Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-29 / 302. szám

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élen járó dolgozóinak országos tanácskozása Csütörtökön reggel nyílt meg na ÉE'ÉDOSZ-széKházban a ter‘ melöszöve,keze,ek, csoportok és gépállomások élenjáró dolgozói­nak országos tanácskozása. A két évvel ezelőtt megtartott e]sö tanácskozáson a küldőt,ele 1500 termelöcsopor,ot képviseltek. — Most 4652 termelőszövetkezet, ben és csoportban másfél­millió holdon gazdálkodó 236.500 dolgozó parasztcsalád, továbbá 368 gépállomás do-gozól képvise. leiében ült, össze a tanácskozás 460 részvevője. Az ünnepélyes megnyitón rész.vett Dobi István, a minisz­tertanács, s a Termelöszöve,ke­zeli Tanács elnöke. Hegedűs András elv;árs, az MDP Politi­kai Bizottságának tagja, minisz­terhelyettes, Szabó Pnoska eiv- lársnö, az Elnöki Tanács ti.ká- ra> Erdei Ferenc földművelés­ügyi miniszter, Dögéi Imre elv­társ, az országgyűlés elnöke, a SZÖVOSZ elnöke, Keresztes Mi­hály elvtárs, miniszterhelyet-.es. A tanácskozást Márczis Antal elVjárs, minisz.erhelyetes nyi. tóttá meg, majd Dobi István mondoti megnyitóbeszédet. — Ma már nem akad egyetlen falu sem hazánk földjén — mondotta —, ahol csak hírből is­mernék a tszcs fogaimáL, Széles körben mutatkozik meg a na. gyobb terméseredményekben és a nagyobb jövedelemben Is azok­nak a mugasabbfokú termelési eljárásoknak a fölénye, amelye­ket ezek a gazdaságok alkal­maznak. Dobi István beszélt arról a harcról, amely a termelőszövet kezet! mozgalom eredményeiér fOiyt, majd megállapítja, hogy eredményeink egyik dönt záie, ga az a hatalmas támoga-ás’ amelyben a nagy Szovjetunió t> népünk nagy barátja, a forrón Bzeretett Sztálin elvArs részes! te,|t bcnnünket. — A termelőszövetkezetek megszilárdítása az a dön.[ö két dés, — mondotta — amelynek tnegoldására erőnk javát kelj szánnunk. Erre figyelmez.et ben nünket Rákosi Mátyás is abban a beszédében, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének 1951. évi november 30.i ülésén mondott. Ha ezt meg­oldjuk, akfaor megépítjük a to. Vábbi elorehaiadá« biz.os alap­ját, néhány hónap nrulva új tízezrek, új százezrek követik a példá;, még közelebb ju;unk a szocialista társadalom megvaló­sításához. Ezután Erdei Ferenc földmű­velésügyi miniszter iar,otia meg beszámolóját. Bevezetőben azzal a hatalmas fejlődéssel foglalkozott, amely termelőszövetkezeti mozgalmunk és gépállomásaink életében az elmúlt két esztendő alatt bekö­vetkezett. A két év előttihez ké. pest, a .termelőszövetkezetek száma háromszorosára. í'öldterii létük hatszorosára növekedett- A számszerű növekedéssel együ|.; jelentős volj a fejlődés termelő­szövetkezeteink gazdálkodása ban, e gazdaságok megerősödé­sében. A ,termelöszövetkezetek vagyona a hét év előttinek ti- zcnegyszeresére, a szőve,keze;i alapok értéke huszonhé.szeresé. re, az üzemi alapok értéke hu. ezonháromszorosára emelkedett. Megnőtt a termelöszövetkeze.á tagok jövedelme; egy munka­egység értéke 1949-ben ország03 átlagban 17,50 forint volt, 1951- ben 25.24 forint és ehhez hozzá kell tenni, hogy az idei jövede­lemrészesedés nagyobbik fele természetbeni részesedés volt. Ez év végére az ország termelöszö. vetkezeti városainak’ és közsé­geinek száma meghaladta a há­romszázat. A fe,ada,okról Szólva Erdei Ferenc elsősorban Rákosi elv- társnak a U. pártkongresszuson elhangzott szavaira utalt: „Az első és legfontosabb feladatunk megerösí.eni ,a már meglévő ter­melőszövetkezeteket és gondos­kodni róla, hogy ezek a szövet keze ek jó példájukkal, ;ó ered «lényeikkel vonzzák a. dolgozó parasz Ságot.” — Fontos követelmény — hangsúlyozta •— a termel-öszö­vetkezetek és a gépállomások .érvének szoros összeegyezta lése. Beszéde -további részében új agrotechnikai szabályok alkal­mazását, új növénykultúra meg­honosítását, az állat-tenyésztés, nek tíz eddiginél gyorsabb ütemű továbbfejlesztését és ezzel kap­csolatban a takarmányala-p biz­tosítását, valamint a további építkezéseket jelölte meg fontos feladatként. Szólott arról, hogy szocialista munkaszervezés, a szilárd szocialista munkafegye­lem megköveteli az elvégze.t munka munkaegységben való számolását és ennek pontos nyilván.art ásá-t. Erdei Ferenc a következő sza­vakkal zárta bezédót: — Vezesse tehát taüáoskozá- eunkat Rákosi elv.árs ú.mutafá Sa: ,,Ha a termelőszövetkezete: győzelemre visszük, akkor győ­zött a szocializmus a városban és falun egyaránt”. A nagy taps­itól fogado.t beszéd után meg­kezdődtek a hozzászólások. Felszólaltak: Kiss Bertalan, a kesznyé.eni (Borsod megye) Szabadság tsz elnöke, Rigó An­tal, a mórahaimi gépállomás ve­zetője, Berkó József, a rajkai Vörös Csillag tszcs pántlikára, Táncos Ferenc, a nagykanizsai Vörös Csillag tsz tagja, Kiss Erzsébet, ’ a zalaszen,balázs, Kossuth -tsz -tagja, Malikat Ist­ván, az ürömi Béke tszcs elnöke, Szávold Teréz, a fpmpai Szabad. ság tsz brigádvezetöje, Nagy Irén, a nagydorogi gépállomás traktorosa, Szűcs József, a kü- bekházj Uj Élet tsz elnöke, Ben- csik Ilona-a Páhi gépállomás ve- ze.ője, tciperits Istvánné a bács­almási Lenin -tsz gyapo.terme, lesi felelőse, Ispán István a« e-.yeki gépállomás kitüntetett dolgozója, Pép János a tamási Vörös Szikra -isz elnöke.­Megszervezték a munkakepessegcsökkentest véleményező orvosi bizottságokat Az egészségügyi mmisz.er ren­deletet adott ki q munkaképes- só g Csökken lést véleményező or­vosi bizottságok megszervezésé. re. rendelet kimondja, hogy a dolgozók egységes -ar-ada.-m- oiz.osxtási nyugdíjáról szóló tör­vényerejű rendelet alapján ellá­tás; igénylők rokkantsági foká­nak, illetve munkaképessége csökkenésének megállapítására az Állami Egészségügyi Szoigá lat te«z javaslatot. Ebből a cé‘ bói az Állami Egészségügyi Szol­gála, keretében munkaképesseg- r.sökkerést véleményező orvos, bizot,(s4.gokat szerveznek. A bi- z">,;ságok Budapesten és vidéken a ' rendelőintézetekben működ­nek. Vidéken rendelőin.ézeten- kén-t egy-egy, Budapesten a szükséghez képesl több, de leg­alább két sebészi, ké, belgyó­gyásza,i és egy ideggyógyászat» EJ-söfokü Bizottságot állítanak fel. Az Elsőfokú Bjzot ság azok­nak az ellátás- igénylőknek rokkantságára, ílleójeg munka- képes.ségcsökkenésére vonatko­zóan ad orvosi szakvéleményt és tesz javasla.ot, akiket a Szak. szervezeti Társadal emblz ősi ási Központ megyei központ ebbői a célból eléjük utal. A rendeje, érteimében munka- képessegcsökkenés, véleményező Másodfokú Bizottságot szervez, nek Budapesten, valamint vidé­ken a megyei székhelyeken, ,o- vábbá Sopronban, Szegeden és Szentesen. A Másodfokú Bizottság azo­kat az igénylőket vizsgá,ja feiü-, akiknek ellátási kérelme, az iiljeüíokú Bizottság elutasítót.a, akiknek rokkan.ságáiól, Lie ó-eg munkaképessógcsöKkenésérői az Elsőfokú Bizo.tság véleménye eltérő, végül, akiknek rokkan,, ságárol, munkaképességcsökke neséröl az Elsőfokú B,zot.ság ál­tal adott szakvéleményt és ja­vasló or az SZTK megyei köz­parkja (kirendeltsége) aggályos nak ,ar ja. A rendelet január l.én lep ha íályba. Elsejétől kezdve tehát a rokkantság és a munkaképesség- csökkenés elbírálásánál már ezt u rendszert alkalmazzák. Az egészségügyi minisz érium az orvosi bizottságok tagjai ré­szére tanfolyamokat szervezett úgy Budapesten, min. vidéken, hogy feladatukat jól iá.hassák el. Az utolsó napokban bárom nagy béke demonstrációról i$ kaptunk hírt. Párizsban szombaton és vasárum zajlott le a fran­cia békemozgalom harmadik országos kongresszusa, amelynek záró határozata rámutat arra, hogy a béke ügyének diadala a békeharcosok elszántságától függ. Tokióban a japán békehar. cosok rendcz/ek országos értekez.etct, amelyen elhatározik, hogy fokozzák a küzdelmet Japán felfegyverzése eflen, az öt nagyhatalom békeegyezményéért, továbbá a Jflpán és a Sozvjet. unió közötti kereskedelem felújításáért. Az Angol-Kínai Baráti Társaság londoni konferenciáját) — amclyen „ nemzetközi SZjdlin- dijjal kitüntetett Monica Felion is megje.enf, — a koreai fegy­verszünet haladéktalan megkötését követették jss kiemelték, hogy a Távoi.Keleten mindaddig nem less béke, míg «s amerikaiét nem távoznak Formózából. Ugyanakkor Adenauer — mint Bonnból IközU az ADN — bejelentette az általános védköle.ezeitséget Nyugat-N érne tor_ szájban. A Hamburger Freie Presse bonni kormánykörökben arról értesült, hogy „ ruhrvidéki naCyiparosok\titokban már min. den előkészületet megtettek a fegyverkezési\ termelés gyors megindítására. Mihajlov, IzvesZtUa külpolitikai sscmlfíírója, az „Európa egységét1’ hangoztató amerikai tervekkel kapcsolatosan megál­lapítja, hogy az amerikaiak azért sürgetik „Európa egységéi”, mert még jobban a.á akarják rendelni agresszív terveiknek a nyugateu.ópai országokat. „Vájjon nem jellemző; — olvassuk az Izvesztijában —, hogy Európa egyesülésének1 leghatározottabb követelése Eisenhower tábornok szájából hang-ott elf A tábor- nokOf as amerikai monopóliumok nzsal biz.áfy meg, hogy ké­szítse elő a nyugateurópai országokat aa amerikai imperialis. mus érdekeiért fo.yó háborúra. Truman elnök McGheet, a középkeleti ügyek szakértőjét nevezte ki az Egyesült Államok törökországi nagykövetévé, A brüsszeli Drapeau Rouge című lap megállapítja: „Ennek a ki. nevezésnek különös jelen,őségé van *bban a pillanatban, amikor Washington, a háborús terVek kapcsán, az a^qb népek, sőt kor­mányok egyre növekvő e.ienálUsával találja magát szemben. Fel [ege iö, McGhee nagyköveti rangja csupán fedezéket jelent számára a török fővárosban” A Pravda hétfői száma „Az amerikai agresszorok diversiót és kémkedést, szerveznek11 címmei közli Jurü Zsukov párizsi tudósítását. A cikk hangoztatja hogy Visinszk\j megcáfolhatat­lan érvekkel mutatott rá az amerikai agresszorok bűnös csele, kedeteire és meggyőzően támogatták Őt Lengyelország, Cseh­szlovákia, Ukrajna és Bje.orusSXia képviselői js. A burzsoá la­pok, mivel cáfo.ni nem tudtak, föbbny re úgy oldoUák meg a „kényes" kérdést hogy még csak röviden sCrp. ismertették Vi. sinszkij beszédeia Pravda aziiián megállapítja: „Bár az a me. nkai kongresszus bűnös törvényét elítélő szovjet határozati ja­vaslatot formálisan elutasifOt.uk, az amerikai agresszorok mé­gis pe.icngérre kerültek. Először is: az amerikaiak az ENSZ fag- .ainak még kétharmadát sem tudták a maguk támogatására, felsorakoztatni. Másodszor: a szovjet határozati javasat ellen szavazó, vagy a szavazástól tartózkodó egyes küldöttek szüksé­gesnek tartották kijelenteni, hogy nem könnyű szívvel döntöttek így•.. Az amerikai agresszorok az ENSZ.ben b vádlottak pad. jára kerül ek és ez a per teljes erkölcsi és pomihai vereségük, kei -végződött.” \ 29'éve alakúit me» „ A SZOVJET SZOClALíSlA IiÖzlÁRSASAGOK Testvéri Szövetsége j,Szövetségbe forrt szabad köztársaságok A nagy Oroszország kovácsolj frigy. Hogy éljen a szovjet egysége, hatalma A népek akarták s alkották meg így.” 1922. december 30-án a Szov­jetek I. Összszöve-L-égi Kon­gresszusa, Lenin és Sztálin ja. vaslatára törtene.mi jelentőségű határozatot fogadott e- a szovjet népek önkéntes állami egyesülé. sőröl. Ezzel megalakult a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Sztálin elvtár.s ezen a történelmi kongresszuson többek között a kővetkezőket mondotta: ,,A szovjet hatalom történeté_ ben a mai nap fordulópont. A mai nap — határköve a régi, már megtett időszaknak, mikor a szovjet köztársaságok bár együtt cselekedtek, de külön meneteltek s mindenekelőtt sa . ját létkérdéseikkel fos alkoztak — s határköve az új, már meg tett időszaknak, amikor végetér a szovjet köztársaságok külön léte, amikor a köziárs-aságok egységes szövetséges államban egyesülnek, hogy sikeresen har. colhassanak a gazdasági bom­lás e-len amikor a Szovjet ha. tatomnak már nemcsak az a törekvése, hogy létezzék, hanem az is. hogy komoly nemzetközi erővé fejlődjék, amely befolyá. so.ni tudja a nemzetközi hely. zetet és azt a dolgozók .érdeké­ben meg is tudj-a vá tozi-atni...” A soknemzetiségű kapitalista hatalmak a népek meghódítása, leigázása és erőszakos egyesí­tése útján keletkeztek. Egészen más alapokon nyug. szik a Szovjetunió Szovjet Szó. cialista Köztársaságok Sző. vétségé, A Szövetségi Köztársaságok egyenjogúsága a Szovjetunió másik fontos alapelve. a Szov­jetunióban nincs ura.kodó nemzet és nincsenek aiárende.-i, elnyomott nemzetek, mint a solc- uemzetiségü burzsoá államok, ban. Minden Szövetségi Köztár. Saság egyenlő jogokat élvez, függetlenül attól, hogy mennyi a akossága és mi yen nagy a területe. A Szovjetunió kötelékébe 16 szovjet szocialista köziarsa. Ság tartozik. A törvényhozó hatalmat a Szovjetunió Legfelső Tanácsa gyakorolja, amely két egyeniöjogu Házból á-.: a Szö­vetségi Tanácsból és a Nemzeti ségi Tanácsból. A legmagasabb államhatalmi szervet valamennyi szovjet nép vá aszija á talános, egyenlő és közvetlen választójog aiapján titkos szavazással A Sző. vetségi Tanácsot a Szovjetunió polgárai választókerületenként választják. Egy.egy választó. kerülethez 300 ezer lakos tar­tozik. Minden választókerület egy küldöttet választ a Szö­vetségi Tanácsba A Nemzetiségi Tanácsot a szövetségi és autonom területek és nemzeti körietek választják. Minden szövetségi köztársaság 25 kü._ üöttet, minden autonom köztár. saság 11 kü döttet, minden autonom terület 5 küldöttet minden nemzeti körlet 1 kül. döttet választ a Nemzetiségi Tanácsba. A törvényhozási kezdeménye, zés egyenlő mértékben illeti meg a Szövetségi Tanácsot és a Nemzetiségi Tanácsot. A törvényjavaslat akkor vá.ik törvénnyé, ha a Szovjetunió Legfelső Tanácsának mindkét Háza elfogadta. A Szövetségi Köztársaságok­nak saját alkotmányuk, saját államhatalmi és államigazgatási szerveik vannak Bármely Sző. vetségi Köztársaság szabadon kivá hat a Szövetség köteléké, bő Minden Szövetségi Köztársa. Ságnak joga vjan közvetlen kap­csolatba lépni külföldi államok­kal, velük egyezményeket kötni és diplomáciai képvise őket ki. cserélni. Az Ukrán és a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság például tagja az ENSZ .nek. A Szovjetunió a Bolsevik Párt és Sztá'in evtárs vezetésével felépítette a szocialista társadal. mat és már a kommunizmust építi. A szovjet népek testvéri barátsága és békés építőmunka és a Nagy Honvédő Háború ide­jén egyaránt I megmutatkozott, Ma már a világ minden dől. gozója tudja, hogy a szovjet állam hatalmas nemzetközi erő, amely képes arfa, hogy ,,befo'yá. solja a nemzetközi helyzetet és azt a dolgozóit érdekében meg is tudja változhatni...” A SZOVJET EMBER A BÉKÉÉRT A szovjet emberek a Béke Vi­lág tanács felhívásának aláírásá­val újból kifejezésre juttatták rendíthetetlen békeakaraiukat. Minden egyes aláírás va.lomás a Szovjetui.íó békés törekvései meiiett. Es ezeknek a vallonná, soknak hitelük van, mert olya­nok írták alá a nevüket, akik ■megszüntetiék a kizsákmányo­lást, olyan emberek, akik a Nagy Honvédő Háború éveiben síéi­zúzták a fosiszta hordákat, most pedig a kommunizmus nagy művéf építiK gyárakban, bá­nyákban munkphősiet/ekkej kel­lenek csodálatot, és új, dús ter möfölddé varázsolják a szty-p- pék és sivatagik meddő földjeit. Nap-nap ti.'dth érkeznek leve­lek a Szovjet Békevédelmi Bi­zottsághoz. Ezekből a levelek­ből a szovjet Emberek bé . aka i’uta íükJözöd'űL

Next

/
Oldalképek
Tartalom