Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-01 / 280. szám
Dászszentlászl ón- a begyűjtési állandó bizottság jól harcol a december 21-i vállalás teljesítéséért Jászszentlászló község- aZ cJdig beérkezet- jeien,ések azerin; b.i- rcmfibeadási tervét 69.1 százalékra, a tojásbeidási 55.9 száza lékra, az élöállafbeadúst pedig 42,5 százalékra teljesítette. A Végrehaj ó bizottság azonban nincs megelégedve az eredményekkel. A legutóbbi ninát'-ülésen a tanács taglalva! eüutá- roz.ák, hogy Sz;4un elvtárs születésnapjára a begyűjtés műiden vonalán elérik a luO százalékotA vállalások teljesítésének a legfőbb biztosítéka « begyűjtési állandó bizottság aktív segitsé- ge. Már a múlt vasárnap komoly eredményt értek el 20 népneveid, 10 kocsi j;\r|a a községe, és fáradhatatlan meggyőzd munkál folyatott- Az agitációs munkában az állandó bizottság tagjai jártak az élen, összekölőttén _n begyűjtési agitáclót a termelési sJe;zcdéskö,éssslí az őszi mély- szán á.- szorgalmazói á\ ai. Az állandó bizottság munkája azonban nem ebbe merült ki. A b:zotiság elnöke hetenként read- ÉZernsen öszehívja a tagokat, megbeszélik az aktuális kéuiésc- ke , ha ározatokkal, javaslatokkal támoga.ják a végt-ehajió bleoiíság-ot. Azt is ők javasopük, hogy hívjon életre a tanács íí! tagú piacellenőrső bizottságot (í fekeiizés megakadályozás ár a. Tudják az állandó bizottság tagjai, hogy minden darab tojás, minden kiló baromfi, élőállat be. szolgáltatása közelebb hozz,, a köz-éget a szabadpiaci ér[ékesí- tés-nyujtoita előnyökhöz, vállalások teljesítéséhez A speku.ánsok ellen i3 kíméletlen harcot indított az állandó bizottság. Működése nyomán megerősödött a társadalmi ellenőrzés. így derült ki Mezei Sándor 12 holdas parasztról, hogy évek ó(a járgányos kölesháatoio darálót mrt üzemben engedély nélkül. Több mint 80 zsák köleshéjat jalál ak hála. Több vagonra tehető a mcgdarált árpa, igb, kenyérgabona mennyisége, melyet a múltban eifokeiézeli kulákbarátainak közreműködésével. Mezei Sándor és spekuláns társai mégis arra hiva^kozink, amikor a népnevelők meglátogatták őket, hogy nem tudják teljesíti tojás és élőállat beadási kötolézei;eégüket. Nem tojnak a tyúkok, kevés a b*- • romft. Mezei Sándor így akarta Félrevezetni a dolgozó nép államát- Pedig estik a 80 zsák kö leshéj egy egész tyúkfarmra Való baromfi takarmányozását biz- to3l-0|ta volna hosszú időre. Jutott volna belőle 30 birkájának, 20 egynéhány kacsájának, libájának, meg annak a 10 kisebb- nagyobb disznónak, malacnak is, mely yz óljában röfög. A dolgozók ébersége azóta leleplezte a feketézőt és mé](6 helyre jutfatta. Jászszentlászlón rajtakfvUl többen is vannak, akik — hozzá hasgnjóan — évek óta nem teljesítik az állam iránti kötelességüket. Hátralékosak a beadásban, az adófize ősben, akáicsak Mezei Sándor. Az állandó bizottság tagjai gondoskodnak róla, hogy „ falu népe megismerje ezeket a fe.ke- ■ ezöket: K. Nagy Ferencet, Papp Jánost, Vida Gyulát, Mezei Sándort. Kurucz András, Tisőczkl Mihály, az állandó bizo f;ság tagjai a bizottság többi tagjával együtt minden alkalmat megragadnak, hogy leleplezzék az üzelmeket a község dolgozói előtt. Szavaiknak megvan az aranyfedezete, niszcn huruez András, Tisóczlci Mihály, Solti András egészévi beadási kötelezettségüket bőven teljesítették és éle.njárnak a» őszi munkákban is. Ahol az állandó bizo.tság tagjai felelősségei éreznek községük jövője iránt és széles aktívahálózaton keresztül faljanak kapcsolást a falu dolgozóival, ott a falu népe hallgat az állandó b;zo.tságra, különösen akkor, ha — úgy mint Jáizszentlászlón — személyes példamutaiásukkai vívják ki maguknak a becsületes dolgozók megbecsülését. A MUNKA KÉNYSZER a főke országaiban A kapitalista országokban 40 millió jpunkaaéiküü s^y-ouiK a legnagyobb nyomorban. Ez a szám a legkeniényeöo vád a lő- kcs g-zdatagi rendszer eutn. a kapitalizmus bevált, módszere a műnk anélkül jseg csökkentésére; háború kirobountása- iilzt csinál-a «itier, ebben mesterkednek most az Egyesült Állatnak és Angda imperialistái. A növekvő gazaiiságl válság, melynek terhei, a burzsoázia a munkásosztályra! hárítja, csak to. vább foltozza a munkanê,küliàé- get. De nem irigylésre méi ó a munkában állók sorsa sem, — a tények és számok egész sorát iehe, felhozni, ami a tőkés országok dolgozóinak kizsákmányolását, munkájuk kényszer- munka jellegét bizonyí ja. Megrendítő az az adat, hogy az Egyesült Államokban évenként 20.000 halálos kimenetelű és körülbelül 100 000 hosszabb munkaképtelenséggel járó baleset tör.énlk a termelés üzemei, bon — a korszerű munkavédelmi berendezések hiánya miatt. Tito Jugoszláviájában börtön- be vetik a becsületes munkásokat, ykik nem hajlandók a háborús gyujiogatők számára dolgozni-és kegyei lenül üldözik a békéi kívánó dolgozó parasztokat is. A kapitalista országokban elterjedt a dolgozók megkülönböztetése nemzetiségi, llje, ve faji alapon. Ez a megkülönböz- te.és kiterjed az alkalmaztatásra, à az3kképzettséget kívánó állások betöltésére Is. Francia .Nyugatafriltában, amelynek lakossága körülbelül 16 millió, a bennszülött lakosságból mindössze 37 000 szakmunkás van. Az USA-ban az egyik legutóbb; kimutatás szerint a néger munkások mindössze 3 százaléka végez szakképzettséget Igénylő munkát. Megnyilvánul a megkülönböztetés a munkabérek terén is: a gyarmaij és függő országokban a bennszülöttek munkabére ötödé, tizede a fehér emberek keresetének. A Délafrikal Unió bennszülött munkásai ma, js tényleges rabszolgasorsban sínylődnek. íme ez n munkások helyzete a tőkés országokban. SZABAD a szooiaíizmus országában A Sztálini Alkotmány biztosítja a munka jogát minden dolgozónakfafcín/e-í nélkül nemre, fajra, vagy nyelvre. A szocialista gazdasági rendszerben a dolgozók életszínvonala á.landóan emelkedik, A munkanélküliség kiküszöbölése, a betegségi, rokkantsági, öregségi, stb. biztosítás felszabadíto-t a szovjet embereket a bizonytalan jövÖLŐl való félelem érzése alól: tudják, hogy a szocialista állam minden dolgozóját a legnagyobb gondoskodással veszi körül és így megnyugvással tekinthetnek jövőjük elé, A Szovjetunióban állandóan eme.kedik a munkások és tisztviselők száma. 1950-ben a Szovjetunió népgazdaságában foglalkozatott munkások és alkalmazottak száma több mint 39 millió volt, 7,100.000-rel múlta felül az 1940, évi számot. 1951-ben a dolgozók száma tovább emelkedett. A szovjet munkatörvények biztosítják a munka védelmét, o biztonsági rendszabályok maradéktalan betartását. A Szovjetunióban a munkabérek rendszeresen emelkednek. A munkások, a.k.almazo-iak és koi- líOzparusziok összjövedelme 1950- ban 62 százalékkal múlta felül az 1940. évit. Amikor a kereset emelkedéséről beszélünk, meg kejl em.tteni a közszükségleti cikkek rendszeres árcsökkentését is. Az 1951. március 1-én történt negyedik árleszállítás tovább fokozta, n szovjet emberek anyagi jólétét, hiszen ez évente több mint, $r> milliárd újabb megtakarítást jelent a lakosság számúra. A munka a Szovjetunióba« társadalmi jellegű, a dolgozó embert megbecsülik, munkáját értékelik. A szovjet munkás nem mások, nem kiszákmányolók szdmára dolgozik, hanem a maga, saját osztálya a társadalom javára. A legnagyobb gondoskodás veszi körűi, és ha jól végzi munkáját, különleges megbecsülésben, elismerésben cs kitüntetésben részesül. Íme e~ a munkások helyzete a szocializmus országában. Tanácsaink nagy többsége Csiperózsika álmát alussza. Nem veszik észre, hogy a tervek teljesítésében, a begyűjtésben, a méíyszániással elmaradlak, a siiózás nem folyik és a tanácsok, nál meglazult az állami fegy leni. A hátralékosok beadásának 5—10 százalékos felemelését, a bírságok kivetését nem fogana. [osítják. A kulák.elszámo;tatásokat nem ellenőrzik s Így az elszámoltató bizottságok felületes munkát végeznek. Szánk községben például a rrpülöbizottság az elszámoltatás után Seiber Fái kuláknál még 25 mázsa, kukoricát talált Vagy Felföld! Péter kiskunmajsai ku’-ákr.ál a beszállításra előirt 50 mázsa terményt a repülöblzottság még kint találja. Hasonló a helyzet Pálmonostorán is, ahol a kulákok szintén nem száHitoiták be rz előírt kötelezettségeket. Tanácselnök elviársak: Mindent kövessetek el, bogy a hiányosságokat felszámoljátok és községetek teljesítsék a terve, két. Megyénk élenjáró községeivel egy sorban, iné* jóképpen ünnepeljétek december 31-étJ Uotnánia jegyzéke az t'rvesült Áramokhoz A. Bunaciu, a Román Nép. köztársaság külügyminiszteré, nek helyettese jegyzéket adott át áz Egyesült Államok ideiglenes bukaresti ügyvivőjének a „kölcsönös biztonságról szőlő 1S51. évi törvény” ügyében. A jegyzék megállapítja; ez a törvény syí)t beismerése annak, hogy az Egyesült Államok be akar avatkozni a Román Nép. köztársaság belügyeibe és agresszív .épés a Román. Népköztársasággal szemben, A splti Szikra-termelőcsoport szép eredményt élj el a burgonya-tallózással. párosverseny alapján keresztbeszánto iák 11 már felszedett burgonyaföldet s egyéni jutalmazással is holdunkén; 8 mázsa burgonyát szei- ,ek még fel. így hJldnnkenil á:- Ug érmésükét 100 mázsára emelték. MÍPUJfÁC ïtVBUHÂOAlâ Egy pedagógus házaspár példamutatása A szocialista nevelők áldozatkészségének igen szép gya- korlati példáját mutatta a szalkszentmártoni iskolánál működő Solyós Ferenc kartárs és felesége, akik a selycmhernyótc. nyósztés (erén elért kiváló eredmény-ükért díszoklevél kitünte. tésben részesültek, A Solyom-házaspár szabadidejében foglalkozott a selyem, hernyótenyésztésével. Kitartó munkájuknak meg Is lejt az eredménye. A gubókért 1200 forintot kaptak, melyei teljes ősz. szegében iskolájuk úttörő pajtásainak nyaraltatására használtak fel. Aldozsjkészségük folytán 20 úttörő pajtás tudott nya. ralni a Balaton pariján. Példamutatásuknak és áldozatkészéé, g tűsnek hamar megmutatkoztak az eredményei Is, Az iskola áttörőcsapatában igen népszerű letj a selyemhernyóienyészté*. Ma a pajtások már nagy lendülettel készülődnek a jövőévi tenyésztés megszervezésére. Lelkesen és nagy figyelemmel hall. gatjáls Solyom tanító bácsi előadásait a selyemhernyótenyész. lés módszereiről. A pajtások úgy határozlak, hogy kiszélesítik a mozgalmat, elsajátítják a szakszerű tenyésztés mód. szereit. Jövő nyáron már saját munkájuk gyümölcséből men. nek nyaralni. A Solyom-házaspár munkálkodása és kiváló eredményei gyorsan elterjedtek az egész faluban. A falu dolgozói kérdések halmazával ostromolják a két lelkes pedagógust és felvilágosítást férnek tőlük gyakorlati tapasztalataikról. Adjon a Solyom.házaspár kezdeményezése megyénk minden pedagógusa e*őtt követendő példaként. Nemcsak ifjúságunk tránii áldozatkészségükre világit Tá jó munkájuk, hanem arra is, hogy hazánk gazdasági fellendülését is szolgálni akar. tik, elősegíteni a selyemhernyótenyésztés fellendítésében. Féld» ez arra is, hogy a személyes példaadás a legeredményesebb nevelőeszköz nemcsak az Iskola kapuin belül, hanem a falu életében Is. _ A dunavecsei járási pedagógus szakszervezet vezetősége A Tinkó család története f jobb munkára, becsületes helytállásra sarkal... A púm beteg ember, nyolc- van felé jár s különben is igen megviselte a s°rs. sok baja, nyomorúsága volt a múltban Vasárnaponként olvasgatok neki az újságból, szívesen ha.lgatjq, hiszen eleget kívánta régebben a jobb világot, amit már csak betegen érf meg. Vasárnap <j Tinkó család régi keserves életerői olvasóink a Szabad Nép-ben, Azt mondta apám: ,,Mintha csak mirólunk lenne szó! Szakasztott lg y alaku]jt « mi éle/ünk sora is. Adósság, bankuzsora, árverés, g fö.d elkótyavetyélése s utána a még nagyobb nyomor," Akkoriban három és fél holdunk volt — és hét gyerek. Mi a bátyámmal nagyobbacskák voltunk, hol napszámra jártunk, hol cselédeskedtünh a kuláknál, Gulyás Istvánnál, Ország Józsefnél, Hegyi Mihálynál. Elegei ritkán altunk. Ráadásul 1926- bún anyám beteg lett. Orvos kellett meg ahogy mondták „ritka!> gyógyszer, pe nemhogy ritkára, semilyenre sem /elleti. Apám elment a kiskunfélegyházi Angol- Magyar Bankhoz, kölcsönt ve't fel, va-ami 120 pengőt. Egy-kettőre elvitte az orvos, patika. „Hosszú betegség’’ — mondta az orvos. „Van fedezel a kölcsönre" — mondta apám, mikor újra kölcsönért ment a bankhoz, a szomszédok pedig a:*f mondták: „Rámegy a föld. A szegény embernek még a betegségét is kihasználja a bank, hogy megfosz- sza a földjétől. Járt már így más is a faluban." Pedig harmadszor is kérni kellett, mert temetés le'.t a vége. Ez 1926-ban vo.t. A IfOO pengő adósság 1932-ig 500- ra szaporodott, pedig hai éven keresztül fizettük a kamatot. Apám Q földdel kínlódott, mi cselédeskedtiink s a kisebbek is, ahogy nö'/ek, úgy lettek mind a mások kezelába Mégsem győztük az adósságfizelést■ Hat- von-hetven filléres napszám mellett? Végűi is kÜúzték az árverés napját, de mi egy hé'iel előtte elad'uk ç földet, gondol- iukl hátha többet kapunk érte, Amit kapunk, mégis mind ei- vitte a bank. Oda volt a földünk, — akár az életünket vették volna cl tö.ünk. S míg mi sírtunk, Gyöngyösi Alajos kuldk őrült, hogy, ismét megkaparintott néhány holdat a 220 holdjához, hogy újra meg- foszthatott a földjétől egy családot, ll/Tilyen mélyről, milyen szőr. nyüséges nyomorból emelt fei bennünket a mi pártunk, a népi demokrácia! Soha sem hittük, hogy vglgha ja föl' dtink ie$z még. Es 45-ben földeit kaptunk, én is kaptam nyolc holdat Apám akkor ár „ megöregedett, összeroppant, velünk él azóta is. Becsületjei dolgozunk, munkánk hasznát nem zsebeii be a bank. Beteg az én feleségem is, még a múlt nyomorából maradt a haja, de nem megy rá a. földem, nem kell a bankhoz menni kölcsönért. nem húz többet hasznot 0 dolgozó parasztok betegségéből sem a bank, sem ti kuldk. Biztonságban étünk, magunk gazdát vagyunk, A felszabadulás ó{a tehenet %iettünk, rendesen ruhúzkodunk, most ősszel is minden gyerek kapott a csar Iádban cipőt, nagykabátot. Iskolába járnak, tanulhatnak, nekünk ebben sem tehetett részünk, iskola helyett disznót kellőit őrízni, A gyerekek már most tervezik, ki milyen pályát választ, úgy mondják: ki orvos lesz, ki ggronömus. Mindennél drágább nekünk ez az élet; s tudjuk, hegy a pá>'l nélkül, a munkásosztály nélkül soha nom érhe’fiík volna eZf el. Nem lenne újra földünk, nem élnénk jól becsülete* munkánk után, nem tanu >uín\ak a gyerekek A mi falunk tudja, mit köszönhet a munkásosztálynak s hálánkat igyekszünk is megmutatni. Jóval túlteljesítettük a beadás1. Kenyérgabonából, kukoricából 200 százalék körül jár a község. Takarmánygabonából, burgonyából 120 szá-aléknál. és a tojás- baromfibeadásban is fei&ite va gyünk „ 90 százaléknak. Sztálp elvtárs születésnapjára túltelje, sítjük ezf is. Tinkó-csaldd élet. története és saját múltúnk fel elevenltése méginkáhb megerősl tette bennem n hálát a munkás osztály, a párt iránt * még wtl munkára, becsü.eies heiytáilásrt Sarkal. BALBA SÁNDOR. Kunszállás,
