Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-09 / 287. szám

3 BACSKISKUNMEGYEI Befejezték évi tervüket a Kecs­keméti Épületlakatosipari Vál. falat és a Bajai Posztógyár do|_ gozói. — A kiskőrösi járás ered. ményei a kultúrforradalomban. — Miről írnak levelezőink? AE HIDP BÁCSKISKUKMEGIEI pÁRTBIZOTTSÁgÁMAK LAPJA #* Éí> m rn Ét» éHmUMi ü iWft rHrinWhirWfÉi m, rWO <m HSfoMb« VI. évfolyam, 287. szám 4rn ao UUér 1951. dec. 9, vasárnap A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET ELÉ Tanácsaink gondoskodjanak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáról Adjunk újabb lendületet a begyűjtés és az őszi munkák sikeres elvégzéséhez Ma ül össze a megyei pártér- tekezlei, megyénk iegkiemelke. dőbb politikai eseménye. Ezen az értekezleten újjáválasztják me. gyénk legfőbb politikai vezető szervét, a megyei pártválaszt­mányt. üdvözöljük a pártér te- kezleit minden részvevőjét, mint az előttünk álló nagy munka új erőforrásait, elörelendítöip Október tizenharmadikán kez­dődtek meg az egész országban, így megyénkben is a vezetőség - újjáválasztó taggyűlések. Eze­ken a taggyűléseken megválasz­tották a járási és városi pártér. tekeziet küldötteit. A járási, vá. rosi pártértekezleteken megvá­lasztották a megye; pártér;ekez- leten részvevő elV|ársakat. A megyej pártértekezlet küldöttei, tehát a pártdemokrácia mara­déktalan érvényesítésével a leg­szélesebb párttagság választotta meg. Az első taggyűlések után a Já­rási, városi pártértekeztetek Ideje aiati megyénk dolgozó né­pe állandóan fokozta erőfeszíté­seit, hogy minden területen jobb munkával mutassa meg pártunk iránti szeretetét, a haza sorsáért érzett felelősségei- A politikai munka növekvő lendületével együtt nőtt a termelés, az állam, mai szembeni kötelezettség te!, je^íjésének lendüleie is. A Bajai Épület asztalosipari Vállalat dolgozói a december hó 21-re tett vállalásuknak eddigi szakaszát a pár,értekezlet tisz­telőiére .túlteljesítették. Csikós Jáncsné gyufagyár; dolgozó ed­digi vállalásain >üj tett még vál­lalást munitnmódszerének á adá­sára. Minden okunk megvan, hogy feltételezzük: a megyei párjét-te- kez;et az eddiginél is magasabb politikai színvonalai ér el és még nagyobb lendületet ad a munká. nak A megyei páriérteUezleten a megye legdöntőbb kérdéseit ve­tik fel é$ vitatják meg. A leg­főbb feladat: a párt megerősíté­se. A megyei pártértekezleten nagy nyomatékkel vitatják majd meg a pái'tépi,és kérdéseit. A páriépítés nem csupán a tag- és lagjelöjtfelvételből áll éa nem ön­célú. Nem független a termelő­csoportok fejlesztésétől, a sztá­lini munkaverseny[öl, u icrvtel. jesítésföl, vagy a begyüjiéstől, nem lehet mindettől különvá. lasztanl. Építeni a pártot — ez aZ( jelenti, hogy állandóan ne­veljük, elméleti és gyakorlati munka közben egyaránt fejleszt­jük, kommunis ává edzzuk párt­tagságunkat. Az, jelenti, hogy új tagokkal és tagjelöl ekkel erő- slijük a pár szervezeteket, fo­kozzuk a krltiká, és önkritikát, fejlesztjük a pa: .ago« ok a ásái Növeljük a evékeny, kezdetné, hyezö párttagok számá • Ezápal növekszik a tömegek közt felvi. lágosí ó, nevelő munkát végző példamutató kommunisták szá. ma. Ennek hálása mutatkozik a dolgozó nép még szilárdabb és harcosabb egységében, a terme­lés növekvő eredményeiben, a békeharc áiütőbb erejében. A pártértekezlet másik köz­ponti kérdése: hogyan folyik a rhunkaverseny, az öféves terv második évének teljesítése, ho­gyan teljesítik vállalásukat, mi­lyen segítséget nyújtanak ehhez a pártszervezetek? A munka- versenynek igen nagy politikai jelentősége van. a tömegek a versenyben való részvételükkel fejezik ki legkézzelfoghatóbban, hogy tudatában vannak: a mun. kaversonyben elért termelési eredmények, az ötéves terv telje, sitése és túlteljesítése az egész nép javát szolgálja, a nemze; erejét növeli. Sztálin elvtárs 72. születés­napjának tiszteletére |fttt válla­lások szánta nagy. Minden tizem, minden járás ég község és a dol­gozók ezrei tettek vállalást. A pár(én;ekezie|en behatóan fog­lalkoznak majd a vállalások tel­jesítésének ellenőrzésével. Mindez korántsem csak az iparra, hanem a mezőgazdaság területére is vonatkozik. Itt el­sősorban a szocialista szektor­ban folyik a munkaverseny, de az egyénileg dolgozó parasztok között is vannak felajánlások. A megyei pánértekezlet megvita;. ja majd a legfontosabb feladatok’ elvégzésér. Az őszi mezőgazda- sági munkák befejezését, ezen­kívül — és különös súllyal — tiz állami fegyelem kérdését, a be­adási kötelezettség és az adófi­zetés teljesítésé.*. A megyei párt értekezlet egyik legfomosabb kérdése: milyen munkát végeznek pártszerveze­teink a szocializmus építéséért a ' falun? Megvitatják a termelő­szövetkezetek szervezésének és megszilárdításának kérdését. A megyei pártértekezlet a n. pári kongresszus. valamint a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság, Ellenőrző Bizottság, Szervező Bizottság azóta hozott határozatainak szellemében vég. zi nagy és jelen|őség|eljes mun. kájá;. Különösen kiemeli a megyei pártértekezlet jelentőségét, hogy közvetlenül Rákosi elvtársnak hatalmas horderejű beszámolója és a Központi Vezetőség ennek során hozott határozata után ül össze. A határozat, amely a jegy. rendszer megszűrt ;e éséröl, a me­zőgazdasági áruk szabad forgal­máról, az állami és munkafegye­lemről szőj — miként ezt Rákosi elvtár3 beszámolójában mondot­ta —, „jelentősége alapján foly­-a ása annak a fejlődésnek, amellyel megteremtet: ük a jó pénz, államosí ottuk a” ipart, megkezdtük a falu és az ország szocialista átépí ésé;.” Megyénk dolgozói is nagy leL Rákogi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén mondott be. széde, majd a minisztertanács határozatának megjelenése óta megyénkben a begyűjtés és az őszi mezőgazdasági munkák el. végzése terén azt tapasztaljuk, hogy tanácsaink nem gondoskodj tak kellő Időben a párt- és kormányhatározatok végrehaj. fásáról. Különösen a begyűjtés vonalán mutatkozik komoly le­maradás, A megyei tanács megvizsgálta a lemaradás okát és megáliapí. tóttá: a begyűjtés visszaesésének egyik döntő oka tanácsaink­nak az az elgondolása, hogy a kormányhatározat' amely a termények forgalmát fel­szabadította, egyben a be­gyűjtés kérdését is megol­dotta. De az ellenség nem így véle­kedett. Felhasználva tanácsaink hiányosságát, azt a bírt terjesz­tette el a dolgozó parasztság között, hogy a beadási arban változás fog bekövetkezni, fel­emelik a beadási árat, nem keli sietni a beadással. Ezzel szemben a kormány­határozat kimondja, hogy csak azok a dolgozó parasz­tok értékesíthetik szabadon terményeiket, akik az állam, mai szembeni köteiezetfsé. g üknek maradéktalanul ele­get tettek Egyben fe|iia<al- ínazza az élelmezési minisz­tériumot hogy o't, ahol a begyűjtést veszélyztetve lát. ja, az illető községet a sza­badforgalomból kizárhatja. Ezek után láthatjuk, hogy kesedéssel üdvözölték partunk és kormányunk határozatát, népi demkcráciáíik e nagy vívmá. nyát­A Kecskeméti ÉpületlakaiOs. Ipari Vállalat dolgozói válaszul a párt gondoskodására, megfo­gadlak, hogy a sztálini munka- verseny-vállalásukat nemcsak teljeseik, hanem túlteljesítik. ,.Kormányunk intézkedése segi,- séget ad munkánkhoz” — írja Kovács János sztahánovigta. — ,.Gyermekeimre még többet köj - hetek — mondotta boldogan Fa. ragó Ferencné munkabeíró. Bar. :ók József, a Cipőgyár dolgozó, ja 206 Százalékot teljesít- To­vább emel; teljesítését, mert — mint mondja —1 olvasta Rákosi elv árs ba.zédét, hogy egy szá­zalékos tei‘vlemaradás milyen hatalmas kárt okoz népgazda­ságunknak, ,ehát saját magunk­nak is. A dolgozó parasztság is lelke­sen vet e tudomásul a term-- nyek szabad forgalmáról szóló haározaioi:. Jí. ' Sibalin írja Gara községből: ,J‘t a határ, szélen, a Tito közvetlen szom. azok a dolgozó parasztok, akik beadási kötelezettségüket nem tejjesítik — azon túlmenően, hogy a nem teljesített beadási kötelesség búzakilogrammja után 2 forintos birsággal lesznek sújtva, — ki lesznek zárva a ter. menyek szabad értékesítésé­ből, de ugyanakkor kötelezve tesz­nek beadásuk maradéktalan tel­jesítésére is. Ezen nem teljesí. lök veszélyeztelik a község be. csületét és ezen belül a beadá­sukat jól teljesítő dolgozó pa­rasztok érdekeit Is. Az idei bőséges termés le­hetővé tette mindenki ré­szére, hogy beadási köie. lezettségét maradéktalanul teljesítse. Hogy ez igy van,’ bizonyítja, hogy termelőcsoportjaink és egyénijeg dolgozó parasztjaink túlnyomó többsége beadási kö­telezettségét már teljesítette. Ott, ahol a begyűjtésben ’ta­nácsaink kellően felvették a harcot az elen3éggel szemben és szigorú büntetéssel sújtot­ták a begyűjtést szabotáló ku. pec és kulák elemeket, ahol jól szervezték meg a nyilván, tartások felfektetését, bekapcsol­ták a tömegeket a politikai fel. világosító munkába — ott a be. gyűjtési eredmény is megmu. tatkozik így pé dául a kiskun, félegyházi járásban Kunszállás község, amely Gátér községgel van versenyben. Ha összehason­lítást teszünk a novemaer 7.lg elért eredmények és a mat na­pig begyűjtőt; mennyiség kö­zött, láthatjuk, hogy nemcsak szédságában, napnál is világo­sabban látjuk: az épülő szocia­lizmus mindenkinek boldogabb ég elógedettebb életet biztosít-” Azonban egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk, kormányunk e határo­zatát nem minden dolgozó ér­tene meg kellőképpen. A me­gyei pán;értekezlet azt 55 megvi­tatja, bogy e kérdésben mi a teendőjük a pártszervezeteknek. Mi a feladatuk, hogy ezen hatá­rosa t minden egyes dolgozóhoz eljusson, s hogyan mozgósítsák a tömegeket annak maradékta­lan végrehajtására. Figyelembe kell vennj, hogy dolgozó népünk ellenségei, a ku- lákok, spekulánsok, az ellenség befolyása ala;t állók részére bár haialmas csapás volt pártunk­nak, kormányunknak ez a hatá­rozata, növelik ellenállásukat. Számos jele van ennek. Tasson például azt hiresZ!el.ék a kulá- kok, hogy c$ak egy héjig ma­radnak ezek a2 árak, utána is. mét emelni fogják. Baján a £°- rjnt elér.éktelenedéséf, suttogják, IKalocsán sorbaállást szerveznek. teljesíteni, hanem túl is lehet teljesíteni' tervünket. Kunszállás község november 7.i begyűjtési eredménye a kö. vetkező: Kenyérgabona: 180,6 százalék, takarmány: 218 szá. za;ék, kukorica: 179 6 százalék, napraforgó: 168.1 százalék, búr* gonya: 92,4 százalék, A decem. bér 5-ig begyűjtött ’mennyiség pedig kenyérgabonából: 185.8 százalék, takarmányból: 220 százalék^ kukoricából: 237.5 százaek, napraforgóból: 215.3 százalék, burgonyából: 156.1 százalék. Gátéren hasonló az emelke. dés. November 7.i állapot sze. rint a kenyérgabona: 168.5 szá. zalék, takarmány: 354 százalék, kukoricia: 259 százalék, napra, forgó: 183,3 százalék,’ burgo. nya: 59 százalék volt. Decem, bér 5.ig kenyérgabonából 171.1* százalék, takarmányból: 410.3, kukoricából 321.1, napraforgó, bői: 384.1, burgonyából: 78 7 százalékot ’ért el a község, A begyűjtés jelenlegi állása, a négy főtermény vonalán já. rási viszonylatban a következő: Kenyérgabonából : 1, Kunszentmiklősi járás, 2. bajái járás, 3. Kecskemét vá­ros, 4. kiskunfélegyházi járás, 5. 'kecskeméti járás, 6, bácsal­mási járás, 7; bajai járás, 8. dunavecsei járás, 9, kiskun, halasi járás, 10. kiskőrösi já- rás, 11, kalocsai járás. Kukoricából: 1 Bácsalmási járás, 2. bajai járás, 3, kiskunhalasi járás, 4, dunavecsei járgs, 5. kalocsai járás, 6. kunszentmiklősi járás, (Folytatás a 3. oldalon) Sok helyen felvásárlási láz tört ki a hiszékeny emberek körében a kulákok és spekulánsok rém­hírei nyomán. Hercegszántón ké* nap alatt fevásárolták az összes cipőt és csizmát. Ez és az oszjályellenség akna­munkájának egyéb megnyilvá­nulása is olyan kérdés, amelyet alaposan meg kell vitatni a me­gyei páriériekezjeten. Nagy és felelőség, eljes felada> a megyei pártértekezlet küldöt­tének lenni. A küldötteknek fon. tos szerepük van nemcsak a pániértekezlejen hanem azután is. A párt értekezlet részvevői­nek élenjáró szervezőknek, lel­kesítő példamutató harcosoknak kell lenni a megyei pártértekez­let határozatainak megvalósítá­sában. A párt szervezőiek egész tagságával együtt ők mozgósít­sák a megyei pártértekezlet után még jobb, még nagyobb ered ményeket hozó munkára me. gyénk dolgozó népét, pártunk, kormányunk határozatainak végrehajtására, ötéves f érvünk sikeréért, ^ béke megvédésének nagy ügyéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom