs. ty PAKfaiXAtMIAK S1ÂMÀBA •élkűlözhetetlen az agltócló# munkában Az MNDSZ Központi Vezető­ségének 1951 szeptember 3-i ha­tározata kimondja, hogy az MNDSZ 1952 február l.töl ápri­lis 15-ig válassza újjá a falusi, városi, járási, megyei vezetősé­geit, választmányait. Az MNDSZ vezetőségválasz­tást szükségessé teszi az, hogy országosan az alapszervezetekre kiterjedően eddig még nem vá. lasztoitunk vezetőséget, így a belső demokrácia nem érvénye­sülhetett megfelelően. Szerve­zeteinkben 6°k a behívott vagy kinevezett vezetőségi tag. Az MNDSZ veze [ősegeiben kevés a pártonkívüli. Falun a középparaszt asszony és az ér­telmiség. Nem megfelelő a nem. aetigégi asszonyok bevonása sem. Kevés a termelő munkában rész­vevő asszonyoknak száma. Hiá­nyos a munkánk a munkásfele­ségek aktivizálása terén is. Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az MNDSZ szerve, zetek nem foglalkoznak megfe­lelően az asszonyok politikai nevelésével. A jelentőségéhez mérten a termelési feladatokkal és nem tudtak eljutni a széles nő-tömegekhez. Feladataink, am,it ötéves ter­vünk é9 az ellenség elleni foko. zottabb harc állít elénk maxi­mális erőt követel minden be­csületes dolgozótól hazánkban. Az MNDSZ legfontosabb fel­adata ebben a haroban a nők széles tömegeinek bevonása a béke tevékeny védelmébe. Szűk. séges, hogy a párt- és kormány- haiározat°k végrehajtásában az eddiginél fokozatosabban moz­gósítsuk a nőket. Nevelő munká­val vonjuk be a termelésbe, a gépállomások munkaerő bizt.o- ui'tásába, a tavaszi munkák idő­ben való elvégzésébe, a termelő­szövetkezeti mozgalom erősítésé, be. Mindez a munka eredmé­nyezi majd szervezeti eleiünk megerősítését. így leszünk aktiv és tevékeny védelmezői békénk­nek. Munkánk eddigi hiányosságai ég a feladatok tették szükséges­sé, hogy vezetőségeinket újjá. válasszuk. Olyan vezeiöségei le­gyenek szervezeteinknek, melyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a ránk váró feladatok vég­rehajtására mozgósítani tudjuk a nők széles [ömegeit. A vezetőség tagjai becsületes, helytálló, hazáját szerető, a párt és kormány utasításait kö­vei ö nők legyenek, összetételük legyen biztosíték arra, hogy az MNDSZ képe® a nők széles tő. megeit bevonni a szocializmus építésébe. Olyan asszonyokat kell a ve­zetőségbe bevonni, mint Csinger ígnácné gyufagyári ügyvezető, aki példás munkájával, lelkese­désével bebizonyította helytállá­sát, hűségét hazánkhoz, szeret?, tét pártunkhoz. Avagy Sztransz- ki Lajosné, a vaskúti Dózsa IszCs tagja, akinek az 1951-ea gazda­sági évben 205 munkaegysége volt. Már az új gazdasági évben Is túl van a lOO.on. Dala György­éé középpaiasztasszony, aki 1951-es egész évi tojás-, baromfi- beadását már májusiban te'jesf. tette és már az első negyedévi be ad ás I hajtja végre. 1945 óta az MNDSZ nagy utat * A kerekegyházi gépállomá­son Hercseg József traktoros versenyben áll a gépállomás ősz. szes dolgozóival. Vállalta, hogy a téli gépjavítást január végéig befejezi és a javításra előirány­zott összegnek csak 50 százaié, kát használja fel, Kaldeneoker József brigádve- zetö versenyre hívta ki a másik tett meS a nők politikai neve­lése területén. A feladatok vég­rehajtásában és az ellenség el­leni harcban még nem kielégítő szervezeteink munkája. Most örömmel veszik éa készülnek a vezetőségek újjáválasztására. A vezetőségválasztás munkáját összekötiK nagyjelentőségű fel. adataink vitelével. Kísgyülé«e. ken, egyéni agi|ációkon keresetül ismertetik Rákosi elviárs no­vember 3ü-i beszéde alapján a feladatokat. Készülnek ezzel egyidöben drága Rákosi elvtár. sunk 60-ik születésnapjára. Dá- vodj csoportunk vállalta, hogy hatvan ta8&al erősíti szerveze­tünket. Lakitelek asszonyai az első negyedévi tojás., baromfi­begyűjtés 100 ezázalékog tejesí­téséért vállalták a felelősséget* Gorán Carity Mária asszonytár­sunk három délszláv asszony beszervezésére tett fogadalmat. Pap Gáborné 10 MSZT-tagot szervez. Hajósi szervezetünk 25 asszonyt küld a Párt alapfokú szemináriumára, 28 asszonyt pe. dig a Vöröskereszt tanfolyamá­ra- Miskén Lakatos Józsefné bri­gádot szervez a termelőcsoport­ba, hasonlóképpen Szakmaron Kapitány Sándorné. Keserüteie. ken tanyai szervezetet alakítanak az asszonyok Rákosi elvtárs szü­letésnapjára. Mindezt kjsgyülé- seken, egyéni agttáción készítjük elő. Bácsalmáson anár eddig is nyolc kis gyű lést tartottak as­szonyaink. Lajosmizsén nyolc kilométerről jött he egy asz. szonytárs a nőnapra és kérie, hogy a tanyákon továbbra is tartsák a kisgyüléseket, hogy minden asszony megismerje azt MNDSZ-nel: feladatát, s mun­káját. Tiszákécskén Oiáhné középpa. raszjasszony kérte, hogy ő ugyan még nem tagja az MNDSZ-nek, de engedjék meg neki, hogy ö is beszélhessen a kisgyülésen az MNDSZ munká­járól. Vaskútcm, Garán, Jánoskái, mán, Kiskunmafsán és még á megye területén több helyen jól' előkészített taggyűléseket tar­tunk, ahova meghívjuk néhány környező községi vezetőségi ta­got, hogy annak tágultság» alapján végezhessék munkájukat) a vezetöségválasziás további si. kérőért. A vezetőségválasZjás munká­jában nagy segítséget kapunk a megyei pártbizottságtól, járási, városi és falusi pártbizottságok­tól. Megyevezetőségi ülésünkön Kerek elvtár», a megyebizottság szervező titkára adott segítse, get, amikor hozzászólásában konkrétan rámutatott jellegzetes megyei feladatainkra. Pártunk legmesszebbmenőkig támogatja munkánkat. Átadja a páriveze-tőségválasztás gazdag tapasztalatait ég ellenőrzi mun­kánkat. Ha munkánkhoz igénybe is vesszük mindvégig ezt a segít­séget, akkor eredményes lesz a vezetőség újjáválasztása és a Szovjetunió asszonyai példumu. tatása nyomán következetes ak. tiv békeharccsokká és tevékeny védelmezőivé tudjuk nevelni az asszonyok széles tömegeit. PANKOVICS JOZSEFN« MNDSZ megyei titkár. két brigád tagjait, hogy a gép. javítást február 25-re befejezi. Ezenkívül 2000 forintos anyag, megtakarítást is vállalt. Dobos Károly és Kürtösi Ist­ván (rakioristák között is folyik a munkaverseny. Dobos Károly megfogadta, hogy február 23.ra befejezi javítási tervét és a ja­vítások alatt 600 forintos anyag, megtakarítást ér el. Új traktorosnők a gépállomáson Rákosi elvtárs mondta a termelőszövetkezeti és gépállomási dol­gozók II, országos tanácskozásán, hogy „a gépállomások és a szövefkezetek viszonya akkor lesz egészséges és jó, ha a sző. vetkezetekből kerülnek ki a traktorosok és a gépállomások leg­több dolgozója”. A tiszafüredi gépállomás népnevelői magukévá tették Rákosi elvtárs tanítását és az országos tanácskozások óta közel 30 traktorisiát szerveztek be a közeli termeló'szövetke. zetek dolgozói közül. Az újonnan jelentkező ‘•raktoristák ismer, kednek a traktorral. Nagy Lajos tanfolyamvezető, Tóth Hona, a „Szarva® Sándor”, Beke Eszter, a „Harcos” termeló'szövetke. zel tagjainak és Tóth Erzsébetnek magyarázza a traktor fékberendezésének titkait. ,;SK^Ör<»0§<K8C§<K§0Í5ÖH«űSa<SK^ Javult a politikai oktatás színvonala a Kecskeméti Gépgyárban A kerekegyházi gépállomás vállalásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom