Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-23 / 299. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Munkamódszer áradással, újítás­sal növeljék a Bajai Egyesült, asztalosipari V. eredményeit. — Élelmezési miniszter rendeleté a feketevágások elleni küzdelem, ről. — Hogyan harcol a garai tanács a begyűjtés voua;án. AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEI pártbizottságának lapja VI. évfolyam, 299. szám 4*„ an mi*** 1951, dec. 23, vasárnap Üdvözöljük a megyei küldöttgyűlést! Visinszliij elvtárs leleplezte az E]\SZ-ben az amerikai imperialisták beavatkozási kísérleteit más államok bclügyeibe Vasárnap ül össze a szövetke­zetek megyei küldöttgyűlése, hogy megtárgyalja a megyei szövetség eredményeit, kijelölje azokat a felada,-kat, melyeket a közeljövőben jól és egész föld- müvesszöve.kezetl mozgalmunk, egész népgazdaságunk, békét vé­dő népünk javára meg kell ol­dani. Komoly eredményeket vehet számba a megyei küldő, tgyüiés, . hiszen föidmü vesszővé [keze;! mozgalmunknak a begyűjtésben, a szövetkezeti kereskedelem fej lesz.éeében, a termelőszövetkeze­ti mozgalom támogatásában és az egyéb földmüvesszövetkezeti feladatok megoldásában elért eredményei tükröződnek minden földmüvesszöve, keze (ben. A be­gyűjtés során Felöszen.iván jó­idéig az utolgők között küllő. gott- A jó népnevelő m-unka kö­vetkeztében az elsők közé küz­dötte fel magát- A részjegybe!i. z6(és terűje én Szép Ferenc al­pári főboltos ért °1 szép ered­ményeken De komoly eredmé. nyék mutatkoznak a jövedelme­zőség területén is. Az izsáki föld' müvesszövetkezetnek sikerült a dologi kiadásoknál 2 százalékos megtakar! ás| elérni. Egyes sző. vetkezetek pedig komoly mér­tékben kapcsolódtak be a hul­ladékgyűjtésbe. A bátyai szövet" kezet ezen a .(éren előirányzatát 100 százalékban teljesítette. De vannak szövetkezetek, ahol még mindig nem küszöbölték ki a. hiányosságokat. így Jakab- szállás lemaradt a begyűjtésben, a kecskeméti szövetkezet hadi­lábon All a jövedelmezőséggel, Csengődön pedig nem megy a hulladékbegyüj és. — A fel­adatok jelentőségét megsokszo. tozza a munkás-paraszt szövet­ség erősítésének új nagy vív. tnánya, párunk és kormányunk határozata a jegyrendszer meg­születéséről és a mezőgazda- sági termékek forgalmának fel- ezabadításáról. Az a feladatuk a küldöttgyű­léseknek, hogy ne csak tovább­fejlesszük a II. Országos KüJ. döttgyülés ál al megszabott fel­adatok végrehaj.ását, de indít­sák el szövetkeze,;! kereskedel. műnk új fejlődési szakaszát és újtípusú feladatok végrehajtásá­ra mozgósítsák földmüvesszövet. kezejelnket. Mejyek ezek az új feladatok, amelyekre mozgósí' anj, amelyek végrehaj ásának ú ját kijelölni a megyei küldöttgyűlés felada­ta? Hogy csak a leglényege­sebbeket emli sük: El kejl ér- nünk, hogy földmüvesszövetke- zaeink végleges győzelmet aras, ffanak a begyűjtési csa ában, hogy fejlesszék és tejekre vált­sák azt a hálát, amelyet dolgo­zó parasztságunk érez Rákosi »Vars lörténejmi jelentőségű szavai után. EJ kell érnünk az, la, h-gy földmüvesözóve.kezd. te ink piaci kereskedelme a me­zőgazdasági termékek forgalmá. nak felsZabadí.ása után egyre eröteijesebb legyen és szervezet, felvásárlásába vonja a falu áru­feleslegének dön.ő részét. A mi feladatunk az is — és erre is gonuoini kell a küldöti gyűlésnek —, hogy szöve.keze., Kereskedelmünket valóságos, fej le.t, szociális.a szőve; keze ti ke reskedeiemmé lejiesszüK. fazebb nagyobb boltokat a vásáriókö, z.ónség igényeinek jobb biztosí­tását keli elérnünk, ho-gy ezzel is segi.sük ei.ün.etni a város és falu közötii küiöubseget. Hogy ezt a célt elérhessük, egészséges­sé, építővé kell tennünk az álla. mi nagykereskedelmi vállalatok és a szövetkezeti kiskereske­delem kapcsolatát. Fö Idmü v es s zö v e,; keze teink ma a falu legnagyobb tömegszerve zetei. Fontos tehát, hogy a gaz­dasági felada.ok jó elvégzése ve; tnég jobban megszerethessék a szöve,kezetet a dolgozó pai’asz. tokkal és így a dolgozó paraszt­ság minél nagyobb tömegeinek nyuj’.sanak segítséget a nagy­üzemi társas gazdálkodásra vaió áttérésben. Ehhez természetes az kell, hogy földmüveszövetke- zeteink tömegsaervezeti feladn- tálkát még az eddiginél is job­ban ellássák, hogy eleven, cse. lekvő aktíva-hálózatot szervez­zenek az egyszerű tagság köré­ből és teljesí,sék a részjegybe, fizetés tei'vét is. Hatalmas feladatok ezek, ha csak a legnagyobbakat, a legje- len.ősebbeket nézzük is. A me. gyei küldöttgyűlés minden ve­zetőnek és minden küldöttnek, legyen az fizetett földmüvesszö- ve.kezeti alkalmazott vagy vá­lasztolt vezető — ereje legjavá. kell adni, becsülettel és lelkjis. mere, tel kell résztvenni, hogy részese legyen e hatalmas fel­adatok megoldásának. Olyan élénk, igazi, az tígyet előrevivő tanácskozásnak kell kialakulni a megyei küldöttgyűléseken, mely kíméle lenül fel|árja a hibákat, mozgósít az ellenség elleni harc. ra és amely eredményéi tekintve alkalmas lesz arra, hogy határ­követ jelenben a megye föid- müvesszöve;keze:ejnek fejlődé­sében. A küldő.tgyülések, ha jó! végzik munkájukat, elindi hatják ezj a fejlődést. Végezze munkájái, irányítsa tanácskozásait a megyei kül­döttgyűlés a Párt irán.i hűség­től, a dolgozó nép, a földműves. szövetkezeti tagság iránti szere­teti és segi enivágyás.ól át" ha,va. Úgy do’gozzon, hogy a tanácskozás eredményeként jó munkát végezhessenek majd a földmüvesszövetkezeti közgyű­lések is! Az ENSZ politikai bizottsága az USA cselekményeit és beavat" Kozásái más államok beúigyeibe .árgyalja. A vita során felszólal! ViSiBszkjj elvtárs is, aki vála. iZOit Man»fieiunek, az OSA kül- aöt.ének rágalmakkal és koh_l Hiányokkal teü beszédére s több, .íözö.t a következőket mondóba: — Minden, amit Mansiield úi ezen a heiyen eunonoott — a .exiyek t>oroza;os enertutese és a ^.no.ejtuujo, valamint a szov.ci Kormány e.lem mocsk^lodasoK, .ágamiazó Kirohanások ei-eaére — teljes mértékben igazol;, ké; ényf: nogy az Amerikai Egye­sült Államok kormánya moure- tet.| nyug a.an az urannát fenye­gető vesze.y növekedése miaú — ez az első tény; és hogy az amerikai kormány eihatarozja: fokozza beava.k.zását niás or. szagok belügyeibe — ez a máso­dik tény. — Mi az, amit az Amerikai EgyesüL( Államok képviselője .gyekezett nekünk bebizonyítani? otegisméteite a vasfüggönyioi és a keleti országokban állítólag uralkodó jogfosztottságról és le .gázásról szo.ó különodzö tehet­ség,elen koholmányok és vad ostobaságok vég'eien sokaságát ezzel szembeállította az Ame­rikai Egyesült Állam.kban állí­tólag fennálló paradicsomi álla. potoka,. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az USA-ban négereket lincselnek, közönséges rendőrtiszt viselő pa­rancsára agyonlövik öke;, még akkor is, ha ezeket a négereket az amerikai bíróság felmentette; a feke.éknek nem engedik meg hogy belépjenek olyan helyisé­gekbe, amelyek külön a fehérek számára vannak fenntar,va- Es ezt ezen a helyen emberi jogok­nak nevezik, sőt megkísérlik, hogy mögéjük bújva védekezze nek azok ellen a vádak ellen, amelyeket mostanában az Ame. rikai Egyesült. Államok ellen emelnek. Mansfield úr mindent összevissza kuszáit és olyasmit igyekezet; bizonyí,ani, amit nem lehet, bizonyítani. „S/iibadsá«“ — a* USA ifiód Jára — Az a „szabadság”, amelye; itt az amerikai kongresszus tag­ja egekig magasztalt és amely az Amerika; Egyesül) Államok­ban uralkodik, a dollár szabad­sága. az éhenhalás szabadsága. *i munkanélküliség szabadsága, az Al Caponék, Pendergasok és egyéb ,,bossok” terrorjának sza­badsága ; azok szabadsági, akiknek ha,alma olyan nagy. hogy még az elnökválasztás eredménye Is :ölük függ! Az ilyen „szabadságot” mi nem is­merjük el és spha nem fogjuk elismerni! Nemrégiben egy amerikai ka. ;onai szállí|órepülögép Resica város környékén megsértene a román határt, majd Románia terüle,e fölött repülve Gyula környékén a magyar határt is megsériette és magyar terület felett repülést kínéi el| meg. A Magyarország letelt „e»letedi‘* repulugep A repülőgép felderítő, és kém- feiadatot halott végre, azonban <vboa az övet,e,De ju.o.t, ahol a beKvsZeizodes 22. CjKkciye ér- .eimeoen szovjet légierő auomá- sozik luagyaiországon és a szov­jet repülök és szovjet ügyeletes vadászgépek valóban leszállásra Kényszcrítet.ék. A szemeiyze.e, leszállító,,ák a gépről és le,ar. toziatiak. A repülőgép szemely- ze.enek tagjait: a gép Parancs­nokát, ’ Henderson kapi.ány;. Swjft kapitány, másodplló.ái, Duff őrmester fedélzeti gépészt és James Albert Elam rádios- szakaszveze.őt kihailga.ták. Kj- derült, hogy ez a katonai szá.. lítórepülögép g 12. amerikai légi­hadsereg 85. csoportjához tar­tozik. Kérdezzük: mi keresni­valója van ennek az amerikai lé gierökhöz, annak 12 hadseregé­hez és a hadsereg 85. cs:portjá. hoz tartozó repülőgépnek román és magyar terület feleit? Mi ke. resniva.ója van? — kérdezzük. Helyénvaló a kérdés: „Nem le­hetne-e sé|a céljára más útvona­lat választani?” Ha önök úgy gondolják, hogy nem lehet,- ak­kor majd magunk teszünk in. ézkedé«eket, hegy elvegyük az amerikai felderi.ök kedvét ide­gen területek feletti repüléstől. — Ezek a területek nem Ang­lia és Franciaország területei, «melyek fele t lehet repülni, sőt nemcsak repülnj, hanem — mtnf otthon — szárazföldi és légi a omtámaszpon.okkal is lehet rendelkezni — amiről Churchill úr az angliai amerikai támasz­pontokkal kapcsolatban beszél' — és ahol úgy lehe,| viselkedn:. mint odahaza. — Az amerikai szállítórepülő- gépet á’vlzsgái ák és megállapí­tó |ák, hogy ;ó állapo ban van. Köve kezéeképen semmiféle vé­letlen berepülésről, vagy a me­ne Iránytól valő véletlen eltérés­ről n»ni tehe-Pii «zó. — Mansfield azt mond a, hogy a Szovjetunióban kémeknek te­kintik a szabad országok lap u- dósítóit. Ez nem igaz A becsü- !e es tudósíiókaf országunkban sohasem .ekinte‘|ék kémekni'k s mindig rendelke? ek a Szoviet. unió szabad sajtójának kijáró jogokkal. De azok a tudósítók, akik olyan szerepet já.színak, min, az amerikai katonai repülő­gép személyze.e, azok, akik az i.yen „tudósi,ók” szerepét já,sz­azak, természetesen megtorlás­ban fognak részesülni nálunk, mei't mi nem tűrtük meg orszá­gunkban a kémeke, és feiderúő- ke[, nem tűrjük azokai és nem is fogjuk megtűrni. Az aiueriítuiak rágalmai és a valóság Vlslnszkjj elvtárs ezután le. leplezte az imperialisták mester kedéseit, amelyekkel akadályoz­zák a háborúban a fasisz.ák ál­tal elhurcol, szovjet polgárok é» gyermekek hazatérését majd így folytatta: — Mansfield magasztalta a» árulókat és háborús bűnösöket, de mljsem mondo.t az ügy lé­nyegéről. Rágalmakat szórt ® Sz3v;«tiuiióra. Azt igyekezett i,t elhitetni, hogy a Szovjetunió amerikai segítség nélkül nyo­morban, sö.é.ségben és rabság, ban fog elpusz.utnj, fel fog bom­lani. Tekin senek a Szovjetunió­ra ma és hajonli sák össze azzal, milyen voit húsz esztendővel, fi* esztendővel, öt esztendővel, két esztendővel ezelőtt. A Szovjet­unió évről évre erősödik, gazda­ságilag gyarapszik, tud:mánya, echnjkája, művészete, kultúrája Szüntelenül fejlődik — Biz.osí hatjuk önöket, hogy nekünk teljesen mindegy lenne, hogy önöknél mi megy végbe, h„ nem érinene bennünket, de érint bennünket, mert az USA. ban (örvény fogadtak el, amely kimondja: „Százmillió dollárt kell fordítani ilyen é§ ilyen cé­lokra”, Milyen célokra? Olya­nokra, amelyeket az USA és a Szovjetunió közö't 1933-ban meg. kötőt,' egyezmény megtilt- Meg •udják ezt önök cáfolni? Mans, field, úr ezt nem |Udja megcáfol­ni. Bármit agyai ki, e?t nem cáfolhatja és nem is fogja meg­cáfolni. Visinszkli elv árs ezután t°" vábbi adatok és ények sorával bizonyi otta az USA agresszív czándékai' és törekvéseit, ame- 'yek ellentétben á'lanak az ál'fl. ’a n’áírt nemze'kÖ7i egvezmé. nyekkel. Visins/kij elv árs be­szédének .több, részét legköze­lebbi számunkban ismertetjük,­Odaítéltek az 1951. évi Sztálin-díjakat A nemzetközi SzfaIin_dijak odaítélésével foglalkozó bizott_ ság Szkobelcin akadémikus e'nökleiével ülést tartott Moszkvá­ban. A bizoUság ciha ározta, hogy az 1951, évi nemzetközi Sztálin-dijakkal a béke fenntartásáért és megszilárdításáért ví­vott harcban szerzett kimagasló érdemeikért, a következő" béke. harcosokat tünteti ki: Kuo Mo Zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, Pietro Nenni, olasz par.amenti képviselő, a Béke Világtanács alelnöke, Ikuo Ojama, japán páriámén ,i képviselő, Monica Felton angol közéleti sezmélyiség, aki a Nemzetközi Demokratikus Nőszö. vétség Koreában járt bizottságának tagja volt, Anna Seghers német írónő és Jorge Amado, brazil író.

Next

/
Oldalképek
Tartalom