Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

A CHURCHILL-TRUMAN TALÁLKOZÓ Már előbb kellett volna ilyen kiállítást és as atlanti zűrzavar rendezni Iycf A.|jleo elfogadott. Ezek a bejelentsek éppoly kcvéssé ör­vendeztették meg a Washingtont kormányköröké,. mint egyéb angol lépések, amelyek fokozták a zűrzavart az Atlanti Szőve,,, eégbcn. Stewar, Ahop amerikai újság, író ír.(a néhány nappal ezelőtt: — Az A ß^njj Szövetség szél- esésének veszélye soha nem, volt fenyegetőbb, mint most. vozásuk után megindult a le­morzsolódás. Ebben a tokin teá­ban a szocialista szektorban dol­gozó fiatalok között van a leg', nagyobb lemaradás, ahol az elv. társak állandóan arra hivatkoz­nak, hogy a sürgős gazdasági munkák miatt nem ju, idő ta­nulásra. A valóság az. hogy nem érzik az ok.atás jelentőségé,, aZf lebecsülik. Nem ,esznek an­nak érdekében semmit, vagy csak igen kévésé,, hogy aZ ok­tatás rendszeresen folyik. EZ A HIBA a sol|i. dunave- esei gépállomáson, valamint a iunavecsei állami gazdaságban is. Ezeken á helyeken a vezetők nem tudják elképzelni, hogy miért vannak hiányosságok a norma .,e|jesi,.ése körül. Mindig az erőgépek gyengeségére és a talaj rossz minőségére hjvajkoz. Qak Nem lájják be, hogy azért megy rosszul a tervteljesítés, mer, nem törődnek a fiatalok politikai oktatásával. Mi azt ja. /asoijuk hogy önmagukban, 3zerveze,i éle,ükben, az oktatási nunka hiányossága bah keressék ïz idényterv teljesítésének le­maradását. MINDEN SEGÍTSÉGET meg tejl adni pártszervezeteink, i'azdasági szerveink veze.ölnek, rogy as> ]rányi;ásuk aUl tart°2ó :ia;alok poli,ikai ok;atása jól nenjen. Csak igy tudunk jobb reclményeke, elérni a terme­lésben, csak így tudjuk fiatal- ainkban elmélyíteni a párt ránti szerete,et, így tudjuk negér.te ni velük, hogy munká­nk nemcsak gazdasági, hanem lolitikai jellegű is. Ha az ok- a.ási munka jól megy, minden datai világosan látja a hős le. tini Komszomol példáját és va­sban pártunk aranytartaléká- 'á válik. THIESZ JENŐ. járási DISZ-titkár, , Dunavecse. zaUuik gondoskodása i?he[őv& teito s.:ámukrn a fejlődést, igen sc^an a^t. mondták, azt sem iük, van-e múzeum a világon, m.a Pedig tisztában vannak az­zal is, hogy rjii annak a rendel­tetése. A mostani fejlődéstörténeti kiállításunk is bizonyítja uzt, hogy látogatóink érdeklődése ideológiai cradejü és hajtóereje a tanuinivágyüs. A látogatóink túlnyomó reize ma már törzs­vendégnek szdmíf a múzeumban is nemcsak időtöltésből telepíti meg kiállításunkat, hanem ta. »ülni akár. A látogatók látják, hogy e kiállítunk olyan Kt' ae~ sekre ad váihszt. és szolgáltai tárgyi bizonyítékokat, amely sokak szdmáia eddig homályos voie. Ez tűnik ki azokból a so~ rákból is, ameljjOket leveleslá­dánkba nyilatkozatként dobnak be a távozók. \„Mos, tudjam meg és láttam, amit könyv érzékel­tetni nem tud. így tisztán látom és érzem a fejlődés titkát" — írja egy honvéd. ,,Már előbb kel­lett volna ilyen, minél többször legyen. E- n kiállítás szemlél­tetve az étet fejlődését, bebizo­nyítja, hogy ngics állandó, min, den fejlődik 4- Ezeket irja egy dolgozó pUasÁt. Egy MÁV főin. lézö így ír: A kiállítás igen szép összeállításban mutatja őr­ei z ember, növény- és állatvilág fejlődését. .Emi igen nagy szük­ségünk van, \hogy a fOiténel-mi materializmus alapján tudjunk gondolkodni.” „Úgy érzem soit mindent megértetnem, amit ed­dig nem hittem el" — i>’ja egy üzemi dolgozó. Ezekből a véleményekből vL lágosan kitűnik, hogy fejlődés­történeti kiállításunk is meny­nyire helyes i problémával fog. lalkozik. Az egyik látogatónk szavaival élve: ,.a mat szocia. lista orszdgépíiéshes felvilágO- suit ember kéll és ez a kiállítás elősegíti a felvilágosítást." HOLGZER JÓZSEF, megbízóit múzeumvezetö, Kecskefnét. A Természettudományi 1 ai sutáiban műszaki szakosztály alakul ebben a hónapban, a mű. izak, ,ovábbképzés propagálá­sára. A szakosztály előadásai, aak tervezetett a szakosztályi tű- rács dolgozz^ ki s a tervek sze­rint ezek az előadások a kom­munizmus szpvjeiunióbeii és a izocializmus magyarországi épí- ésének legjelentősebb közérde­kű kérdéseire adnak majd vá. aSZj, _______!_________________I Ú jsághír: Az amerikai köz­vélemény erősen hajlik arra a megítélésre, hogy az angol Iá. i ogat ók mezítláb és rongyoson érkeznek az Egyesült Álla­mokba és a házigazda ellopott selyemingében mennek ha;a. (Manchester Guard ián, ) Churchill brit miniszterelnök sovány választás, győzelme, kormányra lépése és berendezke­dése után két tucat kísérővel Trumanhoz u;aZo,t. Megérkezé­sekor a szokásos üdvözlő beszé. dek és vezércikkek fogadták, azonban az eipuffogia,ott frá­zisok nem tud,ák áttörni a őa- ráfiágfilan várakozás bástyáit, amelyek mögé az átlagamerikai visszavonult, hogy védelmezze érzelmeit, érdekeit, és zsebeit a Truman-Churchill találkozó kö. vetkezményejtöl. Minden értel­mes amerikai tudja, hogy «» angoloknak pénzre vau szüksé­gük. Angol nemzeti csőd, vagy „kölcsön és bérlet"? Az Attiee-kormány gazdasági válsággal a nyakán ment, bele a választásokba és a válságon nem segített a konzervatívok győzei. me. Legfeljebb annyi történ,, hogy Churchill bátrabban beszél­het a bajokról, elődje nyakába varrta, érte felelősséget. Az új angol minisz.creinök hivatalba lépése órájában közöl|e, hogy kényfc\rn pénzt kérni az ameri­kaiaktól. A bejelentés olyan barátság, tahin Visszhangtalansággii ta­lálkozó,i az óceánon túl. hogy Churchill ezután soha nem be­szélt dallárkölcsönröl vagy se­gélyről. Elkezdődül,t a fonó ká­sa körül,|áncolása és ez folyik a inai napig is. A britek különböző másqd. és harmadrangú embe­reik útján tárgyalgatiak Ameri­kával, koxmányf érfiaik pedig egyre gyakrabban kezdték cm. legetni « háborús kölcsön- és bérletrendszert, mint. amelyhez ,,vissza kellene {érni" és ez meg­könnyítené az angol fegyverke­zési progrumm végrehajtását is. Churchill — min; Visinszkij legu|óbbi nagy beszédében em­lékeztette erre az ENSZ politi­kai bizottságát —, nyers öszin teséggel megmondta, hogy Ang­lia nemzeti csőd elé került és ha „jótékony adományokkal” nem szüntetik meg a brit államkincs, tár jövedelmei és kiadásai kö­zött mutatkozó aránytalanságo­kat az államcsőd vagy az adó- tvrhekkei agyonnyomorított la­kosság éhe-tetése elkerülhetet­len. Churchill azérf utazott Ameri. kába, hogy „valamilyen formá­ban”’ megszerezze az USA tá. mogatását. Az angoloknak kö­rülbelül mellékes a forma. De az amerikai adófize;öknek is! Ha az USA és atlanti csatlósai — közöttük elsősorban Anglia — tovább haladnak a fegyverkezé­si őrület útján, azon további számlálásán milUárdokaj fog keresni az amerikai nagytőke, a számlát pedig az amerikai adó­fizetőnek kell megfizetnie. Ezért nem fogadiák ünnepi Elkendő­zéssel Churchill,! az amerikaiak. Hamis vágányon, teljes sebességgel... Visinszkij szovjet külügymi­niszter az Atlanti Szövetség ál. latnainak helyze,ét. az Ameriká­ból dik,áit fegyverkezési ver. *eny következményeit vizsgálva még egy figyelemreméltó Chur- cbill-beszédet idézett. Churchill oly vonathoz hasonlította Nagy- Uritanniat, amely téves vágá­nyon, hatvan mér földes sebes­séggel rohan hegynek lefelé s amelyet, hiába próbálnának fel. tartóztatni olymódon, hogy falut építenek elébe. A fal leomlana, n vonat összetörne, az utasok <* pusztulnának. A vonato, — mondja Churchil] — pénzügy, miniszter kezében lévő fékkel lassítani kell. azután megállíta­ni, a mozdonyt visszafordítani és a vonatot, vUszatolatui a he­lyes viigifiyra. A beszédet lehetetlen máskén* értelmezni, mint Visinszkij tette. Churchill beismerte, hogy a brit külpolitika, hamis vágányon halad és ezért jutott Anglia mai nehéz helyzetébe, Churchill és pénzügyminiszie re ismételten megáJapíioita hogy Anglia saját erejéből kép teien végrehajtani aZ| a fegy­verkezési jorogrammo;, amelya* Washingtonból diktálnak $ niel PÁRTUNK II. KONGRESZ. SZUSÄN Rákosi elvtárs rámu- ta;o,t arra, hogy „A DISZ-nek be keli tölteni azt a szerepet pártunk meiiett, melyet példa­képe, a Komszomol tölt be a Szovjetunióban” Ehhez azonban elsősorban az szükséges, hogy dolgozó ifjúságunkban elmélyít­sük a pártunk és dolgozó né. púnk iránti «zeretefet. Do.gozó ifjúságunk százezreiben kell an­nak a tudatnak elmélyülni: mii, jelent, számára népi demokrá­ciánk fejlődése, a szocializmus építésében való aktív részvétel. JÁRÁSUNKBAN jóval az ok­tatási évad megindulása előtt tervszerűén fogtunk hozzá az oktatás megszervezéséhez. Ki­válogattuk a UlSZ.prcpagandis- tákar, akik hár.mnetes iskolán veitek részj, hogy az oktatási idényben jó munkát tudjanak végezni. A járási pár.bizofság legjobb előadóit biztosiiotta szervezeteink számára. A kivá­lasztott propagandistákkal együtt a Hely; pár,szervező,ele segítségévei válogattuk ki a sze­mináriumok hallgatói;. Megbe­széltük velük az oktatás fontos­ságát és aiapszeryeze.eink ve­zetőségi ülésein döntöttünk az oktatásba való beosztásuk fö­lött- Járásunk területén okjóber 3I-én legtöbb szervezetünkben megindul: az ok(atás. Dunapa. tájon 25 ,[agú politikai iskola működik Simomfalvi elv.árs vezetésével. Ugyanit 25 tagú politikai kör veze,énét bíztuk Bányácski elvtársnöre. Szaik. Bzen.;mártonon Simon József elvtárs veze,i a 25 hallgatóval működő politikai kört. Dunave- csén 24 taggal indult meg a po­litikai iskola Nóniusz Sándor elvtárs irányításával. Ezek a szervezetek végezték a legered­ményesebb munkát. Az ereamény elsősorban az előadó elvtársak áldjozatkészségének kösZönhe ő, akik jelenleg is lemorzsolódás nélkül tartják kézben a politi­kai oktatás». AZ APOSTAGI szervezet is felismer,e az oktatás fonássá, gát és kéfhàrom heti meggyö. zö munka után sikerül, a lemor­zsolódást megállítani. Ma Téti Gábor elvjárs jó munkája nyo­mán »szépen fejlődik a poiMxai iskola 24 hallgatója. A barrai gépállomáson ív-vacs elvtárs ve­zetésével 23 jfjú traktoros vesz részt az oktatásban. JÁRÁSUNK TERÜLETÉN jelenleg 9 szervezetben 8 politi­kai kór és három poii.lkai is. ko!a működik 285 hallgatóval. Ezek az iskolák megszilárdultak és iemorzsolódás sem, mutatko­zik. HIÁNYOS MUNKÁT végez az oktatás területén a solti, du- uaegynázi. ordafii szervezet. Eze­ken a helyeken n szervezetek vezető;, de a kijelöl, előadók sem tesznek semmit az oktatási munka megjavítása érdekében. Solton, ebben a nagy községben Farkas elvtárs, a függetleníte,.,t pár.titkár nem fordl, gondot a DISk oktatási munkájára. Igaz, hogy a szervező, éleiével sem foglalkozik olyan formában, hogy az segítséget jelentsen számára. NEM KIELÉGÍTŐ a járási DISZ oktatási bizottságának a tevékenysége sem. Legnagyobb hiba az, hogy csak a meglévő jó politikai iskolákkal foglalko­zik, de ahol hiányosságok mu­tatkoznak, ott nem ad megfelelő támoga.ásp Ez az oka annak, hogyha mérlegeljük a DISZ já­rási oktaúsi munkáját. az; kell megállapítanunk, h:gy erede.,i tervünket csak 70 százalékban ValósítOi.uk meg. Legnagyobb nehézség, az előadók biztosi, á. sában mutatkozik Mivei a kép. zea előadók nagyrésze más te- rüiatekre men( dolgozni, s tá­Babinyec István jó fegyvert ad harminckét madarasi fiatal kezebe Harminckét fiatal ül veie szemben, előttük jegyzetfüzet, ceruza. Pedig néhány héttel ez­előtt még csak ö-ten voltak. Az. óta nemcsak a részvevők száma gyarapodott, megváltozott « hangulat is. Milyen félénken jöttek eK- ször! Azt hifték, hogy a politi­kai körön csak az szólalhat meg, aki ,,mindent tud". Juhász Kati attól félt hogy kinevetik, ha „butaságot" mond. Ez a hing is megváltozott, a többiekkel együtt! « Vége az előadásnak. Senki sem mozdul, senkt sem siet; ha-a. Juhász Kati a kezét nyújtja. — Amif a munkásifjúság ve- zetöszerepérö/ hallottam — mondja —, azt nem egészen ér­tem! A DISZ- vezetőségben csuk munkásfiatalok lehetnek? I)e hiszen a mi vezetőségünkben is vannak parasztfiatalok! Néhányon felugranak, közbe, szólnak. ' De elég egy figyelmez­tető pillantás, s csak a kezek lendülnek magasba. Először Szölösi Péter, a DISZ. titkár szálai fel. A munkás-pa­raszt szövetségről beszél, arról, hogy miért, a munkásosztály a izocializmus építésének vezető srejc. Juhász Kati arca fülderül: — Igen, igy már értem... Szorgalmasán jegyzi azt miit Babinyeo István, a körve- t«fö. mond: AÁ munkásoastdiu g hatalom gyakorlásába bevonja a dolgozó parás&íságo-t. Természe­tesen a DISZ-vCgciőségében is helyet kapnak a dolgozó parasz­tok gyermekei. * Iluzáfelé az úton is arról esik szó, ami a politikái körön ej- hang&ott. Babinyec István nem tudja, nem is akarja titkolni örömét, amikor Nagy Ilonka az. zui állít mellé; — Amit a komszomol is iák­ról, Zój(0'ól mondottál, soha nem felejtem el!... Vagy amikor Gulyás János így búcsúzik fői0: — Beszéltünk arról, hogyan kelj helytáilnunk i/t, alig öt ki­lométerre „ dili határtól. S majd figyeld meg, hogyan fogunk ez­után dolgozni. ». Hogyan készült, mi/t lett a foglalkozások sikeréért Jiábi- nyec István elvtárs, az előadó? Aki esténként keresi öf, az vagy a DISZ-ben. vagy munka­helyén, a gépállomáson találja meg. Besz'élgei a fiatalokkal, ol­vas, tanul. Asziahín könyvek: Párltörfénet, a leniniz-nus kér. lései. Marxista-leninista olvasó­könyv... Aztán jzépirodalom: Ifiéi Gárda, Uj barázdát szar-- az Amikor az első eiöadiísra ké- sZiiit, kicsit kételkedett önma­géiban. Vájjon allcaimas.e a P°~ litikai kör vezetésére. Azgin sorra vette a jelentkezőket. Va­lamennyi fiatallal beszé[t a fa. luban. Sokan kifogással éltek: ezérf vagy azért nem vehetnek részt a tanulásban. Más falán elkedvetlenedett voina helyé­ben, de ő folytatta a népnevelő- munkát. S készült, az első eiö- o-dúsra, hogy Uz érdekes, tartal­mas legyen, hogy akik egyszer eljöttek, azok leghözcy bb ma­gukkal hozzák a többieket is. S ma már harminckelten van. vak. S egyikük se iessék-lássék jön, hanem örömmel, teli iuáds. vággyal. A legutóbbi előadásra ís nq. pokjg készült Babinyec István, A~ ifjúsági szövetség jellege és célkitűzései — e~ volt a foglal­kozás anyaga. Többször is elol­vasta a politikai körvezetők ré­szére kiadott ú;mut'Hót, irodal­mat dolgozott fel, részletes be. ssédvázkitoi készített... Fölké­szült qrra is, amit előrelátható, tag kérdezhetnek a fiatalok, — Azért tudott helyesen felelni Ju­hász Katinak is Elkészítette ág előadás ge­rincét. Beszél majd n pártról, arról, hogy szervezőiünk a dolgo­zó pép élcsaaaitánuk közvjttien vezetésével harcol, építi a szó* cializmust. Elhatározta, szólni fog a Kom.szomoiról, Eszébeju­tott a Zajáról szóló film, amely. re — bár régen látta — eleve­nen emlékezett, s eszébejufo.t a könyv, amelyet Oiog Kosevojról oivasm. Igen! Erről is beszél, nie kell! Azután n Kommunis[ct líiúsáOi Szövetség harcosairól, Ságvái’i Endréről, Braun Évéi­ről. ,. Arról, mit jeient az a gaz­dag szó, hogy helytállás, haza- szeretet... Arról, hogy Madaras község ifi van a déli határon, s hogyan keli válaszolnunk nzoknak, akik gyilkosságra, | készen áünafc tő­lünk alig öf kilométerre... Gondolkozott, egyes szavakat aláhúzott jegyzetében. Alaposun becsülettel felkészült. K Madaras községben jól megy az oklatéis. A fiatalok szívesen járnak a politikát kör foglalko­zásaira. Babinyeo elv tár s vaia. hányszor találkozik velük, min. dig mond néhány bátorító szót: nem kelj megijedni a tanulástól, a hozzászólástól. Megmagyaráz. Za azt is, hogyan készí.sék a jegyzeteiket. A kör hallgatói ma­guk is segítik munkájúban, hi­szen ma már ők végzik a leg­jobb népnevelő munkát a politi­kai kör slkóre érdekében. Ba­binyec clvtárs jó munkát végez. S ha továbbra is így dolgozik, tudást, jó fegyver, ud harminc, két mada/ífii fiatal kefébe. A DISZ oktatási munka eredményei és hiányosságai a dunavecsei javasban Közei agy hónapja, nyílt meö a kecskeméti múzeum fejlődés­történeti kiállítású. Azóta Kecs kémét város dolgozóinak ezrei tekintették meg. A kiállítás Iá tógái között igen sok a dolgozó paraszt is, ak.k valamennyien nagy érdeklődéssel szemlélik a kiállítást és tudományos tapasz- tálatokkal gazdagodva boldogan nyilatkoznak „rról, ami, érez, nek. Elmondják, mennyire örül. nck, hogy pártunk és kormány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom