Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-26 / 21. szám
A megyei munkaértekezlet tapasztalatai alapfán készül a kecskeméti Kossuth tsz a tagértekezletre Munkafelajánlássál készülök Rákosi elvtárs 60. születésnapjára Március 9.én iesz Rákosi elvtárs 60. szülefésnapja. M>, dolgozók, lelkesen készülünk ennek a napnak megünneplésére. Rákosi eivpirsnak köszönhetjük boldog és örömteli életünkéf. Háld és köszönet is érte. Azért a sok munkáért, azért a sok gondoskodásért, melyet értünk, dolgozókért tett. Elért sikereinket, életszínvonalunk emelkedését nem érhettük volna el Rákosi elvtárs nélkül. Különös hálával tagozunk mi, dolgozók Rákosi elvtárs november 30-t beszédéért. Hatalmas segítség volt ez számunkra és döntő csapás hazai és külföldi ellenségeinkre. Rákosi elvtárs mélyítette el bennünk a magyar-szovjet barátságot, Egy olyan hatalmas nemzet barátságát, mely felssa. badított bennünket és lehetőséget adoft számunkra, hogy felépítsük a mi országunkat, « dolgozók hazáját. Ezér.t szenvede‘i Rákosi elvtárs üldöztetést, ezért szenvedte el a börtönbüntetést, amH mi sohasem fogúink elfelejteni. Hálámat azonban nemcsak szavakkal, de tettekkel i$ kifejezésre akarom juttatni. Mcfogadom, hogy eddigi munkám fo- vábbfokozásával. minőségi munkám további növelésével készülök március 9. méltó megünneplésére KOHL ALBERTNS, a Bajai Oyapjúszö-vetgyár dolgozója. itorosné múltbeli gondjait hogyan változtatta örömmé népi demokráciánk * A termelőszövetkezetek és gépállomások megyei munka- értekezletén sok szép eredményről szereztünk tudomást. De felszínre került sok hiányosság is. Nálunk is hat hold kukoricának a szára még kint van. 2400 kéve ment ezáltal töllkre. Közel 1000 forintot dobiunk ki az ablakon. Ebből az összegből vásárolhattunk volna 25 méter fianeht. Az anyagi kárnál sokkal nagyobb azonban az erköcsi kár. Ezt ki sem tudjuk számítani. A töretlen szár arra mutat, hogy szövetkeziünknél súlyos hibák vannak mind a munkafegyelem, mind a munkaszervezés terén. Földterii.etünk 610 hold. Ezt 49 dolgozó műveli meg. 27 „tisztéléibeli” tagunk van. Egy dolgozó tagra tehát 25 hold meg. munkájása is jut. Dolgozóinknak a lusták miatt tehát kétszer any- nyi földet kert megművelni, mint amennyire rendes körülmények között képrs. Hol kezdjük el a hiányosságok felszámolását ? Elsősorban a munkafegyelem megszilárdításánál. Meg kel! fegyelmeznünk a notórius lógósokat. a piacra járókat. Ezek minden munkatervot felborítással fenyegetnek. A következő lépés az. hogy megszilárdítsuk a párl- vezctőéget. Eme,jük annak létszámát. A pártszervezet mindössze 9 tagból áll. Ebből is három a tagjelölt. A pártszervezet feladata lesz a szövetkezeti tagság növelése. A „tiszteletbeli’* tagokat a munkára ke'l szoktatni. A szövetkezeti taglétszám emelésével az egy főre eső meg művelendő terület csökken, lt* egy nehézség az, hogy a felfejlesztés következtében a szövetke. zetbe belépő tagoknak nem tu dunk lakást biztosítani. Ezért kell az építkezés, is tervbevenni. Az alacsony létszámon úgy is lu dunk segíteni, na fokozzuk a gépesítést. Ezzel továbbá elérjük azt, hogy a földnek magasabb lesz a terméshozama. Fel kell számolni a helytelen munkaszervezést. Sem a brigád-, sem a munkacsapat-vezetők még mindig nem osztották fel a terű leteket. Ezek nincsenek a föld tiöz kötve. Az elmúlt évben égj általán nem működtek a munka, csapatok. Most az a feladat, hogy a két brígádvezetö: Szénási Mihály is Szabó László és továbbá a négy csapatvezető: Király Ferenc, Pólyák József, Halász József és Zubek Gábor rendet teremtsen a maga területén. Meg kell szüntetni az cgyenlősdit. Ez volt tavaly az oka aimait, hogy nem tudott kifejlődni a munkaverseny. Már most kell a brigádoknak és munkacsapatoknak versenyszerződést kötni. Az egyenlősdi az elmúlt évben aláásta a munkarendet és a munkafegyelmet. De javítani kell a vezetőség ■»unkáján is. A vezetőség igen sok esetben gyenge volt. Vagy nem büntette meg a lógósokat, piacrajárókat, vagy ha megbüntette őket, a büntetést nem hajtotta be. Ige11 gyakran a ve zetés átnyúlt a brigádokon és a munkacsapatokon. Az elnök közvetlenül a tagoknak adta ki az utasítást, ezért gyakran a munkacsapatvezetők és a br* gádvezetők nem tudták, hogy hol vannak az embereik. Ész. szerübben kell a vezetőségnek a muukát irányítani. Arra kell törekednünk, hogy mind a növénytermelés vonalán, mind az állattenyésztés vonalán magasabb eredményeket érjünk el. A növénytermelés vonalán a tavasszal a zabnál é» az árpánál bevezetjük a ke- tesztvetést. A kukoricánál a négyzetes vetést és a mesterséges beporzást. A kukoricát háromszor-négyszer fogjuk kapálni. A jobb talajműveléssel és a pótbeporzással elérhettük volna azt, hogy a többlettermésből 100 sertést hizlalhattunk volna. Ennyit vesztettünk az elmúlt évben a 90 hold kukoricatáblánkon. Fokozottabban bekapcsoljuk az ipari növények termelését is. A három hold kenderünk 9o mázsa búzának az értékét hozta meg. Vagyis 7400 forintot kaptunk. Ha búza1 termesztettünk volna, ez a terület csak 2400 forintot jövedelmezett vona. Fokozni fogjuk a mogyoró területét is. Bevezetjük a szovjet agrotechnikai módszereket. Különösen a gyapotnál, amelynek a területét 25 holdra növeljük. Itt bevezetjük a gépesítést is. Több súlyt fektetünk az állattenyésztésre. Van 22 marhánk, 10 lovunk, 21 anayaser- lésünk, 154 birkánk és soit baromfink. A tehenészetnél már bevezettük a háromszori napi fejest. Már az első héten 6 literrel emelkedett a tejdioz;mi. Bevezetjük majd a mesterséges borjúneva-ést. Most kaptunk 100.000 forint hitelt, amellyel szélesíthetjük sertéshízlalásiui- kat. A juhokat kiselejtezzük és szaporítjuk a tiszta fajállatokat. Korszerű baromíiólat építünk, hogy a baromlíá-lományunkat szaporíthassuk. Megrendeltünk már 2000 darab naposcsibét. Ezeket a problémákat viszem majd a tagértekezlet elé. UtNagy figyelemmel olvastuk szövetkezesünkben a termelő, szövetkeze.ek és gépállomások tanácskozásán hozott határoza. :okat, de még nagyobb érdek, lődéssel olvas.uk Rákos; ejv.árs beszédét. Nagyon igaz és így is van, ahogyan Rákosi elvers mondotta, maradunk mi csak egyelőre a 120, illetve emeljük mi csak 120-ra a kötelező munkaegységet. Ugyanis nem biztos, hogy minden tertneiőcso. port tudna ennyi munkaegysé. get biz.osí.ani tagjainak. De való igaz az is, hogy sok belépni szándékozót elijesztene a 120. ;iál magasabb kötelező munkaegység. Nálunk ezzel a kérdéssel úgy állunk, hogy az, aki becsületes és jó dolgozó tag volt és ma is az, annak máris széipen gyűlnek a munkaegységei és mire a tavaszi munkála ok elérkeznek, nemhogy elérik a 120 munkaegységet, de túl is fogják haladni. Itt van például tagjaink közül Müller Tibor. Munkaegy. A bajai földmüvesszöverkezel mást tartotta vezetőségújjáválasztó közgyűlését. A közgyülé. sen elhangzott beszámoló a föld- müveeszöve.keze, újabb nagyarányú fejlődéséről adott szá. mot. Az 1949. évi 101.386 forint' tiszta felesleggel szemben az 1950. évi tiszta felesleg 148 ezer 890 forintra növekedett- A tartalékalap pedig az 1949. évi 51.683 forinttal szemben 90.226 forint. A bajai földmüvesszövetkezel tagsága az 1951-ben belépett 108 új taggal 1455 főre emelke. den. A tagok között felosztásra kerülő részesedés pedig az 1949. évi 19.188 forint részesedéssel szemben 1950-re 22.000 forintra növekedett. A földmüvesszövetkezet to. vább szélesítene működésének hálóza;á(. 50 ezer forin; költ. eéggei felépítette a hütőházat. Az elmúlt év folyamán lé esí:e.tt tartósító üzeme pedig máris 50 dolgozót foglalkoztat és eddig 10 vagon árut tartósított, melyet mutatást kaptam Rákosi elvtárs beszédéből és a megyei értekezlettől. Még egyszer hangsúlyozom, hogy központi kérdésként kezeljük majd a munkafegyelem megszilárdítását Vannak szövetkezeti tagok, mint például Szénási Pál párttUUár, aki 370 munkaegységet ért el. Ö példamutatóan az élen jár. Kapott 16 mázsa gabonát, 660 kilogramm áriiát, 1665 kilogramm kukoricát. 1800 kilogramm szálastakarmányt, 13 liter olajat. 1184 kiló burgonyát és 34 kiló kölest. Egy munka- egy-égra szövetkezetünkben 23.80 forint jut. De vannak olyanok, akik a munka könnyebbik végét fogják meg. Ilyen Udvardi istvánné, Boros Mihály, Harkai Imre, Sutus Imréllé. Király Ferenc is szeret a piacra járni, de azért a kiépítésnél és nem a növény- termesztésnél megszerezte a szükséges munkaegységet. Es van 27 logos, illetve papirostag. Mindent elkövetek majd, hogy a szövetkezetben csak egyfajta tag legyen és pedig a szorgalmasak. Lustákra, lógósokra, „papírostagokra” és „tiszteletbeli” tagokra nincs szükség. Elrflondotta: Szabó Ferenc, a kecskeméti Kossuth tsz elnöke. sége 58. Oreskő Mihályé 70. He. lyei Igjváné 42. Mucsalon Mártáé és Császár Ferencnéé 63— 63. Kovács Györgynéé 41. Mi itt azt tartjuk beesuleje- se.a dolgozó tagok, hogy aki arra néz csak, hogy a 120 munkaegysége meglegyen, — az nem ing. Az nem azért dolgozik, hogy valamennyien, népgazdaságunk, szöve.kezeiüink, ml magunk is gazdagodjunk és gyarapodjunk, hanem csak azt nézi, hogy az ev végére a kötelező munkaegység neve mellett ott szere, pejjen. Jól áttanulmányoztuk az új munkaér Lékelést is. Igazságosabb a réginél A munka osztályozása s»k félreértésnek elejét ve^zi. A hétféle főbb mnn- kaágazat pontosan körülhatárolja egy.egy munkaegység megszerzését. Elmondotta: CSÁSZÁR FERENC, a hercegszántói Felszabadulás tsz elnöke. Baján. Pécsett és a csepeli Rá kosi Müvek dolgozói gZámára hozott forgalomba. Begyűjtőit mezőgazdasági és egyéb terményeinek a dolgozók számára való forgalomba hozatalára Baján a Tö|h Kálmán, téren és Budapesten a csepeli piactéren árusító üzemeket létesített. A vezetöségűjjáválas z tó köz. gyűlés aZ előterjesztett, indítvá. nyokai, a bemutatott mérlege-, eifogad;a és megválasztotta a földmüvess'zövetkezet új vezetőségét. Megyei Előadó Iroda előadásai 26.án, szombaton este 7 órakor: „A nemzeti gyűlölködés az imperialisták fegyvere” címmel Előadó Madarason: Tribii Já- nosné, Mélykúton Haiustyik Mihály és Jánoshalmán Endre István, A Bajai Gyapjúgzöveigyár kikészítő üzemrészlegében az elmúlt napokban elbeszélgetem Boros Lajosné csomőzónővel. Borosné a beszélgetés során az anyáknak al'ról a boldogságáról beszélt, mely gyermekeik előtt az örömteli jövőt feltárta. A Hor[hy.rendszer alatt gyerme. ke még kjesi volt és legnagyobb gondja sfl volt, mi is lesz gyermekéből. Tudta, hogy a kapitalista rendszer csak a kiváltságosok számára biztosítja a tanulás lehetőségét, akik pénzzej mindent el .udnak érni. Leány, gyermekéből így nem lehet majd más, mint cselédlány, éhbérért dolgozó gyári munkásnő, vagy legjobb esetben varrólány A felszabadulás azonban meg. hozta ezen a téren is a forduiaA KECSKEMÉTI GÉPGYÁR új öntőcsarnokkal bővül. A helyi Magasépi.ö Vállalat dolgozó; már meg is kezdték az új öntö- csarnok építését és a munkát egész télen át folytatják, AZ ESZTERGOMI SZERSZÁMGÉPGYÁR 70 m hosszú hatalmas új 6zerelôcsarnokà: január végén adják át rendese, lésének. Az új csarnokkal a gyár az idén 50 százalékkal főbb szerszámgépet készít, mint ta- ValyAZ ÉPÜLŐ FŰZFŐI FESTÉKGYÁRNAK mintegy ötöd. része készüli ei eddig, de két üzemben már meg is indult a termelőmunka. Mindkettőben fontos, eddig külföldről behozott anyagokat pótló textilfestőt. Országunk a dolgozók állama leit, ahol szélesre tárultak az ifjúság előtt az iskolák kapui. Borosáénak most újra gondja van. De ez a gond már másmilyen. Ma már az a gondja, mi is legyen, közben felnőtt íányá- oói. Mérnök, orvos, vagy te°h. mkus. Abban aZ0Ilban bizonyos, oármi legyen is a döntés, népi cemokráciánk biztosítani fogja szamára a tanulás lehetőségeit, hogy leánya az iskolák elvégző, se után annak a társadalomnak lellessen hasznos tagja, melyben a munka becsület és dicsőség dolga. BACSTEUKI LAJOS, a Bajai Gyapjűszövetgyár dolgozója, « Népújság levelezője. lékekéi, gyógyszeripari alap. anyagokat és félkész árukai készítenek A PÉCSI MEZOGAZDASAGI SZERAÍtUGYAR kis lakatos. üzemből két év alatt fejlődött nagyteljesítményű üzemmé. Az elmúlj év utolsó negyedében is mintegy 120 ezer forintéig beruházással korszerűsítették. Idén 650 ezer forint költséggel új szerelőcsarnokot kap, tíz géppel bővítik a gépparkját is s a ta- valyinak másfélszeresére emelik a termelést. Takarékoskodj a villannyal! Gyűlnek már a munkaegységek a hercegszántói f elszabadulás isz-ben as éi végi eksxámol fishoz A bajai földmű vessző vetkezel megtartotta vezetőségéi j jávátasztó kiiznyű.ését A jugoszláv dolgozók ssabotálással harcolnak szabadságjogaik kivívásáért Állandóan éleződik a nemzetközi helyzet. Az amerikai imperialisták fokozottabban készülődnek gaz terveik végrehajtására. Céljuk az, hogy minél több országot a pusztulásba taszít. sanak. Nekünk, határőröknek is fokozottabban kell ügyelnünk a Tlto-bauda minden mozdulást, azért, hogy idejében meg tudjuk őket semmisíteni, ha erre szükség lesz. Mindnyájunknak úgy kert harcolni, akár a hős koreai népnek. A jugoszláv dolgozók ezt megértették. Ezért van az, hogy szabotálják a mezőgazdasági munkát. Előfordul1 az is, hogy egyes jugoszláv dolgozók egyáltalán nem vetettek az ősz folyamán. Mások pedig nem szántottak. Ez mind azért van, hogy minél kevsebb legyen a termés. Ezál- .al Tito kevesebb gabonát tud cserébe adni fegyverért az lm. perk Tatáknak. Itt közel, a magyar határszélen számtalan föld van, ami* nem vetettek be, vagy amit még fel sem szántottak. De van olyan föld is, amiről a termést sem szedték le, hogy czze| is gátolják Titónak az úgynevezett terveit. így harcol a jugoszláv nép az ráadott szabadságjogainak kivívásáért. Fele Tibor határőr, Katyroár. a Népújság levelezője, Mezőgazdasági országból ipari ország
