Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-31 / 25. szám

a szén. és kőolajiparnál 112 $zá. zajék, a gépgyártásnál 110 szá­zalék, az épl.öanyaglparnál 135 százalék, a gépállomásoknál és szcvhczoknái 106 százalék, közlekedésnél 103 százalék, lakásépítkezésnél 120 százalék. Sikeresen teljesítették az 1951. ben megállapított tervfeladato. kát a voigai, doni és dnyeperi nagy vizépí égi műtárgyak épí­tése, valamin; a turkrnénial fő­csatorna építése terén. Az építkezési szervek 1951. ben sok r agy,e rmelókenységü gépet és gépezetet kap ak. A szárazkoti'o állomány 1950-hez viszonyúvá 'majdnem 40 száza­lékkal, a talajgyaiu állomány több mint 30 százalékkal, a ta, lajegyenge.ő állomány több mim 80 százalékkal emelkedett, jó-’ val megnövekedett a többi épí­tőipari gép. és gépezetáUo-máoy is. Az építkezéseken egyre szé­lesebb mértékben alkalmazzák az építkezési munkák komplex gépesítsél. Javult az építő- anyagellátás; lOöl.ben az építkezési szer vök — 1950-bez viszonyítva csökkentették az építkezések köúségeit és időtartamát. Sok szerv azonban nem biztosította mindenben az államj torv által megállapító;: építkezési költség­csökkentési feladatok teljesíte. sét. Az állami vállalatok, az intéz­mények és a helyi szovjetek. Valamint a városok és a mun­kás.elcpek lakosai 1951.ben ál Unni hi.ellej összesen huszonhét millió négyzetméter lakóterüle­tet építettek. Ezenkívül vidéken körülbelül négyszázezer lakó. házat építettek. menetiben ÍeninelÖc. Nagyobb választékú hengerelt árut gyár­tanak, ami lehetővé teszi, hogy a továbbj megmunkálás során jelentősen csökkentsék az el­használt fémmennyiségei. A fémkohászaiba új módsze­reket, valamint az ércek, dúsí. tott ércek és salakok komplex átdolgozásának és dúsí.ásának tökéletestpi technológiáját ve­zették be, mindez fokozza a szí­nes és ritka fémek teljesebb ki. termeléséf. Az olajiparban jelentékenyen kiszélesedett a turbinás mód- fczerü fúrás alkalmazása. To­vábbfejlődött a rétegnyomás módszerének alkalmazásával való kőolajtermelés, ami növeli p ré. legekből a kőolaj kivonásának teljességét. A hazai berendezés alapján új köolajfeidolgczó tech­nikai folyamatokat vezetlek be, ami lehetővé tette a kőolajter­mékek termelésének növelését s minőségük javítását. A gépgyártásban tovább ter. jedteii a fémmegmunkálás élen­járó módszerei — a gyorsvágás, a fémmegmunkálás új vihanjbs j ég termikus módszerei. Automa- j Iákat és félautomatákat vezet. ! tek be a tömegcikkek méretei­nek ellenőrzéséin. Munkálatokat végeztek a víz* erőmüvek komplex automatizá. Jása és a villamos erőmüvek ka­zánrészei hőfolyamatainak auto­matizálása terén. A kerületi víz. erőmüveknek jöbb mint kilenc­ven százaléka rendelkezik auto­matikus irányítással. 1951.ben munkásoknak, mér-1 tiököknek és technikusoknak a I termelési folyamatok javítására és gyökeres tökéletesítésére irá­nyuló, körülbelül hétszázezer ta-1 lálmányát és észszerüsitő javas. I la iát alkalmazták. IV. Mezőgazdaság 195l.ben a szocialista mező-1 gazdaság új sikereket ért el a földművelés és az áljattenyész-1 tés fejlesztése, valamint a kol­hozok szervezeti és gazdasági megerősítése terén. A Szovjetunió minisztertana. j csa mellett működő állami ter~ I mésföfelügyeiőség adatai szerint a gabonanövények össztermése, u Volgamente, Nyugat-Szjbéria, Kazahsztán és egyes más terű. letek kedvezőtlen időjárási vl-1 »zonyai ellenére 1951-ben hé|. inilliárdnégyszázmiliió púd volt I (1.212 millió mázsa.) A takarmánygabonafajták, n búza és rozs termése felülmúlta az 1950. évit. A nyersgyapoj I össztermése felülmúlta az 1950. évi termést és nagyobb volt. I mint az elmúlt években. A eu. I korrépatermés több mint hu- r,zctihé;mlUió tonna volt, na. gyobb mint 1950-ben. 1951-ben a véfés'.erüiet — min. : den növényt beleértve — 6.7 millió hektárral növekedett az 1 1950. évihez viszonyítva. Ezen 1 belüj növekedett a gyapot, a cu-1 korrépa, a napraforgó és más ip#i növény vetésterülete. Je lentögen kibővült az évelő- és édesfüvek, a takarmánygyöke­rek ég silónövények vefésterü. leje. A kolhozok és szovhozok sikeresen teljesísették a növé­nyek őszi vetéstervét. Az 1952. évi tavaszi vetések alá 5.4 mil­lió hektárral nagyobb területen végeitek őszi szántást 1950 őszén 1951.ben még jobban erősö­dött, a mezőgazdaság technikai alapja. A múlt évben a mezőgazdaság 137.000 traktort kapott — 15 lóerős irak torokra átszámítva —-, továbbá 53.000 gabonabc-ta- kari‘0 kombájnt, köztük 29.000 magánjáró-kombájnt, valamint 59.000 tehergépkocsit, 2 millió talajmegmüvelö eszközt, ve<ö„ arató- és egyéb mezőgazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai felszerelésének növekedése lehe­tővé teite a kolhozokban és a szovhozokban a mezőgazdasági munkák még fokozottabb gépe. ,$ilésér. A gép- és traktPráUo- másek 1951.ben- a kolhozokban 19 százalékkal több mezőgazda­sági munkát végeztek, mint 1950-ben. A múlt évben a gép. és traktorállomások „ kolhozok Sssze* mezei munkájának több mint kétharmad részét végezték. > IA kolhozokban csaknem az- egész szántást és a vetés há­lt I romnegyed részét gépesítenék, í A kolhozok egész gabmatermé.- sértek több minr 60 százalékai I kombájnokkal takarították be. A szovhozokban Csaknem te]- . jes egészében gépesítették a fő t mezőgazdasági munkákat, t A mezőgazdaság gépesítésével ■ I egyidejűleg nagy munkálatok • I folytak a mezőgazdaság vjllatno- . I tiltásával kapcsolatban is. 1951. I ben jelentősen növekedett a kol­hozokban a villamosenergia fel- használása a gabcmakezelésnél, a ■ tukarmányelőkészitésnól, a víz. . I eliá.ásban, a tehenek fejérénél e I a birka nyírásnál. . 1951-ben tovább fejlődött a kolhozok és a szovhozok közös­ségi állattenyésztése. A közös. ségl koihoz-állatienyészjég a lezoVhozok áüattenyész.ésével együtt túlsúlyba került az álta­II lános állatállományban. I A közösségi jószágállomány 11951.ben a kolhozokban a követ­kezőképpen növekedett: szarvas marha 12 százalékkal — ezen j belül a tehén 15 százalékkal —, I sertés 26 százalékkal, juh és I kecske 8 százalékkal, ló 8 szá­zalékkal. A kolhozok baromfi. I állománya másfélszeresére emei- I kedett. A Szovjetunió szovhozügyi m;- nisz.éiumának szovhozaiban a Imult évben a szarvasmarhaállo. I mány 15 százalékkal — ezen be- I lül a tehén 14 százalékkal —, I a sertésállomány 21 százalékkal, a juh- és kecskeállomány 11 s-iá[ I Zalákkal és a lóállomány 14 szá- I zalékkal növekedett. A ezovho. zok baromfiállománya 27 szá­zalékkal emelkedett. I A gazdaságok valamennyi ka- I regóriájában. a kolhozok, szov. I hozok, a kclhozparasztok, a mun- Ikások és alkalmazottak julajdo- Inában lévő jószágállornány össz. I mennyisége 1951-ben csaknem 14 I millió jószággal növekedett, ezen belül a gzarvasmarhaállomány I több mint 1,600.000-rel. a sertés 12,600.000.rel, a juh és kecske j összesen 8,500.000-ret, a ló csak- I nem egymillióval. A baromfiál. I lomány 1951-ben több mint 60 I millió szárnyassal gyarapodom. A Szovje.unió európai részé­ben a «ztyeppés és erdős sztyep. pés vidékeken lévő kolhozok, er­dőgazdaságok, gép- és traktorát, lomások, valamint erdövédőállo- mások 1951.ben 745.000 hektár területen ültettek védöerdőkot V. A vasúti, vízi és gépkocsi- j teberszáiúíás növekedése 1951-ben a Vasúti teherszállí­tás évj tervét túlteljesítették. A teherforgalom az 1950. évihez viszonyítva 12 százalékkal nö. vekedeti. Az átlagos napi rako­dási tervet a vasutak 103 szá­zalékra teljesítették. A kocsi, forduló gyorsítására az állami tervben kitűzött feladaiokat a múlt évben túlteljesítenék. Az 1 tonna-kllomé. erre eső üzem anyagfelhasználás a vasutaknál az 1850. évihez viszonyítva 3 százalékkal csökkent. A vasutak üzembentar;ási munkáinak meg. javítására kitűzött feladatokat azonban nem teljesítették egé­szében. A folyami közlekedés évi te­herszállítási tervér 1051.ben 100.6 százalékra teljesítette, a mint I folyami közlekedés teherszállítá­sa 1950-hez viszonyítva 13 szá. Zalékkal növekedett. A tengeri közlekedés 1951-ben 102 százalékra teljesítette te. herszállí.ási tervét. A teng-eri közlekedés teherszállítása 1950- hez vlszonyíiva 8 százalékkal nö­vekedett. A gépkocsiközlekedés teher, forgalma 1950-hez viszonyítva 20 százalékkal növekedett. VI. A népgazdaság beruházásainak növekedése 1951-ben nagyszabású épít. kezési pregrammot haj.ot.ak végre. Az állami beruházások erjedelme az elmúlt évben, 1950- hez viszonyítva 112 százalék volt. A villanyerőmű építkezé. sékre fordított állami beruhá­zások terjedelme 1950-hez viszo. nyitva 140 Százalék volt, a va&- és fémkohásZ(itn.-U 120 .százaiéig VII. Az áruforgaíom fejlődése 1951-ben tovább folytatódott a szovjet kereskedelem fejlődé­se. A kormány az iPar ég a me, zőgazdaság fejlesése, a munka termelékenységének emelése és az önköl.ség csökkentése Lerén elért új sikerekkel kapcsolatban 1951 március elsején újból jegyrendszer megszüntetése óta negyedszer — csökkentette közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árait Az új ár- csökkentés a sZovjet rubel még fokozottabb megszilárdulásához, vásárlóerejének emelkedéséhez vezetett és ahho/, hogy „ la­kosság lényegesen több árut vá. sárolt. 1951 folyamán az állami és szövetkezed kereskedelem vona­lán a lakosságnak — összeha sonlí.ó árakban kifejezve — 15 százalékkal t&ob árut adtak e,. mint 1950.ben, Az egyes áruk eladása a következőképpen emel kedett: hús 32 százalékkal, koj- bászáru 29. haltermékek 14, á.. lati zsiradék 10, növényi zsira­dék 40, tej- és tej.ermékek 35, tojás 20, cukor 29, édesipari termékek 13, tea 29, gyümölcs 33, gyapoiszövet 13, seiyemszö. vet 26, konfekcióáru 14, bör- lábbeii 11, bútor 50, építőanya gok a lakosság számára 45, ház. tar.ási- és pipereszappan IS, rá­dió 26, óra 15. varrógép 29, fényképezőgép 38, kerékpár 86 százalékkai. Többszörösére emel. kedett a hűtőszekrények, mosó­gépek és porszívók eladása. Kibővült az állami és a szövet­kezeti kereskedelem hálózata. Az elmúlt évben körülbelül 8000 új üzletet nyi ottuk. 1951_ben 1950-hez viszonyúvá jelenesen több mezőgazdasági terméket adtak el a lakosság­nak a kolhozpiac:kon, különösen lisztet, darát, szalonnát, barom­fit, tojást, gyümölcsöt és mézet. Vili. A munkások és alkalma­zottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése 1951 végén a Szovjetunió népgazdaságában a munkások ős alkalmazottak száma 40.8 millió vol , i 600.0D0.rel több, mint 1950 végén. Az iparban, a mező- és erdőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésnél egy év alatt 1,250.000-rel, a :an., udományosku.ató- és gyógyin. ézményeknél majdnem 250.000­rel, a kereskedelemben és a köz-. müveknél több mint 100.000-rel emelkedett a munkások és alkal­mazót ak száma 1951.ben — éppúgy, mint m-gelözö években —• az ország ban nem volt, munkanélküliség. A múlt évben 365.000 fiat. szakmunkás végezte el az ipari vasúti, bányászati szakiskolá kát, a gyári és üzemi tanfolya. mot és a bányászati iskolákat Ezek az iparban, az építkezé seknéi és a közlekedésben he lyezked.ek el. 1951.ben hétmillió olyan mun kás és alkalmazott volt, aklt egyéni ég brigádok karé;énen .öi'ténö oktatás és szaktanío- lyaml ok.atás útján képeztek ki, Vagy akinek emelték szakkép zeuségét. Az iparban foglalkoztatott munkások munkájának termeié, kenysége 1951-ben 1950-hez Vi. gzomitva tíz százalékkal emel. ken. [, ezen belül a gépgyártás ban 14 százalékkal, vaskóba sza ban 9, színesfémkohászaiban 6, a széniparban 8, a kőolaj, iparban 9, a vegyiparban 9 szá­zalékkal emelkeue,t a munka teimelékenysége. Az ópítőmua a fisok munkájának termelékeny, sége 1951-ben 1950-hez viszo. nyílva 9.5 százalékkal etneika. dóit­IX. A kultúra iejíesztése, közegészség ügy és varosreuuezés 1951-ben újabb sikereket ét­ek el a szociális, a kultúra min. den terüle(én. A Szovjetunióban az elmúlt óvóén a tanulók ezáma — min­den tanulási formát beteértve 57 millió volt. A hétosz.ályos és középiskolák száma egy év alatt majdnem ö,ezerrel emelke­dett. Az 5—10. osztályú tanulók száma ezekben az iskolákban 2,500.000.rel emelkedett. 1951-ben 887 főiskolán egy­millió 356.000 hallgató tanúi (beleértve a levelező okia.ás részvevőit), 108.000.rel több mint 1950-ben. A 3543 teohni kuniban és más középfokú szakiSKOláb;in 1,384.000 tanuló tanult (beleértve a levelező ok. a.ásban részvevőket), 86.000- rel főbb, mint 1950-ben. 1951-ben a főiskolákat 201.000, a technikumokat pedig 262.000 fiatal szakember végeZ; e el. A népgazdaságban foglalkoz­tatott, főiskolát, Vagy teehni'ku, mot végze.t szakemberek össz- lé.száma 1951-ben nyolc száza. lékkal volt magasabb, mint 1950 ben. 1951.ben a főiskolákon és tu­dományos In téze, eichen több mint 24.000 aspiráns készült tu­dományos munkára. A tudomány, a technika, az irodalom és a raüvészet terén végzett kiváló munkáért 1951 ben 2694 tudós, mérnök, a-gro. nómus, irodalmár és művész, munlcfla es a mezőgazdaságban élenjáró dolgozó kapott Sztálin- díjat. 1951-ben az Országban több mint 350.000 állam; és társadul, mi szervező ek veze;ése ala‘t álló különféle könyvtár volt. Ezeknek könyvállománya több min; hétszázmillió példány. 1951-ben a íilmvedtők szánta múlt évhez viszonyítva négy­ezerrel emelkedett. 1951.ben 12 Százalékkal több néző látogatta színházakat és filmszínháza­kat, mint 1950-ben. 1951 nyarán több mint ötmii. tló gyermek és serdülő f;a-al üdült a pionlrtábtrokbau, gyer- mekszana tóriumokban, turis.a- házakban, vagy töltő.te «z egész nyarat szervezetien a bölcsödé, vei, óvodával és gyorinekotlhou- nal együtt vidéken 1951-ben tovább bővítették a kórházak, .«zülöoiihonok, gon. dozóintézetek és más gyógyiu- ézmények, valamint szana|ó- riumok és üdüiöo.thonok háló. t ût- A kórházakban és szülö- ot honokban az ágyak száma 1950-hez viszonyítva majdnem '-re; en. a szn. na.óriumokhan és üdülöházak- ban lizennyolcozerrei emeike- det; a férőhelyek gsáma. 1951. ben az orvosok száma Í950-hcz iszonyi.va több mint hat szá- alékkaL emelkedejt. ■ A gyógyszerek, orvosi célok. ra használt, gépek ég berende­zések termelése 1950-hez vjszo. nyitva harminchat százalékkal növekedett, amt lehetővé tette aa egészségügyi intézmények gyógy­szerrel, legújabb felszeretéssel, laboratóriumi berendezéssel é9 orvosi célokat szolgáló gépek, kei való ellátásának jelentős ja­vítását. 1951-ben éppúgy, mint az elő. zö években js — nagy munkáia- ;ok folytak közüzemek építése, városok és ínunkáslakótejepek fejlesztése, vízvezeték építése és csatornázás, a villamos, és troli- buszközlekedés kibővítése, úgy- szinfén a lakások gáz- és fü.ő. b-ílózatba való bek»pcsolága, to­vábbá fásítás, a városi utcák és tei-ek kövezése és aszfaltozása, valamint parkok, terek és sugár. u,ak építése terén. X. A nemzeti jövedelem és « laKossái* jövedelmé­nek emelkedcse A Szovjetunió nemzeti jöve­delme lóol-be-n az 1950. évhez viszonyítva összehasonlító árak, ban 12 százalékkal növekedett­A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké. Ezen belül a Szovje.unió dolgo­zói — éppúgy, mint az előző évben is — saját személyi, anya­gi és kulturális igényeik kielégí. [ésére a nemzeti jövedelemnek min. egy háromnegyed részét kapták meg, a nemzeti jövede­lem további része pedig az ál­lam, a kolhozok és szövetkezed szervezetek rendelkezésére ma. radt a szocialista termelés fej­lesztésére és más állami, vala­mint közösségi szükségletekre. A nemzet; jövedelem növeke. dése lehetővé telte a munkások, parasz.ok és érte-misógiek anya­gi heiyzeiének jelen ös javulá­sát és a szocialista termelés to. vábbr kíszéiesiiégének biz.osifá- sát a városban és falun egy­aránt. A szovjet lakosság anyagi helyzetének javulása kifejező, dőlt a munkások é? alkalmazói­ak pénzösszegben számított bé­rének és reálbérének emeikedé. sében, valamint a parasztok kö­zösségi kolihozgazdálkedáííbó!, úgyszintén háztáji és személyes gazdaságból származó jövedel­mének növekedésében. Ezenkívül a lakosság 1951.beu — éppúgy, mifit az chizö évek­ben — állami költségen a mun­kások és alkalmazottak társa dalombiztosítása révén segélye­ket és juttatásokat, társadaloni- biztosí.ási nyugdijat, ingyenes orvosi segélyt, ingyenes és ked­vezményes beutalásokat kapott szarta i óriumokba, üdü íöházakba és gyeimekin|ézményekbe. A sokgyermekes és az egyedülálló anyák járadékot, a tanulók in. gyenes okCaúást, továbbképzési lehetősége), ösztöndíjakat kap­tak. A lakosság ezenkívül egész sor egyéb segélyben és kedvez­ményben részesült- Ezenkívül a) munlcások és alkalmazó: tak — Vagyis mintegy 41 millió ember legalább két hóiig tartó fi­zetett szabadságban részesül:, egész sor foglalkozási ág dolgo. zol pedig még hosszabb szabad­ágban részesülték. 1951-ben a lakosság az említett, kifizetések s kedvezmények alapján az ál­lam számlájára 125 mUliárd rú. beit kapo-t. A munkások ép alkalmazottak jövedelme, valamint a parasz­tok jövedékbe — a közgziúkség- leti cikkek árának leszállítása, munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabéré­nek emeikédése, a parasztok pénzbeli és természetbeni jőve. delmének növekedése és a lakos­ágnak az állam számlájára nyuj;o;t juna'ások és kedvez­mények eredményeképpen — 1951-ben az 1950. évihez viszo. nyitva összehasonlító árakban 10 százalékkal emelkedett. A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom