Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-29 / 23. szám

A csáíaljui Budai Nagy Antal termelőszövetkezet a munkafegyelem megszilárdításával, a szovjet mező- gazdaság éienhaladó tapasztalataival készül az idei gazdasági év terméseredményeinek növelésére Az alkonyat t?i,j r ködfiig- j gönybe vonta a csáytljai házit kát. a Budai Nagy Antal tcr melőszöv&tkezot ablakain fény szűrődik ki as utcára. Benn a-, irodában a tagok körülülik t meleget árasztó kályhát. De ju belőlük a sséies asztal köré is Beszélgetnek. Csuhái Antal óppen azt magyarázza, a mun. kajegyeiem megszilárdítása az egyik leyjöbb feladóit a s:-öucr kezeten beiül. — Megmondta Rákosi elvlárs november 30-i beszédében ts ezt mindnyájunknak jól meg kell szívlelnie. — „A legnagyobb ne- kézségeket a szövetkezetekben, — de hozzátehetjük, as állami gazdaságokban, gépállomásokon és az iparban is, — a rossz munkafegyelem, pontosabban a m wnkufegyelem, meglazulász okozta., HclyeslölCg bólintanak az Do­diiban ülőn valamennyien, □ Rákosi elviárs megállapításait érezték ls uz elniulc évben a Bu­dai Nagy Antal tagjai. A mun kafegyejem megiazulása sok gondot okozott a becsületesen dolgozó tagoknak. A lazaságok okozták, hogy a kukoricatörés­sel is csak az elmúlt napokban végezhettek. — De minden másképpen lesz «z idén, — folytatja Csuhái An­tal. A felvilágosító és tudatosító munkával fej fogjuk ébreszteni minden tagunkban az öntudatot, lit van az én példám. 51 éves vagyok. 1949-ben még csak 101 munka egységem vol t. 1950-ben már 274 és 1951.ben 304. Erre a gazdasági évre is szereztem már 72 munkaegységet, fin úgy vélem, minden öntudatos szö­vetkezeti tagnak, minden mun­kából, mindenkor ki kell vennie részét, mert csak így válhat a kollektív munka harcosává. Szálai Mátyás arcáről leolvas­ható a gyűlölet és megvetés a munkafegyelem lazától ellen. — Szövetkezetünkben azt az önként vállalt vasfegyeimet kell megvalósítanunk, meiy ott él az iparj dolgozók soraiban. Be kell hozni, hogy az, aki önként el­hagyja sorainkat, ne mehessen máshová dolgozni. Kovács Pá] előbb jól meggou dolja a szavakat, mielőtt a be. szélgetésbe kapcsolódna. — Olyan fegyelmet Ítéli tag jóinkba beleoltani, hogy egyi-1 küknek se jusson olyasvalami a21 eszébe, hogy a 120 munkaegy-l fiég megszerzése után már nincs több kötelessége velünk és ön-l magával szemben, ÍÜ A csátaljai Budai Nagy Aá/azl tagjai eltökélt, szándákkal har­colnak szövetkezetükben a mun. I kafegyelem megszilárdításáért. Az olyantól, mint, özv. Fejes 1st. vámétól minden szociális jn/ta-1 tagt megvontak. Özv. Fejesnél belépett a Szövetkezetbe. MaSa I hclyeif a lányát küldte be dől-1 gozni. A lánya mindössze három munkaegységet szerzett. Cser­mák István meg egyszerűen I odébb állott és az állami gazda, tágba men e/ dolgozni. Kuba- I ;ov Istvánt pedig a csátaljai I gépállomás alkalmazta, pedig tudták róla, hogy a tCr»ielősző-1 vetkezőt tagja. Tus a Vince, Ki.çl Pál István ts hasonló<>n csele. I keáiclc. Igaza Van Földest Istvánnak, amikor megjegyzi: — Az ilyenekkel szemben kő. vessük Rákosi clvtárs szavait. I, A jövőben alkalmazzuk; a tör-1 vény szigorát. De nemcsak s.;a- vakkaJ, de tettei is. A Budai Nagy Antal tagjai i TÄon vannak, hogy olyan lég­kört alakítsanak ki, melyben a ; 'egyexmezetlenség szégyen és 1 Djalázátt. Ezért határozták el, < hogy as idői gazdasági évben 1 ügy harcolnak a thiinkjáfegye­lem megszilárdításáért, hogy minden egyes brigád, és mun. kacsapatvezetó saját területé­ért, de ezenfelül minden tag saját munka térülőiéért is egyé­nileg felelős. Akik elhagyták a sözve(kezetet, azokat kizárják a soraikból. Az igazolatlanul túvoi- maradákalt munkaegység meg­vonással sújtják, Akj enne fr ej lenére sem változtat, magas1'1'iá. sán, azt kizárják. Ili Sinatkó Mihály és Smntkó Ig­nác, akik 1951 áprilisában el­hagyják a szövetkezetei, vissza- tértek. Szégyenkezve, irulva- pirulva kérték a tagságot, ve­gyék vissza ökej Nagyon is megbánták elhamarkodott lé. pősüket. Azóta rájöttek, hogy az ö helyük Itt van a szövetke­zetben. A tagság követte Rákosi elv- társ tanítását. Nem hagyták to­pogni őket a kapu előtt. Visz- iZavették őket. Tudták, hogy most már jobban fognak dől. jozni, jobban meg fogják be. tsül ni a Szövetkezetei. m A csátaijai Budai Nagy Antal termelő szövetkezet a növekvő eredmények tovább fokozására a szovjet mezőgazdaság nem egy gyakorlati taVasztatatait fogja az idén bevezetni. Azonban ezek ne>k csak akkor mutatkoznak majd meg eredményei, ha azo­kat teljes egészében végre is fogják hatjant. Nem úgy, mint tavaly, amikor a kukorica négy- eaíős vetését nem követte a ka­pálás. Vagy y zöld futószalag bevezetésével, az idén ősszel már clmaradt a rozsos bükköny ej, vetése. Az üzemi pártszervezet nyújt. son a. szövetkezet, tagjainak a« eddiginél is több segítséget, A muga munkájával is mindenkor azon legyen, hogy a munkafe­gyelem megszilárdításával, a munkálatok mindenkort lelkiis­meretes és pontos teljesítésével a Budai Nagy Antal eddigi hibáit kiküszöbölve győzelemre vi- hesse ö(éves tervünk harmadik tervevének, a békeévnek sikere* valóraváltását. z JL «***.«.**.­Országszerte minden észtén, döben mákból jelentős területek kerülnek bevetésre, azonban a bevetett területekhez viszonyít­va a termés mennyisége koránt­sem kielégítő. Ez főleg annak tudható be, hogy a termelők nem mindig kellő időben, vagy nem megfelelő talajba ve|ik el a mákot, vagy esetig a vetések alkalmával nem megfelelően történik a vetés. Hogy máktermesztésünket eredményesebbé tudjuk tenni, I ahhoz az szüks>éges, hogy a má- [ kO( elsősorban n neki legjobban megfelelő talajba vessük, Mák- [ nak legjobban megfelel a táp­anyagban gazdag, lehetőleg az előző -évben szerv-estrágyában részesített vályog, Vagy homo. kos agyagtialaj, de ősszel fris­sen trágyázott területen is jó eredménnyel termelhetjük. — Azonban minden körülmények között kerülni keli a sovány ho­mokra, vagy hideg agyagtalajra történő vetést, mert ezeken a talajokon a mák kellőképpen fejlődni nem tud és így termése sem lesz kielégítő. A bevetésre., kerülő területet minden körülmények között őszi mélyszántásban kell részesíteni. Tavas«zai szántott területbe má­kot vetni nem szabad. A vetés idejében megválasztá­sa tekintetében a szempont az legyen, hogy a mák mielőbb a földbe kerüljön. Ha az időjárás olyan, hogy a föld fagya kién. ged-ett és továbbiakban erősfa­gyokkal számolnunk nem keil, akkor a mákot január végén, február elején már elvethetjük. Az ilyen korai vetés azért fon­tos, mert a műk kor:Vn kifejlőd, ve hamarabb virágzik és a mák legnagyobb ellensége, a mákbo­gár (máktok barkó) különösebb kárt a mákvetéseinkben már tenni nem iud. A kellő időben elvetett máknál a kifejlödési idő héttel korábbra esik, mint a mákbogár rajzás! ideje és így i máktokok kellőképen meg­erősödnek és a mákbogár nős. lénye petéit a mäl;tokokba nem tudj., lerakni. A mákvetésnél döntően fon­tos a vetési mélység, A mákot csak simí;ózott és hcngereze-A, kellőképpen tömörített talajba szabad elvetni és legfeljebb 1 cm mélységben. Ha mákvetés előtt a földön hengert nem já­ratunk, akkor köirnyen lehetsé­gessé válik az, hogy a csorosz. lyák a puha földbe 5—8 cm mélységbe ha.ólnak be és rak­ják be a vetőmagot. A mélyre letett vetőmag csírázásnak in­dul ugyan, azonban a föjöt;e lé. vő 5—8 an vastagságú földré­teget átiöipi nem tudja és így A mák vetéséről a mákvetés- befullad, tönkre­megy. Fonjos tehát az hogy a mák- vetőmag 1 cm.nél mélyebbre ne kerüljön. A vetés sortávol­sága lehetőség szerint 40 cm le­gyen, mert -ebben az esetben a lókapálás leheLősége fennáll, amely a gyors és gyakori ka­pálás t teszi lehetővé. Tekintve, hogy a máit rend. kívül apró-szemü, ezért szüksé­ges a mákve[öma-gnak hígító anyaggal történő keverése. Gya­kori eset, hogy a mákvetések helyenként rendkívül sürüek, más helyen viszont ritkák, hiá­nyosak. Ennek elkerülése cél­jából kell a hígítóanyagot al kalmazni. A mákvetömag higí. tására alkalmas anyagok: gzi tűit homok, fürészpor, kukorica, dara, yagy salak. A hígitóanyag alkalmazása esetében a vető-rag jobban szétoszlik és a ve[ögép pel- a vetést egyenletesebben tudjuk elvégezni. Fontos ezen­kívül a vetőgép helyes beállítá­sa, -tekintve, hogy a mákból kh, ként 2 kg vetőmagot használunk fel. Helytelen vetögépbeállúás esetében lehetséges, hogy az előirányzott -területet nem tud­juk telj&s egészében beveti: vagy pedig a vetések elején mákvetés rendkívül ritka iesz. A mák vetés megtörténte után a vetéseket magtakarózni kell majd pedig nehéz hengerrel el hengerelni, hogy az apró mag­vakhoz a földet kellő-képen hoz- zányomjuk és ezen keresztül csírázáshoz és a korai fejlődés­hez a szülíséges nedvessége biztosítani tudjuk. Az így elvetett mák 14—16 ua.p múlva csírázásnak majd pedig sorolásnak indul. A sorolt mákvetéseknél legelső fe]ada tunk, hogy a kikelt gyomiiövé nyékét a mákvetésekből eltávo ü(Suk, a sorközöket bekapál­juk. A továbbiak során a zná'k erőteljes fejlődése érdekében a talaj gyommentes tartása szük­séges és amikor a máknövény- kék 4—5 levejes állapotot elér. ék, 15—20 cm távolságra egye. ősüket kel] végrehajtani. Az így elvégzett korai ve {és. illetve vefésápolási munkákkal elérjük azt, hogy mákvetéseink korábban és erőteljesebben fej­lődnek, aminek eredménye az lesz, hogy mákvetéseink kh-ként 4—5 mázsás termést is könnyen le fognak adni. A népművelést minisztérium felvételi pályázatot hirdet az új. «ágiróiskolára. Felvételét kérheti minden 19 és 30 év közötti fizikai, vagy szellemi dolgozó, aki tehetsége1 érez magában az újságírói pá­lyára, íráskészséggel és érettsé­givel, vagy érettséginek meg. felelő általános ismeretekkel ren­delkezik. A pályázók kérvényüket a Magyar Újságírók Országos 8zöveTségéhez (Budapest, VI., Sztálin-út 101.) ez év február IS.ig küldhetik be, csatolva a következő mellékleteket: 1. részletes önéletrajz, a vég­zett iskolák és esetleges «yelv­ismeretek megjelölésével ; 2. már megjelent írások, vagy ilyenek hiányában tetszés sze. «•inti írás (cikk, riport); 3. írásbeli igazolás a pályázó jelenlegi tevékenységéről (a munkaadó, vagy iskolavezető igazolása). Az újságíróiskolán, amelynek !dő'iartama egy év, a tanulók megfele«ő ellátásban részesülnek. Vidékiek bentlakók lehetnek. Áz oktatás 1953. áprlüs 15-én kezdődik. Azok a pályázók, akiknek fel­vételi kérelmét a felvételi bi­zottság elfogadta, felvételi vizs­gán vesznek résit. $ P O R T H I * R E K Takarékoskodj a villannyal! Válogatott ökölvívó csapatunk hatalmas küzdelemben 12:8 arányban győzött a lengyel vá­logatott ellen. Bégsúlyban Ku kiér (lengyel) pon.ozással győz Kárpáti (magyar) ellen. Har. matsúly: Erdei pontozással győz a lengyel Ropjerski ellen. Pe­helysúlyban: Horváth pontozás, sál győz Soczewinski ellen, A könnyű súlyban Farkas 6:2 arányban győz Antkiewícz ellen. Kisvál tósúlyban: Budai győz Kudlaciik ellen. Váltósúlyban Chyehla győz Záhorszky ellen. Nagyráhősúiy: Pa.pp győz Mu- sial ellen. Középsúly: Plachy győz Nowara (lengyel) ellen. Félnehézsúly: Grezlak győz Fazekas ellen. Nehézsúly: Gos- czanski kiütéssel győz Kapocs! ellen. • A belga vívószövetség Gand- bar. tartja nagy nemzetközi ver. senyét. A v 'vóversenyen a né- yes karddöntö mindé,í rész. »evője magyar: Gerevieh Kftr- páthy, Kovács, Rajcsányt Rcr- r;ch bejutott a párbajtőr dón tőjébe. * Vasárnap fejezték be a Buda­pest területi szabadfogású bir­kózó bajnokság döntő küzde.- tnein A főváros új szab r-'ifogácú birkózó bajnokai: Potyondi, Móni, Horváth. Pólyák I., Ra­dies, Erdélyt Mángö és Moha. esi. * Ünnepélyes kerétek között nyU tották meg vasárnap délután Mátraházán Magj^rorzság 19ó2. évi sibajnokságait. A küzdel­mek ma, hétfőn kezdődnek. * Vasárnap dél ellőtt tartották meg 160 versenyző részvételével Budapest 1952. évi motoros te­repbajnoki küzdelmét. A több mint músfálszáz versenyző je­ges, havas útvoáalon küzdö;t Budapest motoros terep-bajnok. Bágáért. A céll^a először az 500-as gépek futottak be Szal- kay (Bp. Bástya) Jawa motoron haladt át elsőnek a célon. Utána Schlenker (Bp. Vasas) BMW, majd Kiss György (Bp, Dózsa), BMW motoron köVe;kezett. Pu­ttony motorhiba miatt kénytelen írok feladni a küzdelmet. • Válogatott asztaliteniszezőink szorgalmas edzésedet folytatnak Botnbayban (Indiában) ,;1 19. világbajnokság színhelyén. Kó- cziánnak és Sidónák kedvező a s-Gisoiása. Gervainé Kócziánnal, Rosseanu Sidóval jndul a ve. gyespárosban. Apróhirdetések .— Köszönetnyilvánítás. Ez­úton mondok köszönetét mind­azon testvéreknek, rokonoknak, jóbarátoknak, a Földmüvesszö- vetkezet vezetősége és dolgozói­nak, a Piac- és Mér.egház Vál­lalat vezetősége és dolgozóinak, akik január 24-én férjem teme­tésén résztvettek és sirjára vi­rágot helyeztek. — Özv. Farkas Lászlóné. 23823 KOVÁCS György kecskeméti la­kos marhalevele elveszett. Meg­semmisítem. — Király gk. osz­tályvezető. 23819 KÉZI- és villanykukoricadarálót, szecskavágókat, lónyírógépeket, kovács-bognár- és szijgyártómü- hely barakokat vásárolunk. — Állami Kordélyos Vállalat kecs­keméti kirendeltség. 18 ALL.AMI vállalat keres első­rendű lószakértö fuvartelepveze- töket, forga ml tisztviselőket, anyagkönyvelőket, adminisztrá­ciós tisztviselőket. — Életrajzot kérünk: „Nagy Vállalat” jel­igére a kiadóba. 41 LÓSZERETö lóhajtókat ke­resünk. Szabást biztosítunk. — Állami Kordéjyos Vállalat kecs­keméti kirendeltsége. 41 EGY komplett keményfa háló- szobabúior, világos, ejadó. — Kecskemét, Kuruc-körút 19 sz. alatt. 23S24 RUHÁSSZEKRÉNY eladó. — Érdeklődni: Kecskemét, Dózsa Györgyeit 12. sz. Este 6 és 7 között. ' ! 23S15 VARRÓGÉP, szivarhajós el­adó. — Lengyel műszerész, Kecskemét, Kada Ejek-u. 23820 A KECSKEMÉTI! Szálloda, Vendéglő és Cukrászda Vállalat termelői bort a legmagasabb napi áron állandóan vásá­rol. 33 jő Állapotban levő varró­gépet veszek. — Kecskemét Bethlen-körút 16. sz. 23830 ELADÓ hálószoba, rekamíé, hár­mas fehérszekrény, szép kony­habútor, vitrin, asztalok, szé­kek, ruhásszekrények, — Kecs­kemét, Rákóczi-út 38. sz. Búto­rokat veszek. 23829 FELVENNÉK háztartási mun­kára bejáró, vagy állandó nőt. — Kecskemét, Rákóczi-út 38. sz 23828 HASZNÁLT bútor eladó. — Kecskemét, Borz-utca 15. sz. alatt. 23827 ELADÓ üzemi konyha részére alkalmas, nagyméretű tűzhely, — Cím: a kecskeméti kiadóhivatal­ban. 23826 Gyümölcsfa­szükségletét szerezze! be a WoL íord-faiskolán. —< Jakab szál­lás. 237SO EGY kecskeméti várfalat orosz tolmácsot keres, aki írni, olvasni és számolni kjfogásabnul tud. — Je.entkezö a2 önéletraj­zát és címét a kiadóhivatalba „Orosz tolmács” jeligére adja le. 38 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Feleiös szerkesztő: KŐVAKI PÉTER Szerkesztőség: Kecskemét, Szé- chenyi.tér 1, sz. Telefon: 26—19 25—22 é? 20—97 3Z, Felelős kiadó: németi József Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi.tér 1. Teeíon: 22.09 Kecskeméti Nyomda. Te 24 09 Felelős; Faragó Imre igazgató Felvételi pályázat az újsáqíróiskolára Gazda-tanácsadó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom