Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-24 / 300. szám
A hibák kijavításival, tervszerű munkával készül az új évié a so ti k u túró ti hon-ve zc tősége A jó munkaterv az erst! ménye^ munka alapja — mon. dotta a solü kultúrotthon veze. tője hónapokkal ezelőtt. Az ed. dig elért, eredmények azonban azt mutatják, hegy a község: vezetői nem foglakoztak behatóan a ku.iúrotthon munkájával Nem ellenőrizték kellőképpen azt, hogy a munkntervet végrehajtja.© a kultúrotthon vezetője, vagy sem A hiányos és felületes támo. ga.ás eredménye lett aztán az, hogy a Járás .cgszebb kultar otthona nem tő.ti be hivatását e falu életében, nem képes mozgósítani a község kultúra iránt érdeklődő dolgozóit. Pedig az elmúlt hónapokban „mintahié” rendezésével próbálta a vezető, ff eg összpontosítani az erőket Ide.g.óráig úgy is látszoU, hogy tordu at á.lott be a kultúrotthon életében. A mlntahét ózonban feledésbe merült. A ku!Uir_ otthon igazgatója, Bölöny Jó. isset' magárahagyottságában elijedve lenedett, lemondott tiszt. Bégéről. Látta azt, hogy a helyű pártszervezet, a tanács, a tömeg, szervezetek támogatása né.ktt semmire sem tud menni, Elked. vetientteite az a huja-vona, ami a kultúrotthon építései és l>e. rendezése körtll keletkezett. Egy ember, aki ráadásul hosszú időn kérésziül azzal foglalkozott, hogy leköszön az igazgatói tiszcségérö, rerii volt képes megváltoztatni a közömbössé, get, elmerült a részletmunkák tömkelegében és lemondott. A párszervezet a tanács, a ti), megszervezet nem a kultúrfmradaloni soltj froiitszakaszánaU parancsnokin látták benne, hanem alkalmi dekoratőrt, tin. nepélyek előtti fuvarozási vál. lalkozót, küldöncöt, megvalósít, hatatlan kívánságok végrehajtóját, és irtások mulasztásainak, feületftsaégelnék bűnbakját. Rengeteg apró munkája köz. bem csoda volt.e, ha nem jutott ideje éppen a legfontosabb fel. adatok megvalósítására. A kultúrotthon be u ma egyedül a könyvtári szakkör működik úgy.ahogy. Nincs mezőgazda, sági, színjátszó, tánc, ének, e.ő. adói’ szakkör. Az egyes ünnepi alkalmakra uagynehezen összetoborozott kultúraktívák kuni. pánymunlrájára a legjobb akarattal sem lehet ráfogni, hogy szakköri munka. Ez a helyzet még ma Is, Bár már új vezetője van a kultúr- otthonnak. Agilis, fiatal peda. gógus azonban mi a biztosítéka annak, hogy szép tervet meg is valósu nak, és lendülete nem tő. rik meg a község vezetőinek nemtörődömségén ? Lássuk csak, mik is a teendők? Milyen feladatok megvalósításához várja a pártszervezet, a tanács, a tömegszervezetek támogatását. Munkatervének körvonalai már kibontakoztak. 1 Tervbevette a kultúrotthon vezetőségének újjáválasztásat a legjobb kultúraktivák bevond. Savai. 2, Megalakítja az előadói szakkört, hogy a községben rendezendő SZFTE-előadások, tau. folyamok szakmai és Ideológiai színvonalát tervszerű szakköri megbeszélések során emelhesse. 3. A Szabad Föld Téli Esték programját kiegészíti az e'öadói szakkör által kidolgozott helyi vonatkozású témákkal. •4. A már meglévő könyvtári szakkör munkáját megjav tja és tiavonként legalább egy könyv. Ismertetést Irányoz elő 5 A színjátszó szakkör munkáját Szigligeti: L’l.omfl c. darabjának megtanu ásával in. ditja meg 6 Megegyezett a géderlaki fciMúrcsoport vezetőjével, hogy az újév eleién előadják a köz. ségben Moliere: Duda Gyuri c ragyogó szatíráját. Ezzel nívós szórakozási, biztosít a község dolgozóinak, egyben azt is elő segíti, hogy a «ölti színjátszók tapasztalatai gyarapodjanak. 7. Megindítja a mezőgazda, sági szakkört, a helyi agronő- nuisok bevonásával, A szakköri munka put róná. lását a Szikra tszcs vállalta el. (Igen egészséges kezdeménye, zés!) 8. Solton igen Sok jó sakkozó van. Megindítja a sakkor niü. ködését, 9. A kultúrotthon igen alkalmas színhey a zárttéri sportok népszerűsítésére. Ebből a cél. bál hívta a kultúrodhon-igaz- gató Soltra a kalocsai SZOT sportolóit Január folyamáu a kalocsai ökölvívók, birkózók és tornászok mutatkoznak be So.t sportkedve.ö dolgozói előtt. Ezek a tervek minden bi. zonnyal nagy lendületet adnak majd Solt kultúrélotének és alkalmasak arra, hogy a ku túr. otthon a község kultúrközpont. java váljék A tervek megva ó- sításáuak a kultúrotthon-igaz. gató jó munkája mellett az a legfőbb biztosítéka hogy a pártszervezet helyi vezeiői, a tanács, a tömeg. szmvezetek szakítanak régi f<tak|iUújulUial” és á landó segítség, t adnak a fetada.ok végrehajtásához. Semmiféle m© lebeszélés. Szóbeli ígérgetés nem mentheti meg Solt község vezetőit a szigora felclósségrevonástól, ha nem bi. zonyitják be a szocia ista kul.ű. ra iránti szeretetüket új, lendületes tettekkel. Pártunk II. kongresszusának iránymutatása, a megyei párt- értekezet tanácskozásai Solt község vezetői részére is meg. szabták a kulturális fejlődés útját és feladatait. A kecskeméti úttörő-ház avatása Sztálin elvtárs 72, születés, napján pártunk és kormányunk gondoskodása folytán a. itecs keméti út örök szép ajándékot kaptak. December 21-én avatták fa; az Uttörö.házat. Az ünnepségen Ordögh László elvtárs, a megyei pártbizottság agliáctós és propagandaosstá. lyának titkára tartotta a megnyitót. A szovjet gyermekek éleiéről adott képet az úttörőknek Ugyanakkor összehasoull. tóttá országunk flaia jainak éle" tét a Jugoszláviában sínylődő, Tito járnia alatt nyögő gyermekek é,elével. Felhívta a megjelent gyermekek figyelmét, hogy ezt az újabb ajándékot több tanulással és fegyelmezettebb munkával hálálják meg pártunknak és Rákosi elvtárs. na*. Szirmai Györgyné elvtársnő, a DISZ Úttörő Mozgalom fő. titkárhelyettese a magyar úttörők Sztálin elvtárs iránti szeretőiéről beszélt. A kecskeméti úttörők nevében elhangzott köszönő szavak után nívós kultúrműsor zárta a megnyitó ünnepséget A megnyitó után a megliívot_ tak és az úttörő pajtáson meg. tekintették az U törö-háa fesze. reését Tanulmányozták a kü. lönböző szakköröket Az úttörő pajtások a megtekintés után sorba jelentkeztek, hogy be. kapcso ódnak az ’ Uliöro-ház munkájába A legnagyobb érdeklődés a könyvtár és a technikai szakkörök munkája iránt tapasztalható. Ez az új Uttörő-ház is hozzá fog járulni a szocializmus új építőinek és a béke ifjú katonáinak neveléséhez. Könyvismer lei és Baec^e* - Stowa : TaMÁS BÁTYA KUNYHÓJA Az irodalom és tudomány baiadószellemü nagy alakjai kéz. dettöl fogva felemelték sz.vukat az amerikai ratozo garendsjer ellen Köze. 100 évvei ezelőtt, lS52-bea jelent meg először könyv alakjában Harriet Beecher Stowe regénye, a Tamás bátya kunyhója”. A könyv hatalmas sikert aratott. Kora irodalmának legkivá óbbjaí kimagasló írói alkotásnak tartó ; iák, az o vasók érdeklődését pedig f,iig lehetett kielégíteni. Tamás, a szeren, esőden néger rabszolga éle.tör- ténetérö szói ez a könyv, rab- szo gatartók és vagyonra éhes kereskedők embertelen kizsák. mányolását mutatja be az olvasónak. Olyan korról szó!, melyben a néger anyák gyér. mekei árucikkek voltak, rab- ,szolgatar;ók adták el egymás között a szinssbőrü. nyomorúságos sorsban é 6 néger gyér. mekeket. A ,,T más bátya kunyhója” című könyv mé tó gyű.öletet ébreszt bennünk a szabad-ág a? emberiség ellenségeivel szemben, de egyúttal még elszán,abb. következetesebb békeharcra mozgósít. Leleplező, mély readz. musa tettekre buzdított az első megjelenése kövli i időkben, de tettekre buzdít ma is, hiszen a helyzet száz esztendő alatt Ame. riká’oan nem sokat változott, Paul Robeson a ma Amerikája' ban hontalan, de a vi.ág dolgozói a szivükbe zárták. A Népújság sűrűbben foglalkozzon könyvismertetésekkel A bajai városi könyvtárnak 600 tagja van. Egyhavi könyv- forgalma 2500 köcet. O.vasóinak 60 százaléka az ipari munkások es a dolgozó para.ztok soraloól, iO százaléka az ifjúságból ke. rüi ki. A könyvtár legkedveltebb és legkeresettebb könyvei a szovjet könyvek Azsajev: Távo, Moszkvától, Nyikolajeva: Aratás, Medinszkij: Marja regényei Szin.e alig találhatók benn, állandóan kézben vannak. A könyvtár népszerűségére jellemző, hogy Kovács Istvánná az emu.t napokban oenn járt a. könyvtárban, hogy kikérje Azsajev: Távol Moszkvától eí. mú könyvét. Ezúttal is kézben volt. — Oly sok szépet hallottam erről a könyvről, hogy a.ig várom, hogy e Olvashassam, ülgyszerü munkásasszony vagyok, a múltban a,ig voit alkalmam olvasni. Most, hogy erre módom van, '— még pedig teljesen ingyen, — aii szeiemem, ha « most következő ünnepnapokon ez a könyv nyújtana nekem örömet. Azi kérem, ha beérkezik, költségemre értesítsenek, hogy bejöhessek érte. A szovjet irodalom meliett a magyar irodalom klasszikusai felé is megnyitvánul az érdeklődés. Mikszáth, Móricz és Jókai könyvei a .egkeresettebbetf. Hiba azonban az, hogy a városi könyvtár a haladó iroda om. ból kevés példányszámmal rendelkezik. Egy miiből egy, esetleg két példány van raktáron. Az olvasó^ kérése az vo.na: rendszeresítsék a Népújságban, a Szabad Nép nyomán egy-egy könyv ismerie.ését. Ezze. irányt mutatnának a dolgozóknak, mi. lyen könyvet is olvassanak. A másik kerés pedig az volna: — több példányban szerezze be a haladó irodaiom remekműveit a bajai városi könyvtár, hogy a dolgozók ku.túrszomját kielégíthesse. Szarvas Sándorné, Baja A savhoz igazgatója bizony nem igen haeonllf Tél Apóra Negyven éves se mái;, arca gondosan boro[Válf, mellén kitüntetési szalugok savjá. Megls ott á.i a kis fenyőfa alatt és mesélni h,;zd a gyerekseregnek, akár egy igazi Tél Apó, igaz, az ö meséjében szó sincs iilzmadár- ról, tündérekről, repülö.szönyeg■röl, Mindennapi, való dolgokról beszél, de úgy tetszik, hogy vetekszik az a mesével is, — Ahogy megérkeztünk ide KaHnjngrádba, /ittuk mindjárt, ném volna es rossz föld, csak elvadult a poroszok kezén, — S0nki nem vett rá, hogy idejöjjek. Magam szántam rá magam: neki vágok a nehézségeknek, Kíváncsi volj'im, bírok-e velük ? Jtf aztán kineveztek a szovhos igazgatójának, — addig még nem voit üt olyan. —- Meg is kérdezték rögtön: hány /e.epes családot helyezhetnénk el a szovhozban? Határoz, nom kellett. A házak főrésze romokban hevert, amelyik állt is' se ajtaja, se ablaka, A szomszéd szovhozban úgy szótnítgat- fák: száz családnak sem tudunk lakást, ellátást biZfOsi'ani... Én viszont meghívtam ide kétszáz családot. — Hol fognak majd lakni9 — kérdeztek tőlem „z elv társak, összehívtam a munkásainkat. Faggatom az vOy'.kbt: — Mi a szakmája? — Villanyszerelő. — Hát a maââé? — kérdem a másikat. — Vilianyhegesztö.- Mag*? —~ Lakatos. — Jó, jó, barátaim — mondóm erre, -— Nálunk persze még s6 vH'.anytelep, se műhely. Ma’d jövőre dolgozhatnak a szakmájukban. Addig pedig ácsolunk, ablakot üvegezünk, kemencét rakunk. Megteszik ? Orosz ember mindenféle munkához konyif, Itá is bólintottak a munkásaink: F. hravesenkó: Kicsi fenyő ősi földön (ivarácson) i történei) — Megpróbáljuk. Iffy aztán a' elején a szerelő kemencét toMottJo.dc.ti, a .aka• iOsok meg ácsoltak. Kenabehoz- fujc a házakat, Megérkeztek a telepesek, — volt hová. lehajtani u fejüket. — Nem is less itt olyan rossz — mondogatták. — És jám — gyerekeim — most együtt ünnepiünk a karó. csonyi fenyő alaft a mi szovho- zunkban, fúvó, Moszkvától, Kurszktól, Voiogdáfól. Megszok. tmk mi már itt, igaz-e f — Tetszik Üt ' minekünk — vágja rá egy fitosorrú fiú. — Csak éppen nem valódi ez a karácsonyfa. — Hogy-hogy nem valódi f — csatian fül a szomszédja. — ViUanylámpa is ég rajta, játékkal is meg us» rakva, kaptunk ajándékot is. Hát szóval l.yen ember ezt Telhetetlen! Neki minden kevés! — Én, fiaim, ugyancsak telhetetlen vagyok ~~ szói közbe mo. solygóaan az igazgató. — A mi miinkabi&ot.ságnnk elnöke, Kozlov elviárs, szintén /elheft/.en, A minap is Csupa telhetétlenségből 12 kilométert talpalt le gyalog. Most biztosan a*t kérdezné, tek; „Sajná-t talán egy útért öt rubelt, a sofőrtől ?" IIA f nem. Kcsiov elv'.ár8 az utolsó vasát )S cdaadfa egy könyvért, a „Fehér nylrfá”-ér;hogy megvehesse a könyvtár részére, Ugy.c, micsoda telhete;lenséff hujio fi öt is? Fölszereltük már könyvvel jócskán, „ mi ssovhos-Konyvdrun. kát, de Kozlov e'.v árs fejébe vet e, hogy még ezt az egyet is megszerzi, A gyerskeh a tetszés morajával fogadják az igazgató szavait. Lám. milyen telke tCtlenséffH emleget. Igen, bizony ő Szintén felhetetlen. Hisz ö is a fejébe vette, hogy szás család helyett kétszázai a szovhozba. Most azon töri as eszét, hogy százat talán újra ideköltöztet. Az igazgató azt is kevesli, hogy egye{len klubja van a szov- tioznak. MoSf Kozlowai együtt nárom klubot is megnyitott a szovhoz három részlegében, A .iverekek azf is tudják nagyon jól, hányféle mühe,y létesü.f ift: inechnjkus, szabó, cipész, bog. nár, asztalos-műhely, — van aztán a villanyszerelőknek külön; iran orvosi rendelő, teázó, ovoáa, lendég.ő, posta, rádióleadó, borbélyszoba, fürdő. A telhetői fan igazgatónak mindez mégis kevés. — Ml, fiaim, művelésbe vettünk %tt 3000 hck;ár szdntófbl det — folytatja az igazgató. — Van most 600 darab fajmarhdnk 800 disznónk, sóját baromfitele. piink, Nem volt méhésze.ürk. Meghívtam, mini faszereit tankistát, Vaszjukov méhészt ~~ ó szintén igen-igen takelet.ennek bizonyult. Járta a tanyákat, vitte a kast a vállán, fogon v3d- méheket. Őszre már volt száz méhcsaládunk. Jövőre Vaszju- kov új módszerekkel öt rajra valót szaporít kasonként. Ez a~> fiúk, ez a mi föfejaiia.unk: jobb termést, több termést jövőre... Tálán észrevettétek: szüléitek már nem vágynak a régi kör, nyeset u'án, Ti bizonydra szintén c.fetijtejciçlc már, úgy-cf — Nem, nem felejtettük e: — feleli egy k,csi lány ‘Ayan nagy szürke szemei vannai.. — Nem Is felejtjük el soha. Ott együtt laktunk, ijt meg szer fa-szór tan, tanyákon. — Itt is Ügy fogtok ‘majd lakni, együtt — feled az igazgató és torpillant a fenyőn függő képmásra. — Sztálin elvtárs belelát a, Szovjet nép szívébe, O biZ(a ránk, nagy építsünk ht áj telepekep Elérkezik majd, aa idő, mikor elfelejtitek a~t a szó: is, hogy „telepes”, 0>osz váró. sok, orosz falvak állnak majd itt, — mi ópí.jiik ezeket. Ellátogatnak hoz.ánk a szomszédok is — a demokratikus országok dolgos fiai — megtanulni tőlünk, hogyan gazdálkodjanak szocialista módpn. Ezért ked nekünk nagyon komolyan vennünk a munkánkat• Az igazgató elhallgat. Szeme szerető.tel végigsimif a ráfigyr- lö arcokon. Milyen boldogok e-cfc a csemeték a piros és aranyos csillagokkal kfaakot, fács. ka alatt. Ezek közül kerülnek ki majd egyszer az 6 munkatár. sai, .segítségei. Mások viszont ehodródnak majd innen, ahov<* éppen szólítja őket a Haza. — Es a fenyő mégiscsak ndn orosz fenyő — szalad ki hirtelen a fitosorrú fiú száján. — A játék — as a mienk. A idmpács- kdk is a mieink, A rádió is a mienk, szovjet számokat játszik. Hanem ez a fenyő — ez Porosz- országban termett. — Ne higgyétek — emelj föl az ujjáf az igazgató. — Majd ha buzgóbban forgatjátok történelmünket, rájöttök, hogy ez a föld nem mindig vo\t porosz. A mi ősi szláv földünk ez, ha. nem. teuton lovagok eltépték fölünk. Most aztáú ü./ö;í az órájuk. Megiiez ulf végre a határunk. A gyomot kiírtjuk]: itt a mi fecskéink növekedjenek eztán. Ez a kis fenyő azoknak a sarjadéka, akikkel - ml eleink barátkoztak, Orosz fenyo^ ez. fiam. Csßlognak-vii.ágnak a kis fc• nyö aiszei. A rádión kere^Z/ii! megszólalnak ,, Kreml zengő harangjai.
