Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-17 / 13. szám
Ulm iam er tété s A propaganda-munka megbecsüléseP a Tito-banda elleni harc szerves része Népi demokráciánk komoly sikereket ért el a szociális,a építésben és ezek az eredmények — pái\unk helyes polip- tója alapján, egyre növekednek. Az eredmény növekedése, a szociális, ia épí,és sikere, dühödt ellenállást váltanak ki az osztályellenség részéről. Ellenállá. suk, ,tevékenységük, nem szórakozik csupán gazdasági-politikai térre, hanem elméleti t®" ren is megmu;a;kozik. Az oszaályellenség ilyen irányit tevékenysége komoly feladatokat, szab pártmunkánkra, ez, alá.ámasztja az is, hogy me. gyénk ha.áros Titóékkal, ahon. nan az imperialisták parancsá- r;l a legkülönbözőbb módon kísérlik meg szociális,a építésünk akadályozását. Az osztályharc jelenlegi szakaszában » súlypont a, falura tevödöj át, így a Ti;°- banda is támadását e.sögorban erre a terüie.re irányija. Pro- Paganda.munkánk előtt az a feladat áll, hogy visszaverje a .i- ióisták támadásait, megmutassa a Tito-banda. valódi arcá;. Ebben a mimkában komoly feladatok várnak a járási bizottságokra, ső,t minden alap- szerveze.,re is. Ezt, nemcsak a kongresszus állította elénk feladatul, hanem a Kommunist és Munkáspár,ok Tájékozta.ó Iro. dájának ha;ározata is, amely megállapítja, hogy „« kommunista és munkáspártok egyik ley fontosabb feladata a fórra, dalmi éberség legnagyobb mértékű fokozása soraikban, a bur- zsoa-nacionalisia. elemék és im. perialista ügynökök leleplezése és kipuszfilása, bármilyen cégér mögé bújnak is.” Végrehajtottuk-e ezeket a határozatokat maradéktalanul ? Tanítók napja A RUDMAY-FESTŐISKOLA Baján sére nem elégséges egy előadás, aljasságuk sokkal nagyobb, minthogy azt egyszerre el lehet, •ne mondani." Vaskúton Győri elv,társ folytává ezt a gondolatot a vaskúti dolgozók nevében: ,,Tartson a párt minél főbb előadást, meri csak így láthatjuk igazán, milyen különbség vám a magyar népi demokrácia és a Tito-fasizmus között.” A különbséget mindjárt meg is kezdi magyarázni Horváth elvtárs, vaskúti dolgozó pa- rasz;: „Titóéknál a népfrontban és másutt is, n kulákok a vezfí. tök' — azelőtt válunk is így volt. Ezért voit furcsa egyeseknek a tanácsválasztásoknál, mikor egyszerű embereket válasz, tctlak a, tanácsba. És láthatjuk — mondja Horváth elv;ar« —, hogy amiáta ezek az emberek vannak « tanácsban, azóta is vezetik népünket, még ttodig — jól." Dolgozóink nagyrészo látja a Tito-banda szerepé*, látja ezzei kapcsolatos feladnia;. Méitó választ ad „z imperia- lis. ák minden provokációjára fokozza erejéf. a szocialista építő munkában. Ez azonban nenn szabad, hogy megtévesszen ben. nünket. Nem szabad elfelejteni, hogy az ellenség sem alszik hogy fokozza tevékenységét ellenünk. Ez a tény, és az e]ö - tünk álló feladn ok végrehaj. á_ Sa, az eddigi hiányosságok kijavítsa a pártpropaganda ki. szélest' ősét. előtérbe helyezésé* követeli meg. Lelkest sen bennünket az a tuda*. hogy munkánkkal a jugoszláv népnek ts segi séget adunk a Tito.bandp elleni harcában. Ezzel is ámasz szűk alá Rákos; elv ára kongresszusi szavait, hogy „m'nden rokon szer vünk a TijO ba»da ellen harcoló jugoszláv hazafiaké és számunkra nem kétséges, hogy ez a harc előbb, vagy u’obb de biztosan Tito és bandája megsemmisítésével végződik" KARAJ KO JÁNOS, an MDP bácskiskunmegye pártbizo tság Pcirfoktutcls Háza vezetője. 1 gógusai az iskolai fegyelem kérdéseit .árgyiiták. Több helyen műsoros est, lánc, ismer, kedési es; zár: a le a nagysikerű napo , me.yen megyénk majdnem minden pedagógusa részeve,p. Nem, munkánk ezen területén liiányosságok vannak. Különösen hiányzik a határozatok végrehajtásához, — a propagandamunka megjavításához — szükséges megértés a járási bízo;:- ságainknál. Ezt a munkát szűk reazor,munkának t.ekinjk, vagy ha |úlju,nak ezen. akkor csupán min-t szervezési feladatot nézik. Ez különösen káros a határszéli járásoknál, mivel ezek közvet. ien értekezési területek u la‘ siszta Jugoszláviával és így nagyobb lehetőség van az ellenséges ideológia behatolásának is. Az eddigi tapasz.álatok azt muta Ják, nem mindig segítették megfelelően — elvi segítségre gondolunk elsősorban — a fa. tusi pár bizot-Ságokat , a járási bizottságok ebben a munkában. Párttagságunk, dolgozó parasztságunk igénye tokkal többet köve;el meg ezcn a téren is. min, az elmuit években. A propaganda munkával szemben támasz.ott igény egészséges fej.ödé-sünk jele Ezen a őrületen az u őbbi időben javu. iák mutatkozik a bajai járási bizottság munkájában, de még ■távolról sem fejek meg mindent a tömegpropaganda érdé- kében. A járási biztonságok részéről való lebecsülés, a munka minden hiányossága ellenére dolgozó parasztságunk újabb és újabb tömegei hallgatják előadásainkat- Jellemző, hogy ezek . 3 elv|ársak minden esetben a járás] vagy a falusi pár bizof;. ■ ág felé irányuló bírálattal kéz o;k hozzászólásaikat, amelyben az előadás elökészülc.ének módszerét bírálják — cs meg kel] jegyezni, jogosan. A járási bi. zot (Ságnak meg , kell értenie a dolgozo parasztok hozzászólásaiból, hogy a Ti;0-banda leleplezése erősíti dolgozóink gyűlöletéi az imperialista kémbanda eljen. Az ellenség iránti gyűlő, let fokozódásával — természetes következményként — nö a szocialista építésben való ak;ívi- i*ás, a béke védelméért folyó harc. Ezt tanúsítja &alla János elvtárs, csávolyl termelöszöve;. kezo|l paraszt hozzászólása is. „A jugoszláv parasztság helyzete a régi életemre emlékeztet, amikor még kuláknál voltam ssölőmunkás. Én kukorica^ ettem, a kutaknak meg a kutyájáig — szalonnát. Béremet mégsem fizette ki rendesen, csak népi demolcráciánk törvényei teflék lehetővé bérem visszame- nöleges ki fizettet énét. Ha nálunk most is a kulákok lennének ha. taimon, mint régen és ahogyan most Jugoszláviában van. akkor bérem még most sem kaptam volna meg. — Mennyire más as életem most, mióta tszcs-tag vagyok. Galla elvtárs szavaiban a múlt határtalan gyűlölete izzik, me’y egyszersmind a jugoszláv jelen, leg, rendszer ellen is irányuj — „mert ott a kulákok kezében van a falu dolgozója,”. Kulak a falu vezetője, a szövetkezeti vezető és a „pár: titkár” is. így természetesen a. kulákok érdeke érvényesülhet csak, míg a dolgozó Paraszt „joga” a kutaknál való „önkén I es” munka végzése. Garán — előadásunk után Knőn Gyula elv .ár«, a Fürst Sándor ;szcs titkára mondja hozzászó. lásában: „Szakadatlanul fejlesszük elméleti tudásunkat, erősít, suk a munkás-paraszt szövetséget, hogy megálljuk helyünket az ellenség elleni harcban és kellő válaszf adhassunk a Ti;0 bandának, A válaszadást már megkezdte Gara dolgozó paraszt, sdga. Január 6-án újabb 29 család válaszolt, lépett a termelő- szövőikézetf, gazdálkodás útjára, nagyrészt délszlávok. A 29 család közűi a közcppai'asZtság mintegy 50 százalékban van kép. viselve” Népünk egységesen harcol az imperialista ügynökök ellen és hogy még eredményes : bb legyen ez a harc, meg akarja ismerni a jugoszláv nép sorsát, a Ti;o_banda aljasságál. Ezér.j kérik az ilyen irányú előadások kiszélesítésé., foiytaását. Sas elv.árs mondja Garán: „a. Tito- banda aljasságának megismerőMegyénk minden járásában meg.ar.ották vasárnap z Tanítók Napját. A nap keretében megrendezett járási pedagógus értekezleteken megyénk peda. Baja városának nagy nevezetessége a „Rudnay-fesfő-skola”. rü4i.uen alakult meg a város és a népművelési minisz.érium tárni ga. ágával. Idillikus környezetben, íenyvesker^el övezett régi kas.éiyba-n tanulnak a környéken élő fehe.séges xiatalck, nagyrészt parasztok és munká. sok. Az iskola legfelsőbb irányi, "ója: a 74 éves Rudnay Gyű.a, a Kossu,h-díjas világhírű művész. Az elméleti tárgyakat há. rom’tanársegédje, három vor; növendék,} adja elő. Rudnay 1922-ben lett a Képzőművészeti Főiskola tanára, azóta is lelkes és fáradhatatlan tanítómester, kiváló f es őket ne" vel,| fej az évtizedek során, ma is él.hai azért, hogy egy-egy népi tehetséget fedezzen föl. Most °t[ cl a bajai festőiskolában, Oft a mü.erme is. Az ablakon be.ódul a januári napsii.és és behallatszik a város éje.éuek lUk.etése. Nem a parkra, hanem az utcára néznek az ablakok: a mestert szenvedélyesen érdekli a mindennapi élet sodra, zaja. érvéré, se. A falon tájképek, történelmi kompozíciók, önarcképek, ak- varellek, rajzok: Rudnav régi és újabb munkái. Szijn;eienül dolgozik ma is, most egy új önarcképet fejezett be, a nyáron bábonymegyerj nyaralójában festette „bzüreji mulatság" cl. mü kompozícióját, ame.y a 11 Magyar Képzőművészé,,i Kiá.lí- táson került a nyilvánosság ele., — A táj és a fa.usi emb-.i közös témába vájó foglalása izgalmas feladat ;l ntűvesz szarná. ru —■ mondja erről ti képéről. H&ycnotou.k születésnapjára Rudnay egész életművét re! öielö nagy k.áiljás készül Budapesten. Rudnay új képekkel is készül erre a kiállításra. Fe. szü„t érdeklődéssel és n:1gy kiza. kodássai figyeli művészeti éleink fejlődésé;, az új és örök festői témák formálódását. — örülök — mondja —, hogy népünk, kultúránk számára új tehetségeket nevelhetek, örülök a sok fiatal tekeregnek és annak, hogy a magam mólján és a magam eszközeivel én is ré«z ve-he.ek az ország épi ö munkájában. Nagy megnyug. vás számomra az. hogy a tehetségek felkarolásáról, jövőjük sorsáról és irányításáról kormány- za.unk intézményesen gondos kodtlk és megkíinéli ö.ke,i af,ól a küzdelmes fia aiságtól és kóser, vés nyomorúságtól, ame]yet mi él lünk át. „Civil a pólyán" A szá/m‘liió dollár uvomáb.tn Egyre sűrűbben érkeznek hírek a vbág minden részéből arról, h:gy Amerika innen is, on. nan is toborozza a fasisz áka .táberúg céljaira. A göteborgi amerikai fökonzui — amin azt a Ny Dag január 5-i számában olvashat juk — Svédországban élő fasisztákat és egyéb „mene. kül eket” *°boroz az amerikai hadseregbe és juttat ki Amerikába. Svédország gazdag va- dász eriilet a íuKcnzu. ur szamára, hisz hivatalos sta.isztikai adatok szerint is 200.000 kü.- földi él az országban, akik alkalmas ágyú cjltelékeknek lá;. szanalt az amerikai külpoli ika háborús -érvéi1 számára. A svéd közvé emény nagy felháborodással fogadta a ígöteborgi. ameri. kai főKonzul énykedéséröi szóló beszámolókat. Eqv zenei est margójára Az egészségügyi dolgozók zukszervezekének zenekara, zsú- olt ház előtt szerepeli az új- :otiégium dísztermébe11. A fej. jdöképes, nagyrészt mükedve- itkböI álló zenekar jó munkát égzeg. Műsora minden „polgá- i” igényt ki&éaUHt. A polgárt önuyüzBne irodalom klaSsziku- ai: Kálmán Imre, Woddleufel, IffOnbach, S.rausS, Suppé művi mellett szép és lendületes zovjet számok i.s szerepeltek a lűsoron, A zenekar megérdemli dicséretet. Szívesen hallottuk •oina műsorukban az új magyar enekari múvCket ís. Sokat vá. unk tőlük. Fejlődésüket nagy igyeiemmel kísérjük, hiszen az gyeiien .színvonalas zenekari .,yúese K*.cs..C)iiciuck. A termet zsúfolásig megtöltő ö-önség minden számuk úján vlkas tapssal, üdvözölte < Ka,o- a József Színház szereplő műúszóit; Gyólay Viktóriát, Mucsi Sándort és a közreműködő, ki. inö Bar lók Béla énekkart. Néhány szót. azonban szólnunk vés üzemi munkást és dolgozó parasztot Iái fűnk soraikban, akik pedig nagyon szeretik és szívesen haüga.nak jó zenekari muzsikál. Bi&anyára „ közönség- szervezés kőiül vol.ak hibák, hogy ez így tör érif. A ren dezők j gondosabban végezhették voina feiadaiuka'. Helyes lOff volna, ha megakadd, tyozzák az állandó mozgolódást, ajtócsapkodústi az elkésni,efc zajos helykereséséi, tolongását. Egyesek úgylatszik, még ma is „elegánsnak” tartják, ha a mü~ sor megkezdése után érkeznek és fekintet Héjáit; a ben ülőkre, ilyen módon hívják fel a figyel. mef saját, mindennél ^becsesebb” személyükre. Olyan ritka Kecskeméten minden zenei ese\nény, hogy ilyenkor igazán megerőltethették volna magukat a későn érkezők. Az „elegáns” késés helyett « mások iránti tapintat és udva. riasság erényéinek gyakorlásával becsülhették voinn meg a kul/ú- ra iránt érdeklődő és pontosán érkező hallgatókat. Színes magyar filmvíg játék a kecskeméti Városi Moziban, január 2>t.iől február 6-ig. Sokezren szurkolnak izgulton a Vörös Traktor—Óbudai Vasas labdarúgó mérkőzésen. A bajnokság dön ő pon jaiért folyik a küzdelem. Az izgalma* rangadón Teleki Jóska, kiváló középcsatár ragyogó lövése a Vörös Traktornak szerzi meg a győzelmet. így kezdődik a „Cí vil a pá.yán” című fordula.Os és vidám színes magyar film. A sportvígjá ék alkotói kiváló ma. gyár filmművészek: Keleti Már- on Kogsuth-díjas rendező. Illés György, nemzejközi Béke-díjjal kijün e.ctt Kosiuth.díja.s opera, (őr. La.aoár Kálmán Kossu h- díjas, Soós Imire. Ferrarj Vio~ letta közönségünk kedvelt film. színészei. A film egyik főszereplőiéi Szugza Ferenc, a Magyar Népköztársaság] Kiváló Sportolója alakítja. Az ö nagyszerű labdarúgó játékán kívül gyö- nyörködhe ünk i Gyarmati Olga, Keleti Agnes, Papp László, Pataki Ferenc, Homonnai Tamás élenjáró spor.Olóink bemu apó gyakorlataiban és a Dózsa láb. darúgó csapat kiváló játékában. E*>y pár ssó a munkafegyelemmegbontóihos A szabadszállási épí kezesen a villanyszerelő csoportunkban dolgozó Ruzicska György szaktársunk az, aki a munkafegye- ,em ellen a legtöbbet vét notórius későn,jövetelével. Nem múlik el egyetlen hétfői nan sem, hogy Ruzicska György nontos időben jelenne meg munkahelyén. Sokszor félnapi késéssel is csökkenti a csoport taljesítményét. A többszöri fi. gyelmeztetés el enére sem képes annyi önfegyelmet tanú sítani, hogy e hibát ne követné el. Ugylátszlk, a szak árs nem szívleli meg pártunk szavát, Rákosi elvlárs szavát A béke frontján is csak azok a dolgozók á| hatják meg helyüket az imperia isták ármánykodásával szemben, akik kemény önfegyelemmel tesznek c-eget páriunk felhívásának. Reméljük, hogy Ruzicska szak ársunk a békét akaró dől. gozók közé tartozik. Ezt azonban azzal kell bebizonyítania, hogy megszünteti eddigi rendszeres késéseit és becsülettel küzd velünk együtt a iermelés fokozásáért és a érv sikeréért. Elmondotta : Berdó Lajos villanyszerelő, Szabadszállás
